Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-28 / 28. szám
2 Dunántúli napló 1989. január 28., szombat Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) sági szféra bankműveleteinek eddigi elkülönülését. A jogszabály, amely 1989. február 1-jén lép hatályba, magában foglalja a szövetkezetekről szóló törvény módosítása miatt időszerű változtatásokat is. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1988-ban előterjesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Az előző évhez viszonyítva 11 százalékkal volt kevesebb az ügyekben érintett személyek száma. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét a Romániából áttelepültek nyújtották be, és azt a magyar állampolgárral kötött házassággal, rokoni, családi kapcsolataikkal indokolták. A honosítási és visszahonosítási kérelmeket mindössze 15 esetben (1,6 százalék) kellett elutasítani a törvényben előírt feltételek hiánya miatt. Az állampolgári kötelékből való elbocsátási kérelmek az előző évhez viszonyítva csaknem tíz százalékkal csökkentek. Az elbocsátási kérelmek szintén személyi és családi körülményekhez kapcsolódtak. Ilyen kérelmek elutasítására az esetek 6 százalékában került sor, amikor is a kérelmezők büntető ítélet hatálya, alatt álltak, illetve külföldön való letelepedési szándék nélkül kérték a magyar állampolgárságból való elbocsátást. A kettős állampolgárság megszüntetésére kötött nemzetközi egyezményeink alapján ez évben 474 kiskorú állampolgársági helyzetét rendezték. A kérelmek elintézésének átlagos ideje a magyar állampolgárság megszerzésénél 3-4 hónap, az elbocsátási ügyekben 7-8 hónap volt. Az ügyek alapos előkészítését a belügyi, a tanács! szervek és a Magyar Népköz- társaság külképviseleti szervei biztosították. Az Elnöki Tanács határozatot hozott megyei várossá nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyilvánításáról. A testület 1989. április 1-jei hatállyal megyei várossá nyilvánította Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt. A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte az alábbi községek várossá nyilvánítását: A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Jánoshalma, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, a Békés megyéhez tartozó Battonya, Gyo- maendrőd, Mezőberény, Mezőhegyes, Sarkad, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó Putnok, Sajószentpéter, Szikszó, a Csongrád megyéhez tartozó Kistelek, Mórahalom, a Fejér megyéhez tartozó Gárdony, a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Balmazújváros, Bi- harkeresztes, Hajdúdorog, Haj- dúhadháztéglás, Nádudvar, a Heves megyéhez tartozó Füzesabony, Pétervására, a Komárom megyéhez tartozó Nyer- gesújlalu, a Nógród megyéhez tartozó Bátonyterenye, Rétság, a Pest megyéhez tartozó Dobás, Monor, Nagykáta, Ráckeve, a Somogy megyéhez tartozó Csurgó, Fonyód, Tab, a Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó Csenger, Nagykálló, Záhony, a Szolnok megyéhez tartozó Jászapáti, Kunhegyes, Martlü, a Tolna megyéhez tartozó Dunaföldvár, Tolna, a Veszprém megyéhez tartozó Balatonalmádi, a Zala megyéhez tartozó Letenye. A várossá szervezés végrehajtásának időpontja 1989. március 1., s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak. Határozatot hozott az Elnöki Tanács a Koreai Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szinten történő felvételéről. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, bírákat mentett fel és választott meg és kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Udvardi Lászlót 1989. február 1-jei hatállyal közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Zárszámadás Mohácson és a szigeten (Folytatás az 1. oldalról) okarással, vállalkozó szellemmel biztosították talponmara- dásukat. * Két nappal ezelőtt Harmatos József elnök a Mohácsiszigeten gazdálkodó Dunavöl- gye Termelőszövetkezet új-mohácsi központjában tartott hasonló szellemű beszámolót. A szigetiek zárszámadó közgyűlésén azonos gondok - aszály, szigorodó szabályozás - vetődtek fel, ám az ezekre adott válasz, és az így elért eredmény semmivel sem volt kisebb értékű, mint a Duna innenső oldalán. Tízmillió forintos mérleg szerinti eredményről adhattak számot, melynek megteremtésében döntő szerepet vállalt többek között a szarvasmarha-ágazat, a stabilizálódó sertéságazat, és az üzemi rekordot elérő takarmánykeverő. A Dunavölgye Tsz-ben különösen figyelmet érdemlő, hogy a személyi jövedelmek növekedése - bruttósítással együtt — az utóbbi két évben meghaladta a 43 000 forintot. Az Új Barázda Termelőszövetkezettel való tavaly év végi egyesülés miatt ez a zárszámadó közgyűlés volt az utolsó a Dunavölgye Tsz történetében. Balog Nándor művezetői munkakör betöltesere BÉREZÉS: megegyezés szerint. Részletes tájékoztatást az ipari föágazat-vezető ad. TELEFON: 76-006 Továbbá felvételre keresünk: A SZOT elnökségének álláspontja a sztrájk jogi szabályozásáról — az Új Március Front felhívásáról A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület előterjesztést vitatott meg a további érdekegyeztető tárgyalások témáiról. Ennek során kialakították az országos érdekegyeztető tanács február elejére tervezett ülésén képviselendő szakszervezeti álláspontot. A tanácskozáson elfogadott előterjesztést megküldik az iparági-ágazati ■ szakszervezeteknek azzal a kéréssel, hogy tárgyalják meg, javaslataikkal egészítsék ki a tématervet. A SZOT elnöksége az észrevételeket figyelembe véve fogalmazza majd meg a szakszervezetek végleges állásfoglalását, s azt az ÓÉT rendkívüli ülése előtt nyilvánosságra hozza. A SZOT-elnöksége -, mivel szerinte az 1989. január 26-i kormányülést követően a Tv 2 Híradó kommentárja félrevezető, a kormány szóvivőjének nyilatkozata pedig félreérthető volt — szükségesnek tartja ismételten összefoglalni —, ez év január 6-án már nyilvánosságra hozott — álláspontját a sztrájk jogi szabályozásának egyes fontosabb kérdéseivel kapcsolatban. A SZOT képviselője a kormány ülésén is hangsúlyozta, hogy a sztrájk joga alapvető kollektív munkavállalói jog. E jog alkalmazása mindenki által elfogadottan végső eszköz, mindemellett szabályozósában arra kell törekedni, hogy a törvény ne korlátozza, hanem bővítse azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozók jogainak, követeléseinek érvényesítéséhez elengedhetetlenek. A SZOT elnöksége azt képviseli, hogy a sztrájkjognak a munkavállalói léthez, illetve a munkajog-viszonyhoz kapcsolása nem 'kötheti a fellépés jogát a munkaadó döntéséhez. A munkajogviszonyból eredő munkavállalói jogok azt is jelentik, hogy minden gazdálkodó és állami szerv is célzottja lehet a sztrájknak annyiban, amennyiben meghatározója a munkaviszony, közelebbről a dolgozók élet- és munkakörülményei alakulásának. A szakszervezeték tavaly decemberi, országos értekezletének abból a döntéséből is kiindulva, amely a mozgalom működési elvéül a konszenzusra törekvést és a szolidaritást határozza meg, az elnökség— mint ahogy korábban’ is hangoztatta - leszögezte, hogy a szolidaritási sztrájkok lehetőségének korlátozását sem fogadja el. A testület kialakította állásfoglalását az Új Március Front felhívásáról és javaslatairól. A dokumentum leszögezi: a szakszervezeti mozgalom is érdekelt a politikai intézményrendszer átalakításában, a politikai pluralizmus megteremtésében. Meggyőződése, hogy e folyamat nélküli nem számíthat a gazdaság és a társadalom stabilizálására, de az érdekképviselet szempontjából oly fontos munka- vállalói és munkaadói érdekek világos elhatárolódására sem. Ezt pedig azért tartja szükségesnek, mert el kívánja kerülni, hogy a különbözői szerveződések —, más lehetőségek hiányában —, a szak- szervezeteket olyan módon próbálják meg eltérő politikai céljaik megjelenítésére és érvényesítésére felhasználni; hogy egységét gyengítsék, széttagolják. A SZOT elnöksége a több mint 4 milliós szak- szervezeti tagságnak csupán az egyik, a közös munkavállalói érdekét kívánja képviselni, és ezen az alapon kész bármely alkotmányos polit'kai szervezet, azok koalíciói, a munkáltatói szövetségek, a kormány tárgyalópartnere lenni. A korábbi, több évtizedes gyakorlat bebizonyította, hogy a szakszervezetek a politikai hatalom részeséként nem tudják következetesen képviselni tagságuk, a munkavállalók érdekeit. Ezért a szakszervezetek a politikai pluralizmus mechanizmusai megteremtésének jelenlegi szakaszában nem kívánnak részt venni az Új Március Front javaslatában megfogalmazott konkrét munkálatokban, de véleményt fognak mondani valamennyi kérdésben, amely befolyásolja tagságuk érdekvédelmi, érdekérvényesítési lehetőségeit. A szakszervezetek meg vannak győződve arról, hogy a gazdasági kényszerpályákat fel kell számolni, az egyoldalú restrikciós pénzügyi politikát fel kell váltani a belső piac élénkítésére, a vásárlóerő bővítésére, a gazdasági növekedésre, a méltányos szociális biztonságra törekvő stratégiával; ki kell alakítani a munkavállalók és a munkáltatók közötti kapcsolatok korszerű jog- és intézményrendszerét. Ezért elsősorban a gazdasági demokrácia kialakítását kívánják előmozdítani, azt, hogy e területen is jöjjön, létre az érdekek világos elkülönülése és a kiegyezés. Ez éppúgy feltétele a politikai és nemzeti megegyezésnek, mint amennyire e megegyezés a gazdasági kibontakozásnak, Mindezt a SZOT elnöksége annak tudatában hangsúlyozza, hogy végleges álláspontját csak a tagság véleményének ismeretében, a testületek állás- foglalásai alapján alakítja ki, amire jó lehetőséget kínál, hogy 1989-ben általános szak- szervezeti választásokra, kongresszusra kerül sor. Uj vitel- és bérlét- díjak a Volánnál A Pannon Volán értesíti a t. utazóközönséget, hogy 1989. február 1-jétől a Volán vállalatok személyszállítási dijai megváltoznak. Ennek megfelelően a Pannon Volán által üzemeltetett járatokon az alábbi viteldijak kerülnek alkalmazásra. I. HELYI KÖZLEKEDÉS 1. A menetjegy ára: 6 Ft, a biztosított menetjegy: 6,20 Ft. A helyi vonaljegy-értékesitő helyeken az új árú menetjegyek vásárolhatók. Az utasaink tulajdonát képező 4 Ft árjelzésű biztosított és biztosítatlan menetjegyeket vállalatunk teljes áron visszavásárolja. A visszavásárlás időtartama 1989. február 1-jétől 1989. április 15-ig tart. A jegyek visszaválthatók: Pécsett, a Lenin téri bérletpénztárban, a helyközi autóbuszállomás elővételi pénztárában és az Általános Forgalmi Osztályon. Komlón, Mohácson, Szigetváron és Siklóson az autóbuszállomások elővételi pénztáraiban. Akik a visszaváltás lehetőségével nem kívánnak élni, azok felhasználhatják 4 Ft-os menetjegyeiket. Ez esetben február 1-je és április 15-e között a 6 Ft viteldíjú szakaszokon 2 db 4 Ft-os, míg a 2x6 Ft viteldijú szakaszokon 3 db 4 Ft-os menetjegyet kell érvényesíteni. 2. Bérletjegyek árai Pécs városban (I. díjcsoport) : egyvonalas havi bérletjegy 120 Ft, összvonalas havi bérletjegy 180 Ft, tanuló, nyugdíjas havi bérletjegy 45 Ft, arcképnélküli összvonalas havi bérletjegy 540 Ft. Bevezetésre kerülnek az egy- és összvonalas második félhavi bérletjegyek, amelyek tárgyhó 16-án 0.00 órától a tárgyhót követő hónap 5- én 24.00 óráig érvényesek: egyvonalas második félhavi bérletjegy 80 Ft, összvonalas második félhavi bérletjegy 120 Ft. 3. Bérletjegyek árai Komlón, Mohácson, Szigetváron és Siklóson (II. dijesoport) : egyvonalas havi bérletjegy 110 Ft, egyvonalas második félhavi bérletjegy 75 Ft, összvonalas havi bérletjegy 160 Ft, összvonalas második félhavi bérletjegy 105 Ft, tanuló, nyugdíjas havi bérletjegy 40 Ft, arcképnélküli összvonalas havi bérletjegy 480 Ft. 4. A 2. és 3. pontban részletezett havi bérletjegyek háromszoros áráért negyedéves bérletjegyek is válthatók. 5. Az autóbuszjáratok az elővételben megvásárolt és felszállás után érvényesített menetjeggyel vagy érvényes bérlettel vehetők igénybe. 6. Pécsett az M89-es járatok a vonal szakaszhatárán (nagyárpádi lakótelep) túli utazások esetében, a többi ••M" jelzésű járat a vonalak bármely szakaszán csak 2x6 Ft-os érvényesített menetjeggyel, vagy összvonalas, ¡11. tanuló, nyugdíjas bérlettel vehetők igénybe. A vásári járatokon 6 Ft-os érvényesített menetjeggyel lehet utazni, a bérletek és egyéb utazási igazolványok nem érvényesek. Mohácson az 1-es és 2-es járatok a szakaszhatárokon (Trafóház, MOFA) túli utazások esetében csak 2x6 Ft-os érvényesített menetjeggyel, vagy összvonalas, ¡11. tanuló, nyugdíjas bérlettel vehetők igénybe. ’ 7. 1989. február 1-jétől az egyenruhát viselő sorkatonák a helyi autóbuszjáratokon díjtalanul utazhatnak. 8. Bérletjegyek kiadása: az új értékű bérletjegyek egy része a változás időpontjáig nem kerül legyártásra. Ezért bérletpénztárainkban az értékjelzés nélküli bérletjegyekre a bérletárusok írják rá az árat. A II. dijesoportú második félhavi egy- és összvonalas bérletjegyek a régi árjelzés áthúzásával és az új ár egyidejű felírásával kerülnek forgalomba. A II. dijesoportú tanuló, nyugdíjas bérletek a bal alsó sarkuk levágásával kerülnek kiadásra. II. HELYKÖZI KÖZLEKEDÉS. 1. A helyközi menetrendszerinti személyszállítás dijai átlagosan 10%-kal emelkednek. A km övezetenként! úi árakat (nem teljeskörű- en), az alábbi táblázat tartalmazza: Km Teljesáru menetdij 0,1- 5 6 5,1-10 10 10,1-15 16 15,1-20 20 20,1-25 26 25,1-30 32 30,1-35 38 35,1-40 42 40,1-45 48 45,1-50 54 A fenti ártáblázatban az 50 km feletti árak nem szerepelnek, így a további tarifákra vonatkozóan az elővételi pénztárak, az információs- és járatszemélyzet, vdíamint a Volán autóbuszállomásokon kihelyezett tájékoztatók teljeskörü információkkal szolgálnak az utazóközönség részére. 2. Menet- és bérletjegyek kiadása : Az úi árat tartalmazó jegyek csak későbbi időpontban, a nyomdai legyártástól függően kerülnek bevezetésre. Addig is általános érvényű megoldás lesz az, hogy az utasnak a feltüntetett régi ár ellenére az új árat kell megfizetnie. Ez alól kivétel: — az autóbuszgépkocsivezetők által Almex jegykiadógéppel, valamint az elővételi pénztárak által elővételben kiadott menetjegyek, amelyeken már az új árak szerepelnek, továbbá, — a dolgozó bérleteknél forgalomba kerül olyan övezeti bérlet a régiek mellett, amelyen az ár nyomdailag nincs feltüntetve. Az ilyen bérletekre a bérletkiadók fogiák a díjszabási övezetnek megfelelő úi árat beírni, csakúgy, mint a tanulók félhavi bérletjegyének esetében is. III. PÓTDIJAK A pótdijak 100%-kal (40 Ft-ról 80 Ft-ra, ¡11. 100 Ft-ról 200 Ft-ra) emelkednek. A pótdíjak 30 napon Tanulók havi Havibérletbérletjegye jegy (Ft) 35 260 55 440 90 710 110 880 130 1200 160 1410 180 1700 190 1920 210 2210 220 2440 kiegyenlítése esetén további 500 Ft pótdíjat kell fizetni. IV. HATÓSÁGI ARAS KÜLÖNJÁRATOK A tanintézetek tanulmányi kirándulással összefüggő, valamint a* ifjúsági szervezetek (KISZ, úttörő, stb.) megrendelése alapján végzett különjáratok dija — a díjszámítás módjának változatlanul hagyása mellett — 50%-kal emelkedik. V. TAXIKOZLEKEDÉS A díjszabásváltozás időpontjától életbelépő viteldijak: alapdij: 14 Ft, továbbítási díj; 10 Ft/km, várakozási díj: 3 Ft/perc. A viteldi j jel zö készülékek átállítása folyamatosan történik, így az utasnak mindenkor a taxióra által mutatott dijat kell megfizetnie. A túrafuvarozás dija 10 Ft/km. Értesíti továbbá a tisztelt utazóközönséget, hogy a magyar-jugo* szláv forgalomban 1989. április 30- ig az alábbiak szerint közlekedteti járatait: A 635. sz. (Pécs-Udvar-Eszék) vonalon csak szerdai napokon, (Pécs ind.: 5.45, Eszék ind.: 18.00), a 645. sz. (Komló—Pécs—Harkány -Eszék) vonalon csak pénteki napo* kon (Komló ind.: 5.30, Pécs ind-: 6.15, Eszék ind.: 13.00). Újabb földrengés Zala megyében Lakhatatlan házak, sérült osztálytermek (Folytatás az 1. oldalról) A budapesti földrengést jelző obszervatórium vezetője az MTI-nek elmondta: a mérések szerint a rengés epicentruma: a 47-es szélességi és a 17-es hosszúsági fok. a fészekmélység is valószínűleg az előző napihoz hasonlóan 7,5 kilométer. A rengést Ajkán, Veszprémben és Siófokon is észlelték. Az obszervatórium vezetője elmondta, hogy e térségben 1953 óta mintegy 40 kisebb földrengés volt, de a Richter-skála szerinti 6,5 fokozatot egyik sem haladta meg. Az obszervatórium munkalár- sai pénteken délelőtt a helyszínre utaztak, ahol műszeres megfigyeléseket végeznek, mert számolni kell utórezgésekkel is. Az érintett települések illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint személyi sérülés egyik helyen sem történt, viszont anyagi károk jelentkeztek. A földrengést észlelték Zalaegerszegen is, ám ott csak a berendezési tárgyak elmozdulásával és némi ijedséggel járt a jó néhány másodpercig tartó jelenség. Hat családi ház vált lakhatatlanná a péntek hajnali földrengés hatására a Vas megyei Bérbaltaváron. A hajlék nélkül maradtak közül többen elutaztak a faluból a távolabb élő rokonokhoz, a többieket a tanács elhelyezi az üres bérlakásokban. A községben és a környező öt településen pénteken nem volt tanítás az iskolákban, az óvodákat ugyancsak bezárták. Az intézkedést, a további rezgésektől való félelmen kívül az indokolta, hogy az intézmények falai megrepedeztek, néhány ablak kitörött, a törmeléktől használhatatlanok az osztálytermek. Az első bejelentések szerint Bérbaltaváron több mint 250 lakóház fele megrongálódott. Elsősorban a falak repedeztek meg, sok kéményből kipotyogtak a téglák, lehullottak a tetőcserepek. A szomszédos községekben kisebb károk keletkeztek, de a lakók sok házba nem mertek bemenni, mert az esetleges újabb földmozgást már neheten viselnék el a megrepedezett falak. Az Állami Biztosító megtéríti ügyfeleinek a Zala megyében és környékén keletkezett földrengés okozta károkat — közölte az MTI-vel az ÁB vezér- igazgatója. A hazánkban érvényes biztosítási szabályzatoknak megfelelően, a Mercalli" Sieberg táblázat szerinti 5-ös erősséget elérő földrengést tekintik biztosítási eseménynek- Azok a károsultak, akik tavaly szeptembertől kezdődően már megkötötték az Új Családi Otthon biztosítást, új érték szerinti térítésben részesülnek. Vas megyei jelentés szerint Bérbaltavár polgári védelmi törzse péntek reggel intézkedett a szükséges tennivalókról- Az Állami Biztosító Vas Megyei Igazgatóságának munkatársai hozzáláttak a károk felméréséhez. A földmozgásokat a környék falvaiban is észlelték, Csehimindszenten péntekre tanítási szünetet rendeltek el az iskolában, s az óvodát is bezárták.
