Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-29 / 29. szám

ff*cart vagy Mitől város mozgalom? a város? (Folytatás az 1. oldalról) gat” megnyugodjon, hogy itt demokrácia van, és jöjjön a dollár, S miután azt is kifejtette, hogy a párturalom (értsd, az MSZMP uralma után), most a technokrata közgazdászok ideológiamentes, de lényegi­leg változatlan uralma fog következni, logikusnak tűnik a következtetés, hogy az MDF nem érdekelt az ország gaz­daságának ilyesfajta rendbe­hozatalában, „A kenyeret a nyílt, alulról építkező demokrácia fogja megteremteni 33 év kizsákmá­nyolása, elnyomatása után” - hogy milyen lesz ez a demok­rácia, arról viszont csak kö­vetkeztethetünk a félmonda­tokból, elszólásokból: „nem hiszünk a szocializmusban”, „a HNF közjogi szerepére semmi szükség”, „a szocializ­mus fogalma nem tartozik ér­tékeink közé", „demokrácia csak egy hétig volt itt — 32 éve”, „nem ünnepeljük az MSZMP-vel együtt március 15- ét”, „az Új Márciusi Front az MSZMP leányvállalata, le­ányvállalatokkal pedig nem beszélünk”, „keressük a kap­csolatot a nyugatnémet de­mokratikus pártokkal”, „a KISZ és a párt vagyonát ad­ják vissza a dolgozó nép­nek". Az anarchikus pillanatokban volt ideje gondolkodnia a tudósitónak is. Például arról, hogy hány március 15-énk lesz megint, ha nem lehet azt kö­zösen ünnepelni? Kik és meg­int mire fogják kisajátítani 1848-at? S arról is, hogy ha már demokraták között van az ember, akkor az ófalui és a nagymarosi építkezés elleni aláírásgyűjtés mellett köröz­nek-e olyan papírt is, melyre az építkezések mellett lévők írhatják le nevüket? De ami­kor csak a nem mellett sza­vazhatok, demokraták között, akkor elgondolkodtat az is, hogy hallom: „azért vannak rendes MSZMP-tagok is", (merthogy ez a mondat más állítmánnyal nagyon is isme­rős). S ha már a párttulaj­dont a népnek akarnák, más tulajdonokról miért hallgat­nak . . . Minthogy az is nagyon el­gondolkodtató, miszerint „két válság ven ma Magyarorszá­gon". Az egyik „ennek” a hatalomnak a válsága, a másik a mélyen lévő, s a mohácsi vésszel kezdődő ál­landó válság, melynek e szá­zadi két nagy sorsfordulója a szónok szerint Trianon és 1956. Felrémlik, hogy más is történt, ebben a században -, de( ez mór az MDF ügye, hogyan viszonyul hozzájuk. Mert bár megnyugtat, ha azt hallom, hogy „békés, erőszak- mentes útra kell gondolnunk", s megértem, ha azon van­nak, hogy a „legjobb erőket ide tudjuk gyűjteni", a konk­lúzió viszont egy másfajta „demokratára" képét vetíti előre: „mert akkor mi leszünk a legerősebbek, akik meg tud­ják változtatni a dolgokat." Az MDF pécs-baranyai ide­iglenes vezetősége egyébként élénk levelezésben áll többek­kel: levelet írtak Németh Mik­lósnak az erdélyi menekültek ügyében, de a belügyminisz­ter esedékes válaszát nem tartják kompetensnek, levelet írtak a baranyai országgyűlé­si képviselőknek, s az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­hoz is a pártintézmények fe­leslegességéről, (mely levél nyílt továbbítására mi nem vállalkozunk, bízva a Magyar Posta gyorsaságában és pon­tosságában):­A sokféle beszámoló, hoz­zászólás között tanulságos volt még, hogy „elit”, „értel­miségi" mozgalom, (esetleg valamikor párt), vagy pedig tömegmozgalom legyen-e az MDF. Az egyik pécsi alapító szkeptikus: „a Fórum leült, langyos lett"; az országos vezérszónok is tudja, hogy tömegbázis nélkül nem moz­galom semmilyen mozgalom, de hát a tömegek között „még sötétség Van, lehajtott fej". A többórás parttalan vitc tegnap végül is azzal zárult hogy újabb értekezletre var szükség, eldöntendő a nagy sorskérdéseket - melyből i: látható: a Demokrata Fórum­ban, s valóban Magyar: ér­tekezletről értekezletre. (Folytatás az 1. oldalról) dokolja a várossá nyilvánítást, és He; jól tudom, a negyven­egy pályázó közül, rangsorilag az első helyen szerepeltünk. Csurgó, Gál Endre tanácsel­nök: — A hatezer lakosú, plusz három társközséggel rendelke­ző Csurgó is járási székhely volt, s már hosszú ideje váro­sias jellegű ' település. Mond­hatnám, régóta polgárias kis­városnak is lehetne tekinteni, ehhez nagyban hozzájárul a már kétszáz éve alapított, nagy hagyományokkal rendel­kező Csokonai Gimnázium. Az elmúlt négy-öt évben sokat fej­lődött az infrastruktúra, e té­ren szeretném kiemelni a la­kosság összefogását. Teljes a gázvezetékhálózat, kiépült a kábeltelevíziós rendszerünk is. Régi vágya és igénye volt már a csurgóiaknak, hogy la­kóhelyük hivátalosan is város legyen. Tab, Szummer György tit­kár: — Tab eddig is Városi jogú nagyközség, körzetközpont volt. 1969-ig járási székhely. A vá­rossá fejlesztés tudatosan tör­tént, elsősorban ipari jellegű a település, -több üzemünk van, itt működik a Videoton egyik üzeme, a Vegyipari Gép­gyáré és még lehetne sorolni. Magának Tabnak 5200 a la­kosa, de ha hozzászámítjuk a 11 társközséget, ez a szám megduplázódik. Kórházzal ugyan mi sem rendelkezünk, de mind a közműellátottság, mind egyéb intézmények megléte azt Március 15-éig bezárták a Hévíz közelében található Lo­tus gyógykempinget. A Zala megyei Alsópáhok község ter­melőszövetkezete által építte­tett, tavaly októberben át­adott, egész éven át nyitva tartandó létesítményben ed­dig „próbaüzemet" tartottak. Biztató eredménnyel, hiszen szervezés nélkül is szinte fo­lyamatosan voltak vendégeik; hazaiak mellett jugoszláv, olasz, osztrák és NSZK-beli turistákat fogadtak. A kéthó­naposra tervezett működési hiszem, indokolja pályázatun­kat. Tolna, Sziák Mihály tanács­elnök:- Tolna várossá nyilvánítá­sát történelmi múltja is indo­kolja: több megszakítással, a török idők előtt és után, 1870- ig, ha összeadjuk, 300 éven át volt mezőváros. Spontán ki­alakult a vonzáskörzete, amit a munkalehetőségeknek, az oktatásnak, az egészségügyi el­látásnak, a kereskedelemnek köszönhet. Tíz-tizenöt éve egy­re nagyobb a környékellátó szerepe. Megemlíteném a Víz- és Csatornamű Tolnai üzem­mérnökségét, ami 27 település vízellátását biztosítja, itt van a 16 települést ellátó DÉDÁSZ- kirendeltség, a megye területén az egyetlen FÉSZEK Áruház, ebbe az üzletláncba 1986-ban kapcsolódott be a TüZÉP-ünk. A már teljesen egybeépült Tol­nának és Mözsnek 12 800 la­kosa van. A település városias arculata hosszú fejlődés ered­ménye, s teljesen indokoltnak tartom, hogy a valamikori me­zőváros most ismét város le­gyen. Dunaföldvár, Széles Sándor- né igazgatási csoportvezető: — A 9290 lakosú Dunaföld­vór, önálló település, a kórhá­zat leszámítva minden fontos intézménnyel rendelkezik. Vala­mikor ez is városi jogú telepü­lés volt, s hogy most város le­gyen, azt az intézményrendsze­rén kívül, még egy fontos do­log is indokolja: az átmenő forgalmat biztosító Duna-híd. szünetet a nyolc üdülőház fű­tésének végleges megoldása teszi szükségessé, csak nem­rég kapták meg ugyanis a — természetesen időben kért — gázfelhasználási engedélyt, s ezért a villanykályhák helyé­be, gázkonvektorokat szerel­nek. Közben a kivitelező el­végzi a még hátralévő ga­ranciális munkákat is, továb­bá kialakítják és berende­zik a 100 adagos konyhát, az .élelmiszerboltot, valamint a gyógyászati pavilont. Bodó László Szükség van-e a munkásőrségre? Dücső Csilla Márciusban nyit a Lotus gyógykemping Egy rendhagyó találkozó jegyzőkönyvéből Zalaegerszeg, 1989. január 26. Néhány perc múlva 14 óra. A maga ne­mében egyedülálló találkozóra gyülekeznek a Zala megyei III. sz. vá­lasztókerület munkásörei. Dr. Pálfi Dénes országgyűlési képviselőt vár­ják. A rendhagyó randevú előzményeiről röviden. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap a Hazafias Népfront Zala megyei elnöksége január 18-i üléséről tudósítva tényként említette, hogy dr. Pálfi Dénes országgyűlési képviselő választókerületében élő munkásőrök a képviselő visszahívása ér­dekében aláírásokat gyűjtenek. A megyei parancsnokság a Zalai Hírlap­ban közzé tett nyilatkozatban cáfolta ezt, egyúttal kezdeményezte, a kép­viselő és a választókerület munkásőreinek találkozását a városi parancs­nokságon. Az asztal körül a választó- körzet 300 munkásőrének kép­viseletében 25 ember. Jelen vannak a megyei és városi parancsnokság vezetői és a sajtó képviselői is. Az adoga­tás joga — sportnyelven szól­va — Stelán Zoltán megyei pa­rancsnokhelyettesé. Ismerteti a munkásőrség megalakulásának körülményeit és feladatait. — Az az állítás, hogy a munkásőrség a párt hadsere­ge. Az állomány összetétele „bizonyítja" ezt: 20 százalék párttag mellett 80 százalék pártonkívüli. A társadalom szinte valamennyi szférája kép­viselteti magát. Nemrég egy egyházi személy is jelezte be­lépési szándékát - érvelt a parancsnokhelyettes. Kovács József megyei pa­rancsnok és Molnár László pa­rancsnokhelyettes részletesen taglalja azokat a feladatokat, amelyeket ellátnak a munkás­őrök. Eltűnt személyek felku­tatása, pénztárak, pénzszállít­mányok őrzése, természeti csa­pások utáni helyreállítás, kö­rözött személyek elfogása — vagyis állami teendők megol­dása társadalmi munkábán. Szabó Jenő, az olajiparban dolgozó munkásőrök nevében kért szót. — Hogy sokba kerül a mun­kásőrség, ezért meg kell szüntetni? — teszi fel a kér­dést, majd határozott hangon válaszol is rá: — Nem ez az igazi probléma. Szálkák va­gyunk egyesek szemében, mert tudják, keményen fogjuk a fegyvert. Hát maradjon ott a szálka, és csak dörzsölgessék a szemüket. Ha eljön az ideje *- higgye el, Pálfi úr —, ak­kor letesszük a fegyvert. Molnár József gellénházi vá­lasztó higgadtabb hangon szól: — Zűrzavar van az ország­iban. Bűnbakot keresnek és az egyik kiszemelt a munkásőr­ség. Ügy vélem: torz kép ala­kult ki a testületről, mert ar­ról nehéz reálisan véleményt alkotni, amit nem ismerünk. Azt hiszem, ez a mi hibánk is. Hiszen meglehetősen zártak voltunk eddig. — Köszönöm, hogy ezt ön mondta ki — szólal meg elő­ször dr. Pálfi Dénes. - örülök annak, hogy létrejött ez a ta­lálkozó. Szeretném leszögezni, nekem személy szerint semmi kifogásom a munkásőrök el­len; egyfajta közhangulatot közvetítek, azt a megítélést, amely a munkásőrséggel szemben kialakult ma Magyar- országon. Ennek pedig gazda­sági okai vannak, az varszág nagyon nehéz helyzetben van. Úgy gondolom, felesleges egy olyan testületet fenntartani, amely gyakorlatilag a rendőr­ség és a honvédség feladatai­val párhuzamos teendőket lát el. Véleményem szerint a munkásőrség több mint egy- milliárd forintos költségvetésé­vel kellene úgy megerősíteni a rendőrséget, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Molnár László megyei pa- rancsnokhelyettes nem ért egyet ezzel a megállapítással.- Nem hiszem, hogy ezzel a pénzzel megoldódnának a rendőrség problémái. Egyéb­ként sem ez az egymilliárd fo­rint jelentheti a tartalékot az állami költségvetésben. Sokkal inkább a szervezett és becsü­letes munka. Kovács József megyei pa­rancsnok a képviselő által fel­vetett társadalmi problémákra reagál. — Ezek a negatív hatások a munkásőröket is érintik. Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem a munkásőrség okozta ezeket a problémákat. Sok ember nem veszítette még el a hitét, közéjük tartoznak a munkásőrök is. — Miért alakult ki ez a le­targikus hangulat? - kérdezi a képviselő. — Talán éhezünk, romokban van az ország, ne­tán rongyokban járunk? Nem! Azért, mert bizalmat vesztett a lakosság. Van ebben a nép­ben tenniakarás, csak lenne garancia arra, hogy kilába­lunk a jelenlegi nehéz hely­zetből. , — Mi jót akarunk ennek a társadalomnak - mondja Kel­lermann László városi egység- parancsnok. — Higgye el, ha a munkásőrséget megszüntet, nék, ez komoly problémákat szülne, hiszen karhatalmi fel­adatokra csak ez a testület van kiképezve Magyarorszá­gon. A vita ötödik órájában még javában tart az érvcsata. Az­tán a felek kijelentik, vélemé­nyük továbbra sem egyezik, ám ismeretanyaguk lényegesen inagyobb lett, és ez korántsem elhanyagolható szempont. Eckler Elemér VDN-világtükör Horn Gyulát Szöulba variak Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkárt vasárnapra a dél-koreai fővárosba vár­ják. A szöuli reggeli lapok címoldalon közölték, hogy Horn Gyula Sin Dong Von külügyminiszter-helyettes meg­hívására látogat a Koreai Köztársaságba. A The Korea Héráid című lap hírügynök­ségi jelentések alapján szá­molt be arról, hogy Várkonyi Péter külügyminiszter, a nem­zetközi sajtó előtt bejelentet­te: az Elnöki Tanács döntése alapján a közeli napokban sok kerül a teljes körű dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­lére Magyarország és a Ko­reai Köztársaság között. A The Korea Times című lap azt is tudni vélte, hogy a hétfőn kezdődő hivatalos tárgyalások során jegyző­könyv és több egyezmény aláírására is sor kerül. A diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről szóló dokumentu­mon kívül . egyebek között gazdasági és kereskedelmi egyezményt is köt a két kor­mány. Hétfőtől kerékasztal-tár­gyalások Lengyelországban Február 6-án, hétfőn kez­dődnek a lengyelországi ke­rékasztal-tárgyalások Erről ál­lapodtak meg a leendő részt­vevők képviselői pénteken dél­előtt kezdődött és az éjszakai órákba nyúlt tárgyalásaikon. Lech Walensa, a „Szolidaritás" elnöke mellett Zbigniew Buják, Wladyslaw Frasyniuk, Bronis­law Gieremek, Mieczyslaw Gil, Lech Kaczynski, Tadeusz Mazo­wiecki és Andrzej Stelmachow- ski, valamint Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, Stanislaw Cio- sek, a LEMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, az OPZZ képviseletében Andrzej Gdula és a szövetséges párto­kat, a parasztpártot, a de­mokrata pártot képviselő Jan Janowski, Bogdán Krolewski és Janusz Reykowski vett részt a megbeszélésen. Jelen volt a lengyel katoli­kus egyház képviseletében Ta­deusz Goclawski püspök, wroclawi metropolita és Alojzy Orszulik, a püspöki kar sajtó­irodájának vezetője. A PAP lengyel hírügynökség által kiadott közlemény sze­rint a megbeszélés tárgya a szakszervezeti pluralizmus, a „Szolidaritás” ügye és más problémák voltak. Előzetes egyetértés alakult ki arról, hogy három munkabizottságot hoznak létre: a gazdasági és társadalompolitikai kérdések, a politikai reformok és a szak- szervezeti pluralizmus megvita­tására. Az új jugoszláv kormányelnök­jelölt programbeszéde Ante Markovics, az új jugo­szláv kormány elnöki tisztségé­re javasolt horvátországi poli­tikus, szombaton Belgrádban a népfront országos elnöksége előtt ismertette megalakítandó kormányának programját. Markovics a várhatóan csak márciusban hivatalba lépő szövetségi kormány elsőrendű feladatának a termelés fellen­dítését és a tavaly 250 száza­lék fölé emelkedett infláció mérséklését jelölte meg. A kormány programja - mondot­ta —, antiinflációs program lesz. A rohamos pénzromlás azonban csak következmény, a jugoszláv gazdaság lázas be­tegségének kifejezője. Ezért a gazdasági folyamatokat kell stabilizálni. A kijelölt kormányelnök ál­lást foglalt a piacgazdálkodás bevezetése, a gazdaság szer­kezeti átalakítása, a világ- gazdasági folyamatokba való erőteljes bekapcsolódás, az exporttermelés felkarolása, a dolgozók anyagi érdekeltsé­gének érezhető növelése és a fokozott kockázatvállalás mel­lett. Határozottan támogatta a gazdaság és a politikai intéz­ményrendszer gyökeres reform­jának megtorpanások és kité­rők nélküli, egységes végre­hajtását. Kijelentette, hogy kormányának csak a reform­párti politikusok lehetnek g tagjai. Megerősítette, hogy egyik kiemelt feladatnak tart­ja a koszovói dráma megnyug­tató rendezését. A súlyos válsággal küzdő jugoszláv gazdaság stabilizá­lásához legkevesebb 5 év kemény munkájára, áldozatvál­lalására van szükség - állapí­totta meg. A szövetségi kor­mány, melynek mandátuma most 15 hónapra fog szólni, ezalatt nem sokat tehet. A következő kabinetnek legalább négy évi megbízatási időre lesz szüksége. tüzelő- és építőanyag telepvezetői munkakörre. ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK: — középiskolai végzettség, — legalább 5 éves kereskedelmi gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a kereskedelmi főosztályvezetőnél. A PALYAZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1989. február 15. Szentlőrinc, Munkácsy M. u. 4. % 2 vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom