Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-21 / 354. szám

1988. december 21., szerda Dunántúli napló s Nyílt eszmecsere a HNF megyei székházában Hogyan válasszák meg a megyei tanácselnököt? Fontos, közös megbeszélést tartottak tegnap a Hazafias Népfront megyei székhazában a megyei tanács, a Hazafias /Népfront Megyei Bizottsága és a Magyar Demokrata Fórum pécs-baranyai szervezetének képviselői. A fontosság nem is elsősorban a találkozó 'közvet­len témájának szól, inkább a párbeszéd, az álláspontok kö­zelítése, az együttműködés le­hetőségének felajánlása miatt szemlélőnek úgy tűnt: leg­alábbis a tanácselnök megvá­lasztása körüli témában jelen­lévők nézőpontjai közeledtek egymáshoz, ezt jelzi a számos érv és ellenérv után elhang­zott kompromisszum is: január elején nyilvános fórumon be­széljen programjáról, eddigi tevékenységéről a HNF egyet­len jelöltje. Bozsik László Tanácskozott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Készülés a januári pártbizottsági ülésre Tegnap ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága. Két olyan napi­rend is szerepelt a testület ülésén, melyeket januárban a megyei pártbizottság elé kívánnak terjeszteni. A végrehajtó bizottság tagjai véleményezték a párt­bizottság 1988. évi munka­terve végrehajtásáról előter­jesztett jelentéstervezetet és az 1989. évre javasolt mun­katervet. Ügy döntöttek, hogy az észrevételek és ja­vaslatok alapján a terveze­teket átdolgozva terjesztik a pártbizottság januári ülése elé. Dr. Dányi Pál, megyei első titkár előterjesztése alapján megvitatták a közel­múltban megtartott városi és városi jogú pártértekezletek, valamint a négy városban megtartott megyei pártakti­vák tapasztalatait. Úgy ha­tároztak, hogy az ott felve­tődő javaslatokat és a me­gyei pártbizottság munkáját érintő észrevételeket szintén a testület januári ülése elé terjesztik. Gyenes Imre, a Megyei Tanács Apparátusi Bizottsá­gának titkára jelentése alap­ján megvitatták az alapszer­vezeteik helyzetéről és az alapszervezeti munka fej­lesztésének feladatairól szó­ló jelentést. A vita során többek között megállapítot­ták, hogy az apparátusi pártbizottság tevékenysége az alapszervezeti munka irá­nyításában és segítésében céltudatosabbá és követke­zetesebbé vált. Azt is meg­állapították, hogy miközben a politikai légkör, a politi­zálás megélénkült, hatásá­ban gyengébb lett. Munká­juk egészét a társadalmi gondok, az egyre növekvő elégedetlenség és bizonyta­lanság nagymértékben nehe­zíti. E folyamatok kívánatos befolyásolására a bizottság csak kis mértékben képes. A jövőben a pártbizottság irányító tevékenységének, munkamódszerének korsze­rűsítését fontos feladatának tekinti, az alapszervezetek önállóságának növelésére törekszik, a politikai élet fejlesztését, az eszmecserék gazdagítását kívánja előse­gíteni. Támogatja az alap­szervezetek, a párttagok ak­tív részvételét a politika alakításában, segíti az ezt szolgáló feltételrendszer ki­alakítását, a folyamatos és szükséges információk bizto­sítását. M. E. Tanácsülés Komlón Teho helyett önkéntes lakossági támogatás Számítani kell a foglalkoztatási gondokra Az uszoda építése folytatódik Csorba Győzővel (jobbról) beszélget Parti Nagy Lajos Televíziós műsor készül a Jelenkorról érdemel említést. A találkozón és a több órás vitán jelen voltak: Krasznai Antal, a HNF megyei bizottsá. gának titkára, Halas Ilona, a HNF megyei bizottságának tit. kár-helyettese, Hazali József, a Baranya Megyei Tanács V. B. titkára, dr. Hir Géza, a HNF Baranya megyei elnöksége mellett működő szervezési és közjogi bizottság elnöke vala­mint dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, dr. Biró Ferenc orvos és Várbíró Péter mérnök, a Magyar Demokrata Fórum pécs-baranyai szervezete ideig­lenes vezetőségének tagjai. A találkozót azért is hozták létre, mert a Magyar Demok­rata Fórum helyi szervezete le­velet küldött a HNF megyei bizottságának, amelyben 'kifo­gásolja a megyei tanács új elnökének megválasztásával kapcsolatos eddigi folyamatot. A kétoldalas levél több javas­latot is tartalmaz. A tanácskozás végül is köl­csönös kompromisszummal zá­rult. A megjelentek együttes javaslata: január első napjai­ban Piti Zoltán — a HNF egyedüli jelöltje, — akit a ta­nácstagok túlnyomó többségé­nek megkérdezése után java­soltak e posztra, nyilvános fó­rumon, lapunk által is meg­hirdetett, közvetlen beszélgeté­sen válaszoljon a megjelenték kérdéseire, elképzeléseiről. (A megyei tanácselnök választása január 9-én esedékes.) Hazafi József elöljáróban el. mondta, hogy örül ennek a ta­lálkozásnak. Megemlítette, hogy sok minden átformálódó­ban van, ugyanakkor hozzátet­te, hogy a megyei tanács elnö­kének megválasztása törvényes előkészítési fázisban történt és történik. Ezt még akkor hang­súlyoznia kell, ha tisztában van a tanácstörvény jogos, ké­sőbbi módosítási lehetőségei­vel. Komlón sem kell település- fejlesztési hozzájárulást fizetni a jövő évtől - erről határoz­tak tegnap a város tanácsá­nak tagjai (két ellenszavazat­tal), miután a HNF-fel közö­sen szervezett lakossági fóru­mokon a teho eltörlésének igénye mindenütt felvetődött. A tanácsülésen eldőlt, hogy ezentúl önkéntes támogatás­sal (pénzzel) segítheti bárki az uszodaépítést, az egész­ségügyi ellátást, illetve a vá­rosszépítés!, fejlesztési ügye­ket. A teho megszüntetése ne­hezíti az uszoda építésének folytatását, de mivel eddig több mint tizenegymillió fo­rintot költötték a létesítmény­re - a készültségi fok elérte az egyharmadot! - leállni már nem lehet az építkezés­sel. Hogy ne történjen állag­romlás, minél előbb tető alá kell hozni az uszodát - jelen­tette ki Morber János tanács­elnök, hozzátéve, hogy ez to­vábbi tízmillió forintba kerül. Fedezetül egyrészt az 1986-os tehóbefizetések, a hozzá járó tanácsi résszel, plusz a 'kama­tok szolgálnak, másrészt azt a jó hírt közölte a tanácsülés résztvevőivel Morber János, hogy az ÁÍSH 'kétmillió forint­tal támogatja az uszodaléte­sítést 'Komlón. A hiányzó ösz- szeget az önkéntes lakossági befizetésekből és a vállalati hozzájárulásokból kívánják összehozni. A tehoügyben jó- póran kifejtették véleményü­ket, többen szóltak ellene, mint mellette (ez a szavazás­kor is meglátszott). A több órás tanácsülésen nemcsak a tehóról folyt szen­vedélyes eszmecsere, hanem a MÁV szerepéről, a személy- és teherszállítás fejlesztéséről, valamint a város munkaerő- helyzetéről is. — Munkanélküli egyén talál­ható Komlón, mégsem beszél­hetünk még munkanélküliség­ről - válaszolta Czukor János- né, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályának veze­tője arra a tanácstagi kérdés­re, hogy Komlón jogi értelem­ben van-e munkanélküli. - A mostani úgynevezett munka- nélküliek a VGV-nél közhasznú munkát végeznek. A meghosz- szabbított felmondási időre járó bért öt fő kapja, ketten részesültek eddig újrakezdési kölcsönben. Gondok várhatók a tovább nem tanuló 14 és 18 évesek munkába állításá­nál, valamint a kisegítő isko­lában végzettek és a nők el­helyezkedésénél. A környéken csak a hirdi kenderfonó vesz fel jelentős létszámú női mun­kaerőt. Somssich Lászlóné dr., az MSZMP Komló Városi Bizott­ságának első titkára azt java­solta, hogy a városi tanács és a pártbizottság hozzon lét­re egy munkabizottságot, amely a várható elhelyezke­dési gondokat előrejelezve, intézkedéseket előkészítve se­gítené az együttgondolkodást, a tetteket. A javaslatot a ta­nácstagok elfogadták. A komlói városi újság pró­baszáma elkészült, a mai napon kerül be a postaládák­ba, valamint a komlói újság­árusoknál is kapható. A lap­alapítást a tegnapi tanács­ülésen elfogadták egy ellen- véleménnyel és egy tartózko­dással. L. Cs. K. Pécs irodalmi és művészeti folyóiratáról, a Jelenkorról ké­szít műsort a Magyar Televí­zió Irodalmi Műhelye Janko- vich Júlia szerkesztő vezetésé­vel. Pécsett tegnap és tegnap­előtt forgattak. A műsor egy most induló kulturális maga­zinsorozat nyitódarabja lesz, január 3-án láthatjuk este 10 órakor a II. csatornán. Janko- vich Júlia elmondta, hogy a folyóirat 30 éves jubileuma és az irodalmi életben kivívott rangja határozta meg válasz­tásukat. A műsorban a Jelen­kor szerzőitől hallunk majd verseket, prózarészletet: Berták László, Esterházy Péter, Kalász Márton, Makay Ida, Nádas Péter, Nemes Nagy Ágnes, Pákolitz István, Parti Nagy La­jos és Weöres Sándor műveit Koszta Gabriella, Sipos László, Sólyom Katalin és Vallai Péter színművészek szólaltatják meg. Csorba Győző saját verseiből olvas fel. Vele Parti Nagy La­jos készít interjút a Jelenkort megelőző pécsi folyóiratokról. A Tüskés Tibor szerkesztette Jelenkor idejét Bertha Bulcsu idézi fel. Megemlékeznek a fo­lyóirat mostani arculatát ki­alakító főszerkesztőről, az 1987-ben elhunyt Szederkényi Ervinről. Csordás Gábor fő- szerkesztő a mai célkitűzések­ről beszél. Mindez január 3-án élő adás keretében kerül kép­ernyőre, amikor is Balassa Pé­terrel, Bertha Bulcsúval, Csor­dás Gáborral és Mészöly Mik­lóssal a mai Jelenkorról foly­tat beszélgetést Varga Lajos Márton. A cigányság nemzetiséggé válásának lehetőségei Válhat-e nemzetiséggé a ci­gányság, mik ennek a ma­gyarországi lehetőségei, van­nak-e gátjai, s valóban ez-e a jövő útja a hazánkban élő, s eddig etnikumként számon- tartott cigányságnak? Ezek voltak a főbb kérdései annak az előadásnak, amelyet dr. Adóm Antal, a HNF megyei elnöke tartott tegnap délután a Baranya Megyei Cigány Ta­nács ülésén. Adóm professzor, előadásá­ban négy alapvető kérdéskört érintett, s ezekről adott átte­kintést: elsőként szólt arról, hogy egyáltalán nemzetközi jo­gi szempontból mit értünk a kisebbség fogalmán és hogy mit értünk nemzetiségen. Ar­ról is adott tájékoztatást, hogy a készülő új nemzetiségi tör­vény milyen kollektív és egyé­ni jogokat lenne hivatott biz­tosítani a Magyarországon élő nemzetiségi lakosságnak, s vé­gezetül a magyarországi ci­gányság felemelkedésének le­hetőségeiről szólt. Véleménye szerint a jövő útja minden­képpen az lenne, ha a cigány­ság az eddigi etnikumstátusból nemzetiséggé minősülne át, de ennek megvannak a feltételei és ugyanakkor a gátjai is. Az ellenérvek közé tartozik töb­bek között az is, hogy a nem­zetiség fogalmának több olyan meghatározója is van, amely- lyel ez a népesség nem ren­delkezik, így például nincs egy­séges anyanyelvűk, s ami az egyik legfontosabb, hogy nincs sem államisággal rendelkező, sem államisággal nem rendel­kező anyanemzetük. Nemzeti­ségi törvény is csak most van készülőben. Ahhoz, hogy egy népcsoportot nemzetiségnek deklaráljanak, nemcsak a kri­tériumoknak kell megfelelni, hanem jogi háttér is szüksé­ges. Az előadás célja az volt, hogy mindezekről a kérdések­ről tájékoztassák a tanácstag­jait. D. Cs. Az Egyetemi Színpad új bemutatója Úrhatnám polgár Krasznai Antal és dr. Hir Géza egyaránt megerősítették, hogy széles körű véleményké- irés előzte meg a lapunk ked­di számában egyébként meg­jelent javaslatot. A Magyar Demokrata Fórum helyi képviselői válaszaikban elismerték, hogy az eddigiek­nél nagyobb demokratizmus­sal történt a jelölés, ugyanak­kor rámutattak: a jelenlegi jogi kereteket jobban is lehet­ne igazítani a valósághoz. El­képzelhetőnek tartották, hogy a megye valamennyi állampol­gárát kérdezzék meg e „leg­fontosabb közjogi méltóság"- nak számító hely betöltéséről. 'Hozzátették, természetesen nem az „utcáról” kívánnak valakit a tanácselnöki székbe, de kí­vánatosnak tartják a többes- Uelölés megvalósítását már a tanácsülési előterjesztésben is. Kifogásolták a jelölőgyűlések eddigi szervezésének módját és azt, hogy korlátozott számú volt különösen a hivatalos je­lölték névszerinti száma . . . A heves vitákon a kívülálló Nem csalódik, aki megnézi a pécsi Egyetemi Színpad új produkcióját, Moliére Úrhat­nám polgárját. A rendező, Gabnai Katalin Moliére vilá­gának a lényegét ragadja meg, s nem marad az értel­mezhetőség külső, kellemes fel­színén. Nem vész el azonban a játék könnyedsége sem. Az Úrhatnám polgár megírá­sának kiindulópontjául Molié- íre-nek a török követség pári­zsi tartózkodása szolgált. A keleti varázslatosságot sugalló balettre gondolt, hiszen XIV. Lajos mindig is előnyben ré­szesítette az énekes balette­ket. Ám Moliére nem lett vol­na önmaga, ha a látványos keretből nem formálta volna azzá a darabot, aminek meg­ismerhette a világ: a balett­komédiából, a cselvígjátékból kivillanó szatirikus művé. Az emberi jellem gyengeségeit ka- rikírozó tréfák időtállóak. Le­het őket ugyan első jelentés­síkjukon élvezni, de attól még élesek, orrcsavarintóak. Az Egyetemi Színpad elő­adásában ezek az értékek he­lyet kapnak, ötletesen oldot-* ták meg a színpad-látvány­tervezést a JPTE Tanárképző Karának II. évfolyamos rajz szakos hallgatói,, kifejezőek Eresz Zsuzsa jelmezei, s lát­ható, hogy a szereplők együtt­gondolkodtak a rendezővel. Jourdain urat Stenczer Béla formálja meg. Felfelékapasz- kodásában nevetséges figura, aki azonban a darab zárópil­lanatában megkapja a leckét, és rádöbben butaságára, f él - revezetettségére. Inkább csak a külsőségeket vonultatja föl Nicole (Simon Veronika), Co- vielle (Tóth András), Luci (Má­té Krisztina), Cleonte (Bocsor Péter). A fontoskodó kör­nyezetből kitűnik a vívómester (Pintér Tibor) és a tánctanár (Temesi Zsolt). Jourdainné Heindl Vera alakításában megtestesíti a családi tűzhe­lyet éberen őrző és a realitá­sokat szem előtt tartó felesé­get, anyát, háziasszonyt. Kalkó Nóra és Benyovszky Tamás a szerep adta lehetőségeiken be­lül ízelítőt nyújtanak szép énekhangjukból. B. A. Jelenet a darabból

Next

/
Oldalképek
Tartalom