Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-30 / 30. szám
2 Dunántúli napló 1989. január 30., hétfő Európa helyét keresi a gyorsan változó világunkban Hitünk és meggyőződésünk szerint a reformok útján haladunk Grósz Károly beszéde a Világgazdasági Fórum tanácskozásán (Folytatás az 1. oldalról) — Megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek a Világ- gazdasági Fórum tanácskozásán — jelentette ki bevezetőben az MSZMP főtitkára. — A politikai és gazdasági döntéshozók kötetlen eszmecseréi segítik a világméretű gazdasági haladást és a nemzetközi stabilitást. Szívesen fogadtam meghívásukat, mert ez is jelzi a világ politikai és üzleti köreinek kitüntető figyelmét Magyarország reformpolitikája és nemzetközi törekvései iránt. Genscher alkancellár úr szavait jó érzéssel és megnyugvással hallgattam. Gondolatai az együttműködésről összecsengenek a mi szándékainkkal is. Európa — Keleten és Nyugaton egyaránt - helyét keresi a gyorsan változó világunkban. Gyermekeink már a harmadik évezrednek . tanulnak. Most dől el, mit visznek magukkal a XX. század tanulságaiból Szembenállás vagy együttműködés, bizalmatlanság vagy bizalom, pusztító háború vagy kölcsönös biztonság - ennek eldöntése a mi közös felelősségünk. Századunk realitása, hogy Európa népei boldogulásukat c fejlődés különböző útjain keresik — folytatta az MSZMP főtitkára. - Nagyon eltérő fejlettségi szintről indulva önmagunkhoz és a világhoz mérve is hatalmasat léptek előre. A nemzetek joga társadalmi rendszerük szabad megválasztására a jövő törvénye is. Ennek szigorú tiszteletben tartása az együttélés alapvető követelménye. Korunk másik fontos tanulsága, hogy a népek, nemzetek nem alakíthatják egymástól függetlenül életüket, a sorsuk törvényszerűen összefonódik, együttműködésük meghatványozza erőfeszítéseik eredményességét. Grósz Károly a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az európai államoknak a jövőben is tiszteletben kell tartaniuk a második világháború nyomán kialakulj realitásokat, de a népek döntését ma nem korlátozzák a háború tőlük idegen törvényei. Szabad akaratukból választhatnak: együtt vagy egymás ellenében. „Magyarként és európaiként hiszem, hogy a 90-es évek Európáját a fejlődés, a humánum, a demokrácia, az együttműködés értékeinek kell jellemeznie." A közös Európa megteremtésének útja kétirányú. Mindkét félnek nemcsak lehet, de kell is közelednie a másik félé. abban a biztos tudatban, hogyha nem is számíthat köny- nyű- előrehaladásra, de nem zsákutcában halad. „A közös érdekek és ne az ideológiai előítéletek, a józan ész és ne bálványok vezéreljék cselekvő sünket!" - mondotta. Meggyőződésem - folytatta a főtitkár -, hogy a népek összefogása felel meg a világfejlődés fő irányának is. A világgazdaság sem működhet a régi módon, amikor a népek sorsközösségének felismerése politikai, társadalmi erővé válik. A jövő évtizedet egy sok- pólusú világgazdaság jellemzi. Nem törvényszerű azonban, hogy ez a különböző térségek fejlődésében leküzdhetetlen gazdasági és technológiai leszakadáshoz vezessen. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Egyesült Államok, Japán, Nyu- gat-Európa gazdasági növekedése egyúttal a fejlődő világ és a szocialista országok esélyeit, az együttműködés lehetőségeit is bővítse. A polarizálódás ne regionális hatalmi blokkok létrejöttét, ne az elkülönülést eredményezze, mert ez komoly kockázatot jelent nemcsak a kívülrekedőknek, 'hanem az egyes csoportoknak is. A protekcionizmust, a gazdasági szembenállást, a bizonytalanságot növelné, s veszélybe sodorná a nemzetközi élet kedvező alakulását. Az eredményesen fejlődő Nyugat-Európa a stabil, kiegyensúlyozott európai és nemzetközi viszonyok egyik fontos tényezője. Értékeit tiszteletben tartjuk. Őszintén kívánom, hogy a nyugat-európai integráció fejlődése népeik boldogulását, s egyúttal egész Európában a gazdasági együttműködés meglévő korlátainak felszámolását segítse - mondotta Grósz Károly. A jövő évtized fejleményeit jelentős mértékben az határozza meg, hogy a szocialista országok képesek lesznek-e öt okolt lemaradásukat felszámolni és minden tekintetben Európa más államainak part- . nerévé válni. A szocializmus történelmi próba elé került, s e felismerés óriási belső energiákat szabadít fel. Erejét megsokszorozza az a tény, hogy a megújulás az egyes országok nemzeti sajátosságaira építkezik, s így segíti a külvilág ösztönző hatásainak érvényesülését. A szovjet peresztrojka, a szocialista országok reform- mozgalma 1917 óta a ‘szocializmus legnagyobb vállalkozása, igazi európai léptékű teljesítmény. A szocialista orszáqok azonban átmenetileg kritikus esztendők elé néznek. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a korsze/ű termelési szerkezet, a hatékony gazdálkodás árát meg kell fizetni, vállalva a fogyasztás átmeneti csökkentését, sőt indokolt esetben a munkanélküliséget is. A megújulás azonban a gazdasági stabilizáció és a fokozatos növekedés lehetőségét ígéri. A KGST reformja egyben az integráció tényleges nyitottságának is forrása. A szocialista országok ebben az esetben - mutatott rá Grósz Károly - felzárkózhatnak a világgazdaság fő áramlataihoz; stabil, kiszómitható partnerként vehetnek részt a nemzetközi viszonyok formálásában. Ha a politikai és gazdasági reform a külső nehézségek, a belső gondok súlya alatt megállna, Vagy eltorzulna, az európai és a nemzetközi légkör válna feszültebbé, egész földrészünk lenne szegényebb. „Nagyon sok függ a gazdasági körök reális értékítéletétől, viszonyától. Jovaslom, jöjjenek el .Budapestre és a Világgazdasági Fórum regionális tanácskozásán vitassuk meg a kelet-nyugati együttműködés kérdéseit.'' Az emberi jogok fontosságáról szólva Grósz Károly leszögezte: „Nincs európai enyhü'és, nincs bizalom, ha egyetlen ország is akad, ahol megsértik, lábbal tiporják az emberi jogokat, ahol sérelmek érik a nemzeti kisebbségeket." Mi, magyarok - mutatott rá — elindultunk a közös Európához vezető úton. Egyszerre valósítunk meg reformot a politikában és a gazdaságban. A reformprogram rö-. vid távon a helyzet stabilizálását, hosszú távon olyan struktúra kialakítását szolgálja, ami biztosítja a nyitott, humánus, demokratikus fejlődést, s lehetővé teszi erőteljesebb integrálódásunkat az európai és a nemzetközi folyamatokban. A reform eredményességét az dönti el, sikerül-e növelni a társadalom, a gazdaság teljesítményét. Az 1988-as gazdasági programunkat teljesítettük. Erre utol, hogy a konvertibilis kereskedelmi mérlegben jelentős fordulat ment végbe, ami számunkra és partnereink számára is bizakodásra ad okot. Szabadkereskedelmi övezet létrehozásával, vegyes vállalatok alakításával, a működő tőke bevonásával a hagyományos ’ kereskedelmi kapcsolatokat kitágító termelési együttműködésre törekszünk. A külföldi tőke - hangoztatta - már ma- is biztonságban érezheti magát nálunk. S ezt nemcsak politikai szándékaink, de új törvényeink is garantálják. Hosszú távon megnyitjuk a határokat a tőke, a szakismeret, az információk, a munkaerő szabad áramlása előtt. Tisztában vagyok vele, hogy a világgazdasági nyitásnak „ára” van. A szerkezeti átalakulás fájdalmas és időigényes folyamat. Nagymúltú szakmák felszámolását, a megszokott munkahelyek megszüntetését, a kialakult jövedelmi viszonyok, a kivívott pozíciók, kialakult élet- és értékrendek megváltoztatását követelik. Mégsincs más utunk. Ugyanakkor mi a magyar néptől jövője érdekében nem áldozatot, hanem nagyobb kezdeményezőkészséget, vállalkozókedvet, az alkotó energia elismerését és megbecsülését, a tudás gyarapítását és hasznosítását kérjük. Mindez csak akkor lehetséges, ha tovább demokratizáljuk a politikai viszonyokat, korszerűsítjük a politikai intézményeket, felszámoljuk azokat a kötöttségeket, amelyek visszatartják oz alkotó közösségeket, javítjuk a közállapotokat. Hazánknak — hangsúlyozta a továbbiakban az MSZMP főtitkára - adottságainál fogva egyidejűleg kell orientálódnia mindkét nagy európai integrációra. A jövőben is érdekünk az együttműködés korszerű, igényes fejlesztése a KGST-vel. Az Európa sorsáé't érzett felelősség és gazdasági fejlődésünk egyaránt igényli a kapcsolatok bővítését az Európai Gazdasági Közösséggel, sőt az együttműködés új lehetőségeinek feltárását az EFTA-országokkal. Bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat az Európa Tanáccsal és az Európai Parlamenttel, a Nyugateurópai Unióval. Készek vagyunk közvetlen együttműködésre minden erre hajlandó politikai párttal, társadalmi erővel. Hazánk aktívan részt vesz az ENSZ, a GATT, a nemzetközi pénzügyi intézmények munkájában. Nyitott az együttműködésre a világ minden országával abból a meggyőződésből, hogy ez felel meg a világ, Európa és a mi népünk érdekeinek. „Mi hitünk és meggyőződé- sürtk szerint a reformok útján haladunk a jövőben is, mert ez felel meg nemzeti érdekünknek. Tartós előrehaladásra azonban csak akkor van esélyünk, ha legfőbb partnereink politikai szinten, a gazdasági körök és a multilaterális szervezetek a gazdaságipénzügyi együttműködésben támogatják erőfeszitésein'ket. Hiszem, hogy az európai népek érdeke is a stabil, fejlődő szocialista Magyarország" - hangoztatta végezetül Grósz Károly. Horn Gyula Szöulban Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár és kísérete hivatalos meghívásra vasárnap délután Szöulba érkezett. A magas rangú kormánytagot a Kimpo repülőtéren Szin Dong Von külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Étre Sándor, hazánk állandó képviseletének vezetője is. A sajtó kérdéseire válaszolva Horn Gyula bejelentette, Hogy a látogatás célja a teljes körű diplomáciai kapcsolat felvétele a két ország között. A magyar—dél-koreai megbeszéléseken a gazdasági és kereskedelmi egyezmény aláírása mellett a legfőbb téma a múlt évben megkezdődött közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztése lesz. Amint arról Csányi Sándor* a Magyar Gaz. dasági Kamara szöuli képvise. létének a vezetője az MTI tudósítóját tájékoztatta, 1988-ban (novemberi adatokkal bezáróan) a magyar export 11 millió dollár értékű volt. Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában Az MSZMP KB történelmi albizottságot hozott létre a felszabadulás utáni korszak elemzésére. Az albizottság a napokban ülést tartott, munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott szombaton a Rádió 168 óra című műsorában. •Kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy Nagy Imre politikai rehabilitációja ma még nem történt meg és e tekintetben jósolni sem szabad. A feltárt dokumentumok azt igazolják, hogy az 1954-55-ös politikai „miniválságbah" Nagy Imrének volt igaza. Ami azonban 1956-os szerepét, tevékenységét illeti, akörül még zajlanak a viták. A megítélést árnyaltabbá tehetik új belső, és külső összefüggések. Például az a körülmény, hogy ez a bizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban törtéit; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek. — A történelemben még visszamenőleg sem lehet véglegeset mondani — folytatta. Ha a tények tisztelői vagyunkr akkor tisztelettel kell lennünk azokkal a tényekkel szemben is, amelyek esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy ezzel a történelmi megítéléssel a politika, a történelemtudomány és a közvélemény nagyon közeledett egymáshoz. Az a sommás ítélet, amelyik egyetlen kifejezéssel,: ellenforradalomnak minősítette az 1956-ban történteket, a közvéleményben és a páttag- ság nagy részében is meglévő érzületet fejez ki; ez viszont az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét. Pozsgay Imre rámutatott: ,,Az események elemzésénél nem 1956-hoz, hanem egy korábbi időszakhoz kell visszamenni: ahhoz az 1948-49-ben vállalt vagy kényszeredetten vállalt szocialista modellhez, amelyik egészében úttévesztés- nek bizonyult, s a működés* képtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett”. A többpártrendszerről szólva elmondotta: — Meg kell tanulni az együttélést egy, két vagy több párttal is. Az MSZMP nem mondhatja meg és nem is akarja megmondani, hogy melyikük lesz komoly tényezője a magyar politikai életnek. Lehet, hogy velük partneri viszony alakul ki, ám * lehet, hogy éppen ellenzéki szerep jut azoknak, akik ezt a partnerséget vagy koalíciót nem tudják vállalni. A jelenlegi társadalmi-politikai válságban nem különböző politikai mozgások játszók a szerepet; ezek annak következményei. Alapvető gond: immár 15—20 éve nem sikerül elérni, hogy az alapfolyamatok és a politikai szándékok egyirónyba menjenek, ezek minden akarat ellenére eltérnek egymástól. Ez mutatja, hogy szerkezeti bajok vannak.’ Ezek közé tartozik, hogy nem volt igazán mélyreható politikai vita, amely á voluntarizmusnak, az önkéntes döntéseknek' gátat szabhatott volna. Pozsgay Imre válaszolt arra a kérdésre: készül-e elemzés a Kádár-korszakról?- Erről a korszakról is el kell számolni, de nem sok ígéretet tudok tenni azoknak, akik ezt a személyes leszámolás formájában képzelik el - mondotta. — A rendszernek a lényegéhez éppen az tartozott, hogy a személyes felelősség, és általában is a felelősség tettenérhetetlen volt. Bár kétségtelen, azoknak, akik vezető szerepet vállaltak ebben a korszakban - függetlenül attól, hogy maguk is rabjai voltak egy struktúrának —, nagyobb a felelőssége, mint azoknak, akik elszenvedői voltak ennek a korszaknak. Az elemzést nem valamiféle fitu- ális leszámolás formájában, hanem az európai civilizáció szabályai szerint kell véghezvinni, kulturált kiegyezési formában. Ám a felelősséget föl kell vetni, és ezt nem kerülheti meg a legújabb korszak sem. Azt is vizsgálnunk kell - bár ez a szó klasszikus értelmében nem tartozik a történelem körébe —, hogy 1988 májusa óta miért mennek lassabban a dolgok. És miért nincsen olyan mélyreható átalakulás, mint amilyenre szükség lenne a gazdaságban, a társadalmi tevékenységben. Végül szólt arról: a bizottság az eddigi történelmi dokumentumokat, a munka részleteit eddig azért nem tárta a közvélemény elé, mert még nem készültek el vele. Ahogyan, folyamatosan, az új történelmi ismeretek birtokába jutnak, úgy azokat még a központi bizottság ülései előtt nyilvánosságra akarják hozni. Elhalasztotta állásfoglalását a Magyar Demokrata Fórum pécs-baranyai szervezete A Magyar Demokrata Fórum pécs-baranyai szervezetének ideiglenes vezetősége szombat 9 ólára hirdette meg értekezletét a pécsi Kodály Gimnáziumba. A mintegy háromszáz MDF-tagnak arról kellett volna kialakítani álláspontját az országos értekezletre való készülés jegyében, hogy a párttörvény megjelenésekor párttá alakuljon-e át a fórum, vagy pedig megmaradjon laza szövetségnek. Ám túl sok napirendi pontot fogadott el az értekezlet, sok beszámoló hangzott el (még a Cserkészszövetség képviselője is zászlót bontott a tanácskozáson), így a fő kérdés éide- mi vitájára olyan későn került sor, amikor 'már szavazotképes sem volt a gyűlés. A szombati MDF-értekezle- ten részt vett Csurka István író, az MDF Országos Elnökségének tagja is, aki azért megadta az alaphangot a párt-nem párt vitához: az MDF nem szocializmusban gondolkodik, ezért párttá sem kíván lenni egy leendő szocialista többpártrendszerben. B. L. A Pécsi Faipari Szövetkezet szeretettel várja kedves' vásárlóit MINTABOLTJAIBAN: Pécs, Kossuth L. u. 50. Mecseknádasd, Rákóczi F- u- és a Bolgár Néphadsereg útja 10. szám alatti pécsi központi bemutatótermünkben. A Pécs-Reménypusztai „Új Élgt" Mgtsz. felvételre keres autó-és motorszerelőt Legalább 5 éves gyakorlat szükséges. Jelentkezés: Pécs-Reménypusztán, a személyzeti vezetőnél. (41 -es autóbusz-végállomás.) /
