Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-07 / 340. szám

e Dunántúli napló 1988. december 7., szerda Honismeret Megemlékezés a pécsi tanítóképzőről SZÍNHÁZ A Magyar Pedagógiai Tár­saság Pécs-baranyai tagozata jubileumi ünnepségén városunk egykori tanítóképzőinek múlt­ját is felidéztük. A már több­ször is megemlített püspöki ta­nítóképző-intézeten kívül Pé­csett tanitónőképzö is műkö­dött, amely 64 éves fennállá­sa alatt több mint máslél ezer tanítónőt bocsátott ki Baranya és a szomszéd megyék számá­ra. Az itt végzettek az elmúlt évtizedekben igen nagy részt vállaltak megyénk alsófokú ok­tatásában, és sokan közülük ma is példamutató tagjai tan­testületüknek. Ezért talán nem érdektelen, hogy a kibocsátó iskoláról is megemlékezzünk, hiszen Pé­csett a tanítóképzésnek „fel­sőfokon továbbélő" jogutódja nincs, és az emlékek lassan elhomályosulnak. A pécsi tanítónőképző 1895. szeptember 1-jén nyílt meg a Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonok rend egyik iskolája­ként, a rendház nyugati épü­letszárnyában. A későbbi mó­dosításokkal, bővítésekkel ala­kult ki az az épületrész, amelyben ma a Dolgozók ön­álló Gimnáziuma kapott he­lyet. A szaktantermek a rend egyéb iskoláinak épületében voltak, részben közös haszná­lattal. Az intézet több évtize­des oktató-nevelő munkája el­ismert volt megyeszerte. A hajdani növendékek ma is há­lával emlékeznek vissza az itt eltöltött évekre. Az 1948. évi államosítás után az intézet több szem­pontból is nehéz helyzetbe ke-- rült: csak a 6 tanterem és rajzterem állt rendelkezésre szertárak, szertórhelyiségek nél­kül. Az eddig közösen hasz­nált természettudományos elő­adótermet és szertárat mind kevésbé vehettük igénybe, és a többi szaktantermet is elve­szítettük. Ugyancsak felújítás­ra, cserére szorult a bútorzat is. Az akkori igen szerény költségvetési keretek között évekbe telt, ómig az épület­tömb más részében kialakít­hattuk saját természettudomá­450 évvel ezelőtt, 1538. de­cember 8-ón született a ba­ranyai Kisasszonyfolván, a mai Kisasszonyfán. Gyermekkorá­nak néhány évét Szigetváron töltötte, ahol humanista mű­veltségű és írogató édesapja a vár és a város prefektusa volt, miután Török Bálint öz­vegyétől átvette a várat Fer- dinánd király számára. 10 éves korában az esztergomi érsek apródja lett, majd Oláh Miklós egri püspök udvarába került, aki öt évre Olaszországba, a híres paduai egyetemre küldte tanulni. Rövid ideig Velencé­ben is tanult. 1557-ben tért vissza Magyarországra. Két évig Zrínyi Miklós seregében katonáskodott, majd mikor Oláh Miklós esztergomi érsek lett, maga .mellé vette titkár­nak. Innen a királyi kancellá­riára került jegyzőnek. 1563- bcn feleségül vette Horváth Stancsics Márk szigeti kapi­tány fiatal özvegyét, Both Er­zsébetet. Sokat utazott Itáliá­ban, Ausztriában, a Török Bi­rodalomban, Csehországban, Horvátországban, Erdélyben és a Dunántúlon. Még nem volt 37 éves, mikor Rudolf császár kinevezte titkárának. Ebből az időből ismerjük réz- metszetes portréját, amelynek alapján a szigetvári vár udva­rán álló mellszobra is készült. (Kárpáti Anna alkotása.) Ru­dolf császár királyi tanácsosi méltóságot és bárói rangot -adományozott neki, majd ki­nevezte Magyarország alnádo­nyos előadótermünket, szertá­rainkat, és azokat be is ren­dezhettük, fel is szerelhettük a szükséges eszközökkel, vegy­szerekkel. Az iskola fejlődésé­vel egyidejűleg más épület­részben újabb tantermekhez jutottunk, így zenetermet, pe­dagógiai termet is berendez­hettünk, és a legnagyobb ze­nei, pedagógiai alkotók port­réival díszíthettük, egyik te­hetséges tanítványunk jóvoltá­ból. Gyakorlóiskolásaink szá­mára önálló napközi otthont létesítettünk átépítéssel. A korszerű oktatás feltéte­leinek megteremtése igen sok energiánkat emésztette fel. De hasonló nehézséget jelentett az új tantestület kialakítása is. Az államosítás után a szerzetes tanárok helyébe ke­rült nevelők nagyobb részének meg kellett ismerkednie a ta­nítóképzés sajátos feladatai­val, és így évekbe került, amíg igazi „törzsgárda" ko- vácsolódott össze. A gyakori szervezeti változások is sok problémát jelentettek. Az első „óvónőképzős" évünket a pe­dagógiai gimnázium év követ­te, majd újra tanítóképzővé válhattunk. A néhány évig fennálló óvónőképző-intézet is belőlünk „nőtt ki”. Az utolsó években, az országban első­ként, a német nemzetiségi ta­nítóképzés is itt indult meg. A nevelőtestület nagyobb ré­sze nemcsak a napi feladato­kat látta el, hanem új utakat, többletmunkát is keresett és vállalt a képzés színvonalának emelése érdekében. Ma is emlékezetesek a kiállítással egybekötött irodalmi délutá­nok, zeneestek, hangversenyek, pedagógiai szakköri, gyokorló- kerti tevékenységek, A hiva­tásra nevelés érdekében több éven át tanítási versenyt tar­tottunk, amelyen legjobb ta­nítványaink a tanítóképző fiai­val mérkőztek oz „Iskola leg­jobb tanítója” címért. Didak­tikai kísérleteket is végeztünk annak megállapítására, hogy a tanítóképző művelődési anya­ga megfelelően előkészít-e az alsótagozatos témakörök kor­rának. Sok kényes perben ítél­kezett, jelentős diplomáciai szolgálatokat teljesített Erdély­ben, Lengyelországban, a Né­met Birodalomban, Ausztriá­ban, Itáliában és Törökország­ban. A híres zsitvatoroki békét 1606. november 11-én a Habs­burg király nevében Istvánffy is aláírta. Mint jól képzett ka­tonatiszt, számos török ellenes csatában is részt vett. Az or­szág egységét Habsburg-ura- lom alatt akarta megvalósíta­ni. E mellett a meggyőződése mellett élete végéig kitartott. A Bocskai-féle felkelés idején nyíltan a Habsburg-király mel­lé állt, Bocskait árulónak tar­totta. 1608-ban szélütés érte, többé már tisztán beszélni sem tudott, jobb keze állan­dóan reszketett. Nagy történe­ti munkájának utolsó négy kötetéhez már csak anyagot gyűjtött, vázlatokat diktált. 1615. április 1-jén halt meg. A horvátországi Vinicán temet­ték el. Gazdag könyvtárát a zágrábi jezsuitákra hagyja, történeti munkájának gondo­lását pedig Pázmány Péterre, aki a 34 kötetes művét Köln­ben, 1622-ben kinyomtatta. Istvánffy Miklós egész éle­tében mélyen • vallásos ember, hívő katolikus volt. Fiatalkori latin nyelvű versei is ezt tük­rözik. Nagy történeti művét 52 éves korában, 1590-ben kezd­te el írni. Ékes latin nyelvű históriáját ott kezdi, ahol Má­tyás király történetírója, Bon- fini 149ö-ben abbahagyta. Ma­szerű oktatására. Tapasztala­tainkat a Köznevelés is közre­adta. Tervszerűen foglalkoztunk az óvoda és az általános is­kola átmeneti kérdéseivel, amit felsőbb hatóságaink is méltányoltak. Munkánk elismeréseként 1955-ben felvehettük a Teleki Blanka Tanitónőképzö nevet. Mind a névadást, mind a névadó 1956-os szoboravatá­sát (Palkovics Lajos műve) ki­emelkedően megünnepeltük. A tanulókkal való kapcsola­tunk sokkal szorosabb volt, mint más iskolatípusban. A jövendő nevelőt láttuk bennük, gas állásaival járó jól érte- sültsége folytán a politikai események hátterét, kulissza- titkait is feltárja. Művének első felében korábbi történet­írók forrásaira támaszkodik, saját korát azonban mint szemtanú, sőt mint az esemé­nyek aktiv résztvevője írja le. Művének fontos részét képezi a végvári harcok leírása. Szi­getvár 1556. évi és 1566. évi ostromát is részletesen leírta. Helyszíni és személyes isme­retei folytán egyike a legmeg­bízhatóbb forrásoknak. A köl­tő Zrínyinek is ez a legfonto­sabb forrásmunkája a Szigeti veszedelem írása közben. Ist­vánffy nemegyszer a hős Zrí­nyi Miklós szójába adja saját elképzeléseit a törökök kiűzé­séről, amelyhez nemcsak a Habsburg császár, hanem a spanyol király és a római pá­pa közreműködését is követeli, mert felismerte, hogy Magyar- ország felszabadítása európai közös érdek. Mint humanista világnézetű ember, a köznép iránt is nagy megértést tanú­sított, benne nemcsak az adó­fizetőt, a robotolót látja, ha­nem a közös hazáért harcoló, érte szenvedő és vérező em­bert is. Nem hallgatja el azt sem, hogy a császár német zsoldosai hogyan garázdálkod­nak, hogyan fosztogatják, sa­nyargatják a parasztokat. Az élete végéig Hobsburg-hű Ist­vánffy műveiből kimondottan, de kimondatlanul is kitűnik, hogy mi tette a németek urai­s a közös sorsvállalás jó érte­lemben vett partnerekké tett velük. Az iskoláért sokat vál­laltak: szertárfejlesztést, kiállí­tások megrendezését, gyakor- lókert-gondozást, a gyakorló- iskola szinte minden munká­jában való részvételt. Az utolsó, az 1958/59. tan­évvel mindez lezárult, Pécsett nem létesült felsőfokú tanító­képző. Évkönyvek hiányában ez a nagyon küzdelmes, utólag mégis szép évtized már csak az egykori, még élő nevelők és tanítványok emlékeiben él. Tibor Istvánné ny. középiskolai szakfelügyelő mát annyira gyülöltté Erdély­ben és Magyarországon. Istvánffy Miklóst a római Liviust utánzó gyönyörű stílu­sa, költői képekben és fordu­latokban gazdag művei alap­ján joggal nevezi a szakiro­dalom „magyar Liviusnak”. Humanista műveltségű, igen tehetséges, a közéletben is te­vékenyen részt vevő ember volt, aki nemcsak a politiká­ban, a diplomáciában, a tör­ténetírásban, hanem a költé­szetben és a zeneművészetben is jártas volt. Szabad óráiban szívesen játszott kedvenc lant­ján, sőt néhány saját szerzésű lanttabulatórája is maradt ránk. Dicsőítő költeményt írt Tinódiról, Zrínyi Miklósról, Thu- ry Györgyről, többször is em­legeti verseiben Balassi Bá­lintot. Istvánffy történeti munkáját többször is kiadták, több ma­gyar fordítását is ismerjük. Igen nagy hatással volt az utókorra. A költő Zrínyi is gyakran forgatta, jegyzetelte, sokat tanult tőle. Az erős, centralizált nemzeti királyság államelméletének a kidolgozá­sában Istvánffyt tekinthetjük Zrínyi előfutárának. Születésének 450. évforduló­ján méltán kap szobra és em­léktáblája koszorút a hálós szigetváriadtól és a kisasslony- faiaktól! Molnár Imre, a Várbaráti Kör tiszteletbeli elnöke Nemzeti Színház: János vitéz (du. 5 óra). STÚDIÓSZÍNHÁZ: Az ablakmosó (este f8 óra). EGYETEMI SZÍNPAD (Anna u. 17.): Meliere: Úrhatnám polgár (este 7 óra). Bóbita Bábszínház: Hatalmas szín- rabló (15 óra). HANGVERSENY Liszt-terem: Általános Iskolai és Középiskolai bérlet II. hangverse­nye (10.30 és 12 órakor). Sásd, Általános Iskola: Ifjúsági bérlet II. hangversenye. Mecsek fú­vósötös (de. 10 órakor). Komló, Színház- és Hangversenyte­rem: Ifjúsági bérlet II. hangverse­nyei. Mecsek fúvósötös (12.30 és 14 óra). FILM Petőfi: A kilencfarkú macska (f 4, f6, f8). Kossuth: Fantom az éjszakában (10. 12, f7. 8). Micimackó (2, 4. nó). Park: Halálos angyalok (f4. f6. f8). Komló: Aladdin (4, 6). Amerikai feleség (8). Komló kamara: Mont­reali bankrablás (5). Mohács: Pi­nocchio (6). A Halálosztó (8). Vajszló: Gonosztevők társasága (5). RÁDIÓ KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Gazdasági magazin. 8.50: Országok, tájak népzenéje. 9.04: Ambrus Kyri és Koós János éne­kel. 9.47: Beszélni nehéz. 10.05: Arizona Jack. Novella. 10.32: Új zenei felvételek. 10.47: Nóták. 11.32: A Budapesti Koncert Fúvós- zenekar felvételeiből. 12.45: Tör­vénykönyv. 13.00: Klasszikusok dél­időben. 14.10: A magyar nyelv szá­zadai. 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Élmé­nyek és hatások. 16.05: óriási nagy szemek. Rádiójáték. 16.48: Opera­részletek. 17.00: Olvastam vala­hol . . . 17.30: Táncházi muzsika. 18.02: Könyvszemle. 19.15: Remek­írók hangszalagon. 20.13: Opera- áriák. 20.30: A külpolitikai rovat műsora. 21.00: Cigányfolklór maga­zin. 21.45: Ludwig Streicher nagy­bőgőn játszik. 22.00: Hírvilág. 22.30: Tükörképünk 37 darabban. 23.00: Évszázadok mesterművei. 23.51 : Angol csembolómuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben. 12.10: Dzsessz. 12.25: Néhány szó zene közben. 12.30: Postabontás. 13.05: A tegnap slá­gereiből. 14.00: Látogatóban Bakó Zoltánnál. 14.29: Nagy nevettetők. 15.05: Pihenőidő. 17.05: Kölyökrá- dió. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Garázs. 19.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 19.45: Mit olvashatunk a Pártélet decemberi számában? 19.50: Albumajánlat. 20.50: Árulkodó rengéshullámok. 21.05: Kapaszkodó. 21.30: Hatvani diákjai. Daljáték. BARTÓK RÁDIÓ 9.08: XX. századi operákból. 10.00: Barokk muzsika. 11.05: Pil­lanatkép. 11.10: Benkő Dániel gi­tározik. 11.23: Schönberg: Gurre dalok. 13.05: Oktatási nagyüzemek. 13.28: Operába hívogató. 14.00: Muzsikáló Helsinki. 14.00: Bekö­szöntő. 14.05: A Helsinki fesztivál műsorából. 14.45: Rockrádió. 15.30: Finn műemlék-orgonák. 16.00: Fia­talok zenei műhelye Helsinkiben. 16.20: Helsinki Jubilate kórus éne­kel. 16.45: Finn előadóművészek felvételeiből. 17.20: A régi és oz új opera Helsinkiben. 18.00: Finn népzene és népköltészet. 18.30: Kapcsoljuk a helsinki Finlandia ter­met. 20.20: Kalevala. Finn Rádió­dokumentum. 21.00: Lemezbemuta­tó. 21.45: Egy finn zeneszerző port­réja. 22.15: Kapcsoljuk a Helsinki Egyetemi Jazz Klubot. 23.00: Köny- nyűzene. PÉCSI RÁDIÓ 6.20-6.30 és 7.20-7.30; Informá­ciók Dél-Dunáhtúlról. 17.30: Dél­dunántúli magazin. 18.00: Hírek, tudósítások. 18.30: Szerbhorvát nem­zetiségi műsor. 19.00: Nemzetisége­ink zenéjéből. 19.05: Német nem­zetiségi műsor. 19.35: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ MAGVAR TELEVÍZIÓ 8.53: Műsorismertetés. 8.55: Té­vétorna nyugdíjasoknak. 9.00: Kép­újság. 9.05: Színház az egész vi­lág. (ism.) 10.00: Egészségérel NSZK tévéfilm. 11.25: Képújság. 16.33: Műsorismertetés. 16.35: Hí­rek. 16.40: RTV Közönségszolgálat. 16.45: Ronchetti Kupa. Tungsram- Iszkra Ljubljana női kosárlabda­mérkőzés. A szünetben: reklám. 18.20: Reklám. 18.30: Tévétorna. 18.35: Cim-Cim. Irodalmi rejtvény­műsor gyerekeknek. 18.55: Esti me­se. 19.10: Álljunk meg egy szóra! Nyelvművelő műsor. 19.25: Reklám. 19.30: Híradó. 20.00: Reklám. 20.05: Családi kör. 21.05: Szeretlek, Ag­nes! Buday Dénes daloi. 21.30: Reklám. 21.35: Új Hullám. 22.20: Tévétükör. 22.35: Híradó 3. MÁSODIK MŰSOR 16.48: Műsorismertetés. 16.50: Képújság. 16.55: Hírek német nyel­ven. 17.00: Pannon Krónika. 18.00: Chanukka istentisztelet. Közvetítés a Hősök Zsinagógájából. 19.00: Forró nyomok. Bolgár tévéfilmsoro­zat. IV/1. rész. 20.00: A Strudlhof- lépcső. Tévéfilm. 11/1. rész. 21.25: Híradó 2. 21.40: Reklám. 21.45: A XXVIII. miskolci tévéfesztivál díj­nyertes alkotásaiból: Füstbement milliárdok. Riportfilm (ism.). 22.00: Népek, kultúrák. Spanyol dokumen- tumfilm-sorozat. 22.55: Képújság. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 8.20: Műsorismertetés. 8.25: Hí­rek. 8.3Q: Az elbeszélő — adás gyerekeknek. 9.00: Postaláda. 9.15: Kérdezzetek — felelünk. 9.30: An­gol nyelv. 10.00: M. Moore — mű­velődési adás. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési program. 12.30: Hírek. 14.15: Műsorismertetés. 14.20: Mi­ért, miért? 14.35: Adás tanárok­nak. 14.50: Zenei mesterműhelyek. 15.20: Hírek. 15.25: Éjjel is. nap­pal is — éjszakai program — ism. 16.50: Magyar nyelvű tv-napló. 17.25: Hírek. 17.30: Az elbeszélő — adás gyermekeknek. 18.00: Be­szélgetés a nyelvről — művelődési adás. 18.30: Rajzfilm. 18.40: Szá­mok és betűk — vetélkedő. 19.00: Tv-kalendórium. 19.10: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.50: Sport. 19.53: Időjárás. 20.00: Sportszerda. 21.35: Útirajzriport. 22.05: Tv-napló. 22.25: Éjszakai program. 00.25: Hírek. MÁSODIK MŰSOR 18.20: Műsorismertetés. 18.25: Krónika. 18.45: Zágrábi körkép. 19.15: Műsorkiegészítés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00; Tudo­mányos fórum. 21.30: Hírek. 21.35: Művészeti est. „Olcsó beton - kiváló minőség" Téli betonozáshoz fagyálló adalékkal készült betont ajánlunk vásárlóinknak 5—10—15%-os árengedménnyel. Betonkiadás hétköznap: 6—22 óráig, szombaton 6—14 óráig. BETON- ÉS = VASBETONELEMGYARTÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁG, Pécs, Almos u. 3. Telefon: 33-555 ÜÉLDUNÁNTÚLI ÉPÍTŐIPARI VÁLLAL A' Bővült a székesfehérvári skanzen Újabb látnivalóval gazdagodott Székesfehérvár épülő szabadtéri múzeuma, a rácvárosi skanzen. Az egyik felújított másfél évszázados portán meg­nyitották a rácok által lakott városrészt is magába foglaló palotaváros néprajzát, tárgyi és kulturális emlékeit bemutató múzeumot. Az állandó kiállítás a városrész sajátos lakáskultúrájával — egy szoba- és konyha­belsővel —, valamint a népi kultúra, a céhek és az iparosok emlékeivel ismerteti meg a látogatókat. Dittrich István kalaposmester műhelye. MTI-fotó Istvánffy Miklós történetíró, a magyar Livius

Next

/
Oldalképek
Tartalom