Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-09 / 342. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLV. évfolyom, 342. szóm 1988. december 9., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Közös kezdés 1989. január l-jén Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának ülése Szeles körű, őszinte párbeszéd Az ülés résztvevőinek egy csoportja nyíltság, nyilvánosság, világos és pontosan megfogal­mazott TÖREKVÉSEK - A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TÁMOGATJA A PLURALIZMUS SZÉLESEDÉSÉT - DINAMIKUS PÁRTEGYSÉG: ÖNÁL­LÓ, GYORS ÉS RUGALMAS REAGÁLÁS - AD HOC-BIZOTTSÁGOK VÁLTJÁK FEL AZ EDDIGI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKAT Tegnap dr. Dányi Pálnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága. A testület elsőként megvitatta a megyei pártbizottság munkastílusa, munkamódszere fejlesztésének feladatairól és a pórtegység helyzetéről, erősítésének felada­tairól szóló Írásos előterjesztéseket, melyekhez dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Emlékeztetett arra, hogy az előterjesztések kidolgozására különbizottságok jöttek létre a testülettől kapott azon konkrét megbízatással, hogy az orszá­gos pártértekezlet állásfogla­lásából adódó és a megyei pártbizottság július 15-i állás- foglalásában meghatározott új követelmények szerint tegye­nek javaslatot a munkamód­szer, munkastílus korszerűsíté­sére, a pártegységgel kapcso­latos időszerű feladatok meg­határozására. A különbizottsá­gok teljesítették a megbízatás­ban foglaltakat. A két előter­jesztés témájában szorosan összefüggő, egymásra épülő, megvitatásuk is tehát együtt célszerű. Az első előterjesztésről szól­va dr. Jerszi István mindenek­előtt azt emelte ki, hogy a különbizottság a munkamód­szer és a munkastílus kérdé­seit taglaló két és fél évvel ezelőtti határozatából az időt álló elemeket megtartotta, s azokat egészítette ki olyant konkrét javaslatokkal, amelyek az országos pártértekezlet ál­lásfoglalásából természetsze­rűleg következnek. Utalt arra, hogy az Írásos javaslat vitá­ban született, amely jó néhány ponton nem is zárulhatott le: az előterjesztés több része al­ternatív megoldásokat tartal­maz. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta: a javaslatok a jelen helyzet ismeretében fogalma­zódtak meg, s nyilvánvaló, hogy a munkamódszer és a munkastílus folyamatos korsze­rűsítésére van szükség. A pórtegység kérdésköréről szólva a különbizottság azon véleményét hangsúlyozta, hogy új módon kell értelmezni a pártegység lényegét, megvaló­sításának módjait, eszközeit. A különbizottság arra az állás­pontra jutott, hogy nem a tel­jesség igényével dolgozza ki a pártegység erősítésének fel­adataira vonatkozó javaslatát, mivel a jelenlegi helyzet min­denekelőtt a politikai-cselekvé­si egység erősítését igényli. Az ideológiai és szervezeti kérdések megválaszolása első­sorban a központi pártszervek leiadata, az erre vonatkozó igényt folyamatoson jeleznie kell a megyei pártbizottságnak is. A különbizottság munkájá­ban sokat vitatott kérdés volt, hogy a mindenre kiterjedő, monolitikus egységre, vagy az alapkérdésekben való elvi-po­litikai egységre van-e szükség. A különbizottság végül is az utóbbi mellett foglalt állást, mert úgy ítélte, hogy ez szol­gálja a párt tömegbefolyásá­nak és akcióképességének erő­sítését. Végezetül arra muta­tott rá a megyei pártbizottság titkára, hogy a pártegység megteremtésének, erősítésének feladatait folyamatosnak kell tekinteni, hiszen ezzel kapcso­latban is újabb és újabb kér­déseket vet fel az élet. A külön­bizottságok előterjesztései A munkastílus, munkamód­szer továbbfejlesztéséről szóló írásos előterjesztés a megyei pártbizottság feladatait a kő­vetkező fő irányokhoz csopor­tosította: a párton belüli és a társadalmi demokratizmus szé­lesítése, a politikai-mozgalmi módszerek fejlesztése, széles körű, őszinte párbeszéd, nyílt­ság és nyilvánosság, a testü­let törekvéseinek világos és pontos megfogalmazása, az önálló helyi politizálás meg­teremtése. A megyei pártbi­zottság mindezen célok érde­kében javítja döntéseinek elő­készítését, tudatosan törekszik a témák sokoldalú megközelí­tésére. Feltárja és összehan­golja a különböző érdekeket. Támogatja a pluralizmus széle­sedését és a politikai intéz­ményrendszer fejlesztését. Szá­mít a megye állami és társa­dalmi szerveinek az érdekek intézményes megjelenítésében betöltött szerepére, önállósá­gára és felelősségére. Épít a párttagság, a megye lakossá­gának kezdeményezéseire, ja­vaslataira. Gyorsítja a dön­tési folyamatokat. A másik írásos előterjesz­tés a megyei pártbizottság ki­emelten fontos feladatának minősíti a pártegység javítá­sát az átfogó reform támoga­tásában, a demokratikus szo­cializmus értelmezésében és és az ezt szolgáló tennivalók­ban, valamint a pártélet de­mokratizálásában, a pórtmun- ka hatékonyabbá tételét segí­tő cselekvés megteremtésében. Ugyanakkor leszögezi, hogy az új minőségű pártegység folya­matos megteremtése alapvető egyetértést igényel abban, hogy szükséges a meghatáro­zó jellegű, progresszív világ- tendenciákhoz való kapcsoló­dásunk: kedvező hatásúak a szocialista országok egy részé­ben kibontakozó relormlolya- matok; a pórtmunka megúju­lása az önállóság és felelős­ség növelését, a pártdemokrá­cia fejlesztését feltételezi; alapvetően fontos a politikai (F«lytatós a 3. oldalon) A földrengés­katasztrófa miatt Gorbacsov hazautazott a Szovjetunióba Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke, az SZKP KB főtitkára csütörtökön, közép-európai idő szerint a délutáni órákban New York-ból felesége és a ve­zető szovjet államférfiak kíséretében hazarepült a Szovjetunióba. A főtit­kár a földrengés-kataszt­rófa miatt lemondta to­vábbi amerikai program­ját, valamint azt köve­tően tervezett kubai és nagy-britonniöi látogatá­sát. Mihail Gorbacsov a Kennedy repülőtéren, el­utazása előtt mondott kö­tetlen beszédében han­goztatta, hogy az igen súlyos katasztrófa miatt kell sürgősen hazatérnie, a szerencsétlenség hely­színén egyébként már ott van a Nyikolaj Rizskov mi­niszterelnök vezette kor­mánybizottság. Sürgős in­tézkedéseket tesznek, hogy segítsenek a szörnyű tra­gédia áldozatainak s ma­ga is részt kíván venni ezekben az erőfeszítések­ben. Gorbacsov közölte, hogy aznap reggel beszélt tele­fonon Reagan elnökkel éí Bush alelnökkel. Mindket­ten őszinte részvétüket fe­jezték ki az amerikai nép nevében az áldozatok hozzátartoziónak és a szovjet kormánynak. Mihail Gorbacsov végül meleg szavakkal mondott köszönetét a new york- ia'k vendégszeretetéért; ba­rátságuk megnyilvánulá­sáért. (A katasztrófáról szóló jelentés a 2. oldalon.) Harmatos József elnök köszönti a tagságot Egyesült az Új Barázda és a Dunavölgye Tsz Vagy másfél évtizede vető­dött fel először a gondolata az egyesülésiek, amikor még mindkét szövetkezet közel.azo­nos tárgyi és személyi feltétel­lel hasonló színvonalú terme­lést folytatott. Második eszten­deje már közös vezetéssel dol­gozik a rendkívül jó eredmé­nyeket felmutató mohácsi Oj Barázda Tsz és az újmohácsi Dunavölgye, ezalatt főkozato- san érlelődött annak' feltétele, hogy együtt tevékenykedjenek tovább. Tegnap a mohácsi és a ho- morúdi köz-, majd részközgyű­léseken döntött a tagság az egyesülésről, úgy, hogy az Új Barázda és a Dunavölgye 1989. január 1-jétől mohácsi Új Barázda Tsz néven gazdál­kodik tovább. Ezzel a 10 391 hektáros tsz területileg és ter­melési értékében legnagyobb termelőszövetkezete lesz Bara­nyának a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinát után megyénk második legnagyobb mező­gazdasági nagyüzemeként. A mohácsi és a hamorúdi közgyűlést, majd a homorúd! részközgyűlést követően - me­lyen dr. Cseh Sándor, a Ba­ranya Megyei Tanács mező­gazdasági osztályvezetője gra­tulált a tagság elhatározásá­hoz és kívánta, hogy immár együtt és az eddigieknél is eredményesebben haladjanak tovább a maguk választotta úton - délután a mohácsi Kossuth moziban tartották meg a mohácsiak részközgyűlését. Az elnöklő Hámori György pórtalapszervezeti titkár kö­szöntötte a tagságot és o nyugdíjasokat, utalva arra, hogy régi elhatározás vált va­lóra, s az egyesüléssel a tag­ságon és a vezetésen a sor, hogy bizonyítsák: együtt még többre mennek. Szépné dr. Dókity Erzsébet jogtanácsos is­mertette a január 1-jén életbe lépő és az elfogadott módo­sításokkal kiegészített alap­szabályt, majd megválasztot­ták a jelölő- és a szavazat­szedő bizottságot. Stark József, a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot a tisztségviselőkre, a bizottságok elnökeire és tagjaira, majd a jelölőlistára fedettekről a titkos szavazás döntött. Kleisz György ismertette az egyesült gazdaság jövő évi terveit, kiemelve, hogy az ered­ményeket és a hatékonyságot kell tovább növelniük, jöve­delmezőbb gazdálkodást foly­tatni az ésszerű takarékosság érvényesítése mellett, hisz nincs más lehetőség. Dr. Biró Sándor, a Baranya Megyei TESZÖV titkára is a két tsz döntéséhez gratulált, az anya­gi és az emberi oldal együtt- létét jelölve meg a közös bol­dogulás zálogául. Szabó Sándor, a szavazat- szedő bizottság elnöke ismer­tette a titkos szavazás vég­eredményét. A szavazatok alapján az egyesült Új Baráz­da tsz elnöke: Harmatos Jó­zsef, elnökhelyettese: Kapcsa József né, Kleisz György és EberhardI György, az ellenőrző (Folytatás a 2. oldalonj A Pannonvin villányi borpalackozójában új, nyugatnémet töltősoron dolgoznok többek kö­zött kanadai és szovjet piacra is. Fotó: Prokszo László

Next

/
Oldalképek
Tartalom