Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-08 / 341. szám

2 Dunántúli napló 1988. december 8., csütörtök A magyar sajtó napja (Folytatás az 1. oldalról) A belügyminiszter Kiváló Társadalmi Munkáért kitünte­tésben részesítette Nagy Tibort, a városi televízió operatőrét. Az elismerést Paksy László al­ezredes, főkapitány-helyettes adta át. A belügyminiszter a Tűzbiztonsági Érem ezüst fo­kozatát adományozta dr. Mé­száros Attilának, a Dunántúli Napló főmunkatársának, aki az elismerést Török Béla alezre­des, megyei tűzoltóparancsnok­tól vette át. A Mecseki Bá­nyász nívódíját Békéssy Gábor felelősszerkesztő-helyettes kap­ta. Vízhányó Imre, a Mecseki Bányász felelős szerkesztője a Hátország és Polgári Védelem országos parancsnokától kitün­tető diplomát kapott. Rónaszéki Ferencné, a Du­nántúli Napló munkatársa a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését kapta. Iglói Zoltán, az MTI pécsi szerkesztőségének vezetőjét a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter nívódíjban ré­szesítette. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége nívódíját kapta Sóvári Gizella szerkesztő és Litauszky János rendező „Szoboravató" című filmjükért. Magyar Lajos-díjat kapott dr. Havasi János, a Dunántúli Napló munkatársa. Az elisme­rést Mitzki Ervin főszerkesztő adta át. Arany Mikrofon-díjjal tüntették ki Kovács Zoltánt, a pécsi rádió munkatársát. Az elismerést Kerner Lőrinc fő- szerkesztő adta át. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a Népfront Mun­káért kitüntető jelvény ezüst fokozatát Balázs Mihálynak, a jelvény bronz fokozatát Reil Józsefnek, az MTV pécsi kör­zeti stúdió munkatársainak adományozta. A Népszabadság Kiváló Ter­jesztője plakett kitüntetésben részesült Kupái Gábor terjesz­tési előadó (BM Lapkiadó V.), Marczi Mihály igazgató (Kesz­tyűgyár 2. sz. gyára), Patay Árpád osztályvezető (megyei hírlaposztály), Kiss Miklós hír­lapkézbesítő (Pécs, 1. postahi­vatal), Patócs Kornélné hírlap­felelős (Pécsvárad, posta), Né­meth Lajos csoportvezető (Pécs, Postaigazgatóság), Ba­ranyai Tihamérné hírlapkézbe­sítő (Pécs). A Dunántúli Napló Kiváló Terjesztője plakettet kapott Hostock Ede postahivatali ve­zető (Mohács), Keller Jánosné postahivatal-vezető (Erdős- mecske), Bocz Ernöné hírlap­felelős (Hosszúhetény), Borsos Mihátyné hírlapárus (Pécs, 1. postahivatal), Rab Ferenc, a Dunántúli Napló főmunkatái- sa. A kitüntetéseket, elismeré­seket Bodó László, a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és Varga Sándor, •a Postaigazgatóság vezetője adta át. Az ünnepség fogadással zá­rult, ahol dr. Szirtes Gábor megyei titkár mondott pohár- T<öszöntőt. A Vörös Újság megjelené­sének 70. évfordulója alkal­mából szerdán ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vá­lasztmánya a Magyar Sajtó házában. Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és pro­paganda osztályának vezetője méltatta az ünnep jelentő­ségét. Ezt követően Pálly József, a MUOSZ elnöke emlékezett a 100 évvel ezelőtt született Szakosíts Árpádra. Az ünnepi ülésen átadták az Újságíró Szövetség kitün­tetéseit. Az életművet elisme­rő Aranytollat ezúttal 17 új­ságíró kapta, közte Pákolitz István, József Attila-díjas köl­tő, a Jelenkor nyugalmazott szerkesztője. Az 1988-as esz­tendő újságírói tevékenysé­géért odaítélt nivódíjat a •nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió munkatársai közül tizenhármán, a Szocialista Új­ságírásért kitüntetést tizen ve­hették át, köztük dr. Grün- wald Géza, az Universitas cí­mű lap felelős «zerkesztője. Az ülést követően koszorú- zási ünnepséget tartottak a Vörös Újság emléktáblájánál. Gorbacsov felszólalása az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az i. oldalról) Részletesen foglalkozott vé­gezetül a szovjet vezető a szovjet-amerikai kapcsolatok­kal is. Kijelentette, az Egye­sült Államok következő kor­mányzata, amelyet George Bush, a megválasztott elnök alakít meg, olyan partnerre talál a Szovjetunióban, amely kész hosszú szünetek, kitérők nélkül folytatni a párbeszédet a realizmus, a nyíltság és a jóakarat szellemében, arra tö­rekszik, hogy konkrét ered­ményeket érjen el a napi­renden szereplő kérdésekben. Ezek a kérdések átfogják a szovjet—amerikai viszonyt és a nemzetközi politika minden fontos kérdését. „Mindenekelőtt arról van szó, hogy következetesen ha­ladjunk előre a hadászati tá­madó fegyverzet 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés megkötése terén, megőrizve a rakétaelhárító fegyverrend­szerekről megkötött szerző­dést" — hangoztatta Gorba­csov. Ugyancsak feladatként jelölté meg azt, hogy dol­gozzák ki a vegyi fegyverek fel­számolásáról szóló szerződést, megállapítva: a Szovjetunió megítélése szerint megvan a lehetőség arra, hogy 1989 e téren döntő év legyen. Ugyan­csak tárgyalni kell az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. Gorbacsov rámutatott: a szovjet-amerikai tárgyaláso­kon a lehető legszélesebb as­pektusban kell foglalkozni a gazdasági, a környezetvédel­mi és a humanitárus problé­mákkal is. A szovjet vezető sajnálkozá­sának adott kifejezést, hogy Afganisztánból nem sikerült még a megállapodásban elő­irányzottnál is hamarabb: ez év végéig kivonni a szovjet csapatokat, de — mondotta — nem kíván vádaskodni. Ja­vasolta: — Január 1-jével léptesse­nek életbe teljes fegyverszü­netet. Ettől az időponttól a szembenálló felek megtarthat­ják azt a területet, amely bir­tokukban van. — Ugyanettől a dátumtól meg kell szüntetni az Afga­nisztánnak szánt fegyverek szállítását. — A széles körű koalíciós kormány megalakulásáig Ka­bulban és más, stratégiai je­lentőségű városokban állomá- soztassanak békefenntartó ENSZ-erőket. — Hívjanak össze az ENSZ keretében nemzetközi konfe­renciát, amelyen Afganisztán semlegesítéséről és demilitari- zálásáról tárgyalnának. Gorbacsov közölte, hogy a Szovjetunió kész két- és több­oldalú alapon is részt venni az Afganisztán békés újjáépí­tését szolgáló erőfeszítésekben. A szovjet vezető beszédé­ben — az emberi jogok nap­ját méltatva — szólt arról, hogy igen nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kér­désnek a Szovjetunióban. Han­goztatta: már megalkotott s az előkészületben lévő szovjet törvények biztosítják, hogy sen­kit ne különböztessenek meg politikai, vallási nézetei miatt, a jogrend biztosítani kívánja a lelkiismereti, a gyülekezési, a szólásszabadságot. — A Szovjetunióban senki nincs le­tartóztatásban politikai okok­ból — mondotta Gorbacsov, egyúttal rámutatva: a jogi rendelkezések nem vonatkoz­nak azokra, akik közönséges, iHetve óllomellenes bűncselek­ményeket követtek el (mint a kémkedés, a terrorizmus), bár­milyen indítékból cselekedtek is. A főtitkár szólt arról, hogy országa a helsinki ajánlások szellemében rendezi a ki- és beutazási előírásokat, a csa- 'ládeavesítéseket. A külföldi rá­dióadások zavarásának meg­szüntetése jelzi a nézetét, hogy politikai kérdéseket politikai eszközökkel kell megoldani. Helyi idő szerint 13, közép­európai idő szerint 19 órakor a New York-i öbölben fekvő Kormányzó-szigeten megkezdő­dött Mihail Gorbacsov talál­kozója Ronald Reagannal és George Bush-sal. A szovjet vezető az ENSZ-ből érkezett a szigetre, ahol két házigazdája már várta a bejáratnál, és a verőfényes időben szívélyesen üdvözölte. A találkozó előtt az amerikai elnök üdvözölte azt a hírt, hogy a Szovjetunió kész hagyományos haderejének csökkentésére. - Ez amerikai cél is - mondotta, utalva ar­ra az amerikai kívánságra, hogy a Szovjetunió nagyobb arányban csökkentse erőit, mint az Egyesült Államok. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy amerikai részről „igen építő­nek" tartják a szovjet javasla­tokat. Mihail Gorbacsov láthatóan jó hangulatban érkezett a két­órásra tervezett munkaebédre, amelyen a vezető politikusok tanácsadóinak szűk köre vesz részt (a teljes létszám 14 fő). A szovjet vezető a tudósítók kérdéseire válaszolva nyoma­tékosan cáfolta, hogy reform­jával, szerdai javaslataival szemben 'ellenállás lett volna a Szovjetunióban. A csúcstalálkozó Mihail Gor­bacsov, Ronald Reagan és George Bush mintegy negyed­órás eszmecseréjével kezdő­dött, majd a politikusok mun­katársaik kíséretében vettek részt a munkaebéden. Annak megkezdése előtt Reagan el­nököt az újságírók megkér­dezték: válaszol-e az Egyesült Államok a szovjet haderőcsök­kentési lépésre. Az elnök vá­lasza: „a kérdésről tovább tárgyalunk: egyébként ha (a szovjet csökkentések következ­tében) Amerika fölényben ma­radna, azt kiigazítanánk, mert nem törekszünk fölényre". A szerda esti szovjet—ame­rikai találkozó után Ronald Reagan, George Bush és Mi­hail Gorbacsov rövid sétát té­ve szívélyesen elbeszélgetett. Közép-európai idő szerint a késő esti órákban Gennagyij Geraszimov és George Shultz külügyminiszter sajtótájékozta­tót tartott. Geraszimovot, a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivőjét meg­kérdezték, hogy Szergej Ahro- mejev marsall visszavonulása összefüggésben van-e a csök­kentési döntéssel, amely - amerikai értesülések szerint — vitatott volt a szovjet katonai vezetésben. Geraszimov elmondotta, hogy . Ahromejev marsall egészségi okokból vonul vissza, de Mi­hail Gorbacsov tanácsadója­ként továbbra is tevékenyke­dik majd. Dmitrij lazov, hon­védelmi miniszter változatlanul ellátja hivatalát, közölte a szóvivő. Motorkerékpáros rendőrök diszkiséretében vonul Mihail Gor­bacsov és kíséretének konvoja december 6-án az amerikai városba érkezését követően a manhattani kerület második su- gárútján MTI telefotó Aranytoll Pákolitz Istvánnak Pákolitz István szerkesztői munkája elismeréseként a sajtó napján Aranytollat ka­pott. Húsz éven át dolgozott olvasószerkesztőként a Jelen­kor folyóiratnál. Szerettünk volna vele be­szélgetni a szép elismerés kapcsán, de sajnos, beteg­sége miatt erre nem volt al­kalmunk. Őszintén sajnáljuk azt is, hogy emiatt a kitün­tetést sem tudta személye­sen átvenni. Pihenőre kény­szeríti őt a betegség, akiről a munkatársak, a pécsi köl­tők a mindig tevékeny em­ber pólyáját rajzolták meg. 1955-ben jött Pécsre az akkoriban megjelenő irodal­mi lap, a Dunántúlnál dol­gozó Szántó Tibor kérésére. 1961-től 1976-ig a Magyar írók Dél-dunántúli Csoport­jának titkára, mind a mai napig elnöke. Jelentős sze­repet vállalt és vállal a ré­gió irodalmi életének szer­vezésében. 1980-ban nyug­díjba vonult, de továbbra is a Jelenkor szerkesztőbizott­ságának tagja maradt. írásaiban és verseiben a problematikus, kiélezett em­beri helyzeteket, a folyto­nos jobbra törekvés igényét fogalmazza meg. Szót emel az erőszak, a kapzsiság és a hazudozás ellen. Költői és emberi közérzete — mint ír­ja — nem jó, mert életét megkeseríti a nemtörődöm­ség. Elítéli a könyöklést, az ököljog és az erőszak egyre nagyobb mértékű terjedését. Tárcáiban, szépprózai alko­tásaiban ezeknek ad han­got. Csaknem hetvenévesen ma is alkot, a Dunántúli Naplóban rendszeresen meg­jelennek versei és „Pepita füzetemből" összefoglaló címmel visszaemlékezései. A Pécsi Nyári Színház tervei között szerepel, hogy a kör­zeti televízióval közösen be­mutatják Szamárkút című gyermekregényének színpadi változatát. Bizonyára sok örömet sze­rez még mindazoknak, akik rendszeresen olvassák mű­veit és figyelemmel kísérik közéleti munkásságát. Sz. K. Észak-amerikai tájakon A napfény állama Sunshine State. A floridaiak így, azaz Napfény államnak becézik az Atlanti-óceánba nyúló félszigetet, s nem ok nélkül. A napsütéses órák szá­ma meghaladja évente a há­romezret, s a Mexikói-öböl fe­lőli részen ritkaságszámba megy, ha nyáron beborul az ég. (E partvidék legnagyobb városában St. Petersburgban borult időjárás esetén a vá­ros napilapjának délutáni ki­adását állítólag mindenki in­gyen megkapja, kárpótlásul az elmaradt napsütésért. Hogy így van-e, nem tudtuk ellen­őrizni, hisz ottjárttunkkor szik­rázó verőfényben fürdött a vá­ros ...) Florida a turisták paradicso­ma. Hónapokat lehetne eltöl­teni ebben az államban, s ga­rantáltan nem unatkozna az ember, hisz annyi a látnivaló. Nekünk csupán néhány nap adatott meg e csodálatos vi­déken való utazásra, így ter­mészetesen csak benyomáso­kat szerezhettünk. Milyeneket? A vendéglátást szó szerint ér­tik, tehát tényleg vendégül látják az idegeneket. A szál­lodák és motelek az autópá­lyák mentén, a kis- és nagy­városokban elképesztően nagy mennyiségben és választékban várják a betérőket. Pénztárcá­ja alapján ki-ki eldöntheti, hogy napi 150 dollárért a Sheratonban vagy 20—30 dol­lárért a számtalan hálózat va­lamelyik moteljében tölti az éjszakát. Hogy az előbbi mi­lyen lehet, nem tudom, de az tény, hogy ezekben a min­den dolgozó számára elérhető motelekben — egy amerikai munkás két-három óra alatt megkeresi ezt a 20—30 dollárt — zuhanyfülkés, légkondicio­nált szoba, színes tévével, te­lefonnal, az udvaron úszóme­dencével fogadja a vendéget. A motelek többségében nincs étterem, az viszont egyáltalán nem ritka, hogy különféle étel­és italautomaták, jégkocka- készítő berendezések, ruhamo­só és -szárítógépek állnak ren­delkezésre. A szállodák és motelek kö­rül kisebb, nagyobb szolgálta­tási központok épültek, üzem- anyagtöltő-állomásokkal, ét­termekkel, üzletekkel, szuper- és hipermarketekkel, repülőtér­nagyságú parkolókkal. A nap­közben is villogó neonreklá­mok, zászlók, feliratok, a nap­fényben csillogó különböző színű papírfűzérek felhívják a figyelmet a Texaco benzinkút- ra, a K-Mark áruházra, Pizza Hut büfére, a Bonanza étteremre, a Kentucky Fried Chicken falatozóra ... A ver­seny kitapintható, így egyálta­lán nem meglepő, hogy min­denhol udvariasak és készsé­gesek, mosolyognak és meg­kérdezik, elégedettek voltunk-e a kiszolgálással, ízlett-e az étel. S teszik ezt minden eről­ködés — legalábbis nem lát­szik — nélkül, magától értető­dően. Az árakból nem derül ki, hogy „kiemelt üdülőöve­zetben” vagyunk, a sült csirke, a sör nem kerül többe, mint például az Ohio-i Cincinnati­ban. nem próbálnak „átvágni". Floridában élmény autózni: a többnyire négysávos utak narancs- és citromligetek, pál­mafák között kanyarognak, a tavakat és mocsarakat remek hidak ívelik át, a napközben „néma” városok előtt óriási reklámok hívják fel a figyel­met, mit nézzünk meg. A ki­sebb helységekben a házak szinte a tájba olvadnak, az épületek körül gondosan ápolt, feltehetően naponta öntözött és hetente nyírt pázsit zölded, sokszínű virágok pompáznak. A Mexikói-öböl menti kikötők­ben jachtok és motorcsóna­kok ezrei ringatóznak, a kagy­lótörmelékektől fehérlő stran­dokon, földnyelveken napoz­nak - ezeken a szabad für­dőhelyeken is mindenütt óriási parkolókat építettek, szinte a tengerig lehet behajtani —, az idősebbek napernyők, pálmák árnyékában ücsörögve olvas­gatnak, a valószínűtlenül kék óceánban gyerekek hancuroz- nak... Este, amikor enyhül a pá­radús forróság, megélénkülnek a városok, az utakon Chevro­letekkel, Hondákkal fiatalok száguldoznak, a parkolókban a motorháztetőn ülve ham­burgert, pizzát esznek, harsog a rádió, táncolnak. Roszprim Nándor TISZTELT VÁSÁRLÓIT, HOGY DOMBÓVÁRI FIÓKJÁNÁL 1988. december 27—31-ig leltárt tart, emiatt az árukiadás szünetel. a dombóvári önkiszolgáló raktár CSAK DECEMBER 27-ÉN TART ZÁRVA. A leltáridőszak alatt pécsi, szekszárdi és mohácsi fiókunk készséggel áll vásárlóink rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom