Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-02 / 335. szám

2 Dunántúli napló 1988. december 2., péntek nz MSZMP Pécs Városi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) delegált tagjainak választási módjaként. Ugyancsak két vál­tozat szerepel javaslatként a nem delegált pártbizottsági tago'k megválasztási módja­ként. Határozott a pártbizott­ság a pártértekezlet meghí- vottainak köréről is. Érdekes­ség: olyan határozat született. Hogy az új testületbe dele­gált, de küldöttnek meg nem választott pártbizottsági tagok is szavazati joggal vehetnek részt a pártértekezleten, vi­szont a jelölést előkészítő bi­zottság 21 jelöltje nem szere­pel a meghívottak között. El­fogadta a pártbizottság, hogy a JPTE Tanárképző Karának Pártbizottsága is delegálhas­son egy tagot az új tes­tületbe. Ezután Durucz István, a je­lölést előkészítő bizottság el­nöke tartott tájékoztatót a bi­zottságuk eddigi munkájáról. Ehhez dr. Dányi Pál fűzött megjegyzést, hangsúlyozva, hogy a megyei pártbizottság- nok több, mint egy éve érvé­nyesülő koncepciója szerint a megyei testület előzetesen nem kívánt javaslatot tenni a vá­rosi testület tisztségviselőire. A tanácskozás végén ismét Szentirányi József emelkedett szólásra. Bejelentette korábbi elhatározását: kérte a jelölést előkészítő bizottságot, hogy tekintsenek el tisztségre jelö­lésétől. Döntését azzal indo­kolta, hogy túl hosszú ideje végzi már munkáját a párt­apparátusban, óhatatlanul is régi reflexek rögződtek benne, a mai helyzet, az új idők va­lószínűleg más típusú, stílusú dinamikus vezetőt igényelnek. D. I. Intézkedés a pécsi autóbusz­vezetők ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Közlekedési Minisztérium 2,4 millió forint béradómentes ki­fizetést engedélyezett, ami azt jelenti, hogy a 182 óra feletti ledolgozott órák díjazására plusz 5,20 forint kifizetésre van lehetőség. (Az idei túlórát visszamenőleg a távolsági buszvezetőknél december 14- én, a helyiéknél január 14-én egv összegben fizeti ki a vál­lalat. A Pannon Volán 1989-ben 5 százalékos bérfejlesztést ter­vez: a dolgozók döntésére bíz­zák, hogy ebből mennyit for­dítsanak a túlóradij — tehát az 5,20 forint — emelésére, il­letve alapbéremelésre. Mint a Pannon Volánnál elmondták, ezen túlmenően a vállalat min­dent elkövet — élve a szabá­lyozók kínálta lehetőségekkel —, hogy növekedjék a dolgozók jövedelme, nem titkolják, alap­vető feladatuknak tartják, hogy visszaszerezzék a főmun­kaidő becsületét. (Nem ér­demtelen megjegyezni, hogy Magyarországon a közlekedés­ben dolgozók relatív bérlema­radása a más szokmákhoz vi­szonyítva eléri a 200 millió fo­rintot. Tehát van pótolnivaló...) Bár az üzemanyag-megtaka­rítással kapcsolatos kérdések nem szerepeltek a követelések között, ezt a pénzt kivonták a személyi jövedelemadó hatása alól. A vállalat így 1,3 millió forintot már kifizetett a gép­kocsivezetőknek, annak ellené­re, hogy ezt az összeget csak jövő tavasszal utalja vissza az APEH a Pannon Volánnak. A tömegközlekedési pótlék ügyében még nem született döntés. Az biztos, hogy bruttó összege átlagban 13—14 000 forint, ami azt jelenti, hogy a buszvezetők nettóban annyit kapnak kézhez, mint tavaly - akkor még nem volt személyi jövedelemadó —, s ezt decem­berben kifizetik. A tömegköz­lekedési pótlék rendezésére várhatóan jövőre kerül sor; minden bizonnyal az Országos Érdekegyeztető Tanács decem­ber 6-i ülésén születik döntés. A nyugdíjkorhatár budapes­tihez hasonló 55 évre történő leszállítását az illetékesek nem támogatják — érthetetle­nül, hisz a pécsi buszvezetők a napi forgalomban legalább olyan negatív hatásoknak van­nak kitéve, mint fővárosi tár saik -, a személyi jövedelem adó túlmunkára vonatkozó kérdésében várhatóan az Or­szággyűlés dönt. Roszprim Nándor Pozsgay Imre látogatása Svájcban Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja a svájci Európa Unió meghívására háromnapos látogatást tett Zürichben és Bernben. Tárgyalt René Felber külügy- és lean-Pascal Dela- muraz gazdasági miniszterrel, valamint Franz Blankart kül. gazdasági államtitkárral, esz­mecserét folytatott a szabad­elvű Demokrata Párt, a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a Svájci Szociáldemokrata Párt vezető politikusaival. A magyar állarrtférfi tiszteletére vacsorát adott a Schweize­rische Voíksbarrk vezérigazga­tója. Ezen részt vett a legfon­tosabb itteni pénzintézetek húsz vezető tisztviselője. Ta­lálkozóra került sor Michel Veuthey-vel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság európai főmegbízottjával is. Kormányszóvivői tájékoztató (Munkatársunk telelonjelen- tése) Ismét maratoni hosszúságúra nyúlt a kormányülés, az első, amelyet Németh Miklós elnök­letével tartottak meg. Az ok: újra kellett tárgyalni az álla­mi költségvetést, miután a Parlament a múlt héten a ter­vezettnél 5 százalékkal kisebb mértékben állapította meg. a vállalkozási nyereségadót. A jelentős csúszástól eltekintve a miniszterelnök-váltás zökkenő- mentes volt — kezdte tájékoz­tatóját Marosán György kor­mányszóvivő, aki Halmos Csa­bával, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökével érke­zett bérügyekben kivételes, jó hírekkel. A kormány elhatározta, hogy 1989. január 1-jétől csaknem minden vállalati bérkorlátozást megszüntet. A bérek - az ál­lamtitkár szavaival élve - „majdnem költséggé” válnak. Nem kevesebb, mint 17 mi­nisztertanácsi és ÁBMH rende­let helyezett hatályon kívül, s ezután csupán egyetlen, 7 oldalas rendelet szabályozza majd a bérrendszert. Megszű­nik a vállalati bérek felső kor­látja, azonban a kormány ja­vasolni fogja a szakszerveze­teknek és a Gazdasági Kama­rának, hogy ajánlások formá­jában próbálják meg elejét venni a felelőtlen béremelé­seknek. Ugyancsak eldöntetett, hogy a vállalatok saját belá­tásuk szerint élhetnek az év végi jutalmazások különböző formáival, s többé nem korlá­tozzák központilag a vezetők érdekeltségét sem. Igen ám, de mi lesz a költ­ségvetési intézmények dolgo­zóival? — tette fel a fontos kérdést az egyik kolléga. Hal­mos Csaba válasza reményt­keltő: „A pedagógusok, az egészségügyi és a közművelő­dési dolgozókat érintő, mór eldöntött 4,1 milliárdos köz­ponti bérfejlesztés mellett va­lószínű, hogy — több éves program keretében — a költ­ségvetési intézményeknél dol­gozók bére követni fogja a termelői szférákban dolgozók Vetését. Egy biztos - szögez­te le Halmos Csaba -, a bér­reform sorsa egyértelműen a vállalatok kezébe került. Tekintettel arra, hogy a tá­jékoztató idején még csak a kormányülés derekánál tartot­tunk, lapunk kérdése egy ké­sőbbi napirendi pontra vonat­kozott: melyek a kétszintű ta­nácsi igazgatás tapasztalatai? Marosán György a következő­ket válaszolta:- A közigazgatás korszerű­sítésének meghatározó tenden­ciája, hogy minél nagyobb önállóságot kapjanak a helyi tanácsok, s hogy a megye és a község minél közvetlenebb kapcsolatba kerüljön. Ezt a tendenciát felismerve a Mi­nisztertanács 1988 elejétől négy megyében megvalósítot­ta a kétszintű irányítást. En­nek tapasztalatai nagyon ked­vezőek. Általában a községi tanácsok jogköre, mozgási te­re jelentősen bővült, és a me­gyék is jobban tisztában van­nak a községek problémáival, jobban tudják segíteni munká­jukat. Ennek alapján több me­gyében kérték, hogy rájuk is terjesszék ki ezt a lehetősé­get, amely eddig a kormány döntésétől függött. Az a napi­rendi pont, amelyről a Minisz­tertanács tárgyal, pontosan ar­ra vonatkozik, hogy ezután a megyék saját kezdeményezé­sük alapján térhessenek ót a kétszintű irányításra. Havasi János Észak-amerikai tájakon (2.) A közgyűjteményi és közművelődési intézmények dolgozóinak béremelése A Művelődési Minisztérium, illet­ve a tanácsok irányítása alá tar­tozó múzeumok, könyvtárak, levéltá­rak és művelődési otthonok dolgo­zói 1989. április 1-jétől átlagosan mintegy 40 százalékos béremelésben részesülnek. Belátva az igényelt ja­nuári 30 százalékos béremelés pénz­ügyi korlátáit, és értékelve a ké­sőbbi — áprilisi — időpontú ma­gasabb bérfejlesztés előnyeit, dön­töttek e változat mellett. Erről — a SZOT-tal és az illetékes állami szervekkel egyeztetve — a Közal­kalmazottak Szakszervezetének tit­kársága, valamint a közgyűjtemé­nyi és közművelődési intézmények tagságának választott tárgyalókül­döttsége állapodott meg. A leg­utóbbi kormány—SZOT tárgyaláson elfogadott jövő évi bérpolitikai in­tézkedés nyomán az ezen a terüle­ten dolgozók bérigényének kielégí­tésére 610 millió forint fordítható, s ezzel a jelenlegi 6247 forintos bruttó átlagbérek jelentősen emel­hetők. A bérfejlesztés felosztásának el­veit — a jövő évi költségvetés par­lamenti elfogadását követően — az érdekelt intézmények szakszervezeti tisztségviselőinek országos értekez­letén alakítják ki. A Közalkalmazottak Szakszervezete felhívással fordul a más szakterü­leteken működő közgyűjtemények és közművelődési intézmények felügye­letét ellátó minisztériumokhoz és fő­hatóságokhoz, valamint az ágazati szakszervezetek vezetéséhez, hogy saját területükön vizsgálják meg a közművelődésben dolgozók bérszín­vonala növelésének lehetőségét, s tegyenek ilyen irányú lépéseket. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa csütörtökön szavazat- többséggel módosította a szovjet alkotmányt, és elfo­gadta az új választási tör­vényt. Törvényerőre emelte a törvényekhez kapcsolódó el­nökségi rendeleteket is, befe­jezve ezzel háromnapos mun­káját. Pécsi művész kiállítása Budapesten Platthy György pécsi festő­művész 80 éves. Művésznek vallja magát, szívét mégis az dobogtatja meg igazán, ha ta. nár úrnak szólítják. Több mint 30 éves pedagógusi pályafu­tása alatt diákok és leendő rajztanárok százai tanulták meg tőle szeretni, tisztelni és alázattal szolgálni a művésze­tet. Pécsett, ahol már közel 40 éve alkot, évek óta nem volt kiállítása. Eddigi munkásságát átfogóan bemutató tárlatra a budapesti Pataki István Műve­lődési Központba kapott meg­hívást. A november 25-én megnyílt második budapesti ki­állításán 50 éves művészi pá­lyája minden állomását be­mutatja egy-egy kép. Platthy György 80 éves Rajzai, grafikái az alakáb­rázolás, rajzkészség magas­fokáról tanúskodnak, amelyet pedagógusként is oly fontos­nak tartott megtanítani. Em­berközpontúságát mutatja, hogy alakjait hétköznapokban (bányászok siht után) és az ünnepeken (ünneplő ifjúság) egyaránt megörökítette. Mű­veinek egy részében a modern képzőművészeti irányzatok —az avantgárd, a konstruktivizmus — hatásai is megtalálhatók. Többségükben mégis a klasszi­kus mintájára a természeti áb­rázolást követi. Tájképei derűs hangvételűek, gazdag színvilá­gúak, köszönhetően a magyar népművészet erős hatásának, amelyet Platthy György oly elemzően tanulmányozott. A Pécsi Tanárképző Főiskola tan­székvezető tanáraként Népmű­vészet címmel tankönyvet is írt. Néhány éve újszerű ábrázó, lásmóifdal próbálkozik: város- montázsokat készít. A buda­pesti tárlaton ezek közül lát­hatnak néhányat az érdeklő­dők. E képeken az ihletet adó város jelképei szimultán kom­pozícióban jelennek meg. Pécs című művén például a Székes­egyház, Jakováli Haszán dzsá­mija, a hajdani Bencés-temp­lom, a török minaret mind­mind megtalálható és sokféle­ségében, diszharmóniájában is egységet alkot. A január 2-ig nyitva tartó kiállítás Platthy György sokol­dalúságáról tanúskodik. Dr. Czíbere Tibor akadémikus, művelődésügyi miniszter a ki­állításon így méltatta művésze­tét: „Azt látom, hogy aki egy­szer pedagógiára adta a fejét, az nem is tud ettől szabadul­ni. Platthy György festőként is folytatja a nevelő munkát. Ez egy olyan tevékenység, amely előtt csak főhajtással lehet tisztelegni." Hámori Andrea A Niagara-vizesés és a Bell múzenm Kanadában élő ismerőseink ajánlották, hogy a Niagarához ne vasárnap menjünk! Hogy e tanácsot nem ártott volna megfogadni - a vízesésnél de­rült ki: olyan hatalmas tömeg tolongott mindenütt, hogy sor­baállás nélkül sehova nem le­hetett bejutni. Pedig látnivaló bőségesen akadt... Földünk negyedik legbővi- zübb zuhataga manapság nagy idegenforgalmi cirkusz, a kanadai és az Egyesült Álla­mok felőli oldalon egyaránt. Mindent megtalál itt a ven­dég, amire csak vágyik, a lát­ványosságok amolyan ameri­kai stílusban váltakoznak. Az attrakciók között elfér egymás mellett a játékkaszinó és az angol viaszmúzeum, a magyar származású nagy illúzionista Houdini múzeuma és a vízire- vű, meseország és delfinpará­dé, de a turista megtekintheti a milliomos Oakes 37 szobás, 15 fürdőszobás kastélyát, válo­gathat a giccsek között a számtalan ajándékbolt vala­melyikében, gasztronómiai uta­zást tehet a japán, kínai, né­met, olasz, magyar éttermek­ben . . . A fő látványosság természe­tesen a „messzedübörgő”, mely valóban páratlanul cso­dálatos. A majd 160 méter magas Skylon-toronyra üveg­falú lift kúszik fel, menet köz­ben egyre tágul a panoráma, mely a kilátóban teljes szép­ségében kiteljesedik. Alattunk kanyarog a Niagara folyó, melynek egyik ága a filmek­ből jól ismert patkó formájú lépcsőn, másik egy egyenes partoldalon zuhan alá, a víz fehéren habzik, a szüntelen pára ködsűrűségű, melybe a napsugarak szivárványt rajzol­nak ... A tajtékzó örvénylés­ben hajók úsznak, rajtuk kék köpenyes emberek nézelődnek, a vízesés fölött helikopterek köröznek, a vízesés körül ez­rek bámészkodnak, fényképez­nek. Azt mondják, lentről igazán gyönyörű a Niagara-vizesés, de páratlan élményt jelent a zuhatag alatt lenni. A Patkó közelében lévő épületben majd két órát állunk sorba - sen­ki nem tolakszik, mindenki fe­gyelmezetten veszi tudomásul, hogy várni kell - közben ka­punk egy sárga köpenyt, s egy papírzacskót - ezt kötele­ző a fejre tenni, a higiénés szabályok előírják. A lift negy­ven méteres mélységbe repít: Lent három alagút nyílik a víz­esésre, kettő a zuhatag mö­gé vezet, egy pedig a közvet­len közelébe, a teraszra. Erre kilépve szinte karnyújtásnyira dübörög a vízfüggöny, köpe­nyünk, arcunk pillanatok alatt csurom vizes lesz a visszacsa­pódó permettől. A nagy zajtól reménytelen vállalkozás lenne szólni. De minek is, hisz az előttünk lévő kép önmagáért beszél . .. Az országnyi Ontario tarto­mánynak sok a látnivalója. Mindenképpen ezek közé tar­tozik a Brantford közelében lévő Alexander Graham Bell emlékház és múzeum, mely a telefon „atyjának” volt az ott­hona. Bell ebben az épület­ben, pontosabban a mellette lévő műhelyben dolgozta ki 1874 nyarán egy brantdfordi ezermesterrel a távbeszélőt. Találmányát egy évvel később Bostonban szabadalmaztatta, így az amerikaiak is a magu­kénak tekintik a telefont. Ok­talanul, mert az emlékház egyik tárlójában lévő levélben maga Bell írja, hogy „Brandt­ford joggal nevezi magát a telefon városának, mert a te­lefon itt született!” A remek parkkal övezett hó­fehér házban bemutatják a tudós mindennapi használati tárgyait, a kis műhelyben pe­dig azokat a szerszámokat és eszközöket, melyekkel dolgo­zott. Megtekinthető az első távbeszélők egyike, a ház mel­letti épületben pedig egy ko­rabeli postahivatalt rendeztek be telefonközponttal, s látha­tóak a különféle készülékek a tárcsástól a nyomógombosokig. Brantfordban a közeli jövő­ben egy nagy telefonmúzeu­mot építenek, melyben a ter­vek szerint a világon létező valamennyi telefontípust és központot kiállítják. Azt vall­ják, ezzel is tartoznak Bell emlékének, no és persze az üzleti szellemnek. Mert a leendő múzeum mellett már alapoznak egy hatalmas szál­lodát ... Roszprim Nándor mi újság AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁRNÁL?

Next

/
Oldalképek
Tartalom