Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-14 / 14. szám

u

1989. január 14., szombat

Naponta 500 hír mágneslemezen

Milyen bank az adatbank?

Új bank kezdte meg szolgáltatását az év elején. Az intézmény azonban nem értékpapírokat és készpénzt őriz széfjeiben — ilyenekkel nem is rendelkezik — hanem információt tárol. Nem kevesen vonnak a világban, köztük éppen pénzemberek, akik vallják: a gyors és pontos politikai és gazdasági információ, megfelelő kezekben, anyagi érték.

Január 1. óta fogadja ügyfeleit a Magyar Távirati Iroda Adatbankja. Egészen pontosan: a Számítógépes Politikai Sajtó-Adatbank és Dokumentációs Szerkesztőség. Igazgatója, dr. Szabó Iván tájékoztatta az MTI-Press munkatársát.

— A Minisztertanács egy korábbi határozatának megfelelően az MTI működteti az országos sajtó- és politikai adatbankot. Ez persze így rendkívül egyszerűen hangzik, a kijelentés mögött azonban széles körűen kiterjedt és pontosan összehangolt tevékenységet kell látni. Például azt, hogy az MTI híreit — naponta mintegy ötszázat — mágneslemezen megőrizzük, tároljuk úgy, hogy bármikor visszakereshetők legyenek. Ehhez természetesen megfelelő elektronikus szövegszerkesztő, hir- feldoigozó, tároló és visszakereső rendszert kellett kialakítani.

— Milyen felhasználói szempontokat tartottak szem előtt?

— Olyan tematikus alrendszereket alakítottunk ki, amilyenekre az MTI profilja, illetve sokéves tapasztalataink alapján szükség von. Ennek megfelelően a fejlesztés során két fő szempontot vettünk figyelembe: azt, hogy az MTI sokoldalú munkája mit követel, továbbá, hogy milyen igények merülhetnek fel a politikai, az államigazgatási, 3

gazdasági és nem utolsósorban a tömegtájékoztatási szervek részéről. Egy adatbank akkor működik jól, ha információtároló és visszakereső rendszerét úgy alakítja ki, hogy a feldolgozott anyaghoz biztosítja a közvetlen hozzáférést és a tetszés szerinti visszakeresést. Vagyis a témakörök szerinti eligazodás áttekinthető, könnyen kezelhető. ' — Kik dolgozták fel az információkat?

— Az adatbankban minden információt sajtódokumentáto- rok kezelnek S talán nem érdektelen elmondani, hogy az MTI Dokumentációs Szerkesztősége — amely a legnagyobb hozni sajtódokumentációs központ — munkatársainak nagy része egyetemet végzett újságíró Munkánk azonban nemcsak o napi hírekre, az azokban sze<eplő személyekre, pártokra, államokra, intézményekre, szervezetekre stb. terjed ki, hanem mintegy négyszáz folyóiratot is szemlézünk. Ezekből az ad. .bcnk-referátum vagy annotáció (tartalmi kivonat) formájában a külvilág és Magyaroitzág legfontosabb és legérdekesebb cikkeit is számítógépen őrzi.

— Kik és hogyan használhatják az MTI adatbankját?

— Információszolgáltatásunk az ország bó'mely részéről lehívható az MTI által meghatározott típusú képernyős munkahely, úgynevezett terminál révén. A kapcsolatot telefonvonal fc^tosítia. Igaz, nem úgy mint korábban, amikor elég volt rellá'csázni az MTI Dokumentációs Szerkesztőségét, s a kért adat, vagy információ szolgáltatása csupán idő kérdése veit. Most már pénzé is, hiszen az adatbanknak annyi kapcsolok csakugyan van a financiális rokonsággal, hogy előfizetéses rendszerben működik.

'---- ..........."""".......................................................................... • ■■----. .....................................................tr*m

Ho

rkőnyi Kftic«&i#&9c- Nyugalom van Harkányban, kár fölborzolni a kedélyeket. Csupán néhány ember áskálódik ellenem. Én ismerem a harkányiak véleményét, nap mint nap közöttük járok. A lakosság túlnyomó többsége mellettem áll - mondja Szép János tanácselnök.

De hát nem is akarok én botrányt kelteni. Valóban nyugalom honol a híres fürdőhe-v lyen. Csendben mondott le a művelődési ház igazgatója. Nagyobb botrány nélkül mondott fel a vb-titkár.

Mendemondák és ellenőrizhetetlen hírek keverednek valós megfigyelésekkel. A féken tartott vásárokról, az elnök által szelektált kereskedőkről, önhatalmú intézkedésekről. Tény, hogy a legutóbbi időkig nem tartottak tanácstagi beszámolót a nagyközségben. Az apparátus átjáróház, huszonkilencen adták egymásnak a kilincset az elmúlt évtizedben. Ez sok, még ha többségükben a szakmai előbbrejutás reményében távoztak is.

S mindez békében és nyugalomban. Csöndben virágzik a KGST-piac, háborítatlanul fogadnak matracos vendégeket a nyaralótulajdonosok és jutnak adózatlan extraprofithoz. Harkányban szaga van a pénznek, nem hangja.

Mielőtt bárki Szodomát és Gomorát kiáltana, sietek leszögezni: Harkány csupán egy a magyar üdülőhelyek sorában. Igaz, nem akármilyen hely. Túlontúl fontos ahhoz, hogy a nagy csend és nyugalom feltűnővé ne váljon.

Lemond az igazgató

kollektíva ezt nem tudta megemészteni, s leszavazták. Nem Kiss József, hanem a módszer ellen tiltakoztak.

(Kárpáti Imre érdeklődésemre elmondta, azért vonult vissza, mert nem akart rivalizálni a barátjával. Azonkívül éreztették is vele a tanácson, hogy esetleg, talán, jobb volna visszavonni azt a pályázatot . . .)

Szép János tanácselnök nyilatkozata következnék, ám ő úgy döntött: nem járul hozzá mondandójának közzétételéÜj családi házak Harkányabn a Kölcsey Ferenc téren. Fotó: Proksza László

flz elnök nem nyilatkozik

Varga Zoltán népművelő 1988. június 6-án lemondott a művelődési ház igazgatói megbízásáról. Az indok: a

tanácselnök bizalmatlansága, a munkáltatói jogok megcsorbítása. Végső elhatározását az érlelte meg, hogy az elnök önkényesen, az ő megkérdezése nélkül osztotta szét az intézmény bérmaradványót pedagógusnapi jutalmazásra. Érdemtelenek kaptak az összegből, érdemesek nem. Az igazgató a fegyelmi jogkört sem gyakorolhatta.

A lemondással együtt Varga Zoltán a Baranya Megyei Tanács művelődési osztályára panaszlevelet írt. Az első reakció, Dallos Nándor személyügyi csoportvezető levele nem volt túlságosan biztató: . . ."Nem találja furcsának, hogy alig féléves harkányi munkaviszonya alapján Ítél elmarasztalólag feletteseiről és

vizsgálatot tartott a harkányi művelődési házban, s az ott folyó munkát alapvetően jónak találta. De már ekkor, az átfogó megyei tanácsi szemle során kiderült, súlyos csorbát szenved az intézményi önállóság; a szervezeti és működési szabályzatot - amely teljhatalmat adott a tanácsnak - sürgősen át kell dolgozni. Ez végül is a nyár végére megtörtént.- Hosszú hetekig nem kaptam választ a lemondásomra - emlékezik vissza Varga Zoltán. — Végül abban maradtunk, hogy igazgatóhelyettesként dolgozom tovább, teljes intézkedési joggal, amíg a gyeden lévő igazgató vissza nem jön. A légkör sajnos nem sokat változott. A megkérdezésem nélkül vettek föl Ipacs- fára könyvtárost, máig sem jött be hozzám, pedig elvben én vagyok a munkáltatója. Amikor elkezdtem szervezni a Harkányiak Harkányért mozgalom összejöveteleit, azt híresz28-án megvált a harkányi tanácstól. Dr. Wéber János így látta az eseményeket:- A tantestület egy része a Kémesen tanító Kárpáti Imrét szerette volna meghívni igazgatónak. Szívesen elvállalta volna. Ugyanakkor jelentkezett a pályázatra Szekszárdról dr. Dankó István főiskolai docens, régi kedves tanárom a gimnáziumból. Tudtam, hogy a kollégái által kedvelt harkányi igazgatóhelyettes, Kiss József is szóba jöhet, de róla azt mondta az elnök, hogy nem akar pályázni. Dankó eljött, tárgyalt az elnökkel, még a szolgálati lakás is szóba került. Am röviddel a határidő lejárta előtt kiderítették a siklósi művelődési osztályon, hogy a docens nem alkalmas, mert nincs általános iskolai gyakorlata. Kárpáti Imre pedig visszavonta a pályázatát. Maradt Kiss József egyedüli jelöltként, aki végül mégis pályázott, de d* tantestület tudta nélkül. A

hez. „Pontról pontra meg tudnék cáfolni mindent, de fáradt vagyok az ilyen pitiáner vitatkozáshoz."

Kár, hogy így döntött, mert az információ teljesebb lett volna a nyilatkozatával. Annál inkább sajnálom, mert órák hosszat beszélgettünk a harkányi közállapotokról.

Úgy érzem, ő is azok sorába tartozik, akik vezetőellenes divatot látnak az egyre gyakoribbá váló lakossági, választói elszámoltatásban. Intrikát, rágalmazást az emberek igazságérzetét sértő jelenségek vizsgálatában.

Harkány a megye kincse, az országnak is egyik vonzereje. Olyan-e ez a nagyközség, mint amilyennek egy nemzetközi fürdőhelynek lennie kell?

A kérdést ma már csak így szabad föltenni. S attól félek, a válasz nemleges. A művelődési ügyek csupán a jéghegy csúcsát jelzik.

Havasi János

U| iuhfajta a zselici merino

Megéri-e juhot tartani?

Egy évtized aTatt felére csökkent a magyarországi anyajuhállomány, ma már nem éri el az egymilliót. A juhtartás nem gazdaságos, általában csak az úgynevezett szegény tsz-ek küszködnek vele, többnyire abban az esetben,

ha a húsmarhatartás megbukik, és amennyiben a legelő adott, úgy hasznosításra a juhnyáj marad.

A szentlászlói termelőszövetkezet annak a bizonyításába 'kezdett, hogy igenis lehet gazdaságosan juhot tartani megfelelő fajta esetén. De először is a kívánt fajtát kellett létre- •ihozni. A már bejelentett új fajta — a zselici rnerino — ígéretes. A mai törzstenyészet létrehozása mögött kemény munkával töltött nyolc év áll. Harmincezer anyajuhról mért adatokat ismertet Szegő Ferenc, a szentlászlói juhtenyész- tési ágazat vezetője:- A keresztezések során a korábbi 200-220 grammos súlygyarapodással szemben 300-310 grammot értünk el, a gyapjú fürthossza 6—8 centiméterről 11—11,5 centiméterre nőtt, ez már hosszú fésűsnek számít. A szálvastagság 24 mikron lett, 2 mikronnal vastagodott, a gyapjútisztaság viszont a 42-43 százalékról 60-63-ra emelkedett.

A hosszabb és tisztább gyapjú ára is megfelelően' változott: 120 forint/kilogrammról 280-ra. Az importkiváltó áru

ikeresett cikk!

A szentlászlói tsz gesztorságával tíz éve alakult meg a Baranya Megyei Juhtenyésztő Társaság: nyolc gazdaság a tagja, valamint a Szekszárdi Állattenyésztési Vállalat és a

Baranya Megyei ÁHV. Bátor Alajos szaktanácsadó arról tá. jékoztat, hogy a tenyésztési munkába a szederkényi és a mindszentgodisai termelőszövetkezet is részt vesz!

A keresztezés két vonalon futott: a gyapjú- és hústermelő Kentet, valamint a német fekete fejű, húseladásra különösen figyeltek Szentlószlón. Világbanki hitel segítségével nyolcmillió forintos teleprekonstrukcióba (bővítésbe, gépesítésbe) kezdtek idén tavasszal. Az ibafai telepen átadták a két, egyenként nyolcszáz férőhelyes juhhizlalót. Évente innen tízezer bárány kerül ki: az olasz piacra 14- 30, az NSZK-franciára 30-40, az arabra 35-45 kilogrammos súlyban. A bárányok harminc- millió forint árbevételt hoznak majd évente a tsz-nek. 1987- ben 11,8 tonna húsbárányt adtak el, a jövő évtől pedig 300 tonnát! A hizlalda mellett felépült a negyven vagonos szénatároló és a száz vagonos silótér. Az NSZK-ban gyártott mélyalomkitrágyázó gép 1,6 millió forintba került.- A Magyar Hitel Bank Rt. közreműködésével megvalósult beruházásnak öt év alatt kell megtérülnie — mondja Szegő Ferenc. — A juhtartás alacsony jövedelmezősége miatt az idő Szoros, ezért ahogy lehetett, fokozatosan telepítettük be a hizlaló épületeit: az egyik oldalon még dolgoztak a kőművesek, eközben már termelt a telep. így az 1988. évi hús- bárányeladás már meghaladja a 150 tonnát.

A nyolcvanas évek elején — a törzstenyészet kialakításának kezdetén — évente csak minimális eredményt hozott Szentlószlón a juhágazat. Sőt, 1984-ben veszteséges tevékenység volt a juhtartás. 1987-ben azonban az üzemi eredmény már meghaladta a négy és fél millió forintot, s hasonlóan alakul az 1988-as év is.

A zselici dombokon legelésző gyapjútermelő juhok, a hizlalókban helyet kapó hústermelő bárányok mellett az eladott tenyészkosok is jövedelemhez juttatják a szentlászlói termelőszövetkezetet — a háromféle bevételforrás eredőjeként válik nyereségessé Szentlószlón a juhtartás.

L. Cs. K.

A nyugalom ára;

telték, hogy röplapokat szórok, s ez a kis társaság az MDF helyi fedőszerve.

Iskolaügy, ha van

A nyugalomféltés, tudom, azt kívánná, ne beszéljünk róla, hogy igazgatóválasztáskor a tantestület elutasította a tanácselnök jelöltjét. Még a nyáron történt. Az utolsó csepp volt a pohárban a vb- titkár számára, aki december

munkatársairól? Nem szakképzett munkaerő (Vargának „csak” tanári képesítése van.

H. J.),de erkölcsi, szakmai értékítéletet alkot, holott még helyi ismerete sincs!"

Fischer lános osztályvezető három héttel később higgadt, korrekt levélben kér elnézést Varga Zoltántól az osztály előző, „kellően át nem gondolt" válaszáért.

Miért is kellene vagdalkoz- ni? A művelődési osztály 1988 nyarán mindenre kiterjedő