Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-06 / 6. szám

1989. január 6., péntek 1 Dunántúli napló 3 Cselekednénk-e Végigkövetve a Dunántúli Naplóban az utóbbi hónapok­ban az alagútról megjelent Írásokat, szükségét érzem, hogy visszatérjek arra a kér­désre, amelyet egy kerekasztal- beszélgetésen tett fel taná­csiaknak, beruházóknak, ter­vezőknek és kivitelezőknek az újságíró: ...........döntenének, te rveznének, cselekednének-e másképpen most, az ered­ményt látva." Tevékeny részese voltam az Északi körút tervezési előké­szítésének, a döntéseket meg­alapozó előterjesztéseknek és a beruházás eszmei irányításá­nak is. Ezért érzem kötelessé­gemnek és jogomnak, hogy a konkrét kérdésre válaszoljak: a tanácsülés döntését előké­szítve, a szerteágazó tényező­ket mérlegelve most is azt a határozati javaslatot tenném, hogy alagutat épít­sünk, ne hidat. A döntés alapja 1982-ben döntött Pécs város tanácsa az alagút mellett az építési és közlekedési osztály előterjesztése alapján. Javas­latunk kialakításakor az aláb­biakat vettük figyelembe. a híd- Kelet-nyugati és észak­déli irányban zavartalanabb forgalomáramlást biztosít, mint különszintű kereszteződés, de egyedüli, az északi érintő út szintbeni csomópontjai között.- A két út közötti kapcso­latot két, három ágú, lámpá- zott szintbeni keresteződéssel kényszerül ugyanakkor megol­dani. Az egyik a Juhász Gyu­la utcával szemben, a le- és felhajtó ág becsatlakozásánál, a másik a híd keleti végénél, a Kálvária domb lábánál adó­dik.- A le- és felhajtó ág a Kálvária dombot, kialakítható parkfelületét aránylag nagymé­retű aszfaltfelülettel határolja el a belvárostól.- A hid elfogadható emel­kedése érdekében a Kálvária dombnál 8-10 méter mély be­vágást kell létesíteni.- Az Aradi vértanúk útja menti lakóházak közvetlen zaj­terhelése igen nagy.- A közúti híd ferde met­szésként vágja át a Mecsek látványát és a belvárosi meg­szokott utcaképek sorát.- A hid méreteivel idegen elem a pécsi belváros morfoló­giájában, az épületek és a domborzat tömeghatásában.- Nagy a veszélye, hogy té­len, a meglévő két felüljáró­hoz hasonlóan a síkosság miatt fokozottan balesetveszé­lyes helyzetek, forgalmi dugók jönnek létre. AZ alagút- A várárokban kialakított ..mélyvezetésű" út természetes 9eometriai folytatása.- Az egy darab lámpázott kereszteződés a mindenirányú forgalom megengedése mel- lett a hídváltozat áteresztőké­pességének csak 86 százalékát ..tudja", de mint szintbeli ke- 'eszteződés, azonos jellegű és °,e[esztőképességű az északi árút többi csomópontjával. ~ Kisebb a környezetet érő |Pjterhelés és levegőszennye­~„A téli üzemeltetés egy- s*erűbb és biztonságosabb (ma tudjuk, hogy ehhez a víz- Z|vargóst vagy megszüntetni, V09Y elvezetni kell). . " Kevésbé bontja meg a táj ° város egységét. l-~ A Kálvária domb közpark- ős ^Plt'tható zöldfelületét tou i aPcs°lh°tóvá teszi a vá- nyS ° ellett húzódó sétány- ”a: o mérnöki műtárgy mel­másképpen az eredményt látva? Miért jobb mégis az alagút? Adóbevallás (1.) Személyi jövedelmek Ingyen kapható a nyomtatvány egységcsomagban lett ezzel a mecseki parkerdő leginkább közelítheti meg a várost A használhatóság minösite se ugyan még csak elkezdő­dött. még sok részlet nincs be­fejezve az alagútban, rajta és körülötte. Ennek ellenére most. még a kipróbálás közben sze­retném az építési osztály és a magam véleményét kifejteni. Azoknak a véleményét, akik a tervezés és döntéselókészités- ben és a megvalósításban egy­aránt részt vettek. Elsősorban azért, hogy a pécsi polgár mi­nél teljesebb ismeret alapján figyelhesse, ahogy az alagút jól-rosszul működik és hallat­hassa szavát az északi körút továbbépítésének kívánatos módjáról. Minél teljesebb tájékoztatást! A város közlekedésének fej­lesztésében a két megépült fe­lüljárón és a 6-os út átkelési szakaszán kívül az északi és keleti érintő út az utóbbi évti­zedek legnagyobb városi vál­lalkozása. Igaz ugyan, hogy a város költségvetésétől és o még működő újraelosztási rendszer lehetőségeitől füg­gően kell közösen gondolkod­nunk a továbblépésről. Min­denképpen meg kell azonban teremteni az északi körút Ágos­ton téri ideiglenes és végleges átvezetését, csatlakozását az Ady Endre út-Engels út irányába. A keleti érintő utat dél felé ve zetve a harmadik pécsi vasúti felüljáró megépítésének igénye jelentkezik. Kapcsolódik ehhez o Szalai András út - 6-os út - keleti irányú továbbvezetése, ami a Zsolnay Vilmos út és a Furst S. utca túlterhelt szaka­szának tehermentesítését kell hogy eredményezze. Mindezek több százmillió forintos beru­házást jelentenek. És még eh­hez járul a balokányi autó­busz-végállomás építése, mint a helyi közlekedés egyre nél­külözhetetlenebb eleme. / A beruházás további mene­tében még számos városfej­lesztési. műszaki kérdésben kell megoldást tolatni* érdekeket egyeztetni és értékeket mér­legre tenni. Persze nem hagy­va figyelmen kívül a tanulsá­gokat. Tanulságok A döntéskor az átvezetés al­ternatíváit, a választás lehető­ségét a hid és alogút között csak közvetett módon, a ta­nácstagok révén tártuk a pol­gárok elé. Szakmai fórumokon ugyan többször ismertettük, mégis méltán merül fel annak a lehetősége, hogy egy széle­sebb állampolgári fórum és véleménynyilvánítás két szem­pontból is hasznos lett volna. Egyrészt a vita során minden­ki előtt nyilvánvalóvá lehetett volna tenni a változatok kö­vetkezményeit. Például azt, hogy az alagút csak nagyon magas költséggel lett volna megépíthető négysávos út be­fogadására, a hid könnyeb­ben Ugyanakkor az Északi érintő út hosszabb szakaszán is csak nagy áldozatokkal le­hetne négy közlekedési sávot biztosítani. A kereszteződések áteresztő képessége pedig úgysem bírná el ezt a forgal­mat. (Gyakorlatilag az Ágos­ton téren, a Székely B. utcá­nál, a Petőfi utcánál is szint­beni, lámpázott kereszteződés építhető ki.) Talán érthetőbbé lehetett volna tenni a döntéshozó ta­nácsülés állásfoglalását az alagút mellett, ha legalább a Dunántúli Napló hasábjain is­mertetjük, hogy a hidváltozat alapvetően akkor merül fel, amikor a tervező — két buda­pesti vállalat - az Aradi vér­tanúk útja szélesítésével ter­vezte az utat. Ugyanakkor tisztázódhatott volna, vajon nem érdemese vállalni a pénzszűke ellenére az alagút­ban vezethető gyalogjárda ér­dekében a kisebb költségnö­vekedést. És vegyük szemügyre az üzemeltetést is. Mert a vízszi­várgás okoz(hat) nehézsége­ket: meg kell szüntetni vagy el kell vezetni. A két pécsi közúti felüljárón az utóbbi évek tapasztalatai szerint még az enyhe telekben is a várost megbénító forgami dugók ala­kultak ki a jegesedés, csú­szósság miatt. A Kálvária domb alatt, egy majd 10 mé­teres bevágásban haladó út­nál pedig könnyen létrejöhet­ne a „befútta az utat a hó" állapota. Vagy felmerülhetne a kérdés, hogy jobb-e a víz jég formájában, ha nem „benne van, hanem „rajta". A Tüzér utcai felüljáró példája bizo­nyítja, hogy a hidak szerkezeti részeit igen költséges, tízéven­ként ismétlődő felújítással kell megvédeni. A tanulságokat levonva az építési és közlekedési osztály, a tanács a részletek hibáin ja­vítani akar: gyalogút létreho­zásával, akár a lépcső kisebb módosításával, a téli járható-' ságot biztosítani kapaszkodó korlát építésével, a vizszivárgás okozta esetleges közlekedési problémák és az esztétikai hiá­nyosság kiküszöbölésével. S mindezt úgy, hogy a belváros­hoz, a forgalmi úthoz méltó színvonalú mérnöki mű egyben városképileg is nagyvonalú maradjon. Egy ilyen nagylép­tékű városi beruházásnál nem szabad kikerülni a városkép­alakítás mérlegelését. Az alag­út felett és mellett a Mecsek zöldje jelenhet meg a törté­nelmi belváros szélén. Ez a „kilátó park" - majd akkora, mint a Sétatér — része lehet a Kórház tértől a Tettyetol hú­zódó sétaútnak, amelyet a vá­rosi lakosok és az idelátoga­tók egyaránt élvezni fognak. Igaz ugyan, hogy mindez még csak térképen jelölhető, de a városfejlesztésben minden na­gyobb, meghatározó elem csak hosszabb időn keresztül és az anyagi lehetőségektől függően valósítható meg. Úgy gondolom, hogy az alagútról és az északi kőrútról a jövőben is a pécsi „nyilvá­nosság vita" fórumán ütköz­hetnek meg a vélemények. El­sősorban rajtunk, a tanácsi szakapparátusban múlik, hogy időben tájékoztassunk, az ötle­teket és kritikákat érzékenyen mérlegeljük egy-egy döntés előtt. Városunk szeretete, a szakmai elkötelezettség is erre indit. Gömöry János városi főépítész Hamarosan elérkezik a sze­mélyi jövedelmek bevallásának és az adó befizetésének idő - szako. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei szervezetének dolgozói is ké­szülnek az adóbevallások át­vételére. Munkatársaimmal együtt segíteni igyekszünk ab­ban, hogy a lakosság megfe­lelő tájékoztatást kapjon az adózással kapcsolatos tenni­valókról. Cikksorozatunkban is­mertetjük azokat a szabályo­kat, amelyek a személyi jöve­delemadó bevallás kitöltésé­hez, az adó kiszámításához elengedhetetlenül szükségesek. HOGYAN KELL A SZEMÉLYI JÖVEDELMET BEVALLANI? A személyi jövedelemadó bevallása nem azonos sem az évközi adóelőleg, sem pedig az év végén keletkező adókü­lönbözet befizetésével. Az adóbevallás kétféleképpen történhet. Azok, akiknek adó­köteles jövedelmük van, de munkaviszonyban állnak, vagy társas vállalkozások tagjai, 1989. február 20-ig nyilatkoz­nak munkáltatójuknak, hogy más jövedelmük nincs. E nyi­latkozat adóbevallásnak mi­nősül. A munkáltatók január 31-ig kötelesek az 1988. de­cember 31-én munkaviszony­ban lévő magánszemélyeknek az igazolást kiadni, illetve a nyilatkozattétel módjáról tájé­koztatást adni. Azok, akik nyilatkozatot nem tesznek és rendelkeznek adóköteles jövedelemmel, az adóbevallást az erre a cél­ra kiadott 53. sz. nyomtatvány kitöltésével és beadásával tel­jesítik. E nyomtatvány egy egységcsomag részeként ja- - nuár elejétől ingyenesen kap­ható minden postahivatalban, a Baranya Megyei Adófel­ügyelőség központi (Pécs, Rá­kóczi u. 56.) és vidéki ügyfél- szolgálati irodáinál. Beszerez­hető továbbá a falvakban, munkahelyeken tartott tájé­koztató előadások előadójától. Az egységcsomag a 2 db adóbevallási nyomtatvány mel­lett tartalmazza a részletes ki. töltési útmutatót, az adókü­lönbözet befizetésére szolgáló csekket, továbbá az adófel­ügyelőséghez megcímzett bo­rítékot, amelyben az adóbe­vallás egy példánya postabé­lyeg felragasztása nélkül fel­adható. A nyomtatványt ter­mészetesen személyesen is el lehet juttatni bármely adóha­tósági ügyfélszolgálathoz, de a várható nagy ügyfélforga­lomra tekintettel célszerűbb a postai feladást választani. Az adóbevallási időszak 1989. ja­nuár 1-től március 20-ig tart, ezen belül az egyéni vállal­kozók (kisiparosok, kiskereske­dők, szerződéses üzemeltetők stb.) február 28-ig kötelesek adóbevallást adni. Javasoljuk minden adózónak, hogy o szükséges igazolások (munkál­tatói és adókedvezményekre jogosítok) beszerzése után azonnal fogjon hozzá a nyom­tatvány kitöltéséhez és beadá­sához, így a felesleges sorban állást megelőzheti. Ha a beérkezett adóbeval­lások ellenőrzésekor abban bármilyen természetű hibát ta­lálunk, kötelesek vagyunk az adózót az ügyfélszolgálati iro­dához behívatni, hiszen tudta nélkül az adóbevalláson sem­milyen javitást, vagy módosí­tást nem végezhetünk. Na­gyon fontos, hogy a nyomtat­ványon szerepeljen oz aláírás es a pontos személyi szám (vállalkozóknál adószám) is, mert ennek hiánya esetén ugyanúgy be kell fáradnia a kitöltőnek. Nemcsak az adó­bevallásban. szereplő össze­adásokat, adók kiszámítását, aláírásokat ctb. vizsgáljuk, ha­nem a bevallott jövedelmek pontosságát is. Erre jó tám­pontot ad, hogy valamennyi kifizető közli részünkre a kü­lönböző magánszemélyeknek juttatott adóköteles jövedel­meket. Az adatszolgáltatásban közölt összeg é' a bevallott jövedelem számítógépes egyeztetését rövid időn belül elvégezzük. Minden munka- vállalónak érdeke tehát, hogy az adóbevallás beadás előtt munkáltatójával tisztázza 1988. ovi jövedelmét, és beadványá. bán a valóságos adatokat szerepeltesse. Igyekszünk a tá­jékoztatás minden formáját igénybe venni, hogy a lakos­ság az adójogszabályoknak megfelelően teljesíthesse köte­lezettségét. Kérjük figyeljék a sajtó, rádió és televízió hír­adásait, ahol rendszeresen in­formálódhatnak akár az adó­zási szabályokról, akár pedig azon fórumok helyéről és ide­jéről, amelyeken munkatár­saink e témában tartanak. Dr. Sasvári László igazgatóhelyettes, APEH Baranya Megyei Igazgatósága is* Megoldják a középiskolások menzagondjait Is Klub a lisztérzékeny gyerekeknek Az eddigi hagyományokhoz híven ebben az évben is talál, koztak a lisztérrékeny gyere­kekkel foglalkozó orvosok, egészségügyi szakemberek és pedagógusok. A rendezvénynek ebben az első évben a pécsi Ajtósi Dürer utcai bölcsőde és óvoda adott helyet, ami nem véletlen, hiszen a gyermekin­tézmény konyháján főznek a lisztérzékeny gyerekek részére. A teremben körben ülnek a gyerekek és a szülők, ugyanis a nagyobb gyerekek részt vesznek a megbeszélésen. Az asztalokon torták, sütemények, húsgombócok, palacsinta. A tálalás tetszetős. A beszélge­tést dr. Cállly Ilona bölcsődei főorvos vezette. Elsősorban a komaszgyerekek diétázási gondjairól beszélt. Ebben az életkorban előfordulhat - /mondta -, hogy a cükrászdó- ban lopva süteményt esznek, amiről otthon nem mernek beszámolni. Szólt arról is, ho­gyan lehet ilyen esetben okos szóval, türelemmel a diéta betartására szorítani a ka­maszt. A szülök kérdéseire is vála­szoltak a gondozóorvosok, dr. Horváth Magdolna és dr. Varga Levente. Szó volt töb­bek között oz üzletekben kap­ható kukorica, és rizslisztből készíthető ételféleségekről, ar­ról, hogy mikor kell a kezelő­orvoshoz fordulni. Dr. Varga Levente kiemelte, a gyerekek szülei minden étkezési gond­jukkal keressék fel, mert csak így tudják tájékoztatni a cö- lipant és más glutenmentes termekeltet gyártó vállalatokat. (Probléma, hogy ezeknek a termékeknek rövid a szavatos­sági ideje, ezért a boltok nem szívesen rendelnek. Hiánycikk OI Emese termékcsalád. Sok szülő panaszoltá, hogy nem egy esetben átírták a szava­tossági időt is. A lisztérzékeny gyerekek nyári táboroztatása is nagy gondot jelent. Évek óta üdül­hetnek a Balaton mellett és Sötétvölgyben is. Egész évben fogadja őket Vajta, de oda már jövőre a nyolcadikot vég­zettek nem mehetnek. Ezen próbál segíteni egy budapesti és debreceni anyuka, akik levélben fordultak az ország­ban élő lisztérzékeny qyerekek szüleihez, hogy egyesületi for­mában hívják életre a szülői munkaközösséget. Az évente egyszer megtar­tott szülői értekezlet mellett ezentúl klubot is alapítanak a lisztérzékeny gyerekek részére. A rendszeres találkozással job­ban felszínre kerülnének a gondok, problémák. Lehetőség lenne egyes ételféleségek el­készítésének megtanulására is. A legutóbbi összejövetelen a sok kérdés miatt csaknem két óra elteltével kerülhetett csak sor a megtérített asztalokon elhelyezett finomságok meg- kóstolására. Az eredeti tervék szerint ugyanis az ételek elké­szítésének módját a jelen lévő szakácsnő ismertette volno. Erre már nem kerülhetett sor, azonban minden szülő meg­kapta a bemutatott ételek re­ceptjét. A beszélgetés során a szü­lök azt is elpanaszolták, hogy az iskolás gyerekeknek kevés az étel, amit a napköziben kannak, és a továbbtanulni szándékozók agnódnak, lesz-e menza. Az orvosok ígéretet tettek arra, hogy megszervezik a középiskoloi menzák egyikén a lisztérzékeny gyerekek étkez, tetését. Sz. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom