Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-07 / 7. szám

1989. január 7., szombat Dunántúli napló 5 Nőtt a tagsági betét, a közös vagyon A TSZKER görcsönyi magüzeme Részvénytársaság lesz a pécsi TSZKER Százmilliós beruházás Pécsett Raktárak, hűtők, csomagolok Diszkont áruház a Füzes-dűlőben Megszűnt két fizető­parkoló A pécsi Városgondnok­ság megszüntette a fizető parkolót a pécsi Anna és a Déryné utcóbon. Belát­ták, nem tudnák biztosíta­ni az üzemeltetés feltétele­it, nem lehetett ellenőriz­ni és áttekinteni a hely­zetet ebben a két hosszú utcában. Ugyanokkor az itt lakók is gyakran jogos panasszal éltek. A tanul­ság az, hogy hasonló ut­cákban nem szabad fize­tőparkolót létesíteni. Az Anna és a Déryné utca a pécsi belváros sza­bad parkoló területe. A dolgozók váljanak tulajdonossá ÜJ tervek az Agrokémiánál Segédanyaggyártó üzem épül - A tagok érdekeltségére alapoznak Még félidejéhez sem ért az 1988 januárban megkezdett beruházás a sellyei Agroké­mia Szövetkezetnél, máris újat indítottak novemberben.- Az élelmiszeripari adalék­gyártás 1989. szeptember vé­gén kezdetét veszi. Az építés folyik, és a kísérleti gépi be­rendezések is ütem szerint ké­szülnek — mondja dr. Soós Attila, az Agrokémia Szövet­kezet elnöke. — Úgy tervez tűk, hogy az adalékhoz szűk séges segédanyagokat vásá rolni fogjuk és majd idővel amennyiben a pénzügyi lehe tőségek engedik, az egyiket 1988. év január elsejétől kereskedő házként működik a TSZKER, s ennek egyik nagy előnye, hogy három évig adókedvezményben ré­szesülnek. Ezt a három évet crro akarják felhasználni, hogy nagyarányú fejlesztést hajtsanak végre. A fejlesztéshez tőkét kell gyűjteni — részben a forga­lom és nyereség növelésével, másrészt a tagi betétek emelésével, a dolgozók va­gyoni érdekeltségének meg­teremtésével és részvények ki­bocsátásával. 1989-től ugyanis részvénytársasággá akarnak átalakulni. A tagszövetkezetek úgy tű­nik ebben partnerek. A bi­zalom jeleként az év folya­mán 18 millió forinttal növel­ték vagyoni betétjüket, amely most már eléri a 25 millió forintot. A TSZKER összes vagyona egyébként 100 mil­lió, amit 1990-ig meg akar­nak duplázni. A szövetkezetek jó helyre tették pénzüket, a vagyon- arányos osztalék az idén 24 százalékos lesz, s az 50 szá­zalék adózás után is 12 szá­zalék marad tisztán. Ez annak köszönhető, hogy a pécsi TSZKER jól sáfárko- dott q pénzzel. A tavalyi 1,1 'Milliárdos forgalmukat 1,5 'Milliárdra növelték. A tőkés exportot is fokozták az idén 50 millió dollárért exportál­ok - különféle magvakat —, P°rsót, kölest, hajdinát, ire- 9i napraforgót, faárut, Auszt­riába, Franciaországba, Hol­landiába és az NSZK-ba. El­ső ízben exportáltak szárított cukorrépa szeletet a szolnoki cukorgyárból Olaszországba, összesen 2500 tonnát, amiért olaszok jó pénzt fizettek. Pécsi TSZKER eddigi lég fogasabb nyeresége 20 mil- "° forint volt, az idén Becket az A József igazgató, 35-40 millió nyereségre számít. November 1-jétől megkezd­ték dolgozóik körében a vagyonjegyek árusítását, öt­ezer, tízezer és ötvenezer fo­rint névértékben vásárolhat­nak vagyonjegyet a TSZKER- dolgozók, amivel országosan 25-30 millió forint összeg­ben teremtenek újabb pénz­forrást. Ez ugyan szerény összeg, de ha részvénytársa­sággá alakulnak át, már majd tágabb lehetőségük nyi lik a tőkegyűjtésre. Mit terveznek a sok pénzzel? Élelmiszer- és magfeldolgozó gépeket, gépsorokat vásá rolnak, raktárot bővítenék. Százmillió forintos beruházás­sal Pécsett a Füzes-dűlőben 3 hekár területen építik ki új bázisukat. Elsőként egy 6000 négyzetméteres fedett raktá­rot építenek fel - egyidejűleg görcsönyi telepüket átadják a tsz-nek. A Füzes-dűlőben épül egy nagykapacitású magfeldolgozó, modern hán­toló kalibráló, csomagoló gépsorokkal. Építenek ugyan ott egy nagy hütőházat és egy diszkont áruházat is. A kiviteli tervek már ké szülnek, az építkezés 1990 ben indul rövid átfutási idő vei. Az önálló külkereskedelm jogot már megkapták. Az új objektumban igényesebben fel dolgozott, jobb minőségű áru alapot tudnak előállítani, kivitelüket ily módon is vélni. A szövetkezeti kereskedele színvonalának növelése első sorban tagi érdek, hisz alapitó szövetkezetek terme keinek eladására szól TSZKER jogsitványa. S mivel a fejlesztés bővíti az export lehetőségeket, a tagszövetke zetek nagyobb jövedelemre számíthatnak termelvényeikért a bevitt tőke után pedig ma gasabb osztalékra. — Rné — Heves megyei építők müncheni megbízása Fotó: Proksza László ellenében, s várhatóan ha­marosan még újabb 40 lakás kivitelezéséről írnak alá szer­ződést. A Heves megyeiek a Rema Bau építőipari vállalat meg­bízása alapján, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat köz­vetítésével kaiptak munkavál­lalási engedélyt. Valutabevéte­lük révén arra számítanak, hogy lehetőségük lesz itthoni gépparkjuk felfrissítésére, tő­kés importból beszerezhető szerszámok, kisgépek vásárlá­sára. 1 Elvitathatatlan rangot az exportteljesítmények hozhatnak a vállalatoknak. A Pécsi Me­zőgép Vállalatnak . nemigen kell mentegetőznie eddigi tel­jesítménye miatt. Termékeinek nem kis része tőkés piacon értékesült az utóbbi években. — Jelenlegi- fejlesztéseink importgépek honosítására irá­nyulnak - magyarázza Vass Árpád műszaki igazgató-he­lyettes. - Természetesen ez a munka nem tekinthető mecha­nikus másolásnak. A hazai háttéripar hiánya, gondjai miatt ugyanis nemegyszer egész gépegységeket kell át­szerveznünk.- Esetleg továbbra is im­portból tudunk csak beszerez­ni néhány fontos részegysé­get, vagy saját üzemeinkben próbálkozunk meg azok le­gyártásával —, teszi hozzá dr. Kalocsai Ernő géptervezési csoportvezető. De lássuk a fejlesztéseket! Nyilván foglalkoztatja a szóba jöhető felhasználókat, mi lett a por és granulátum formájú anyagok nagy tö­megben való szállítására al­kalmas és a BNV-n tavaly­előtt bemutatott Spitzer siló­jármű sorsa Mint ismeretes, a Mezőgép húszéves együtt­működési szerződést kötött NSZK-beli partnerével. A gyártási jog átengedéséért a pécsiek a járműhöz szükséges tartályokkal fizetnek.- Először csak a tartályokat gyártottuk itthon - ad tájé­koztatást Vukovics Mihály gyártmányfejlesztési osztály- vezető —, az utóbbi másfél év alatt azon munkálkodtunk, hogy a futómű is jórészt ma­gyar részegységekkel, alkatré­szekkel készüljön. Az ezzel kapcsolatos engedélyezés, saj­nos igen elhúzódott, Így a sorozatgyártás csak jövőre indul meg. Az NSZK futómü­vekkel épített két járművünk már üzemben van. Az egyiket a budapesti ÉPFU-nál hasz­nálják cementszállításra, a másikkal a Petőházi Cukor­gyár szállítja termékét. Ezek 30 köbméteres változatú tar­tályok. Az 50 köbméteres típus gyártásáról és szállításáról jelenleg a Tiszai Vegyi Kombi­náttal folytatunk tárgyalásokat. A tervezőasztalok mellett dolgozók egész újkeletű fej­lesztésekről is számot tudnak adni. így például svájci im­portot válthatnak ki 250 mil­liméteres síktolózárjaikkal. Igaz, évente csak néhány millió forintos értékben. De növeli a sorozatgyártás bein­dításának jelentőségét, hogy a tolózárak hiánya eddig több tízmillió forintos vágóhídi átfu- vatórendszer-exportot akadá­lyozott meg. A konzervgyárak gépigényei­re továbbra is figyelnek. Az elmúlt évben kifejlesztett, és több helyütt már üzemelő zöldségszeletelőt és kockázót most a paprika- és uborka­szeletelő követi. A fejlesztés jelenleg a prototípus elkészí­tésének szakaszában van, míg a szintén újdonságnak számí­tó konzervipari keverő és ada­goló tartályaikkal a sorozat- gyártás előkészítésénél tarta­nak. Ez utóbbiak hiányoztak eddig a konzervgyárak tech­nológiai sorából, importból sem voltok beszerezhetők. Két példányukat már elkészítették, melyek most a nyíregyházi és a nagykörös' konzervgyáiban üzemelnek. A húsipar is érdekes piac. Az exportsonka gyártásánál például igen fontos művelet a hús megfelelő pácolása. Eh­hez készítenek most kétféle pácolórendszert, melyek tartá­lyokból, forgató és billentő berendezésekből állnak. Mind­ezeket eddig csak impo;tból tudták beszerezni. Elkészült a Mezcgépné1 a béltisztítógép prototípusa is, amellyel szin­tén import gépeket váltanak ki. A tejipart érintő gépi fej­lesztés a 130 literes élelmi- szeripari daraboló és homo­genizáló gép - ismertebb ne­vén: Cutter — létrehozása. A berendezés kiválóan alkal­mazható a krémsajtok készíté­sénél. Vass Árpád műszaki igaz­gatóhelyettesnek azt a kérdést tettük fel, hogy mindezek az új gépek, berendezések ver­senyképesek lehetnek-e azok­kal a nyugati típusokkal, amelyeknek honosítását je­lentik. — Az összes gépre igaz, hogy lényegesen alacsonyabb árfekvésűek, mint a kiváltott nyugati berendezések. Funk­cionális paramétereik azono sak. Természetesen az nem várható el, hogy ezek a ki­sebb költséggel és a már em­lített háttéripari hiányosságok mellett megépített gépek tar­tósságuk és minden minőségi paraméterük szempontjából felvegyék a versenyt az erede­tivel. Balog Nándor a módosított keményítőt mi magunk gyártjuk. Az eredeti elképzelések szerint, az új üzem létesítése a kilencvenes évek közepe táján valósult volna meg. Egy kombinált pá­lyázattal azonban elértük, hogy a beruházás anyagi oldala már most rendeződött és ezzel éveket nyertünk! A tőkés export növelésére kiírt pályázaton a tárcaközi bi­zottság negyvenkilenc millió, az OKISZ elnöksége harminc millió forint hitelt biztosított. A saját erő szintén harminc millió forint és a halmozottan hátrányos helyzetű térség fej­lesztési keretének terhére to­vábbi kölcsönt, valamint végleges juttatást kért a szövetkezet a Baranya Me­gyei Tanácstól. A 134 millió forintos beruházás a szövet­kezet jelenlegi vagyonát nyolc­van százalékkal emeli. Az Ag­rokémia súlyos kötelezettséget vállal: öt év alatt két és fél millió dollár tőkés többlet- exportot kell hoznia a szövet­kezetnek. A gyártott segéd­anyagnak mindössze 15—20 százalékát használják fel hely­ben, a többit értékesítik. A kí­nálati lista már most széles, de a műszaki fejlesztés foly­tatásával a módosított kemé­nyítőszármazék termékskálá­ja tovább gyarapodik. Ez az árucikk tőkés piacon keresett. A segédanyaggyártó üzem a vegyipari telepen kap he­lyet, ott teljesen elkülönítve működik majd. A próbaüzem tervezett ideje: 1991. január­február. Az első teljes évtől - 1992-től -, vegyesvállalatként kívánják működtetni, - ma még nincs eldöntve, hogy részvény- társaságot vagy kft-t alakí­tanak. — Célunk az, hogy nálunk tulajdonosként dolgozzon min­denki - jelenti ki dr. Soós At­tila. - Ezért az a törekvésünk, hogy a szövetkezeti tulajdono­si viszonyból adódó vagyoni kötődést erősítsük. A tervek szerint, öt év múlva a szövet­kezeti vagyonunk egyharmada a tagoké lesz. Jövő évtől a tagi részjegyet megemelik: minden szövetke­zeti tag (az Agrokémia dol­gozóinak háromnegyede), a mostani keresetének megfele­lő kéthavi bért — egy összeg­ben vagy részletre -, rész­jegyként befizet. Ez nemcsak anyagi áldozatvállalás, ha­nem eredményes működés esetén a növekvő osztalék kö­vetkeztében többletjövedelem. A szövetkezet az eddig meg­termel vagyonának egy részét kiadja — saját vagyonjegy­ként. Ez a piaci vagyonjegy százezer forint feletti részjegye­ket jelent. A tagok osztalékot kapnak utána, és amennyi­ben akarják, úgy értékesíthe­tik is az efféle vagyonjegyet. A tagi részjegy emelése és o piaci vagyonjegy kibocsátása egyszeri akció. Azonban in­gyenes vagyonjegyet az éves nyereség függvényében ad tagjainak a szövetkezet (a megtermelt nyereség egy ré­szét szétosztja). Csak osztalék jár utána, el nem adható, s mindaddig a szövetkezeti tagé az ingyenes vagyonjegy, amíg a szövetkezetnél dolgo­zik. L. Cs. K. PlfS 110Ot IHE €5Mf*ovi esd akasok építését kezdi meg i.J'Hchenben a Heves Megyei °mi Epitőipari Vállalat dol- ^oinak mintegy 40 tagú bri- _ Egy magánvállalkozó 9bizása clapján az elmúlt 6n különböző beruházáso­n már dolgoztak a Heves e9yei épitöl( Q2 NSZK.ban, „nte9y 200 ezer márka érté- tié„rn..u,nk°t végeztek. Teljesít- sru/, et minősíti, hogy fel - oirí i befejeztével több >Cn?t0t •is kaPtok épi­ecj^jari cegektől. Az idei évre sét 9 ?6 I°kás szerkezetépíté- VQHalták 800 ezer márka ejhütöket szerelnek a Pécsi Mezőgép szerelőcsarnokában Fejlesztések a Mezőgépnél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom