Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-19 / 19. szám

1989. január 19., csütörtök Dunámon napló 5 Á KIOSZ megújulására van szükség Pécsett, a peremkerületekben is dolgoznak kisiparos fényké­pészek. Képünk a Kertvárosban, a Boros István utcában ké­szült a „MAYA" fotó elnevezésű üzletben. A pécsi kisiparosok szebb jövőt remélnek Terjed a képesítés nélkül végezhető tevékenység Ami nem megy: peremterületen ipart folytatni A tavalyi év az új adózás, ° naplófőkönyv-vezetés és az új jogszabályozás útvesztőinek jegyében telt el. A pécsi ipa­rosok állítják, hogy azt az időt, amit adótanfolyamokon es a könyvelés tanulásával töltöttek, valamint a hiányzó nyomtatványok, jogszabályok és állásfoglalások beszerzésé­re fordítottak, inkább a szak­májukban munkával hasznosí­tották volna, akkor nagymér­tékű fejlődést tapasztalt volna Pécs lakossága a szolgáltatá­sok ellátásában. így azonban, °z elmúlt — kísérleti — évben komoly eredményekről nem­igen beszélhetünk. Az új vállalkozási formák megjelenése, az adórendszer gyökeres változása késztette a Pécs Városi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hogy áttekintsék p pécsi kisipar helyzetét és 'nformációkat szerezzenek a lakossági szolgáltatások mi­lyenségéről. A Remeczki László elnökletével a pécsi iparosház- bon megtartott tegnapi ülésü­kön Borsós Istvánnak, a KIOSZ Pécs Városi Szervezete titká­rának és Somogyváry Attilá- nak, a Pécsi Városi Tanács 'Pari osztálya vezetőjének tet­tek fel kérdéseket — írásos be­számolójuk alapján — a VNEB tagjai. Az érdeklődők - egy­részt — a szabadipar problé­máit feszegették: a képesítés nélkül végezhető tevékenysé­gek, mint például a takarító, ° kubikos, fokozatosan háttér­be szorították a hagyományos, lisztes ipart és nagyfokú szak­mai felhígulást okoztak. A fo­lyamat sajnos nem állítható meg. mert az iparvállalás ál­lampolgári jog, az iparjogo­sítványt az elsőfokú iparható­ság a törvényes feltételek megléte esetén mérlegelés nél­kül köteles kiadni. Ennek is­meretében egyre többen lega­lizálják valódi pénzkereső te­vékenységüket a szabadipar­ban váltott engedéllyel. örökzöld témaként vetődött föl a peremterületek akadozó ellátása. Mind a KIOSZ, mind a városi tanács próbálkozásai kevés sikert hoznak: az iparo­sok nem szívesen költöznek az ellátatlan városrészekre, hi­szen működésük szinte bizto­san gazdaságtalan lesz. Az igazsághoz hozzátartozik per­sze az is, hogy az itt élők is elsősorban a belvárosi szolgál­tatásokat veszik igénybe. Az egyik hozzászóló meg is je­gyezte: kár olyan nagyon eről­tetni, ha nincs, és nem is lesz eredménye az erőfeszítéseknek. Inkább a zökkenőmentesebb, folyamatosabb közlekedést kellene megoldani a perem­kerületekből a belvárosba és vissza, ez konkrét és kivitelez­hető segítség lenne. Egyre több szó esik a KlOSZ-tagság önkéntességéről is, amit várhatóan az ipartör­vény módosítása fog tartal­mazni. Ahhoz, hogy a szer­vezet megtartsa tagságát, a KIOSZ megújulására, ütőképe­sebb munkára, a vállalkozások 'hathatósabb segítésére van szükség. Az új jogszabályok kidolgozása — mindenesetre — már folyamatban van. Ó. Zs. Felhívás alkohol­ás nikotinbojkottra Alkohol- és nikotin bojkottot hirdet a Józan Élet Egészség- es Családvédő Országos Szö- J^etség, valamint az Országos Dohónyfüstmentes Egyesület. A 44 szervezetében mintegy 100 ezer tagot tömörítő egye­sület operatív titkársága a szerdai ülésén felhívást fogal- m°tott meg. Az egyesület ok- ciót tervez annak érdekében, h«gy a március 15. és 24. kö- tott a lakosság ne vásároljon, n« fogyasszon szeszesitalt, do­hányárut. Ily módon kívánnak tiltakozni a közelmúlt áreme­lései ellen, amelyek nem a luxus- és az egészségre káros cikkek árait módosították. Jelképes megmozdulásukkal figyelmeztetni szeretnének ar­ra, hogy a luxuscikkek prog- > resszív megadóztatása, az al­koholos italokból és a do­hánytermékekből származó be­vételekből ésszerűbben kellene támogatni az egészségmegőr­zés progromját. Kultúra és Idegenforgalom kart karba öltve Nemzetközi folkfesztivál Pécsett? „Álmodozni hívjuk önt...” így kezdődik az a levél, amely baráti beszélgetésre invitált népművelőket, muzsi­kusokat, újságírókat, kiske­reskedőket és gyakorló folk- zenészeket; a levelet Piroska Gyula tanár, jelenleg taxi­sofőr, a pécsi Vízin zenekar nagybőgőse és Andrew Rouse a JPTE angol tanszéké­nek adjunktusa, gyakorló folkénekes írta alá. Ahhoz kértek ötleteket, javaslato. kot, hogyan lehetne Pécsett egy anyagilag is kifizetődő, nagy idegenforgalmi vonz­erővel bíró nemzetközi folk- fesztivált rendezni, hogyan lehetne a tóncháztaláíkozók, folkklubok és a néptánc- fesztiválok városává Fécs. A bizakodást, hogy ez le­hetséges, az egyetemen évek óta nagy sikerrel meg­rendezett nemzetközi folkna- pók adták, és a tavaly nyári Európa Cantat nyo­móban Pécs iránt meg­növekedett hazai és kül­földi érdeklődés. A pécsi zenekarok és néptáncegyüt­tesek a hazai élvonalba tar­toznak és külföldön is is­mertek, s bár Európában számos hasonló találkozó van, számítani lehetne a nemzetközi érdeklődésre, és itthon is kezd a műfojnok állandó közönsége kialakul­ni. A hozzászólások igyekeztek az ólmokat a realitások kö­zelében tartani. A városi ta­nács igen szűkös anyagi helyzete miatt egyelőre csak erkölcsi támogatást ígérhet, hiszen pl. a nagyhírű nem­zetközi zenei tábor sorsa is kétséges még e pillanatban. Az IBUSZ képviselője több mint egy évre előre napra pontos programot kért, s többen arra figyelmeztettek, hogy a kiváló külföldi együt­tesek naptárja két évre előre tele van. Vagyis — így kris­tályosodott ki a végeredmény — legkorábban 1991-ben le­het a nagy nyilvánosság elé lépni egy ilyen rendezvény­nyel: de akkor is csak na­gyon alapos és frontos szer­vezéssel. Abban .mindenki egyet­értett, hogy a város és kör­nyéke ideális lehetőséget adna egy folkfesztiválhoz, a nyár erre a legalkalmasabb, imár csak a kollégiumi szál­láshelyek miatt is. Ami az időtartamot illeti: volt, aki öt, volt, aki 12 napot em­lített. Többen javasolták a Nyári Színház programjával való összekapcsolást. Egyik javaslat szerint, ne legyen néptáncfesztivál, mert amúgy is sok van belőle, egy másik szerint éppen, mert megszű­nőben vannak ezek a fesz­tiválok, Pécs szakmailag jól megalapozott programmal nemzetközi néptánc-bázis le­hetne. A szakmai megalapozást mindenki hangsúlyozta, a népművelők is, az idegen- forgalmi szakemberek is így látnok fantáziát a fesztivál­ban. A kiskereskedők pedig így látnak benne üzletet, s remélhetően más vállalko­zók sem fogják túl kockáza­tosnak tartani, hogy hozzá­járuljanak ehhez a nagy eseményhez. G. T. Párbeszédre hivták a városi tanácsot Az esők alkalmával gyakran eldugul a vízelvezető árok, előbb, vagy utóbb csatornázásra van szükség A vizes tervekre voksoltak rostavölgyben Pincebizottsági ülés Pécsett Újabb települések veszélyhelyzetben jantner Antal miniszterhelyettes a támogatás es a bizottság jovojerol A tudósító sem tudja kivon­ni magát az események hatá­sa alól. A széksorokban ülve együtt perel az elkeseredett emberekkel azokkal, akik a dobogón, az asztal mögött ül­nek. Aztán a dobogón el­hangzott érvek hatnak, és ma­ga is elvárja a széksorokban ülőktől, hogy lássák be, ért­sék meg az erőfeszítéseket, a mégoly szerény lépéseket, le­hetőségeket is. Végül az itt is, -ott is elhangzott érvek egyértelművé teszik, hogy a széksorokban és a dobogón ugyanazt akarják, csupán a jobb megértést szolgálta ez a „megkülönböztetett" elhelyez­kedés. Sokan ezzel a meggyő­ződéssel térhettek haza, azért, mert rászánták ezt az estét a kölcsönös tájékotatásra, a vitára, egymás gondjainak fel­tárására. A postavölgyiek — ponto­sabban a körzeti népfrontbi- zottság — párbeszédet kezde­ményeztek kedd este, amelyen népes tábor képviselte a vá­rosrész lakóit és a városi ta­nácsot, valamint képviseltették magukat azok a cégek — Pcnnon Volán, Hírgép — amelyekhez kérdésük volt a résztvevőknek. A legégetőbb kérdés Pos­tavölgyben az egészséges ivó­víz és a csatornázás. Dr. Som­fai Csaba, a városi tanács építési osztályvezetőjének be­számolójából kiderült, hogy oz elképzelések és a belső há­lózat kiépítését megalapozó beruházások egyértelműen kör­vonalazódtak, tudják azt is, hogy idei áron 80 000 forintot kellene áldozni valamennyi családnak a megvalósításért. Csakhogy a társulat megala­kításának alapja az a kiviteli terv, mely két és fél millió forintba kerül, de erre nincs pénze a tanácsnak idén — tehát minden csúszik a kö­vetkező évre. A postavölgyiek viszont az­zal érveltek, ha nem áldozzák idén ezt a pénzt, jövőre töb­bet veszít a tanács és a pol­gárok is. Szőke Éva tervosztályvezető ezt a helyzetet tárta fel, amelyben most a költségve­tést tervezik: szinte hónapról hónapra vonják el a központi juttatásokat, egyszerűen nem lehet tisztességes tervet ké­szíteni, csak azt számolni, mi­ről mondjanak le, milyen vál­lalkozás indul később. Szabó Nándor elnökhelyettes oldot­ta meg a kérdést, javasolta, halasszák a tervezett ABC építést, akkor jut a vizes tervekre. A kompromisszumot elfogadták a postavölgyiek, és a tanács testületében már két voksuk van emellett, az elnökhelyettesé és a tanács­tagjuké. Megtudtuk, a Pannon Vo­lán nem tervezi a járatok sű­rítését, hanem az új menet­rend szerint csuklós buszokat állít majd be. A kérés az volt, addig ¡s a félkor induló já­ratokon legyen csuklós, mert azokon utaznak a legtöbben. Ugyanakkor megállapodás született abban is, hogy a fedett várót oda teszik át, ahol valóban szükség van rá. Szigeti Rudolf, a Hírgép üzemvezetője elmondta, olyan költséqes a kábelrendszer ki­építésé, a műholdas vétel meg­teremtése. hogy szinte illúzió napirenden tartani a kérdést, viszont érdemes egyeztetni a postai tervekkel, mert az ő fejlesztésükkel együtt reáli- sebb a megvalósítás esélye. Gátdonyi M. A másfél évtizede a pince­gondokkal sújtott települések­ből és az illetékes kormányzati szervekből létrehozott tárca­közi pincebizottság tegnap Pécsett tartotta a minden év elején esedékes értékelő és tervmegbeszélő értekezletét. A jelenlegi „heték" — Pécs, Eger, Szekszárd, Szentendre, Nagy­maros, Ostoros és a fővárosi XXII. kerület (Budafok) —kép­viselői beszámoltak az 1988- ban végzett munkáról és is­mertették 1989-es elgondolá­saikat. A lényeg mindkét eset­ben: jóval kevesebb pénz for­dítható az elemi csapásként jelentkező feladatokra, mint amennyire szükség lenne, a települések a következő évi, még nem legalizált keretük terhére kénytelenek dolgozni, ez pedig általában kevesebb az előirányzatnál, összességé­ben 1988-ban az előirányzott 180 millió helyett 150-et hasz­nálhattok fel, 1989-ben pedig az ötéves tervben ez évre tervezett 205 millió helyett vár­hatóan 145 fog rendelkezésre állni. Az érdekeltek úgy lát­ják: a „pántlikázás", vagyis a rendeltetés előírásszerű meg­határozása nélkül leadott ke­ret egy részét a megyék más feladatokra fordítják, holott — többek sarkalatos megálla­pítása volt ez a tegnapi ülé­sen — a pincék nem tudnak megértők lenni, bármilyen is a gazdasági helyzet. Szorgal­mazták tehát a központilag irányzott alap újbóli létreho­zását. Ez azért is indokolt, mert várható a „pinceklub” bővülése: további 10 telepü­lésnél lehet számítani a pin­cekárok jelentkezésére, az egyik potenciális klubtag-je­lölt Siklós. Megegyezés szüle­tett: ez év szeptember végé­ig ki kell dolgozni valamennyi érdekelt településnek a maga pinceprogromját, melynek alapján a nyolcadik ötéves terv előmunkálatainál már lé­péseket lehet tenni a speciá­lis célokat szolgáló központi alap érdekében. Újabb bőtermő, kiváló al­kalmazkodó képességű búzát adott a köztermesztésnek a Magyar Tudományos Akadé­mia Martonvásári Mezőgazda- sági Kutatóintézete. Az MV 17 — amelynek termesztését az egész ország területére ja­vasolják a nemesítők _ az Az értekezletet felhasználva kértünk rövid nyilatkozatot a bizottság elnökétől, Jantner Antal építésügyi miniszterhe­lyettestől, a pinceprogram jö­vőjét illetően a kormányzati átszervezések kapcsán: — Túl vagyunk már a két­milliárd forinton, amit a tele. pülések a kormányzati támo­gatás létrejötte óta a pincé­ikre fordíthattak. Az elsők, mint pl. Pécs és Eger, már ki­felé haladnak, de mindig újabbak jelennék meg, mint pl. most Esztergom és Paks. Szomorú, hogy az újabb gon­dok akkor merülnek fel, ami­kor a pénzügyi lehetőségek egyre csökkennek. — Pillanatnyilag még gondot 'jelent, hogy nem tudni: ma­rad-e ez a téma oz új, össze­vont minisztériumnál, vagy át­kerül a .Belügyminisztériumhoz. De akárhovó is kerül, a pin­ceveszély marad, tehát foglal­kozni kell vele. Az is biztos, hogy a jelen tervidőszakban marad a támogatási rendszer. De hogyan lesz 1991-től? Az értekezlet előtt kérdésesnek láttam a támogatás és a pin­cebizottság fennmaradását. Az utóbbi helyett ezért valami műszaki konzultatív szervre gondoltam. Az értekezleten viszont mindenki ragaszkodott a támogatás fenntartásához, ami érthető is, hiszen olyan feladatot kell ezeknek a tele- pü'éseknek megoldaniok, amik mc sokat nem terhelnek. Osz­tom a nézetüket: nem a mi megértésünkön, hanem a pin­cék tűrőképességén múlik minden, s ha most nem törő­dünk az állapotukkal, sokkal több gondot fognak okozni. Mindent el kell tehát követni a támogatás fenntartásáért. És fenn kell maradnia a bizott­ságnak is — egyértelműen foglaltak' állást ebben az ér­tekezlet résztvevői. állami fajtakísérletekben több év átlagában a második leg­nagyobb hozamot produkálta, s emellett igen ellenálló a lisztharmat — és a rozsdabe­tegségekkel, valomint a fuzá- rium fertőzéssel szemben. Ki­váló a szárazságtűrő képessé­ge is. H. I. Martonvásári búzaújdonság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom