Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-18 / 18. szám
1989. január 18., szerda Dunántúli napló 5 Pécs városi tanácselnök jelölhető Kérik a választók véleményét A Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsága a Pécs városi tanácselnök jelölését megelőzően szeretné megismerni a választók véleményét. A választójogi törvény szerint a tanácstagok közül lehet tanácselnököt választani. Az alábbiakban közöljük Pécs Megyei Város Tanácsa tagjainak névsorát. A tanácselnök személyére vonatkozó javaslatait eljuttathatja választókerületének tanácstagjához, vagy a Hazafias Népfront Városi Bizottságához 1989. február 3-ig. A Hazafias Népfront Városi Bizottságán, Pécs, Geisler Eta u. 16. a 10-668-as, vagy a 10-782-es telefonon, levélben vagy személyesen lehet javaslatot tenni 8—16 óra között. Pécs Megyei Város tanácstagjainak névsora Paplankészitö kft. Tízmillió forintos alaptőkével brokátpaplanok készítésére és magyarországi forgalmazására paplankészítő kft-t alapított a Magyar Selyemipar Vállalat, a rakamazi Győzelem Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat és egy, a paplankészitö szakmában jól ismert magán kisvállalkozó. Jelenleg hazánkban nincs elegendő, viszonylag olcsó, ugyanakkor jó minőségű paplan. A kft. ennek előállítására vállalkozott. A tervek szerint az idén 60 ezer paplant készít. A fogyasztói ára 1000 forint alatt lesz. Ki tud többet Lengyelországról? lengyel zenészek szórakoztatták a vetélkedlő résztvevőit Dr. Ambrus Lászlóné, Aradi Jánosné, Barát János, Bednár Imre, Bencze Jánosné, Bencze Lajosné, Békés Lajos, Biró László, Biró Gyula, dr. Biró László, Bosznainé dr. Németh Ágnes, Brandstatter György, dr. Csaba Imre, Csabafi András, Cseh Mihályné, Csepregi István, Csernyánszky Géza, Csonka Edit, Dobszai Dénes, Dor- mán Máténé, Erdélyi Zoltán, Enzsölné dr. Miskolczi Klára, dr. Farkas Károly, Fehérné Eperjesi Zsuzsanna, Fers Antal, Geszt Ödönné, Gerber Istvánná, Gergő György, Gombár Attila, Görcs Károly, Győrök József, Gyulay György, Haraszti Gábor, dr. Horváth Erzsébet, Horváth Gyula, Huber Jenő, Huszáráé Babinecz Ilona, Kalla Gábor, dr. Kecskés József, Kisasszondi József, Komáromi Györgyné, dr. Komá- romy Lászlóné, Komlódi József- né. Kukái András, dr. Lendvai Endre, Lendvai Gellért, Lengyel László, Ludvig János, Máté Gyula, Mezei -József, Molnár Tiborné, dr. Molnár Zoltán, dr. Modensieder Mariann, Muck József, Navreczki István, Nemeskéri Sándor, Novák Szilveszter, dr. Oláh Imre, dr. Pat- la Károly, Pavlovics Márk, Per- necker Imre, dr. Petrovics Etelka, Jókai János, Pozsgai Miklós, Rajnai Imre, Reisz János, dr. Révész Mária, Rózsa Béla, Simonovics Ferenc, Sóstói József, Szabó Ferencné, Szabó István, Szabó Nándor, Szabó- né Garamvölgyi Éva, Szalai Lajos, Szaszák Mihály, Szigeti József, dr. Szilvási József, Szil - vási László, Szondi József, dr. Szűcs József, dr. Terbe Klára, Tomics János, dr. Tóth Mária, Tóth Mihályné, Vanyek József, dr. Varga István, Varga János, Vargáné dr. Kiss Erika, Varga Sándor, Vámos Mihály, Vicze Sándor. Uj szakszervezeti folyóirat: Jelző címmel új elméleti, társadalom- és szakszervezetpolitikai folyóiratot indít útja - fa a jövő héten a Népszava Kiadó Vállalat. A 72 oldalas, havonta megjelenő kiadvány elsősorban a szakszervezeti aktivistáknak és tisztségviselőknek készül, de — a kiadó szándéka szerint — hasznos lehet mindazok számára, akiket foglalkoztatnak az élet- és 'nunkakörülményekkel összefüggő kérdések. Kárpáti Sándor, a lap felelős szerkesztője a Fészek Mű- vészklubban kedden tartott sajtótájékoztatón hangoztat- a szakszervezetek gyökeres átalakításának fontos tényezője az elméleti munka színvonalának emelése, a nyilvánosig, a mozgalom sajtójának •Megújítása. A Munka és a Szakszervezeti Szemle című foa Jelző lyóiratok megszűnését követően indul útjára az új sajtó- orgánum, amely a szakszervezetek radikális megújulásának, a tagság érdekvédelmének és érdekképviseletének szócsöve kíván lenni, foglalkozik mindazokkal a gazdasági, politikai és kulturális kérdésekkel, amelyek hatással vannak a szervezett dolgozók érdekeire. A Jelző tájékoztatást ad a kormány-SZOT találkozókról, valamint az ágazatok és szakmák érdekképviseleti, érdek- védelmi tevékenységéről. Rend- szeres^információkat közöl a Szakszervezeti Elméleti Kutatóintézetben folyó kutatásokról és azok eredményeiről. A 25 forintba kerülő lap egyelőre 10 ezer példányban jelenik meg, s a szerkesztők tervezik tematikus számok' közreadását, szociográfiai pályázatok indítását is. Pécs-Baranyai Negyedik alkalommal jelent meg a Pécs-Baranyai Kalendárium a megszokott magas színvonalon, ha lehet még érdekesebb tartalommal, mint az előzőek. (Szerkesztette dr. Nfándoki László, felelős szerkesztő Bokor Béla, a Baranya begyei Művelődési' Központ igazgatója.) Nem is lehet rossz a tarta- i°m. hiszen Pécs-Baranya jó- tollú helytörténészei, újságírói es népművelői fogtak össze. A hónapokra elosztott tartalom- jegyzék számos -érdekességet kínál: Százötven éves fénykép; Az I- világháború játékkártya'Kalendárium kon; Mi történt Pécsen 1889- ben és 1988-ban? Kossuth Lajos és Pécs; XVII. századi ételreceptek; A New York-i „fekete péntek", a világválság hatása Pécsre... Az érdekes szakcikkeket sokat mondó fényképfelvételek, anekdoták, kottaleiratok egészítik ki. Vagyis ez a könyv olyan, mint amilyennek egy színes kalendáriumnak lennie kell. A tipográfiai munka is dicsérhető, ám a barna színű nyomás kissé az olvashatóság rovására megy. A kalendárium beszerezhető a művelődési intézményekben, utazási irodákban. A szociális juttatások közé tartozik a rászorulóknak éthordók bon házhoz vitt ebéd több Mind a rászoruló Szociális támogatás Baranyában 88 300 a nyugdíjkorhatáron felüli lakosság, de 96 000 azok száma, akiknek nagy része így vagy úgy (nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, járadékos) szociális téren előbb-utóbb eseti vagy rendszeres támogatásra szorul. 1987-es statisztika: a nyugdíj átlaga 4200 forint volt megyénkben, de a nyugdíjasok 61 százaléka nem kapott havonta 4000 forintot. A többség tehát már '87-ben a létminimumom vagy az alatt élt. (A nyugdija sok több mint egyharmada volt túl a 70. életévén, az ő nyugdijuk reálértéke csökken legérzékelhetőbben. Még egy - az elesettek helyzetét jellemző — számadat: mig 1980-ban a nyugdíjasok 15, addig '87- ben már csak 7,4 százaléka vállalt, vállalhatott munkát.) A szerény nyugdíj, családi pótlék és egyéb társadalmi juttatás-emelések bevallottan sem fedezik az inflációs áremeléseket. A kormányzat idén 100 milliós pótkeretet helyezett kilátásba a szociális helyzetük miatt leginkább rászorulók támogatefsára. Baranya a mind égetőbb helyzet enyhítésére '87-ben 8,3, míg tavaly már 16 milliós pótkeretet kapott, hogy minél több rászorulót támogathasson. Remélhetően ez évben megyénk is jelentős összegű póttámogatásban részesül. Megyei szinten nincsenek még összesített számadatok az elmúlt évi szociális segélyek (finomabb fogalmazással; támogatások) nagyságáról és felhasználásáról, Így Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa, a Baranya megyei tanács szociálpolitikai csoportvezetője hitelt érdemlően csak a tavalyelőtti tényszámokkal értékelheti a helyzetet: rendszeres segélyben 2047 ember részesült, összességében 45,2 millió forintot kaptak, havi átlagban 1840 forintot. Az eseti vagy a lendkivüli segélyt 20 514 esetben utalták ki, összesen 35,5 millió, átlagosan 1734 forint értékben. (A rendszeres segélyben részesülők szinte kéthavonta hivatalból is kapnak rendkívüli segélyt.) A napi egyszeri kedvezményes vagy ingyenes étkeztetést rendszeresen 2328 rászorult vette igénybe, erre a szociális segélyke létből 13,4 millió forintot fór dítottak a tanácsok. S mi a helyzet néhány városban? Komlón 54, Siklóson 95, Szigetváron 6C a rendszeresen segélyt kapók száma. S valóban csak ennyi rászoruló lenne? Azt jól tudjak mindenütt, hogy ez a szóm jószerint csak a jéghegy csúcsa. Az fi gyelemre méltó, hogy évek ótr a rendszeres segélyt igénylők mindegyike részesült támogatásban. De hiába kísérik figyelemmel az elesetteket az egészségügyiek, a tanácsiak, a tanácstagok, a vöröskeresztes es más aktívák, a szomszédok, a ténylegesen rászoruló maga nem kéri a segélyt, v°gy szégyelli bevallani, hogy önhibáján kívül mennyire mélyre süllyedt anyagilag, hogy valójában már rég rászorul- na a rendszeres támogatásra. A* igényjogosultság megállapítására hivatott jogszabályok — a szociális segéllyel foglalkozó tanácsi szakemberek szerint is — túl sok bürokratikus megkötöttséget tartalmaznak. Ök kérdik: a segély elbírálásánál miért nem lehet kizárólagos feltétel maga a rászorult anyá- 9' és szociális helyzete? Miért kell függővé tenni azt a talán-vmiui jüuu unyugi ne zetben lévő hozzótartoz amúgy sem magas szint meghúzott átlagkereset von lótól? A mostani radiká gyógyszeráremelés a szociá támogatási rendszerben töm gesen növeli a gyógyszerkö ség-támogatottak körét is. M. L. Vetélkedő a Hotel Palatínusban Nagy érdeklődés mellett hétfőn kezdődtek a lengyel gasztronómiai napok Pécsett a Palatínus étteremben. Tegnap, az asztalra kerülő ínyencségek mellett szellemi játékra is meghívták a vendégeket a programsorozat szervezői az OR- BIS, a TIT megyei szervezete nemzetközi-politikai szakosztálya, a Dunántúli Napló szerkesztősége, a HNF Pécs Városi Bizottsága Magyar—Lengyel Baráti Klubja, a Palatínus Étterem, a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat és a Megyei Művelődési Központ közreműködésével megrendezett Ki tud többet Lengyelországról? vetélkedőn. A játékosokat lapunk december 24-i számában közölt Ez is, az is Lengyelországról c. keresztrejtvény helyes megfejtői közül, illetve a helyszíni jelentkezők közül sorsolták ki. A kétfordulós játék résztvevői igazán remek földrajzi, történelmi és idegenforgalmi felkészültségükről tettek tanúbizonyságot, kiríva ezzel a nemzetközi zsű- és a nézők elismerését is. Hogy a vetélkedő szervesen kapcsolódjon az éttermi napokhoz, egyik feladatként lengyel nemzeti ételkülönlegességek összetevőit kellett megállapítaniuk. Bár a vetélkedés korántsem ment vérre, azért megérte igyekezni. A győztes meghívást kapott egy háromnapos hétvégére Zakopanéba, a Hotel Kasprowyba, a második helyezett pedig a lengyel napokra szóló kétszemélyes vacsorajeggyel lett gazdagabb. Tóvábbi értékes jutalmakat, könyveket, hanglemezeket, mozijegyeket osztottak ki a vetélkedő további résztvevői, valamint a közben feltett kérdésekre jól válaszoló nézők között. De a nézők és a résztvevők mellett ezzel a . rendezvénnyel természetesen nyert a szép hagyományokkal bíró lengyel—magyar barátság is. Első helyezett Móró Imre, második lett Garádi Andrea. Közelkép A közéleti vezetőket bemutató Közelkép című sorozatban a legutóbb Tatai Ilonával, a Taurus vezérigazgatójával beszélgetett Vitray Tamás. A riporter már a beszélgetés elején félretette előre elkészített kérdéseit, mert a vállalat, a Taurus került szóba, és' a személyes életútról szóló beszámoló helyett a riportalany mindvégig a munkahelyéről és a munkájáról, vezetői nézeteiről és gyakorlatáról beszélt. Lebilincselve, egyre növekvő szimpátiával néztem ezt az asszonyt, aki tulajdonképpen semmi különöset, semmi rend- kivülik nem mondott, és ő maga sem mutatkozott rendkívülinek. Lenyűgözöttségem okát, a műsort újra végiggondolva abban látom, hogy a műsorban egy olyan személyiséget ismerhettünk meg, aki nemcsak önmagával, hanem egy közösséggel, a vállalatával is maradéktalanul azonos. Az ő céljai a vállalat céljai, az ö érdekei a vállalat érdekei — és viszont. Nyoma sem volt Tatai Ilona monológjában panaszkodásnak, értelmiségi nyavalygás- nak, politikusi egyrészt-más- résztnek, a népszerűség keresésének. Tényekről, tapasztalatokról és tervekről beszélt. Nem ígéretekről, feltételekről, szabályozókról és egyebekről. A műsor egyik célja az, hogy a néző a közéleti emberek személyes életéről is képet kapjon. A Tatai Ilonát bemutató műsorban azonban ö és a riporter is „elfeledkezett" eiröl a feladatról, s így nem az interjúalany, hanem a beszélgetésbe beillesztett betétek szóltak a magánéletről. Tatai Ilona egyszer beszélt hosszabban önmagáról, amikor azt az elhatározását indokolta, hogy jövőre - elérvén a korhatárt- nyugdíjba megy. Indokai alapján ez az elhatározása is — miként tizennégy éves vezérigazgatói munkája — bölcsességről és vezetői erényről tanúskodik. A beszélgetés számomra bizonyos evidenciákat tett világossá. Azt, hogy a vezetői- irányítói munka szakma és szakértelmet kíván, és azt, hogy a politikusi munka is éppen Így' szakmai alapokon — nem pedig a meggyőződés szilárdságának a bázisán — áll. Persze na az élet, a társadalom nem az evidens igazságok alapján működik, akkor öröm látni, ha egy-egy ilyen igazság érvényesül. Nálunk az elmúlt évtizedekben a politikusi pályához és a vezetői megbízatáshoz elegendő volt a megbízhatóság, a feltétlen lojalitás. A Tatai Ilonáról készült, közelkép azonban megmutatta, hogy eddig is kerülhetett (volna) a megfelelő ember a megfelelő-kosztra - a szakértelme alapján. A baj az, hogy ez a példa párját ritkító kivételnek látszik, éppúgy, mint a Taurusban végrehajtott szerkezetátalakítás, a világbanki hitelképesség és az a vezetői mentalitás, amelyik az utánpótlás kineveléséről, a vezetés átvételére történő felkészítésről idejekorán gondoskodik. De ha ilyen von, akkor ez hitet ad, .és nyújt némi reményt. M. P.
