Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Minden kedves olvasónknak békés, boldog, dolgos új esztendőt kívánunk! O A magyar középcimer a koronával és a cimertartó angyalokkal. (A pécsi postapalota homlokzatán.) Q A magyar címer kialakulásának vázlata. Q A magyar címer, középen a magyar kiscimer, körülötte balról jobbra: Dalmácia, Szlavónia, Bosznia-Hercegovina, Fiume, Erdély és Horvátország címere. O A történelmi magyar címer. Q A köztársasági vagy Kossuth-cimer. Petőfi rokonsága Bolyban A baranyai Boly községben élő Petrovicséknál különös ke­gyelettel emlékeznek az esz­tendő fordulóján Petőfi Sán­dorra: a hagyomány szerint ugyanis ők alkotjuk a költő családfájának egyetlen még létező ágát. Egyenesógi le­származottai annaik a Pozsony- 'környéki Petrovics családnak, amelyből Petőfi eredt. Az idő­sebbik Petrovics Lajos felkutat­ta a rokoni kapcsolatokat, és összeállította a nevezetes csa­ládfát. A XVIII. században Petrovi- csék —, akkor még ts-sel írták a nevüket —, a felvidéki Pusz- tafödémesen éltek, ott volt ne­mesi birtokuk és kúriájuk. A nemesi oklevelet II. Lipót csá­szár adományozta a Petrovics ősrteik 1781-ben. Három fiút nevelt fel: Istvánt, Kázmért és Jánost. A XIX. század elején szétszéledt a család. A nyug­hatatlan természetű István előbb Aszódra, majd Kiskő­rösre költözött, ott született 1&23-ban a fia, Sándor. Káz- mér — a család tudomása zerint — Erdélybe ment, ahol nyoma veszett. A negyedi Petrovicsok 1948- ^°n a magyar—szlovák la­kosságcsere során települtek _t Baranya megyébe. Petőfi Sándor rokonságának három nemzedéke él jelenleg Bóly- jég! családi események emlékét őrizve napjainkig. A í etrovics családban elég gya­kori név az István —, mint tudjuk: Petőfi testvére is ezt a nevet viselte —, a bólyi ág e9Ylk Szegeden élő tagja ugyancsak István. A sokat há­költő egyébként Bóly- 'r°n ls, megfordulhatott. 1841- ,inM vöndorszínészlrént jutott ? 'Rácsra, majd a társulat 5^ °mlása után gyalog ment __sen’ Kaposváron és Sopro- 2 , at Pozsonyba. Eközben d -? en bizonnyal áthaladt n *5** . is> o község akkori és Per, főutcáján, ahol a °V'cs család otthona áll. ÁRA: 5,20 Ft vasárnapi ODlO DÉL-DUNÁNTÚLI POLITIKAI LAP 1989. január 1., vasárnap XLVI. évfolyam 1. .szám Új formaruho január 1-jétől. Hogy kié?... A kéményseprőé. Proksza László felvétele DÉL-DUNÁNTÚL MEGHÓDÍTJA ISZTAMBULT Újabb üzlet a törökökkel CINI BORDÉLYHÁZ TERVE A Rákóczi tér nem szégyen? A HALÁLRA ÍTÉLT GYILKOS FELMENTÉST KÉR Csak egy pofonért bűnös AZ ELMÚLT ÉV SPORT­TÖRTÉNETÉBŐL A vesztesből nyerő, ki a másik Szabó?, beszélni tanul a kapus. A KÜLFÖLDRE SZERZŐDÖTT LABDARÚGÓK NEM ITTHON SZILVESZTEREZNEK Garaba, Mészáros, Róth nyilatkozata A címerbizottság elnöke nyilatkozik a VDN-nek Javaslat a magyar köztársasági címerre Nemzeti jelképeinket- a Kossuth-cimer l-art-a!mázzá - Címerügyben Romániával állunk egy szinten Dolgozik a* al'kotmányelő- készitő bizottság, ennek ke­retén belül pedig december elején megalakult a címer- bizottság, melynek elnöke, dr. Kállay István már másnap Pé­csett járt, és nyilatkozott la­punknak: — Februárban terjesztjük javaslatunkat az alkotmány­előkészítő bizottság elé, és javaslatunk a magyar köz- társasági címert fogja tartal­mazni, amit a nép Kossuth- cimerként emleget — mondja dr. Kállay István tanszékve­zető egyetemi tanár, a Ma­gyar Történelmi Társulat He­raldikai és Genealógiai Szek­ciójának elnöke. — A cimertan szakemberei miért tartják szükségesnek ezt a visszatérést? — Ennek több, Igen nyo­mós oka van. Ez nem vissza­lépés, hanem egy normális állapot helyreállítása. Tudjuk, a heraldikusok 1949-ben en­nek megtartását javasolták Rákosinak, de az mereven el­utasította, és helyette a sztá­lini mintát követte - ebben is. Tudjuk, a magyar Himnuszt is meq akarta változtatni, de hála Kodály Zoltán fellépésé­nek, eredménytelenül.- Megjegyzendő, hogy Ilyen gyökeresen alig néhány or­szág szakított történelmi cí­merével. A lengyelek, a cse­hek is megtartották ősi jelké­peiket, a szlovákok ma is az eredeti magyar (!) városcíme­reket használják. Mi e tekin­tetben Romániával állunk egy szinten. Ha a hagyományos kitüntetéseket nézzük, még Sztálin sem törölt el minden «ÜteV SZÓRA... A professzor úr azt kérdi: Vn ekszel a gumiemberekre? ^entegetőzöm, hogy nem, ls*en annak az évtizednek k!^en rulettem, amikor a csmák elé kitettek egy ? . bon álló, embernogy- ^°9u, gumiból készült figu- hogy o hatalomtól, az assz°nT*°k ° politikától és a jövőtől rettegő vidám- ma9yarok azt hupálják elé­gedetlenségük, tehetetlen dühük levezetésére. Most Pedig ti következtek - biz- *°t. A névtelen levélre gon­dolok, amit mai lapunk hír­oldalán helyeztünk el, a többire, amit fiókomban tar­fok, tisztelt szilveszteri tele­fonálóinkra, s már-már saj­nálni kezdeném magam. Persze igaz, hogy amikor a bányászat agonizált (az élet­mentő injekciók most is el­kelnének), amikor a magyar futball haláltusáját élte. (mert ilyen rossz már volt, mint most - 1969), amikor a magyar fiatalok is bele­kóstoltak a kábítószer-élve­zetbe, amikor azt mertük ír­ni. hogy a nagy magyar közmegegyezés egyelőre szembekötősdi, ha a szocia­lista testvérorszógok néme­lyikének hátborzongató dol­gairól szóltunk, mindig azt kaptuk: feketére festjük a világot, és a tömegkommu­nikáció minden rossz okozó­ja. Nem a tényekkel - csu­pán a tükörrel van baj. 5 nagy hiba volna, amikor Szilveszter délutánján egy pillanatra illik belenézni ab­ba a tükörbe, amikor egy­két szót kérdezni kell ön­magunktól (mindent megtet­tél . ..?), azzal vigasztalód­ni: gumiemberek mindig is kellettek. Azért sem tehet­jük, mert ez a mai újság - reméljük, ma éjszaka, az műsort (hiba), nem biztos, hogy képesek leszünk visz- szaszerezni újságkihordónk munkaeszközét (sajnáljuk, ha így lesz), nem tudjuk felemelni kedves olvasónk Gumiember? újév napján olvasóink is ezt vallják - egészen más, mint eddigi példányszámaink. Néhány hete Somogy me­gye vezetőivel beszélgetve újból hitet kaptunk, hogy Dél-Dunántúl egymásra szo­ruló megyéi igénylik immár 15 esztendeje (régen Hétfői Dunántúli Napló néven je­lent meg) élő térségi újsá­gunkat, a VDN-t. Nem közöltük teljes rész­letességgel a szilveszteri tv­piciny nyugdíját, és nem tudjuk elvenni a húszezer forintos nyugdíjat másik ol­vasónktól. De arra vállal­kozunk, hogy a felemelt apar mértékének megfele­lően kívánjuk olvasóinkat szolgálni. OLVASÓINKAT Nem kívánunk továbbra sem gumiemberek lenni, nem.. hiszünk abban, hogy 9°J!*'Íoink megoldása abban -L csuPÓn, hogy lefejez­zük a vezetőket, aztán az értelmiséget, aztán a zsidó­kat, cigányokat, aztán ki­verjük az idegen csapatokat, és így már boldog új esz­tendő köszönthet ránk. Ab­ban hiszünk, hogy hazánk állampolgárainak nagy többsége a becsületes mun­kában meg fogja találni azt a bizonyos BOLDOG ÚJ ÉVET, s ezúttal nem arra gondolok, amikor optimista marxistáink a munkásosz­tálynak megmutatták a hol­dat (ami fényes ugyan, de nem Nap), hanem a hasznos munka értelmében. Ha ezt képesek leszünk tükröztetni a mai napon kissé megvál­toztatott lapfejjel megjelenő Vasárnapi Dunántúli Napló­ban és természetesen többi lapszámunkban is, talán nem is lesz szükség gumi­emberekre. Minden tisztelt olvasónak boldog új eszten­dőt kíván a szerkesztő: Lombosi Jenő cári jelvényt, érdemrendet. Nálunk egy Szent István-, egy Mátyás-rend is erre a sorsra jutott.- A heraldika dilettánsnak tartja a Rákosi- 'és a Kádár­aimért. Miért? — Címertani szempontból ezek nem állami címerek, esetleg egy vidéki torna­egyesület jelvényei lehetné­nek. Először is nem cimer- pajzson helyezkednek el a jelképek. Másodszor a nem­zeti jelképek teljességgel hiá­nyoznak róluk. A mai címer­ben szereplő Három szín elégtelen e szempontból. A csillag egy párt és nem egy nemzet jelképe. Az 1957-es el­mert egy bélyegtervező gra­fikus, Légrády Sándor készí­tette egy Két alatt, a szakma minden tiltakozása ellenére.- Mi szál a Kossuth-cimer mellett?- Minden címer annál ér­tékesebb, minél régebbi nem­zeti jelképek szerepelnek raj­ta. A kettős kereszt 800 éve, III. Béla (1172-1196) idején jelent meg. Ez nálunk nem egyházi jelkép, hanem a Ró­mától való függetlenség, egy­általán a 'magyar független­ség világi jelképe. Tőlünk terjedt el egész Európában. A három halom a gótika lóhereívéből származik, és a talapzat funkcióját látja el. A sávozott pajzsmező 1202- ben, Imre király pecsétjén szerepel először, feltételezhe­tően Konstancia királynéval, a középkori aragon címerből került hozzánk. Földrajzi összefüggéseik — mint a négy folyó, a három hegy - 300 évvel ezelőtt ke­letkeztek, és a Horthy-korszak elevenítette fel újra, ismert célzattal. E szimbólumok sok­kal régebbiek és nemzeti jel­legűek. A címert cserfa- és olajág öleli, a háború és a béke jelképe, amely azt je­lenti, ez a mi címerünk há­borúban és bikében, jóban és rosszban. — A korona hiányzik a köz- társasági címerről. .. — A korona a királyság jel­képe volt. (Ma ez a magyar nemzet jelképe.) Kossuth La­jos 1849-ben, a Habsburgok trónfosztása után a címer ko­rona nélküli változatát vá­lasztotta. Károlyi Mihály 1918- ban is ezt tette a köztársa­ság címeréül, és ez lett a címerünk 1946 februárjától 1949 augusztusig, majd 1956 októberétől 1957 augusztu­sáig. ősi mivolta, nemzeti jelké­pei ezt a címert teszik alkal­massá arra, hogy a magyar nemzetet, a 15 millió magyart jelképezze. Gállos Orsolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom