Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-29 / 29. szám

Felújítják a Székesegyház orgonáját Szükség van-e a munkásőrségre? Ki miért hallgatott a parlamentben? Márkus-port nem tudnak adni a gyógyszertárak Csecsemő a szemeteskonténerben Beszélgetés a „megpattant" futballistával ÁRA : 5,20 Ft vasárnapi XLVI. évfolyam, 29. szám 1989. január 29., vasárnap DÉL-DUNÁNTÚLI POLITIKAI LAP Grosz Karoly Suájcba utazott Folytatta munkáját a DflUOSZ közgyűlése Kívánatos, hogy - a korábbi gyakorlattól eltérően — ne nevekre, életrajzokra szavazza­nak a küldöttek a tisztségvise­lők megválasztásakor, ezért az elnöki és a főtitkári posztra jelöltek foglalják össze egy rövid programban a MUOSZ megújítására, az érdekvédelem javítására vonatkozó elképze­léseiket - javasolta az egyik felszólaló a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége köz­gyűlésének szombati munka­napján, amikor is a tanácsko­zás a választott testületek ve­zetőinek beszámolója feletti­vitával folytatódott. A közgyű­lés az indítványt elfogadta, s ezzel programbeszéd megtar­tására kötelezte a jelölteket. A hozzászólók egy olyan szövetség létrehozásának gon­dolatát támogatták, amely füg­getlen a kormánytól, a pártoc- tól; határozott véleményt ala­kít ki a sajtóstruktúra átalakí­tásával kapcsolatban, és síkra száll az újságírók anyagi, er­kölcsi presztízsének védelmé­ért. Az elmúlt három eszten­dőben végzett munkával kap­csolatban elhangzott az a bí­rálat: a MUOSZ nem emelte fel a szavát a hatalommal szemben, nem tiltakozott az újságírókat ért jogtalan sérel­mek miatt. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapít­vány meghívására szombaton Svájcba utazott. A szervezet davosí tanácskozásán előadást tart a kelet—nyugati kapcso­latok, az európai együttműkö­dés fejlődéséről. Az MSZMP főtitkára találkozik több nyu­gat-európai politikussal is. Kíséretében van Kovács László külügyminiszter-helyet­tes és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának tanács­adója. Barta Ferenc államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Hajdú János, ha­zánk svájci nagykövete a hely­színen csatlakozik a küldött­séghez. Grósz Károly és kísérete bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Várkonyi Pé­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter és Kimmel Emil, a KB Iroda helyettes vezetője. • Je­len volt Paul Wipfli, Svájc magyarországi nagykövete. Negyvenegyből öt a régióban Mitől város a város? Kérdés a régió leendő városainak vezetőihez Magyarországnak jelenleg százhuszonöt városa van, de a városi cím elnyerésére eb-' ben az évben nem kevesebb, mint negyvenegy nagyközség adta be pályázatát. A szakbi­zottság mindössze hat pályá­zatot kérdőjelezett meg, de a kormány végül is, mind a negyvenegyet elfogadta, s javasolta, hogy az Elnöki Ta­nács valamennyit nyilvánítsa várossá. így hazánkban ezen­túl szózhatvanhat város len­ne, s ez az ország méreteihez képest nem is kevés. A várossá nyilvánítás kritériu­mai már nem olyan rendkívül szigorúak, mint régen voltak, de természetesen alapvető fel­tételeknek meg kell felelni. Ha a városok száma valóban százhatvanra emelkedik, ez azt jelenti, hogy minden község­ben lakó, harminc kilométeres körzeten belül elérhet egy vá­rost. A negyvenegy jelölt kö­zött van a régiónkba tartozó Csurgó, Dunalöldvár, Fonyód, Tab és Tolna. E jelenleg még nagyközségnek számító telepü­lések tanácsait hívtuk fel az­zal a kérdéssel, hogy röviden indokolják meg, ők miért érzik jogosnak a várossá nyilvání­tást. Fonyód, dr. Komáromi József tanácselnök:- Fonyód eddig is részleges középfokú központ volt, s a már negyedszázada készült tervünkben szerepelt, hogy fo­kozatosan várossá kell fejlesz­tenünk. Emellett 1974-ig járási székhely is volt ez a település, aminek nyolcezer fő az állandó lakosa, s ez a létszám nyaran­ta az idegenforgalom követ­keztében tíz-tizenkétszeresére nő. A bíróságon és a kórhá­zon kívül, minden olyan köz- intézményünk megvan, ami in­(Folytatás a 2. oldalon) A PVSK-s Lakatos ekkora pofonok bevitelére is képes. Igaz, szerény vigasz ez akkor, amikor az ellenfél ennek ellenére is győzni tud... A PVSK—Balassagyarmat NB ll-es ököl­vívó CSB-mérközés végeredménye tegnap délután 14-14 volt. (Tudósításunk a 8. oldalon.) Fotó: Cseri László Értekezett az MDF pécs-baranyai szervezete Part vagy mozgalom? Hány március 15-énk lesz? Élénk levelezésben az ideiglenes vezetőség Volt pillanat, amikor anarchiába fulladni látszott a Magyar Demokrata Fórum pécs-baranyai szervezetének gyűlése. Az ideiglenes veze­tőségnek szemére is hányták, hogy túlságosan sok napiren­di pontot fogadtatott el a közgyűléssel, (ellenpróba és számlálás nélküli, ,,látható többséggel'f), s ezzel pártta- lanná tették a vitát. Volt is mindenféle felszólalás sok és élénk tapssal kísérve, még a Cserkész Szövetség veteránja is kibontotta a zászlót, viszont az elnökség visszautasította Közép-Európa határainak et­nikai átrajzolásának kinyilvá­nítását. A lényegről viszont nagyon sokáig nem, vagy alig volt szó. A közgyűlésnek ugyanis arról kellett volna döntenie, de legalábbis állást foglalnia -, készülve az országos gyű­lésre, hogy a Magyar Demok­rata Fórum laza szövetség maradjon-e, vagy pedig párt­tá alakuljon, mihelyst ezt a törvények lehetővé teszik. Ma­gyarán és fekete-fehéren: ha párttá szerveződnek, akkor el kell fogadni egy leendő több­pártrendszerű társadalmi be­rendezkedés játékszabályait, mígha nem lesznek pártok, akkor a partizónharc törvé­nyei szerint küzdhetnek cél­jaikért. S hogy mik ezek a célok? Erre nehéz választ adni, mert valószínűleg még a Ma­gyar Demokrata Fórum ve­zetői sincsenek vele tisztában, vagy még nem látják elérke­zettnek az időt ezek nyílt ki­játszására. Csurka István író, az MDF Országos Elnökségé­nek tagja a párttá alakulás ellenében például azt mondja tegnap Pécsett':- Nem szabad erőltetnünk a párttá válást, hiszen ezt várják tőlünk, mégpedig azért, hogy a „művelt Nyu­(Folytatás a 2. oldalon) Pécsett is divatba jött az origami Divatba jött és terjed az origami, a papírhajtogatá; Japánban művészete, nálunk egyelőre még a szabad idő eltöltésének hasznos és kelle­mes formája. A téli szünet alatt a nép- r°jzi múzeumban, Pécsett is megkezdődtek, januártól má­jusig pedig vasárnap délelőt­tönként, már kéthetente foly­tatódnak a foglalkozások Ké- fces Tóbiás népművelő irányí­tásával. Eleinte 10— 12-en vol­tok, tegnap délelőtt viszont már mintegy 25—30 kisiskolást láttunk fehér és színes papi­tokkal buzgólkodni egy hosz- s*ú asztal mellett.- Meglepő, hogy csak alsó­tagozatosak jönnek, s néhány 0vodás; én elsősorban na­gyobbacskákra számítottam - mondja a formálódó pécsi ori- 9omiklub és a foglalkozások vezetője. - így a komplikál­tabb formákat egyelőre ne n vehetjük munkába. De én ennek az érdeklődésnek is nagyon örülök . . . Megtudom: májusig össze­sen tíz foglalkozást tartanak. A legkönnyebb alapműveletek­kel kezdték, áttérve azután a tematikus hajtogatásokra. A múltkor csónakot készítettek, most madarak hajtogatása áll a középpontban. De előtte repülőt hajtogattak, átismétel­tük a papírhajócs’kát, s most hozzáláttak fokozatosan a bo­nyolultabb formák elkészítésé­hez. A gyerekek, lányok, fiúk, ve­gyesen nagy figyelem-össz­pontosítással hajtogatnak a hosszú asztal mellett. Pár perc alatt a szemem előtt bontako­zik ki egy darumadár alakja. Ha hátul meghúzzuk a „tolla­zatát", pontosan úgy mozgat­ja a szárnyát, mint amiko' ősszel, ék alakban szállnak Dél felé . . . A' továbbiakban figurális munkákat, farsangi maszkokat: azután állatfigurákat; ősztől pedig Mikulás- és karácsony­fa-díszeket fognak hajtogatni. Vezetőjük nevét Magyarluka- fáról ismerjük, ahol a kultú­ra munkásaként dolgozik 7—8 éve már. Az origamival 1982 óta foglalkozik, néhány éve Papirhajtogatás címmel szak­könyve jelent meg a Móra Ki­adónál. Kifelé menet 10 éves forma kissrácot pillantok meg fönn, a múzeum lépcsőjén. Papír­repülőt röptét, szép ívben, le a földszintre. Lerohan érte, azután föl, ismét elengedi. Ki tudja, -hányadszor. . . W. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom