Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-17 / 17. szám

t 1989. január 17., kedd Dunántúlt napló 3 Szívesen látnánk a hazai közutakon ilyen praktikus kisautót, mint ez a japán gyártmányú SUBARU. Jelentős saját beruházás nélkül az autóiparban sem lehet fejleszteni Autóálmaink és a valóság Wdóbeuollas (B.) Ingatlan átruházásából eredd jövedelem Nem válható gyors javulás ez autóellátásban, hacsak azt a néhány tízezer személyautót nem számítjuk, amennyit devi­zához jutó honfitársaink az új vámrendeletben felbuzdulva az idén minden bizonnyal behoz­nak. Ebben az évben sem való­színű, 'hogy frontáttörés követ­kezne be a hazai gépkocsielló- tásban. ígéretes tárgyalás számtalan van, rossznyelvek szerint ha egy Japánba láto­gató delegáció ad magára, feltétlenül tárgyal hazai ösz- szeszerelö üzemről ... De mint látható, az eredmény az egyelő­re a nullával egyenlő. Informá­cióink szerint a kormány a kö­zeljövőben ismét megvitatja a hazai autóipari fejlesztési el­képzeléseket. Dacia, te drága A legfrissebb elképzelés a DIGÉP és a Dacia közötti kooperáció lenne, ami már önmagában is kétségessé te­szi az elgondolás komolyságát. Egy olyan vállalattal kooperál­na a dolgozóinak a jelek sze­rint „minden áron" munka­alkalmat kereső diósgyőri gyár, amely sokszor a magyar főhatóságok telexeire, levelei­re sem válaszol, amely ismert arról, hogy nem megbízható partner. De ha nem így lenne 's, a román partner olyan áron kínálja az összeszerelhe­tő gépkocsielemeket, hogy vé­gül a diósgyőri Dacia jóval drágább lenne, mint a készen importált. Csak azért tenni be­le magyar munkát, hogy a rá­fizetést növeljük - ez nem tűnik túl ésszerűnek. Suzuki ? igen, egy másik Nem rózsásabb a helyzet a japán Suzukivel évek óta va­júdó együttműködés tervével sem. Az összeszerelő üzem 21 milliárd jenbe, azaz 162 mil­lió dollárba kerülne, amibe a Suzuki cég mindössze 15,5 millió dollár tőkerészesedéssel szállna be, a további japán bankhitelt pedig az összesze­relő vegyesvállalatnak vissza kellene fizetnie. Szó sincs tehát jelentős nagyságú működő tőke beho­zatalának lehetőségéről, é/i 50 000 autó összeszerelése pe­dig a világ más tájain sem szokott nyereséget hozni. A legújabb hírek szerint a Suzu­ki már nem vállalná e lefu­tóban lévő modell nyugat- európai exportját (a 800 köb­centiméteres Suzuki Altóról van szó), így legfeljebb a Su­zuki Swift összeszerelésén gon­dolkozhatunk. Ez viszont 450 000 forintnál aligha lehet­ne olcsóbb, pedig csak 1000 köbcentiméteres. Igaz, ha a termelés felét exportálják, egy-két évig a maradék még ennyiért is elkelne a belföldi piacon. Gazdaságossá azzal válna a Suzuki együttműködés, ha né­mi japán tőkével és a japán technológiával egy-két rész­egységet és számos alkatrészt itthon állítanánk elő, méghoz­zá olyan sorozatnagyságban, hogy az elképzelt összeszere­lőüzem igényein túlmenően a Suzuki — vagy akár más cég — saját szükségletre vásárol­jon belőlük. Erre vonatkozó konkrét együttműködési javas­lat azonban még nincs. De miért nem elég, ha piacképes alkatrészeket, rész­egységeket gyártunk, s azok ellenében importálhatnánk kész autókat? A szomszédos Ausztria kitű­nően el van látva gépkocsik­kal, pedig csak a fontosabb részegységeket gyártja — igaz, maga a General Mo- tors-szal épített sebességvál­tó- és motorgyár mintegy 9,7 milliárd schillingje - kereken 45 milliárd forintba — került. (A beruházásba a GM 2 mil­liárd schillinggel szállt be.) Nálunk viszont egyelőre az a 9 milliárd forint sem akar előkerülni, ami a Szovjetunió­val körvonalazódó Zaporozsec- kooperócióhoz kellene. Ipari becslések szerint ennyibe ke­rülne egy sebességváltógyár létesítése, s további 3—4 mil­liárd forintért hozhatnánk lét­re azokat az üzemeket, ame­lyek termékeivel évi 50 000 új típusú Zaporozsecet — Tövrí- ját — ellentételezhetnénk Ezek az összegek azonban se­hogy sem látszanak előkerülni. Szándéklevél már van így talán nem árt némi fenntartással fogadni a rész­leteiben teljesen kidolgozat­lan dél-koreai együttműködési tervet sem. Erről annyit lehet tudni, hogy a Magyar Hitel­bank szándéklevelet írt alá a Daewoo céggel. Első lépésben valamilyen alkatrészeket gyár­tanánk, s azokért cserébe ér­kezne már az idén 5000 Le Mans típusú autó. A hasonló ©pel 5—600 ezer forintba ke­rülne nálunk, nehezen hihető, hogy ez az 1500 köbcentis ko­csi lényegesen olcsóbb lenne. Még nem tudni, milyen alkat­részeket adnánk el, sőt a megvalósíthatósági tanulmányt is csak ezután készíti el a dél­koreai partner. A szándéklevél szerint 1993-tól évi 25 000-re futna fel a kész autók import­ja, majd a második ütem kö­vetkezne, az összeszerelő ve­gyesvállalat felépítése. Addig azonban még hosszúra nőhet a jelenleg 360 ezres várólista a Merkúrnál . . . Szabó Gábor Bármilyen jogcímen szerzett ingatlannak a szerzéstől szá­mított 10 éven belüli átruhá­zása után keletkezett jövede­lem adóköteles. A vagyoni ér­tékű jog (tartós földhasználat, földhasználat, használat, üdü­lőhasználati jog, külföldiek in­gatlanhasználati joga, telki szolgalom és a haszonélvezet) alapításából vagy átruházásá­ból, ilyen jogról való lemon­dásból származó jövedelem is adóköteles, amennyiben a szerzéstől nem telt el 10 év és egyéb mentesítő feltételek sem állnak fenn. Az ingatlan és a kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése időpontja az a nap, amikor a szerződést, bírósági, hatósági határozatot a földhivatalhoz benyújtották, öröklés esetén pedig az örökhagyó halála napja. Ingó dolog (pl. gépjármű, ^antik bútor, nagyértékű fest­mény, ékszer) nem üzletszerű tevékenység keretében végzett értékesítéséből keletkező jöve­delem akkor adóköteles, ha az meghaladja az évi 100 000 Ft- ot. Ingó esetében nem számít a szerzés éve, lehet 10 éven túli is. A lenti vagyontárgyak átru­házásából eredő bevétel egé­sze adóköteles? Nem. A bevé­telből le kell vonni az ingat­lannak vagyoni értékű jognak és az ingónak megszerzése idején képviselt forgalmi érté­két, a megszerzésével és érté­kesítésével kapcsolatos költsé­geket, valamint az értéknövelő beruházásokat. A korábbi szabályozáshoz képest nem vonható le a szer­zés és az elidegenítés közti évi 5 százalék kamathozadék. A forgalmi értéket az ille­tékhivatal állapítja meg és közli az elidegenítővel és az adóhatósággal is. Értékesítési, illetve szerzési költségként levonható a fize­tett illeték, ügyvédi költség, hirdetési, közvetítési díj, bérlő kiköltöztetéséért fizetett összeg, amennyiben ezeket igazolja az eladó. Az átvállalt és tör­lesztett OTP-tartozás összege nem vonható le. Az ingatlan szerzése után végzett érték­emelő beruházás általában: az ingatlan bővítése, közműve­sítése, komfortosítása, fűtés­korszerűsítés, burkolatok cseré­je, lakófunkciót növelő belső átalakítás, melléképületek, kü­lönösen műhely, garázs létesí­tése, külső vakolatcsere. Mezőgazdasági ingatlanon emelt épület, építmény (kút, közművek) szőlő-gyümölcsös telepítés igazolt költsége. Az ingatlanon, általában la­káson végzett nem bővítés, belső átalakítás utáni festés, mázolás, tapétázás, tetőszer- kezet és fedőanyag átrakása, parkettacsiszolás, -lakkozás ál­talában állagmegóvásnak mi­nősül, ezért nem fogadható el költségként. A bevételből levonható költ­ségek után fennmaradó külön­bözet a jövedelem. Előfordul, hogy az értékesí­tett ingónak, vagyoni értékű jognok nem állapítható meg a szerzéskori értéke. Ilyenkor az eladáskori bevétel 25 százalé­ka a jövedelem, de ebből már nem lehet további költsé­geket levonni. Külföldről behozott ingóság esetén a vámkiszabás alap­jául szolgáló érték a forgal­mi érték. Mikor mentesül a jövedelem szerzője az adó alól? Nem kell adót fizetni, ha a jövedelem lakástulajdonnak vagy lakótelek átruházásáért, illetve lakásbérleti jogviszony folytatásáért kötött tartási vagy életjáradéki szerződésből ered. Az üdülőért kapott életjára­dék - egyéb mentességi fel­tételek hiányában - adókö­teles. Az ingatlanértékesítésből eredő jövedelem után -nem kell adót fizetni, ha azt a magánszemély saját maga, há­zastársa, volt házastársa, gyer­meke vagy szülője részére la­kás vagy annak bérleti joga megszerzésére fordította, to­vábbá, ha azt lakás építésére, bővítésére fordította. Mennyi idő alatt kell befek­tetni a jövedelmet? Lakás vásárlása és bővítése esetén az elidegenítés évében és az azt követő évben te­heti meg a magánszemély. La­kásépítésre pedig az elidege­nítés évét követő 4. év vé­géig van mód a mentesség ér­dekében. A lakásvásárlást okirattal, a bővítést, építést szabályos költségvetéssel és használatba­vételi engedéllyel kell igazolni. Mi a teendő, ha a jövedel­met a bevallás időpontjáig nem fektette be a lenti mó­don? Aki március 20-ig az ingat­lanértékesítésből eredő jöve­delmét részben vagy egészben lakás megszerzésére fordította és erről érvényes okmányokkal rendelkezik, a lakásra fordított jövedelmet nem kell bevalla­nia. Ha a lakás megszerzése, építése, bővítése még folya­matban van, akkor az ingat­lanértékesítésből eredő jöve­delmet be kell vallani és a bevallás megfelelő rovatában be kell jelenteni a mentesség igénybevételét. Az ingatlanértékesítésből eredő jövedelemre eső adóra az adófelügyelőség fizetési ha­lasztást engedélyez. Ha e ha­tározatban megjelölt időn be­lül az állampolgár igazolja a lakáscélú befektetést, akkor az adótartozását törlik. Nem menthető határidőmu­lasztás vagy a feltétel teljesí­tésének elmulasztása esetén az adót az eredeti esedékességtől felszámított 2 százalékos adó- pótlékkal együtt kell megfi­zetni. Ingatlanok tulajdonának cse­réje esetén — függetlenül az értékkülönbözettől - nem kell adót fizetni és bevallást ten­ni, mivel csere esetén mind­két fél illetékfizetésre kötele­zett, s ez kizárja az adóköte­lezettséget. Fontos! Az adómentesség annak is jár, aki az ingatlan értékesítését megelőző 6 hó­napon belül vásárolt, vagy kezdett építeni, bővíteni la­kást. Közös tulajdonban lévő in­gatlan értékesitéséből eredő jövedelem adózási szabályai. Ha az eladott ingatlan há­zastársak közös tulajdona volt, akkor az abból származó jövedelmet köztük egyenlő arányban kell megosztani és külön-külön kell bevallani. Egyéb tulajdontársok esetén az eladásból származó jöve­delmet tulajdoni hányaduk alapján kell elosztani és be­vallani. Az adóteher mérséklése. Ha az eladó legalább 2 évig volt az ingatlan tulajdo­nosa, akkor a jövedelmet két részre, ha legalább 3 évig, akkor három részre kell meg­osztani, ha ezt a magánsze­mély kéri. A megosztás nem évek közti megosztást jelent, a megosztott jövedelem azonos évben adóköteles. Példát lásd a kitöltési útmutatóban! Mi a helyzet akkor, ha az eladó a vételárat az eladás évét követő években részletek­ben kapja meg? Amíg az ingatlan vételárá­ból kifizetett részletek nem ha­ladják meg a költségként el­számolt összegeket, addig nem keletkezik jövedelem, erről be­vallást sem kell adni. Csak abban az évben kell bevalla­ni, amikor ténylegesen kimu­tatható a jövedelem a költsé­geken felül. Az így évente ke­letkezett jövedelem — beje­lentés esetén - ugyancsak megosztható. Vállalkozó által vállalkozás­sal összelüggő célra használt ingatlan (üzlet, műhely) érté­kesítése esetén is az előbbi szabályok érvényesek? Ha a fenti célú ingatlan vá­sárlását (építését) a vállalko­zás költségei terhére elszámol­ták (amortizálták), akkor az értékesítésből eredő bevétel a vállalkozás bevétele és ott adózik. Ha nem számolták el költségek közt, akkor a fősza­bályt kell alkalmazni. Dr. Böröcz László, APEH Baranya Megyei Igazgatósága, osztó lyvezető-helyettes Ha földrengés történne... Gyakorlópálya Hosszúhetényben A polgári védelmi rohamcsapatok két órán belül megérkeznének A közelmúltban átszervezést fojtottak végre a Honvédelmi1 Minisztériumban, melynek eredményeként létrejött a Hát- országi és Polgári Védelmi Parancsnokság. Az irányító ,niunka racionalizálása mellett nem mellékes szempont, hogy oiintegy 15 százalékkal csök­kentették a létszámot. A két katonai szervezet fúziója alap. Jóiban nem változtatta meg a begyei, városi polgári védelmi Parancsnokságok tevékenysé­gi. de mint Gál György ez­redestől, megyei törzsparancs- ■rioktól megtudtam, a PV szá­rmára előnyösebb ez a felállás, Piszén a korábbinál jobban tudnak támaszkodni a hátor- szogvédelmí csapatokra, a tü- 2er, építő, műszaki alakulatok ^gitségére. A polgári védelem feladata sem változott, katasztrófák, ele- mi csapásak, tömeges balese­tek esetén segítséget nyújta- nok a lakosságnak. Természe- tesen, hogy adott esetben megfelelhessenek az elvárások­nak, szükséges a megyei és városi szakszolgálati és az lüzemi önvédelmi egységek rendszeres felkészítése, gya­korlása. Ehhez kitűnő „terepet” biztosít a Baranya Megyei Pol­gári Védelmi Parancsnokság nemrég elkészült hosszúhetényí ibázísa, ahol a társ fegyveres erőik és testületekkel — rend­őrség, tűzoltóság, munkásőr­ség - közösen, jól gyakorol­hatják a rendkívüli helyzetben végrehajtandó tennivalókat, így egyebek közt földrengés után az épületek megerősíté­sét, a bentrekedtek mentését, a sérültek ellátását, elszállí­tását, tömeges közlekedésig baleseteknél a segítségnyúj­tást, elektromos, távfűtő, viz, olaj. és gázvezetékek meghi­básodásának javítását, veszé­lyes vegyi anyagok semlegesí­tését... E mellett gyárakban, üzemekben, termelőszövetkeze, tekben, intézményekben rend­szeresek a kiképzések, amiket többnyire munkaidőn túl úgy hajtanok végre, hogy hasznot is hoznak. S hogy nem haszontalan a polgári védelem léte, ezt saj­nos gyakran bizonyíthatják. Rengeteg példát lehetne fel­hozni, hogy csak az elmúlt esztendőben hány helyen segí­tettek: a felsorolás hosszú len­ne. Emlékeztetőül csupán egy, alig néhány hete történt ese­tet idézzünk fel: a szigetvári gázrobbanás után nagy segít, séget nyújtottak a városi pol­gári védelmi szervezetek a fű­tés elzárásában, a villany ki­kapcsolásában, a nyílászárók beüvegezésében, a sérültek szállításában. Most, az örményországi föld­rengés után nem oktalan a kérdés, ha ehhez hasonló ka­tasztrófa előfordulna a megyé­ben, mit tudna tenni a pol­gári védelem? Gál György ez­redes szerint szerencsére na­gyon kicsi a valószínűsége an. nak, hogy ilyen erejű rengés razza meg a megyét, de rész­letesen kimunkált tervvel és „edzett" emberekkel rendelkez­nek, hogy ha bárhol földrengés sújtana Baranyában, szinte azonnal megkezdhessék a mén. tést. A „szinte azonnalt” akár Gyakorlat a hosszúhetényí bázison szó szerint is lehet érteni, mert a megye valomennyi városá­ban készenlétben állnak úgy­nevezett polgári védelmi ro­hamcsapatok,. melyek tagjai a katasztrófát követő két órán belül a helyszínen képesek a legszükségesebb intézkedése­ket megtenni. S amennyiben indokolt, úgy 12-24 órán be­lül a nagyobb létszámú pol­gári védelmi csoportok is megérkeznek. R. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom