Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-04 / 337. szám

Folytatódott a szakszervezetek országos tanácskozása Anyanyelv és nemzetiségi tudat (Folytatás az 1. oldalról) nulnunk új módon együttmű­ködni. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak érdeke, hogy a dolgozókat olyan szakszerveze­ti mozgalom szervezze egység­be, amelynek munkával szer­zett tekintélye, tömegbázisa, önálló politikai arculata, ér­dekvédelmi koncepciója van. Van ereje a napi harchoz, ál­láspontja realitásokra épül és az alkotmányos rendet elfo­gadja, így képes csak a közö­sen kidolgozott politikát — nem megalkuvó módon, hanem kri­tikai szemlélettel, a kulturált politizáláshoz szükséges kellő önuralommal — támogatni. — Manapság — helyesen —, nagyon sokat foglalkozunk a politikai intézményrendszer fej­lesztésével. De a politikai rendszer működtetésének cél­ja az ember boldogulásának elősegítése, ennek alap­ja pedig a termelés ha­tékonyságának állandó és folyamatos növelése. Ezzel a szükségesnél jóval kevesebbet törődünk, s ez mai gondjaink egyik forrása. A magyar gaz­daság igen alacsony haté­konysággal működik, nemcsak a fejlettebb nemzetgazdasá­gokhoz viszonyítva, hanem ön­maga lehetőségeihez mérve is. Okát én elsősorban elmé­leti tévedéseinkben látom. Kettőre akarok csak utalni. Az egyik: a szocializmus kor­szakát nem vegyestulajdonú, hanem kizárólag társadalmi tulajdonú gazdaságnak fogtuk fel, miközben nem alakítottuk ki azokat az ösztönzőket és kényszerítő eszközöket, ame­lyekkel a társadalmi tulajdon nagyobb hatékonyságát tud­tuk volna biztosítani. A má­sik ilyen téves felfogásunk megítélésem szerint az, hogy az állom olyan ellátási fele­lősséget vállalt a négy évti­zed alatt magára, amit nem tud és nem is tudhat a ter­melőerők mai színvonalán biz­tosítani. Ezen akarunk változtatni, ezt hirdettük meg, amit önmagá­ban is nagyon nehéz lesz tel­jesíteni, elsősorban a szem­léleti konzervativizmus miatt. Nehezíti felismerésünk gyors megvalósítását az a tény is, hogy az elmúlt 15 esztendő alatt akkora külföldi adósság­állományt halmoztunk fel, amely a gazdaságot lassan eljuttatja a működésképtelen­ség határáig. Ezt kívánja meg­előzni az a program, amelyet a múlt év szeptemberében az Országgyűlés elé terjes^et- tünk. Látszik, hogy e rövid távú, három-négy esztendős prog­ram megvalósulását is nagyon nehéz megélni, mert minden, amiért itt ma ebben a terem­ben bíráltak 'bennünket - ezért merek így fogalmazni, mert nemrég még miniszter- elnök voltam — az nem más, mint amit megfogalmaztunk a kormányprogramban. Nem több, sőt, talán valamivel ke­vesebb is. — A mostani tanácskozáson is csak kevés olyan igény fo­galmazódott meg, amely nem lenne jogos, csak éppen most nem teljesíthető, nagyon egy­szerű prózai okból - nincs miből. Én tehát nem a kor­mány vagy a vezetés számá­ra kérek türelmet és megér­tést, hanem az ország szá­mára és az ország érdekében. Ezt a kormányt - amely fel­vállalta szinte a lehetetlent - nem kényszeríteni kell, ahogy ma itt egy felszólalásban el­hangzott —, hanem segíteni, kritikával, vitával, ha okot ad ró, jó szóval, de mindenféle­képpen a valóságban meglé­vő érdekkonfliktusok feltá­rásával. Az esti órákban az építők székházában befejeződött a vita a szakszervezetek orszá­gos tanácskozásának írásos dokumentumai és a szóbeli ki­egészítés felett. A tanácsko­zás második napján 52-en mondták el véleményüket. A szerkesztőbizottság meg­kezdte munkáját, s vasárnap reggel a tanácskozás Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárá­nak vitazárójával folytatódik. (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban Wollart Já­nos, a szövetség titkára be­számolt a kongresszusi elő­készületekről, majd Hambuch Géza főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az országos vá­lasztmány beszámolójához. A vita megnyitásával a dél­előtti és délutáni ülésszako­kon összesen 18-an kaptak szót. A szenvedélyes hangú, gyakran nyíltszíni tapsot ki­váltó hozzászólások között jó néhány baranyai, illetve dél­dunántúli küldött gondolatait is hallhattuk. A felszólalók töbsége egy nemzetiségi lét­feltételként jelentkező problé­Reagan elnök teljes joggal büszke az amerikai—szovjet kapcsolatok, ezzel a kelet­nyugati viszony javításában elért eredményekre és ezt ki is fejti majd Mihail Gorba- csovnak - hangoztatta Rea­gan nemzetbiztonsági tanács­adója. Colin Powell tábornok pénteken a Fehér Házban tá­jékoztatta a sajtót Ronald Reagan és George Bush szer­dai, New York-i találkozójá­ról a szovjet vezetővel. Amerikai részről nem készül­nek új javaslatok előterjeszté­sére, de készek reagálni, amennyiben Mihail Gorbacsov aznapi, az ENSZ-ben elhang­zó beszédében kezdeményez - mondotta. A szovjet vezető tavalyi amerikai látogatása óta meg­szilárdította vezető szerepét a Szovjetunióban, ahol sokrétű változásokra került sor - vé­lekedett Powell, hozzátéve: a szovjet vezetés változatlanul igen nehéz problémák előtt áll a nemzetiségi nyugtalan­ságok miatt, illetve az ország ma, a német anyanyelv ügyé­ben; a kétnyelvű oktatás gya­rapításáért és a nemzetiségi tudat elmélyítéséért emelt szót. örvendetes, hogy több huszonéves fiatal is szenvedé­lyesen kiállt a kétnyelvűség, a német szó természetes hasz­nálata ügyében, családban, közösségben és az élet vala­mennyi területén németlakta vidékeinken. A kongresszus nyelve is mindvégig német, közben szinkron tolmácsok fordítanak. A vita délután 6 óráig tar­tott; a kongresszus vasárnap reggel fél 9-kor folytatja munkáját a további hozzászó­lásokkal. W. E. gazdasági teljesítményének javításáért vívott küzdelmé­ben. A két ország vezetői a New York-i munkaebéden át­tekintik majd a fegyverzetkor­látozási tárgyalások állását. Az INF-szerződés végrehajtása jól folyik — mondotta Powell -, a hadászati fegyverek csök­kentése kérdésében pedig a kidolgozott közös tervezet alapján megvizsgálják: ho­gyan áll a helyzet most és milyen lépéseket kíván tenni a januárban hivatalba lépő Bush elnök. Az amerikai kormány egy­idejűleg nyilvánosságra hozta félévi jelentését a kongresz- szusnak a fegyverzetkorlátozósi egyezmények végrehajtásáról. Ebben leszögezi, hogy a krasznojorszki szovjet radar­állomás leszerelése elenged­hetetlen a további fegyverzet- korlátozási egyezmények meg­kötéséhez. A rutinjellegű je­lentésről azonban Powell azt mondotta, hogy az nem hoz újat, s nem áll majd előtér­ben a tárgyalásokon. Eredményeket elismerő / ■ ■■ ff m r r w - I w II f es jovot varo csucstalalkozo Egy szóra: Értékeink Á Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének 10. kongresszusa (Munkatársunk telelonjelen- tése) Egy olyan állandó rovat­nak, amelynek a mottója az, hogy „Egy szóra”, ha csak lehetséges, illik valóban egyet­len szóból álló címet adni. Bevallom, ez most igen nehéz volt, mert sok olyan fontos szó közül 'kellett kiragadni csupán egyet, melyek mind­egyike, pontosabban az álta­luk takart fogalom mindegyi­ke, igen nagy szerephez ju­tott a SZOT háromnapos or­szágos értekezletének már az első óráiban. Ha valaki statisztikát készí­tene arról, hogy a szakszer­vezetek képviselőinek hozzá­szólásaiban mely szavak hang­zottak el legtöbbször, bizo­nyára listavezetők lennének a demokrácia, megújulás, érdek- védelem, szövetség, kérés, kö­vetelés és értékeink megőrzé­se, védelme — és itt most ki­fejezetten szellemi értékeink­ről szólunk. A pedagógusok, tudások, művészek képviselői valameny- nyien elkeseredett hangon til­takoztak a szellemi munka, az oktatás, a tudományos kuta­tás és a művészet, általában az értelmiségi munka elérték- telenítése ellen, és szót emel­tek az ellen a szerencsétlen megfogalmazás ellen is, hogy ezek ún. „nem termelő" ága­zatok. Kétségtelen, hogy e foglalkozási ágakban dolgo­zók munkáját, annak eredmé­nyét nem lehet közvetlenül mérni. Ez azonban nem je­lentheti azt, hogy a már em­lített ágazatokat a maradvá­nyok elosztásával próbálják fenntartani. El kell ismerni, be kell látni végre - és nem csupán szavakkal -, hogy nincs társadalmi felemelkedés nemzeti kultúra nélkül, hogy nincs jövedelemteremtő ké­pesség képzett állampolgárok nélkül. Bizonyos területekkel bőkezűbben kell bánni, de ez a jelenlegi helyzetben csak úgy oldható meg, ha az el­osztás logikája változik meg. Ha azt mondják, hogy az értelmiség tevékenysége nem elég hatékony, s ez a szem­lélet megmarad, és tovább folytatódik a szellemi munka degradálása, ez előbb-utóbb öngyilkossághoz vezet. A ko­moly, felelősséget és őszin­te aggodalmat tükröző hoz­zászólások közül külön kiemel­ném Horváth Sándor színmű­vészét, a színész szakszerve­zet elnökéét, cuki szellemi éle­tünk általános romlásának okait elemezte. Nem enged­hetjük meg, mondta, kijelen­tését a jelenlévők hosszú tapssal kifejezett egyetértés­sel fogadták, hogy valódi ér­tékeinket eldobjuk, helyébe hamis értékrend lépjen, hogy szaporodjon a képzetlen, mű­veletlen emberek száma, és ilyen módon szűk látókörű em­berek kerüljenek döntéshozó pozícióba. Idézem: „Ha va­lamitől védeni kell ezt az or­szágot és népet, akkor ez az. Nem engedhetjük meg, hogy szellemi életünk, kultúránk si­várrá váljon, hogy tehetsé­geink elkallódjanak, hogy Ma­dách tragédiájának rémisztő látomása, a falanszter-szín a magyar szellemi életen telje­sedjen be.” Dücsö Csilla (Folytatás az 1. oldalról) a horvát és a szerb kulturális minisztériumok képviselői. A kongresszuson jelen volt Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első tit­kára, Horváth Lajos, a Bara­nya Megyei Tanács elnöke, va­lamint Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke. Mándity Marin főtitkár te­kintette át először a szövetség utóbbi öt évének munkáját, leszögezve azt, hogy a nemze­tiségi kérdés iránt nemcsak az érdeklődés, hanem a tenni- akarás is megnőtt hazánkban. Ennek bizonyítéka a készülő nemzetiségi törvény, illetve a Baranya megyében megalko­tott megyei nemzetiségi taná­csi rendelet. A szövetség je­lenlegi centrális felépítése megérett a módosításra. A főtitkár, továbbá az Országos Választmány beszámolója és a hozzászólások is sürgették a nemzetiségi iskolahálózat bő- vitését, tartalmi javítását, hi­szen a szövetség központi prog­ramja az anyanyelvápolás. A másik fontos bázis a nemzeti­ségi klub, a színjátszó-, a néptánckor, o nemzetiségi kul­túra igazi bázisa azonban a család. A városiasodás, a fal­vakból való elvándorlás, sajnos az asszimiláció felé hat. In­tézményesen, a szövetség esz­közeivel és egyénenként, a nemzetiségi mivolt vállalásá­val lehet esak küzdeni a be­olvadás ellen - hangzott nem­csak a főtitkár, hanem számos hozzászóló véleménye is. Takács Gyula, Baranya Me­gye Tanácsának elnöke tuda­tos megyei nemzetiségpolitika eredményeiről adhatott szá­mot: — Baranya ragaszkodik nemzetiségi jellegéhez - hang­súlyozta, és az egyén, a megye és az ország javára is kama­toztatni kívánja ezt a jelle­get. Területi szervezet meg­alakulása segíthetné a továb­biakban a közös célokat, amennyiben ezt a kongresz- szus elfogadja. Tatai Ilona mint olyan et­nikai csoportok képviselőit üd­vözölte az egybegyűlteket, amelyeknek jelenléte egyidős a magyar államisággal. Az MSZMP állásfoglalását hang­súlyozva. aktív kisebbségvé­delem és támogató nemzeti­ségpolitika programjáról szó­lott. Alapvető emberi jog, ugyanakkor politikai érdek ha­zánkban, hogy az egyén szuve­rén módon dönthessen nemze­tiségi hovatartozásáról, él­hessen jogaival. Végül hang­súlyozta, hogy a kongresszus jelentős támogatást adhat a nemzetiségi törvény megalko­tásához. Huszár István össz-nemzeti ügynek mondotta a nemzetisé­gi kérdést, új integráló erő­nek, amely világszerte a fi­gyelem középpontjában áll. Stanko Danicevic elismerően szólt hazánk nemzetiségpoliti­kájáról, a nap folyamán pe­dig számos hozzászóló elemez­te - sokszor általánosságok­ban, de konkrétan és kritiku­san is a szövetség munkáját és a nemzetiségi lakosság ten­nivalóit. Gállos Orsolya Jubileumi koncert Brandstötter György köszönti a 30 éves kórust Fotó: Proksza László Harmincéves a pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa 1958 októberében Pécsi Ka­marakórus néven alakult meg az az együttes, amelyet ma o Nevelők Háza Komarakórusa néven ismer a hazai és a nemzetközi kórusmozgalom. A jubileum alkalmából két kon­certet rendeztek a hét vé­gén; pénteken a Székesegy­házban, szombaton pedig a Liszt Ferenc-teremben, mind­két hangverseny műsorán az elmúlt három évtized sikeres számaiból is szerepelt né­hány, és új művek bemutató­jára is sor került. Tegnap este a Liszt Terem­ben Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy vezényletével lépett pódiumra a kórus. A közön­ség hosszas tapssal köszöntöt­te Dobos Lászlót, a Zeneisko­la igazgatóját, aki a kórus megalakulása után néhány évig Tillai Auréllal együtt ve­zette az együttest. Brand staf­fer György, a megyei tanács művelődési osztálya helyettes vezetője a tanács és a Kó­rusok Országos Tanácsa névé* ben köszöntötte a jubilánst. Ezután a Mátyás király utcai iskola kiskóruso énekelt egy madrigált Kunos Juditnak, az iskola nyolcadikos tanulójának vezényletével, majd a pécsi kórusok képviselői nyújtották át virágaikat és jó kívánságaikat. Végül Ujváriné Fűzi Ágnes, a művelődési osztály csoportve­zetője a városi tanács nevé­ben mondott gratuláló szava­kat, Szkladányi Péter, konter­ten közreműködő, a Pécsi Szimfonikus Zenekar ügyveze­tő igazgatója pedig az Amtmann Prosper Emlékérem­mel tüntette ki a Nevelők Há­za Kamarakórusát. G. T. Iskolapadban a nyelvtanárok Francia« németül, magyaroknak Francia hölgy tart német nyelvi továbbképzést magyar pedagógusok számára e hét végén Pécsett, a TIT nyelvisko­lájában. Kissé furcsa felállás... Am az ellentmondás csak lát­szólagos: Inge Laveau, a bor- deaux-i Goethe Intézet tanára német nyelvet oktató általános és középiskolai pedagógusok számára vezet szemináriumot. Egy külföldi ■*- mondják — sakkal könnyebben átérzi a nyelvtanulás nehézségeit, mint­ha az anyaország előadóját bíznák meg a feladattal. No, persze arról szó sincs, hogy szombaton a megyéből, vasárnap Pécsről érkező szak­tanárokat a nyelvre kellene ok­tatni. Többségük nemzetiségi származású, sokan nemzetisé­gi kétnyelvű iskolában tanítják a németet. Inkább olyan fi­nomságok elsajátítása a cél, mint „az olvasási készség és megértés fejlesztése”, vagy — az ősszel Pécsváradon megtar­tott hasonló kurzus tematiká­ja: a hallás utáni tanulás. (Ennek olasz előadója volt!) Mint Boros Jánostól, a nyelv­iskola német szekciójának ve­zetőjétől megtudtuk, jelenleg. 69 országban 165 Goethe In­tézet működik. Ebből is látha­tó, mennyire komolyan veszi az NSZK a német kultúra és nyelv terjesztését a nagyvilág­ban. (Hazánkban egyelőre csak Budapesten működik ilyen intézet.) A szeminárium ingyenes, az étkezés és az utazás költsé­geit is a Goethe Intézet állja, amely ezt az alkalmat felhasz. nálva újabb jelentős könyv- ajóndék-csomaggal gazdagí­totta a TIT pécsi nyelviskolá­jának könyvtárát. H. J. A BEREMENDI CEMENT- ÉS MÉSZIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG tájékoztatja kedves vevőit, hogy 1988. DECEMBER 1-JÉTÖL — a 350—10-es zsákolt cementre 10° „ árkedvezményt adunk. Régi ár: 1790 Ft tonna. Kedvezményes ár: 1611 Ft tonna. — Mész és mészhidrát termékeinknél továbbra is érvényesítjük a szezonális kedvezményes árainkat. — Égetett, darabos mész. Régi ár: 1435 Ft tonna. Kedvezményes ár: 1190 Ft tonna. — Mészhidrát, zsákolt: Régi ár: 1925 Ft tonna. Kedvezményes ár: 1605 Ft,tonna. Tájékoztatásul közöljük, hogy termékeink árát 25% AFA Tüzépen történő megrendeléskor 1,5% á forgalmi adó terheli. Termékeinkkel kapcsolatos bővebb felvi­3 BCM Rt. kereskedelmi csoportja ad a 13-122; a 80-524-es telefonszámon, vagy a 12-210-es telexen. 2 vasűmapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom