Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-28 / 28. szám

A Dunántúlt nopiö 1989. január 28., szombat Mi újság a megyeházán? „ • -:: y.■■. y -y-,I;yí, -;:y :.MMi:. -rtifo1 i­Hire szavaz a komlói tanácstag? 1 C változat Dr. Jazbinsek Beáta, a me­gyei tanács és .a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának komlói tagja.- Mit vár a megyei tanács ülésén elfogadott költségveté­si tervtől?- Személy szerint egy vi­szonylag egyenletes fejlődést várok az elfogadott, úgyneve­zett C költségvetési változattól — mondta a fiatal orvosnő. — Véleményem szerint leginkább ez a változat teszi lehetővé megfogalmazott célkitűzéseink lehető legteljesebb megvalósí­tását. A többiekkel együtt én is erre a változatra adtam szavazatomat. Természetesen a másik két változatnak is vol­tak előnyei, de hátrányai is. Az A változat inkább a városok­nak kedvezett volna, a B pe­dig kétségkívül a községek számára tűnt kedvezőbbnek. Látni kell azonban, hogy ez utóbbi esetben nem lett vol­na olyan tartalék, amely cél- támogatások útján mozgósít­ható, s így éppen azok a te­lepülések kerültek volna még nagyobb hátrányba, amelyek eddig sem tudták miből meg­valósítani a szükséges fejlesz­téseket. Például az iskolaépí­tést, vagy az egészséges ivó­víz bevezetését. Ügy gondo­lom, hogy a harmadik változat volt az, amely kiegyensúlyozott lehetőségek mellett a céltámo­gatások elnyerésére is meg­adja az esélyt. >- Nem érezte-e úgy, mint Komlóról választott megyei ta­nácstag, hogy a városok érde­keit szolgáló változat mellett • kellett volna állást foglalnia?- Nem. Engem valóban Komlóról delegáltak a megyei tanácsba, de úgy vélem, nem azért, hogy én Komlócentrikus gondolkodású legyek. Termé­szetesen vannak olyan dönté­sek, ahol különös figyelemmel vagyok Komló közvetlen érde­keire, de ezt nem szabad úgy csinálni, hogy közben háttérbe szorítok minden más valós ér­deket, különösen nem az amúgy is hátrányos helyzetben lévő településeket. A Komlóra vonatkozó feladatok java ré­szét amúgy is helyben kell megoldani, s e megoldáshoz a megyei tanács általában meg­adja a szükséges támogatást. Önálló gyár Siklóson A Szék- és Kárpitosipari Vállalat vezérigazgatója a vállalati tanács döntése alap­ján kezdeményezte az Ipari Minisztériumnál a cég siklási gyáregységének önállósodását. Az ipari miniszter - a pénz­ügyminiszter előzetes egyetér­tésével - elkészítette a szétvá­lással létesülő „Tenkes” Bútor­ipari Vállalat alapító határo­zatának tervezetét. Amennyiben miniszter alapít céget, ahhoz véleményt ad a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a területileg illetékes szakszervezettel együttműködve. A héten egyetértéséről hozott határozatot a testület. Komló nagy vállalkozása a Körtvélyesi városrész építése » « Ügyfél­fogadás Január 1-fétöl váltoiott és a kö­vetkező a megyei tanács, valamint íntérményeinák és vállalatainak ügy- félfogadási rendje: A tanács elnöke minden hónap első hétfőjén, ai általános tanács­elnök-helyettes minden hónap első péntekjén, a gazdálkodási ügyek­kel foglalkozó elnökhelyettes min­dek hónap második péntekjén, az ellátási ügyekkel foglalkozó' elnök- helyettes minden hónap harmadik péntekjén fogad. A megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára minden hónap negyedik péntekjén Ö—15 óra 30 között áll az ügyfe­lek rendelkezésére. A megyei szakigazgatási szervek, intézmények és vállalatok általános félfogadó napja a szerda, 7.30—16 óra között. Ezen a napon délután 4—6 óráig ügyeletet is tartanok. * Vizes fejlesztések Idén összesen 76 340 000 forinttal támogatja a megyei tanács a te­lepülések vízgazdálkodási program­jait. Üj kutak" fúrására 10 340 000 fo­rinttal járul a megyei tanács, így fejleszthetnek Dráva iványiban, Ká­kicson, Kiskassán, Pécsdevecseren, Cunban, Drávapiskin, Kóróson, Lu- zsokon, Piskón, Zalátán, Marócson és Sósvertikén. A harkányi termál­kúthoz 3 340 000 forint a céltámo­gatás. Vízművek épülhetnek társulati formában 39 000 000 forintos támo­gatással Versend—Szajk—Babarcon, Villánykövesd—Kisjakabfalva—Iván- battyánban, Mórok—Lippó— Bezedek —Töttös—Gordisa—Matty—Al sószent­márton—Egy házasharaszti— Siklós- nagyfa íu—Kistapolca térségében, Ne­meske—Kistamási—Pettenden, Ma­gyar egregy—Kárász—Vékény ben, Bo- gádmind szent—Hegys zent márton bán, valamint Kisasszonyfán, Baranya- jenőn, Gödrén és Botykapeterden. Csatornaműtársulatokat szervez­nek Mágocson és Lánycsákon 23 000 000 forintos megyei céltámo­gatással. Erdélyből jöttek A megyei tanácson dolgozó koordinációs bizottság a héten összegezte mindazt, amit az Erdélyből hozzánk érkezette­kért tenni tudtunk Baranyá­ban. Dr. Végh József, a bi­zottság titkára segített a té­nyek közreadásában. Látszó­lag érzéketlen adatok ezek, de mögöttük a törődés, a gondos­kodás számtalan jele.. ötszázhatan élnek köztünk, kétharmaduk útlevél nélkül ér­kezett. Január 15-ig 171-en kaptak két évre szóló tartóz­kodási engedélyt. Munkahelyet elsősorban a szállást is adó cégektől remélhetnek, sokan dolgoznak a szénbányánál és a MÉV-nél, a Pécsi Hőerőmű­nél, a Bázisnál és a komlói Május 1. Ruhagyárban. Több­ségük fizikai munkát végez, szakmai képesítésük igazolásá­ban szakmunkásképző inté­zetek segítenek. Háromtagú minősítő bizottságuk tíz napon belül ad képesítést. Vannak orvosok, pedagógusok, bánya­mérnök, ők szakmájukban dol­goznak. Az újonnan érkezőknek is nyújtani tudnak munkalehető­séget, továbbra is elsősorban a bányáknál, Pécsett és Kom­lón. A lakás okozza a legtöbb gondot. Átmeneti szállást Pé­csett tud adni a tanács és a Városgondnokság a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Eddig Pé­csett negyven áttelepülő kapott a tanácstól átmeneti vagy ál­landó lakást, Komlón harmin­con szintén átmeneti, ketten szolgálati lakásba költöztek, heten főbérleti lakásban élnek. A Tárcaközi Koordinációs Bi­zottság a központi alapból há­rommillió forintot adott q la­kástámogatásra, ebből Pécsett 6, Komlón 11 otthon kialakítá­sára van lehetőség baraképü- letekből, más, lakás céljára eddig nem alkalmas helyisé­gekből. A megyei tanács építési és vízügyi osztályának birtokában vannak adatok'arról, hogy Ba­ranyában 132 településen 128 család elhelyezésére alkalmas lakás és 38 család letelepíté­sére megfelelő létesítmény van, illetve 183 család véglegesen elhelyezhető. Olyan nyilvántar­tás is van, amely az üresen álló ingatlanok 50 kilométeres körzetében feltérképezte a munkalehetőségeket is. A helyi tanácsok havonta jelzik a lis­tán bekövetkezett változásokat. Eddig húsz család jelentkezett vidékre. Az otthonok berendezésében rendkívül sokat segítettek a baranyai cégek, elsősorban a vendéglátók és az idegenfor­galmi vállalatok. Kissé nehéz a több helyről kapott segélyek számbavétele, a helyi tanácsok tavaly 2 107 880 forintot adtak támo­gatásra. A gyerekek - 79-en vannak — bölcsődei, óvodai és iskolai elhelyezése nem járt különö­sebb gonddal, de sok segítsé­get igényelnek a hiányos ala­pok megszerzésében, a felzár­kóztatásban. A pécsi Dolgozók Általános Iskolájában két fia­tal munkás tanul. A lakosság többsége megér­téssel veszi tudomásul a ki­alakult helyzetet - állapítja meg a bizottság —, de egyre több a kétkedő hang gazda­ságunk nehézségei miatt, főleg a Romániából érkezettek se­gélyezése, otthonhoz, munká­hoz juttatása ügyében. Az összeállítást írták: Feriing J.-Gáldonyi M. A Leöwey Klára Gimnázium külső homlokzata már megszépült, az udvar felől azonban még visszavan a munka Fotó: Bakos Magdolna ü ter«kes«ités műhelyében Az oktatásnak szavaztak több felújítási pénzt A harmadik fordulójához érkezett a Pécsi Városi Tanács költ­ségvetési terve, amelynek kimunkálása már tavaly ősszel meg­kezdődött azzal, hogy a szakma — a tanács osztályai — ösz- szeállították az ágazatokban legfontosabbnak Ítélt feladatokat, illetve a tanács testületé megvitatta a továbblépés lényeges vonalait. A januári testületi vita után mára kész egy újabb változat, tartalmazza a tanácstagok elvárásait, miszerint egyensúlyt te­remt a költségvetésben a bevételek és kiadások oldalán, de ezt is rizikóval teszi, megpróbál számítani az évközi változá­sokra és feltételezi a nagyon szigorú, takarékos gazdálkodást. Szőke Évával, a tervosztály és dr. Varga Istvánnal, a pénz­ügyi osztály vezetőjével a terv súlyponti kérdéseit szedtük össze, illetve segítettek bepil­lantani a tervkészítés műhe­lyébe, amelynek munkájáról valamelyikük úgy fogalmazott, megpróbálnak gúzsbakötve táncolni. Az általuk elkészített tervjavaslatot február 9-én vi­tatja meg és fogadja el a ta­nács, addig hétfőtől három ta­lálkozón véleményt alkotnak és várhatóan 'javaslataikkal is se­gítenek a tanácstagok és a lakosság. Az elkölthető pénz A tervet az elkölthető pén­zekre lehet építeni. Az elmúlt hónapok vitáit nehezítette, hogy nem tudták egyértel­műen meghatározni, hogy mi­lyen központi pénzekre számít­hatnak. Ma is vannak tisztá­zatlan kérdések, például az ágazati minisztériumok új rend­szert vezettek be: nemcsak az indítandó, honerji a folyamat­ban lévő szakmai programok­ra is pályázni kell, de nem is­mertek a pályázatok feltételei még ma sem. A városi költségvetés* ma 3,4 milliárd forinttal számol, aminek 72 százaléka az intéz­mények működtetésére és fenntartására, illetve lakóház­felújításra megy el, 28 száza­lékát fordíthatják fejlesztésekre. A működtetés-fenntartás ter­vezése behatárolt, rendkívül kö­tött keretek között mozog: a 2 milliárd 290 millió forintból 2,1 milliárd jut az intézmé­nyekre, de ennek 59 százalé­ka a bérekre és hozzájuk kap­csolódó járulékokra megy el. A tárgyi feltételek javítására, szakmgi jellegű beszerzésekre kevés marad. Mindamellett szá­mítani lehet arra is, hogy színvonalromlás következik be a köztisztaság, a közvilágítás és parkgondozás területén, még akkor is, ha folytatják például a közvilágitás korszerűsítését, mert elviszi a pénzeket az ár­emelkedés és a hálózatbővítés. - Végül is ezen a területen az eddigi fordulókban a testület sem tudott megoldást javasol­ni a’feszültségek enyhítésére. Az út-híd felújítási keret a javaslat szerint 84 millió forint. A szakma szerint ez 40 száza­lékos, egy pénzügyminisztériu­mi számítás 'szerint pedig 20 százalékos reálérték-csökkenést jelent. A működési költségve­tés reálértéke országosan 7 százalékkal, a vállalati támo­gatás, a lakóházfelújítás — 20 százalékkal csökken. Visszatérve az út-híd keret­re. Eredetileg ebbe a 84 millió forintba sorolták az összesen 5,4 millió forintos tanácstagi alapot, ám a testület döntése után ezt külön kezelik, így ez­zel az összeggel nő az utak, járdák, hidak állapotát javító anyagi forrás. Átrendezés után Még mindig a működtetési oldalt számoljuk. A januári testületi ülésen átrendezték a tanácstagok az intézmények nagyjavítására fordítható pén­zeket úgy, hogy a korábban tervezett 23 millió forint he­lyett 37 millióra emelték az oktatásügyre költhető összeget. Ezzel gyorsítani lehet több kö­zépiskola felújítását, mint a Széchenyi és a Leőwey Gimná­ziumét, és folytatni az általá­nos iskolák korszerűsítését, például az Egyetem utcában és. Gyárvároson. A többletpénzt máshonnan javasolnák elvenni: a tcfnács Kossuth téri hivatalá­nak pénzügyi finanszírozása részben áthúzódik a következő évre, és a Rákóczi út 50. fel­újítására nem költenek taná­csi pénzt úgy, hogy újabb ér­dekelteket vonnak be a közös felújításba. Ritkán esik szó az intézmé­nyek gazdaságos üzemeltetésé­ről, a megtakarítható forintok­ról. Tavaly megkísérelték az ágazati osztályok felmérni a valóságos helyzetet, de a ja­vaslatuk megbukott. Valószínű, az intézmények képesek vol­tak feltárni a saját tartalékai­kat, mert az elmúlt években is csökkentett pénzekkel, de tal­pon makadtak. Kérdés, hogy meddig ésszerű elodázni a helyzetüket mélyebben feltáró döntéseket? A lakóház-felújítási program is szűkül. Elfogadta a testület,* hogy a FIK az év elején csak a támogatás 80 százalékára készítsen konkrét tervet, és az első félévi gazdálkodás isme­retében tanácsi ’döntés alap­ján használhatja fel a további forrásokat. A VII. ötéves terv­ben 200 millió volt az erre for­dítható központi támogatás, ami ma 173 millió forint, még így is kedvezőbb a finanszíroz zása mint más feladaté. Mi mehet tovább? Mindezek utón mivel gyara­podhat a város? - így fogal­mazva csalódást okoz már ma­ga a kérdés is, mert a beru­házásokra, fejlesztésekre for­dítható pénzek összegét ismer­ve csak arra kereshetünk vá­laszt, mi mehet tovább, mi in­dul később, mi marad el. Ami­kor az ágazatok összeállították az igénylistát 2 milliárd forint jött ki - azóta a tervkészítők ezt igazítják a valóságban ren­delkezésre álló 977 millió fo­rinthoz, ami 95—100 millióval kevesebbet ér az áfa miatt. Pedig a szakmai igények is mindössze a minimális, és ha­laszthatatlan programot tartal­mazták!!). Ebből az összegből le kell vonni azokat a kifizetéseket, amelyekre az elmúlt évben nem volt képes a tanács, azo­kat, amelyeket a terv szerint is idén kell törleszteni, illetve a korábban kötött gazdasági megállapodások vállalásait kell teljesíteni. Újdonság ebben a tervjavaslatban, hogy kiszámol­ták valamennyi döntés követ­kezményeit is, amelyek a kö­vetkező évben jelennek meg- A tanácstagok ezen a listán már jól láthatják a jövő év lehetőségeit, mondhatni, ezzel megközelítően kész is az 1990- es beruházási terv. A lakásépítés és lakásgaz­dálkodós területén elsősorban a közművesítésekben tud tár­sulni a tanács a vállalkozók­kal, a nagyárpádi városrész­ben, Lvov-Kwtvárosban és Pa- tacson, valamint Meszesen- Mindössze 40 tanácsi és 43 egyéb állami lakás építésére futja. Viszont többet szándé­koznak fordítani a kiemelt ré­tegek támogatására és a ked­vezményes kölcsönökre. Le kell mondani az új lakóterületeket ellátó intézmények szükséges mértékű bővítéséről, és több helyen csak a legfontosabb parkosításra szabad gondolni. Mindenképpen folytatni szük­séges a lvo\z-kertvárosi orvosi rendelő és a gyógyszertár épí­tését, elkészül a déli vá­rosrészt ellátó szakrendeiő kiviteli terve. A magánerős közműépítési programokra 18,5 millió forintos támogatást ter­veznek. Az igényeknél szeré­A döntés felelőssége Ez a szakmai tervjavaslat - a döntés felelőssége a tanács- tesületé. A tanácstagok a jö­vő héten újra véleményt al­kotnak, javasolnak. Ez a terv egyensúlyt teremt, de sajnos nem biztosíthatja az igények kielégítését. Felelősen javasol­ni csak alternatívákkal lehet. Ez a mit lehet elosztani di­lemmája. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom