Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Minden kedves olvasónknak békés, boldog, dolgos új esztendőt kívánunk! O A magyar középcimer a koronával és a cimertartó angyalokkal. (A pécsi postapalota homlokzatán.) Q A magyar címer kialakulásának vázlata. Q A magyar címer, középen a magyar kiscimer, körülötte balról jobbra: Dalmácia, Szlavónia, Bosznia-Hercegovina, Fiume, Erdély és Horvátország címere. O A történelmi magyar címer. Q A köztársasági vagy Kossuth-cimer. Petőfi rokonsága Bolyban A baranyai Boly községben élő Petrovicséknál különös kegyelettel emlékeznek az esztendő fordulóján Petőfi Sándorra: a hagyomány szerint ugyanis ők alkotjuk a költő családfájának egyetlen még létező ágát. Egyenesógi leszármazottai annaik a Pozsony- 'környéki Petrovics családnak, amelyből Petőfi eredt. Az idősebbik Petrovics Lajos felkutatta a rokoni kapcsolatokat, és összeállította a nevezetes családfát. A XVIII. században Petrovi- csék —, akkor még ts-sel írták a nevüket —, a felvidéki Pusz- tafödémesen éltek, ott volt nemesi birtokuk és kúriájuk. A nemesi oklevelet II. Lipót császár adományozta a Petrovics ősrteik 1781-ben. Három fiút nevelt fel: Istvánt, Kázmért és Jánost. A XIX. század elején szétszéledt a család. A nyughatatlan természetű István előbb Aszódra, majd Kiskőrösre költözött, ott született 1&23-ban a fia, Sándor. Káz- mér — a család tudomása zerint — Erdélybe ment, ahol nyoma veszett. A negyedi Petrovicsok 1948- ^°n a magyar—szlovák lakosságcsere során települtek _t Baranya megyébe. Petőfi Sándor rokonságának három nemzedéke él jelenleg Bóly- jég! családi események emlékét őrizve napjainkig. A í etrovics családban elég gyakori név az István —, mint tudjuk: Petőfi testvére is ezt a nevet viselte —, a bólyi ág e9Ylk Szegeden élő tagja ugyancsak István. A sokat háköltő egyébként Bóly- 'r°n ls, megfordulhatott. 1841- ,inM vöndorszínészlrént jutott ? 'Rácsra, majd a társulat 5^ °mlása után gyalog ment __sen’ Kaposváron és Sopro- 2 , at Pozsonyba. Eközben d -? en bizonnyal áthaladt n *5** . is> o község akkori és Per, főutcáján, ahol a °V'cs család otthona áll. ÁRA: 5,20 Ft vasárnapi ODlO DÉL-DUNÁNTÚLI POLITIKAI LAP 1989. január 1., vasárnap XLVI. évfolyam 1. .szám Új formaruho január 1-jétől. Hogy kié?... A kéményseprőé. Proksza László felvétele DÉL-DUNÁNTÚL MEGHÓDÍTJA ISZTAMBULT Újabb üzlet a törökökkel CINI BORDÉLYHÁZ TERVE A Rákóczi tér nem szégyen? A HALÁLRA ÍTÉLT GYILKOS FELMENTÉST KÉR Csak egy pofonért bűnös AZ ELMÚLT ÉV SPORTTÖRTÉNETÉBŐL A vesztesből nyerő, ki a másik Szabó?, beszélni tanul a kapus. A KÜLFÖLDRE SZERZŐDÖTT LABDARÚGÓK NEM ITTHON SZILVESZTEREZNEK Garaba, Mészáros, Róth nyilatkozata A címerbizottság elnöke nyilatkozik a VDN-nek Javaslat a magyar köztársasági címerre Nemzeti jelképeinket- a Kossuth-cimer l-art-a!mázzá - Címerügyben Romániával állunk egy szinten Dolgozik a* al'kotmányelő- készitő bizottság, ennek keretén belül pedig december elején megalakult a címer- bizottság, melynek elnöke, dr. Kállay István már másnap Pécsett járt, és nyilatkozott lapunknak: — Februárban terjesztjük javaslatunkat az alkotmányelőkészítő bizottság elé, és javaslatunk a magyar köz- társasági címert fogja tartalmazni, amit a nép Kossuth- cimerként emleget — mondja dr. Kállay István tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat Heraldikai és Genealógiai Szekciójának elnöke. — A cimertan szakemberei miért tartják szükségesnek ezt a visszatérést? — Ennek több, Igen nyomós oka van. Ez nem visszalépés, hanem egy normális állapot helyreállítása. Tudjuk, a heraldikusok 1949-ben ennek megtartását javasolták Rákosinak, de az mereven elutasította, és helyette a sztálini mintát követte - ebben is. Tudjuk, a magyar Himnuszt is meq akarta változtatni, de hála Kodály Zoltán fellépésének, eredménytelenül.- Megjegyzendő, hogy Ilyen gyökeresen alig néhány ország szakított történelmi címerével. A lengyelek, a csehek is megtartották ősi jelképeiket, a szlovákok ma is az eredeti magyar (!) városcímereket használják. Mi e tekintetben Romániával állunk egy szinten. Ha a hagyományos kitüntetéseket nézzük, még Sztálin sem törölt el minden «ÜteV SZÓRA... A professzor úr azt kérdi: Vn ekszel a gumiemberekre? ^entegetőzöm, hogy nem, ls*en annak az évtizednek k!^en rulettem, amikor a csmák elé kitettek egy ? . bon álló, embernogy- ^°9u, gumiból készült figu- hogy o hatalomtól, az assz°nT*°k ° politikától és a jövőtől rettegő vidám- ma9yarok azt hupálják elégedetlenségük, tehetetlen dühük levezetésére. Most Pedig ti következtek - biz- *°t. A névtelen levélre gondolok, amit mai lapunk híroldalán helyeztünk el, a többire, amit fiókomban tarfok, tisztelt szilveszteri telefonálóinkra, s már-már sajnálni kezdeném magam. Persze igaz, hogy amikor a bányászat agonizált (az életmentő injekciók most is elkelnének), amikor a magyar futball haláltusáját élte. (mert ilyen rossz már volt, mint most - 1969), amikor a magyar fiatalok is belekóstoltak a kábítószer-élvezetbe, amikor azt mertük írni. hogy a nagy magyar közmegegyezés egyelőre szembekötősdi, ha a szocialista testvérorszógok némelyikének hátborzongató dolgairól szóltunk, mindig azt kaptuk: feketére festjük a világot, és a tömegkommunikáció minden rossz okozója. Nem a tényekkel - csupán a tükörrel van baj. 5 nagy hiba volna, amikor Szilveszter délutánján egy pillanatra illik belenézni abba a tükörbe, amikor egykét szót kérdezni kell önmagunktól (mindent megtettél . ..?), azzal vigasztalódni: gumiemberek mindig is kellettek. Azért sem tehetjük, mert ez a mai újság - reméljük, ma éjszaka, az műsort (hiba), nem biztos, hogy képesek leszünk visz- szaszerezni újságkihordónk munkaeszközét (sajnáljuk, ha így lesz), nem tudjuk felemelni kedves olvasónk Gumiember? újév napján olvasóink is ezt vallják - egészen más, mint eddigi példányszámaink. Néhány hete Somogy megye vezetőivel beszélgetve újból hitet kaptunk, hogy Dél-Dunántúl egymásra szoruló megyéi igénylik immár 15 esztendeje (régen Hétfői Dunántúli Napló néven jelent meg) élő térségi újságunkat, a VDN-t. Nem közöltük teljes részletességgel a szilveszteri tvpiciny nyugdíját, és nem tudjuk elvenni a húszezer forintos nyugdíjat másik olvasónktól. De arra vállalkozunk, hogy a felemelt apar mértékének megfelelően kívánjuk olvasóinkat szolgálni. OLVASÓINKAT Nem kívánunk továbbra sem gumiemberek lenni, nem.. hiszünk abban, hogy 9°J!*'Íoink megoldása abban -L csuPÓn, hogy lefejezzük a vezetőket, aztán az értelmiséget, aztán a zsidókat, cigányokat, aztán kiverjük az idegen csapatokat, és így már boldog új esztendő köszönthet ránk. Abban hiszünk, hogy hazánk állampolgárainak nagy többsége a becsületes munkában meg fogja találni azt a bizonyos BOLDOG ÚJ ÉVET, s ezúttal nem arra gondolok, amikor optimista marxistáink a munkásosztálynak megmutatták a holdat (ami fényes ugyan, de nem Nap), hanem a hasznos munka értelmében. Ha ezt képesek leszünk tükröztetni a mai napon kissé megváltoztatott lapfejjel megjelenő Vasárnapi Dunántúli Naplóban és természetesen többi lapszámunkban is, talán nem is lesz szükség gumiemberekre. Minden tisztelt olvasónak boldog új esztendőt kíván a szerkesztő: Lombosi Jenő cári jelvényt, érdemrendet. Nálunk egy Szent István-, egy Mátyás-rend is erre a sorsra jutott.- A heraldika dilettánsnak tartja a Rákosi- 'és a Kádáraimért. Miért? — Címertani szempontból ezek nem állami címerek, esetleg egy vidéki tornaegyesület jelvényei lehetnének. Először is nem cimer- pajzson helyezkednek el a jelképek. Másodszor a nemzeti jelképek teljességgel hiányoznak róluk. A mai címerben szereplő Három szín elégtelen e szempontból. A csillag egy párt és nem egy nemzet jelképe. Az 1957-es elmert egy bélyegtervező grafikus, Légrády Sándor készítette egy Két alatt, a szakma minden tiltakozása ellenére.- Mi szál a Kossuth-cimer mellett?- Minden címer annál értékesebb, minél régebbi nemzeti jelképek szerepelnek rajta. A kettős kereszt 800 éve, III. Béla (1172-1196) idején jelent meg. Ez nálunk nem egyházi jelkép, hanem a Rómától való függetlenség, egyáltalán a 'magyar függetlenség világi jelképe. Tőlünk terjedt el egész Európában. A három halom a gótika lóhereívéből származik, és a talapzat funkcióját látja el. A sávozott pajzsmező 1202- ben, Imre király pecsétjén szerepel először, feltételezhetően Konstancia királynéval, a középkori aragon címerből került hozzánk. Földrajzi összefüggéseik — mint a négy folyó, a három hegy - 300 évvel ezelőtt keletkeztek, és a Horthy-korszak elevenítette fel újra, ismert célzattal. E szimbólumok sokkal régebbiek és nemzeti jellegűek. A címert cserfa- és olajág öleli, a háború és a béke jelképe, amely azt jelenti, ez a mi címerünk háborúban és bikében, jóban és rosszban. — A korona hiányzik a köz- társasági címerről. .. — A korona a királyság jelképe volt. (Ma ez a magyar nemzet jelképe.) Kossuth Lajos 1849-ben, a Habsburgok trónfosztása után a címer korona nélküli változatát választotta. Károlyi Mihály 1918- ban is ezt tette a köztársaság címeréül, és ez lett a címerünk 1946 februárjától 1949 augusztusig, majd 1956 októberétől 1957 augusztusáig. ősi mivolta, nemzeti jelképei ezt a címert teszik alkalmassá arra, hogy a magyar nemzetet, a 15 millió magyart jelképezze. Gállos Orsolya