Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-26 / 26. szám

1989. január 26., csütörtök Dunántúli napló ■5 Sajtótájékoztató a Művészetek Házában Mostoha helyzetben is gazdag kulturális kínálat Két nagyrendezvény sorsa még bizonytalan Végigtekintve az ötoldalas listán első reakciónk a csodál­kozás: 'honnan az erő ennyi nemzetközi és országos jelen­tőségű kulturális program meg­rendezéséhez? Tíz-tizenöt év­vel ezelőtt nem volt „kunszt" előállni nemzetközi kamarakó­rus fesztivál, gyermekkórus fesztivál, nemzetközi zenei tá­bor, felnőtt bábfesztivál, -tiyári szabadegyetem tervével. Ha nefiezen gyűlt is össze rá a pénz, valamennyi hozzátarto­zott Pécs és Baranya nyári kí­nálatához. Tegnap délután sajtótájé­koztató keretében kaptuk kéz­hez a művelődési intézmények és a tanácsok idei terveit. A csoda manapság az, hogy „csak” a XX. Nemzetközi Ze­nei Tábor és a Nemzetközi Felnőtt bábfesztivál sorsa két­séges. Tán mondani sem kell, mennyire fájdalmas hiány vol­na, ha elmaradnának. A zenei táborhoz egymillió forint hi­ányzik. Február közepére de­rül ki, végleg le kell-e mon­dani a Pécs zenei életében kiemelkedő fontosságú nagy- rendezvényről. A legfontosabb programokat most csupán felsoroljuk: Áp­rilisban Pécsett nemzetközi kamarakórus fesztivál: május­ban Szigetváron nemzetközi társastáncverseny; júniusban gyermekkórus fesztivál Kom­lón; júliusban nyári egyetem A Környezetpolitikai Tanács - amely a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter mel­lett létrejött döntéselőkészítő és tanácsadó testület - szer­dán tartotta alakuló ülését az MTA Országház utcai kong­resszusi termében. Maróthy László nyitotta meg az ülést, köszönetét mondva a testület tagjainak e fontos társadalmi megbízatás elválla­lásáért. Hangsúlyozta, hogy ebben a testületben a társa­Pécsett; szeptemberben -film- és videószemle Szigetváron. Országos jelentőségű ren­dezvények: júniusban gyer­mekszínjátszó fesztivál Pécsett; június-augusztusban pécsi kis­plasztikái biennálé; augusztus­ban Pannónia szövetkezeti na­pok Harkányban; júliusban szőttes- és cserépvásár a me­gyeszékhelyen. Ugyancsak or­szágos jelentőségűnek tekint­hetjük az immár kilenc megyé­re kiterjedő mohácsi Sehneider Lajos népdalénkelési ■ versenyt. A körülményekhez képest gazdagnak mondható az in­tézmények kínálata is. Figye­lemre méltó a Baranyai Alko­tótelepek nyitása a kulturális piac irányába: immár három nemzetközi amatőr kurzust szerveznek erre az évre, s épí­tőművészekkel együtt részt vál­lalnak Vác városában köztéri szobrok elkészítésében. Bibliai történetektől horrorfilmig, ed­dig dobozban őrzött alkotások „elővarázsolásáig” terjed a 'Moziüzemi Vállalat kínálata. A Janus Pannonius Múzeum egyebek között ismét megren­dezi az üveges baráti találko­zót és vásárt, múzeumot ren­dez be a régi mohácsi párt­házban, s valószínűleg ősszel megnyitja Sdhaár Erzsébet ki­állítását a Múzeum utcában. A megyei könyvtárnak az új hangtári gyűjteménnyel (Erkel- kiállítás) és a burgenlandi Pannónia című folyóirattal van­dalmi és tudományos élet sok ismert és köztiszteletben álló személyisége foglal helyet: akadémikusok, egyetemi taná­rok, a környezet- és termé­szetvédelem területén működő társadalmi egyesületek, alter­natív szervezetek szakemberei, az egyházak, az érintett tár­cáik és a szakminisztérium képviselői. Szükség szerint to­vábbi szakértőkkel és meghí­vottakkal is kiegészítik a ta­nácsot. nak komoly tervei. A levéltár történészkonferenciák kereté­ben kívánja bemutatni új ki­adványait, a megyei művelő­dési központ egyik legfonto­sabb rendezvénysorozatának az Éneklő Magyarország kó­rustalálkozói látszanak. Ami a nemzetközi kapcsola­tokat illeti: Schwerirfből, Kü- tahyóból és Krakkóból várha­tunk népesebb delegációt' Ba­ranyába. A mostani tájékoztató ter­mészetesen csupán vázlatos felsorolása a teljes kínálatnak. Részletes ismertetésére a ké­sőbbiekben folyamatosan visz- szatériink. H. J. Társadalmi, kulturális és szociális programok biztosítá­sa, valamint a volt állomány­illetékes szervezetekkel való kapcsolatfenntartás céljából alakult meg 1971-ben ^ me­gyénkben is a Magyar Nép­hadsereg és a Belügyminisz­térium nyugállományú dolgo­zóinak 'klubja. A klub életéről és a hét végén megrendezett éves köz­gyűlés témájáról dr. Léman István nyugállományú alezre­des, a klub elnöke tájékozta­tott bennünket. — 303 klubtagunknak politi­kai jellegű (nemrég pl. Avar István tartott előadást), s egészségügyi előadásokat szer­vezünk, borversenyeket, nyug­díjas-találkozókat rendezünk, de az év nagy eseménye mindig a 4-5 napos országjárás. Á tavalyi esztendőben Székes- fehérvárra, s környékére láto­gattunk el, ismerkedve a vá­ros és a táj nevezetességeivel, szépségével. Mindemellett az egyénekről sem feledkezünk meg, 55-80 évig 5 évenként, míg 80 év .fölött évente emlékezünk meg, s ünnepeljük a születésnapo­kat, egy kis ajándékozás ke­retében. — A hét végén rendezték meg éves közgyűlésüket az MN Helyőrségi Klubban. — A beszámolók, s a jövő évi tervezet mellett újraválasz­Nemzetiségi rendezvények Baranyában Az 1989-es évi rendezvé­nyeikről adott tájékoztatót teg­nap a Baranya Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága, lan­tos József, a bizottság elnöke negyedévenkénti megosztásban ismertette a főbb eseménye­ket. Külön kiemelte Véménd, Somberek, Drávátok községek­ben, valamint Pécs területén a nemzetiségpolitika megvaló­sításának lehetőségeit, a me­gyében folyó nemzetiségi je­lenkutatás állását, a nemzeti­ségi olvasótáborok munkáját, a meglévő nemzeti gyűjtemé­nyek, tájházak, kiállítások gaz­dagításának feladatait. Az or­szágos, a megyei és a helyi nemzetiségi rendezvényekről a Dunántúli Napló, a Pécsi Rá­dió és a Pécsi Körzeti Stúdió idejekorán értesíti az érdeklő­dőket. tottuk az elnökségi tagokat, s kitüntetéseket adtunk át. A klub elnökhelyettese. Nagy Al­bert ny. rendőr alezredes lett, míg a titkári teendőket to­vábbra is Pál Károly ny. őr­nagy látja el.- Szerénysége tiltotta, hogy a kitüntetésekről beszéljen. Dr. Léman István több éves sike­res elnöki tevékenységéért a „Haza Szolgálatáért Érdem­rend” arany fokozatában ré­szesült, míg a klubtól Pál Ká­roly pénzjutalmat vehetett át. Tóth Tamás Megalakult a Környezet- politikai Tanács Belügyi nyugdíjasok klubja Pénteken este mulatja be a Pécsi Nemzeti Színház Brecht Egy fő az egy fő című vigjátékát Csiszár Imre m. v. rendezésében. A főbb szerepeket Sipos László, Vári Éva. Moravetz Levente, Teszáry László, N. Szabó Sándor és Matoricz József játsszák. A zenét Paul Dessau szerezte, a díszleteket Csiszár Imre, a jelmezeket Szakács Györgyi -m. v. tervezte. Koreográfus Tóth Sándor. Fotó: Laufer László Háttér Nyilvánosság, agrártükör - pártkassza... Február 20-2l-re összehívták a Központi Bizottság ülését A nadrágszíj meghúzása alól nem mentes a párt sem; lassan már gyakorlott kezekkel végzik a műveletet. Mint azt Grósz Károly, a Po­litikai Bizottság keddi mara­toni ülésén megerősítette; az MSZMP belső gazdálko­dását — financiális művele­teit - illetően semmiféle ki­vételt nem élvez, a szabály­zók kötik, az állami gazdál­kodók sorában egy a sok közül. S nem titok, az elfo­gadott költségvetés defici­tes; 2 milliárd 667 milliós re­mélt bevétel mellett 3 mil­liárd 229 milliós kiadással számolnak, A különbözet 562 millió forint. Ezt illik ki­gazdálkodni, s ha nem men­ne, a pártintézmények mű­ködtetéséből-fenntartó sóból, ha tetszik, az áram- vagy fűtésdíjakból kell lefaragni. A Politikai Bizottság ülésé­vel egyidőben folyó szóvivői tájékoztatón — amelyről ép­pen a5 késői időpont, s lap­zártánk 'miatt nem tudtam már a szerdai lapban be­számolni — megkérdeztem Farkas Gyulát, a g.árt:gaz- dálkodási osztály alosztály- vezetőjét, hogy mit takar az a kijelentése, hogy bizonyos „vállalkozás jellegű" műve­letekre is készülnek? A vá­lasz így hangzott: szó lehet néhány pártüdülő - pártin­gatlan — eladásáról vagy más jellegű hasznosításáról, illetve arra sarkallnak párt­intézményeket, hogy megpró­báljanak önfenntartóvá len­ni. E körben fontos a párt­lapok nyereségorientációja. A Népszabadság tavaly 180 millió forint veszteséget ter­melt, s az idei lapáremelés­sel - ha nem csökken a példónyszám —, nyereséges lehet. A megyei pártlapok sorában a nógrádi, a heve­si, a Pest megyei és a tolnai zárt veszteséggel; négyük­nek 50 millió forintot kel­lett „visszapótolni”. (Csak a tisztesség kedvéért: Lapki­adó Vállalatunk és lapunk, a Dunántúli Napló 7,2 mil­liós eredményt könyvelhetett el úgy, hogy 17,7 millió ter­melési adót is kibírt.) A pártkassza állapotát nézve ■ nyilvánvaló tehát; nem tud önfenntartó lenni, a tagdíjakból megélni. Mig 1970-ben 6,3 százalék volt a gazdálkodás forintjain be­lül az állami támogatás — 1985-ben 13 százalék -; ad­dig 1988-ban már közel 40 százalék! Az őszinteséghez az is hozzátartozik, hogy például pártkiadások „cí­mén" azért az idén 280 mil­lió forint személyi jövede­lemadót, 120 milliós forgal­mi adót, és 601 milliós tár­sadalombiztosítási járulékot is ki kell a pártköltségvetés­nek bírnia. Mindezen információk ta­lán nem érdektelenek a szé­lesebb nyilvánosság számá­ra sem, bár a Politikai Bi­zottság keddi napirendje kö­zött volt fontosabb is. Mond­juk a nyilvánosság-vita, mely tavaly május óta már a hatodik alkalommal került terítékre. A legfelsőbb párt­vezetés véleményét Kimmel Emil szóvivőhelyettesi minő­ségben így összegezte: a párt érdeke, hogy1 minden vélemény" fórumot kaphas­son, amely társadalmunk rendjével és az alkotmány­nyal nem ellentétes. Azaz: a politikai nyilvánosság nem kategorizálható! legyen te­hát hangja a másképpen gondolkodóknak, a napjaink­ban fölálló-formálódó politi­kai-társadalmi mozgalmak­nak, alternatív szervezetek­nek. És ugye: legyen arcéle a pártsajtónak! Mind az or­szágos, mind a helyi párt­tömegkommunikációs eszkö­zök számára elkerülhetetlen, hogy a kor kihívásaira vála- • szólni tudó, a széles népré­tegeket meggyőzni képes tö­meglapokká váljanak; a megújulás folyamata nem ismer kivételt. (Ugyanígy el­kerülhetetlen az MSZMP bel­ső információs rendszerének megreformálása, hogy a párttagok naprakészen részt tudjanak venni a pártélet vitáiban, a gondolkodás fo­lyamatában.) Végezetül az agrártükör — a tükörbenézés szükségessé­ge. A Politikai Bizottság több mint tíz esztendeje nem foglalkozott a mezőgazda­ság-élelmiszergazdaság hely­zetével — mégsem az adós­ság törlesztésének igénye tette napirenddé a témát. Amint ezt Kovács Imre, a gazdaságpolitikai osztály ve­zetője a sajtó munkatársai­nak elmondotta; az agrár- politikánk, megreformálására, esetleg egy merőben új ag­rárpolitika megfogalmazásá­ra van szükség. (Ennek el­döntője a polbiz-ülés nyo­món várhatóan kibontakozó társadalmi-szakmai vita!) De, végigtekintve a magyar me­zőgazdaság fejlődését, bizo­nyos tanulságokat illik le­szűrni. Eljutottunk arra a pontra — tudva, hogy köz­ben az egész társadalom haszonélvezője volt a me­zőgazdaság-élelmiszeri pár eredményeinek —, hogy ki­mondjuk: agrárfronton is szükséges a gazdálkodók mozgásszabadságának nö­velése, a többszektdrúság — ezen belül esélyegyenlősé­get az állami-szövetkezeti gazdálkodóknak, a magán- vállalkozóknak, a magánvál­lalkozói társaságoknak -, s forgalomképessé kell tenni a földet! Mindehhez új szem­üveggel kell közelíteni; alap­vetően más jogi és közgaz­dasági környezetben. Le kell porolni a földtörvényt. Át kell állítani a támogatási rendszert, figyelembe vpve az egyes ágazatok másoké­tól eltérő sajátosságait, a lassabban megtérülő beru­házásokat, a gyengébb ter­mőhelyi adottságokkal ren­delkező — tehát hátránnyal élő-induló - térségek-terü- letek esélyeit. A Politikai Bi­zottság egyetért az agrár­érdekvédelem reformjával is, esetleges agrárkamara fel­állításával vagy más jellegű szakmai szövetségek életre hívásával. A téma . ott lesz a Központi Bizottság feb­ruár 20—21 -i ülésén, majd .azt követően a kormány előtt. Az élet sürget: agrár­iparunk hazai piaci , viszo­nyait illetően is, de mégin- kább azért, hogy találjon -Standokat a külpiacokon, szerezzen vissza egyre apa­dó versenyképességéből. Kozma Ferenc ...........""...........f............................ ~.................! mm m ww m MM Émjfwuár *mw fii JwyjF Wr wmX W|yjr- W

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom