Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-29 / 29. szám
Javítják a Székesegyház orgonáját Szertartásokon most ¡s megszólal a pécsi Székesegyház orgonája, de hangversenyekre pillanatnyilag nem igazán alkalmas, hiszen most van javítás alatt, s hangzása ezért hiányos. A múlt század 80-as éveiben épült az Angster-orgona, akkor hárommanuálos volt. Azóta többször javították és bővítették. Az utolsó ilyen nagyjavításra a hetvenes évek közepén került sor, ekkor négy- manuálosra bővítették. — Egy orgonát tíz-tizenöt évenként feltétlenül javítani kell, másképp tönkremegy — magyarázza Balatoni Mátyás, a Székesegyház idegenvezetője és kántor-orgonistája. — A javítást egy budapesti gmk végzi, Kolos Istvánnak, a Bazilika orgonaművészének vezetésével és természetesen besegít Zakariás János is, a pécsi püspökség javítóműhelyének ve'zetője. Most, hogy ismét eljött a generáloztatás ideje, az eddig hetvenegy re' giszteres orgonát újabb három regiszterrel bővítjük. A munkálatokat Angster Józsel, a család leszármazottja ellenőrzi. — Mennyibe kerül egy ilyen orgonának a generáloztatása és bővítése? — Hozzávetőlegesen 800 ezer-egymillió forint közöttire tehető a költség, ezt nagyrészt a püspökség fedezi, de a városi tanács is hozzájárul, hiszen az egész város érdeke, hogy kulturális célokat is szolgáljon az orgona. Magát a javítást Budapesten végzik, itt már csak a beszerelés történik. Mindig egy manuált szállítanak el, most éppen a főmanuált javítják, ennek elkészültét májusra ígérték. Nemcsak javítjuk és bővítjük, hanem tulajdonképpen átépítés is történik, annyiban, hogy a harmadik manuálnál hiba volt, hogy nagyon mélyen feküdt. Most fölemelik a sípsort. — A hazai orgonák közül nagyságrend szerint hányadik helyen áll a Székesegyházé?- Ügy a nyolcadik-tizedik helyen. A legnagyobb a szegedi. Egyébként az Angster- gyárban körülbelül 1800 orgonát gyártottak, s érdekességként említeném meg, hogy a legelsőt a pécsi Zsinagóga számára, s ez pedig, amit a Székesegyháznak építettek, éppen a gyár századik orgonája volt. A javítás tavaly ősszel kezdődött, s nagyon bíznak benne, hogy még erre az őszre befejeződik, s akkor a három regiszterrel bővített orgona még szebb hangzásával fogja megszólaltatni az egyházi énekeket és a hangversenyműveket egyaránt. D. Cs. Gombásmájas sertésszelet Varga Sándor Oscar-díjas mestarszakács ajánlana Különleges helyszínről, szemnek, szájnak egyaránt sokat nyújtó gasztronómiai rendezvényről hoztuk vasárnapi szaktanácsadásunkat a kedves olvasók számára. Tegnap délelőtt Bonyhádon, az Ifjúság étteremben a magyar olimpiai szakács- és cukrászvólogatott ©scar-díjas tagjai mutatták be a frankfurti szakács- és cúkrászolimpián kiállított díszmunkáikat. Talán több, mint ezren is megfordultak a finomságokkal roskadásig megrakott asztal körül, rácsodálkozva a nyálcsordító hidegkészítményekre, az édességekből megmintázott cukrász szoborkölteményekre. A kiállítók közül Varga Sándor Oscar-díjas, háromszoros olimpiai bajnok mesterszakács vállalkozott arra, hogy ünnepi asztalra való ételreceptjét megossza az olvasókkal. A Pest-Buda Vendéglátóipari Vállalat Központi Hidegkonyhájának üzemvezetője gombás-májas sertésszeletet javasol, mint egyszerűen elkészíthető, mégis különleges ízvilágú táplálékot. — Annak ellenére, hogy ez a szakmám, azért otthon is gyakran odaállok a tűzhely mögé, felkérésre nem egyszei lakodalmas menük elkészítését is vállalom. Egy ilyen eseményre született meg az agyamban a gombás-májas sertésszelet gondolata, amikot az .örömapa barátom arra kért hogy ne valami szokványos kerüljön az asztalra. A fogás a következőképpen készül. A felszeletelt, kiklopfolt húst besózzuk, majd lisztbe mártva elősütjük. A zsírjából pecsenyelevet készítünk, törött borssal és zöldpetrezselyemmel fűszerezzük, és benne megpároljuk az elősütött hússzeleteket. Ekkor már itt az ideje a gombás-máj elkészítésének is. Császárszalonnát apró kockárc vágunk, kiolvasztjuk, a zsírjában frissen vágott hagymát pirítunk, majd a sóval, borssal, petrezselyemmel fűszerezett, kockára vágott csiperke gombát hozzáadva, pároljuk. Mikor már a levét elfőtte, bele- tehetjük a szintén kockára vágott csirkemájat, és azt is készre pároljuk. Ezt a ragút rátesszük a húsokra és a konyhai munkát további 3—4 perces összepárolással fejezzük be. Az így elkészült ételt , tetszés szerinti körettel és idénysalátákkal tálalhatjuk — mondta Varga Sándor mesterszakács, majd hozzátette: — Eddig még sehol nem vallottam vele szégyent, nagyon remélem, hogy a Dunántúli Napló olvasóinak is ízleni fog. Jó ét- vágyat kívánok hozzá! K. E. A dénártól a forintig Történelem érmekkel, bankjegyekkel írva A magyar múzeumok tárlatai között témájában egyedülállónak mondható kiállítással rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB létrejötte (1924) óta létezik és folyamatosan gyarapodik az intézmény érme- és bankjegygyűjteménye, amely ma már csaknem 27 400 darabot számlál. A gyűjtemény anyagának gyarapodása megengedi, hogy a belőle rendezett, mintegy 1200 különféle érmét és bankjegyet bemutató kiállítás a teljesség igényével szemléltesse - a magyar pénzverés és bankjegykibocsátás főbb korszakait. A tárlat első' kiállított darabjának baranyai vonatkozása is van. Az első pénzünket - a Szt. István királyunk által veretett Lancia Regist — ugyanis Nagyharsány mellett, a Szársomlyó-hegyen találták meg 1968-ban 50 centiméterrel o föld alatt más érmék, ékszerek és értéktárgyak társafiliér és fitying. Erre a korra eredeztethető tehát vissza a mondás, miszerint nincs egy fityingem sem. A kiállítás különösen érdekes színfoltját adják o rendkívül magas művészi színvonalú erdélyi aranypénzek, amelyek értékét tovább növeli a veretek viszonylagos ritkasága. Ki hinné, hogy egy érméről a kor divatját is le lehet olvasni? Pedig így van. Brandenburgi Katalin (1629-1630) aranyforintján jól látható, hogy az úri hölgyek körében akkoriban közkedvelt volt a magas csipkegallér, a hátrafésült haj pedig a homlok ívét hivatott kiemelni. A tárlat a továbbiakban külön figyelmet szentel a Kossuth kezdeményezte első magyar papírpénz bemutatására, de ott láthatók a vitrinekben a Tanácsköztársaság különös „fehér pénzei" (a bankjegy hátoldala üres volt) is. Jól vésógóban. Az ezüstből készült érme egyik oldalán egy -zászlós lándzsát (Lancia Regis — a király lándzsája) tartó kéz, míg a másik oldalon egy templomábrázolás látható. Mindkettő karoling hatásra utal, még akkor is, ha valószínű, hogy István a mintát sógorától, Gizella bátyjától, IV. Henrik bajor hercegtől kapta. Az Árpád-házi királyok pénzei, de a később vert érmék is hűen tükrözik a korukban lejátszódó politikái és gazdasági folyamatokat. Az uralkodókról, gazdagságukról árulkodik az érmék nagysága, vastagsága, nemesfémtartalma. Az első aranypénzünk, a firenzei típusú, liliommal díszített aranyforint Károly Róbert nevéhez fűződik, ebben az időben jelennek meg az érméken a verde-jegyek. Az örökké pénzzavarral küszködő Luxemburgi Zsigmond idejében született a főként a köznapi pénzforgalmat bonyolító parvus és kvarting, népies nevükön gigkövethető a korono és a pengő stabilitása, majd inflációja. Ez utóbbi a Rekordok könyvében is szereplő negatív csúcsot hozott, ugyanis az új pénz bevezetésekor az átváltási arányok a következőek voltak: 1 forint — 400 ezer quad. rillió 1946-os sima pengő. A négyes után tehát 29 nulla következett. A forinttal, valamint az utóbbi időben nagyjaink, évfordulóink tiszteletére kiadott emlékpénzekkel pedig már napjainkban vagyunk. E rövid írás az érdekességek kiemelésével nem vállalkozhat arra, hogy mint maga a tárlat teljes pénztörténeti keresztmetszetet adjon. Ahhoz azonban talán elég, hogy felhívja az érdeklődők figyelmét a Magyar Nemzeti Bank épületében berendezett egyedülálló és kevesek által ismert kiállításra, amely csütörtökönként 9-13 óráig látogatható Buda. pesten. K. E. Nem látszott rajta, hogy terhes Január 11-én, a reggeli órákban a mentők erősen kivérzett, sokkos állapotban lévő fiatalasszonyt szállítottak a lakásáról a Megyei Kórház szülészetére. A szülész- orvos megvizsgálta, s meg- állapította, hogy 24 órán belül szült, orvos közreműködése nélkül. Az orvos kérdéseire csak annyit mondott a fiatalasszony, hogy terhességéről nem tudott, mensese rendben volt. Az orvos értesítette a rendőrséget. D.-nét a nagy vérveszteség okozta sokkos állapot miatt kihallgatni nem lehetett. A rendőrség lakásának környékén kezdett kutatni, s az utcai szemeteskonténerben, egy polietilén zacskóba csomagolva, a háztartási hulladék között megtalálták a csecsemőt. Idézet a vallomásából: Január 10-én, este 10 óráig a televíziót néztem. Aztán elaludtam, s hajnalban 3 óra körül ébredtem fel egy hup- panásra. Kimentem az előszobába, láttam, hogy a feleségem elájult. Körülötte véres volt a padló és amikor bementem a WC-be, láttam, az is vérrel szennyezett. Megkérdeztem, ennyire vérzel? Ö azt mondta, hogy a spiráltól, — én úgy tudtam, hogy a második szülés után feltették neki. Arról nem tudtam, hogy terhes, hiszen az gémét, a mentőt akartam hívni, de ő azt mondta, hogy várjunk reggelig. Reggel elvittem a nagyobbik gyerekünket az óvodába, s amikor visszatértem, láttam, hogy o feleségem még rosszabbul van. Kihívtam a mentőket. Azután takarítani kezdtem, levittem a szemeteszacskót — nem néztem meg, hogy mi van benne :—, az utcai konténerbe. Már ott álltak a rendőrök a ház előtt. D.-ék házasságából két gyermek született. A fiatal- asszony terhességei alatt furcsa dolgok történtek. Nem járt orvoshoz, tanácsadásra sem, és a munkahelyén sem jelent meg. Mindezekről a család nem tudott. Munkaviszonyát két esetben szüntetek meg. Mindezek csak a szülések után derültek ki, amikor sem szülési segélyt, sem gyest nem kapott. D.-né magyarázata a történtekre annyi, hogy azért nem ment vissza munkahelyére, mert attól félt, hogy gyermekét munka mellett nem tudja rendesen ellátni, s egyébként is hátrány érheti a gyermek l^iatt. A második terhessége idején pedig azért nem ment öcshöz, mert okkor már az első esetben történtek miatt felt. Idézet D.-né jegyzőkönyvi vallomásából: — Amikor észrevettem, hogy ismét terhes lettem, kiborultam, mert amint a második gyermekünk megszületett, úgy beszéltük meg a férjemmel, hogy több nem lesz. Tavaly szeptemberben észrevettem, hogy megmozdult a gyerek, kiszámítottam, hogy idén februárban fogok szülni. A munkahelyemen senki sem vette észre a terhességemet, otthon, a férjem, az édesanyám és a sógornőm megkérdezték, hogy terhes vagyok-e, de én azt válaszoltam, hogy nem. Reménykedtem, hogy elvetélek. November—decemberben arra gondoltam, hogy bemegyek majd a kórházba szülni, a gyermeket otthagyom és megszökök. január 10-én, este, amikor erősebb lett a vérzésem és kezdődtek a fájások, tudtam, hogy szülni fogok. Kimentem a WC-be, ott rosszul lettem, leestem a földre. Arra nem féri jegyzőkönyvi előző terhessége sem látszott ‘ rajta az utolso pillanatig. Ezután lefürdettem a feleséCsecsemő a konténerben Nem járt tarhesgondozásra, elhanyagolta a tablertaszedésh emlékszem, hogyan szültem meg a gyermeket. Amikor magomhoz tértem, megtapogattam, nem mozgott. Ollóval elvágtam a köldökzsinórt, ismét rosszul lettem, s amikor magamhoz tértem, a gyermeket belecsavartam a WC előtt lévő szőnyegbe, s kivittem a szemetesvödörbe, majd lefeküdtem aludni. Miért nem védekezett D.- né? — Elhanyagoltam a tablettád szedését — vallotta. S miért nem szakította meg a telhesseget? — erre nem tudott válaszolni. * A csecsemő boncolásánál megcl'opították, hogy élve született. A halál közvetlen oka kihűlés, vagy vízben- szülés következtében beállt fulladás. A szakértői vizsgálatok még folyamatban vannak. Marton Gy. vasárnapi
