Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-30 / 362. szám
2 Dunántúli napló 1988. december 30., péntek A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai és eszközrendszere (Folytatás az 1. oldalról.) A gazdaságpolitikai célok követelményeivel összhangban a termelés és a belföldi felhasználás változása - az 1988. évihez képest - az alábbiak szerint prognosztizálható. Bruttó hazai termék termeié, se k'b. 0 százalék, ipari termelés -1—0 százalék, országos építés-szerelés kb. -2 százalék, mezőgazdasági termékek szerelése 0-1 százalék. Bruttó hazai termék belföldi felhasználása kb. —1 százalék, lakosság fogyasztása kb. 0 százalék, egy főre jutó reáljövedelem kb. -1 százalék, közösségi fogyasztás -8-7 százalék, népgazdasági beruházások 1 — 2 százalék. Amennyiben a külgazdasági egyensúly, illetve a termelés a tevezettnél kedvezőtlenebbül alakul, a belföldi felhasználást (a beruházásokat és a fogyasztást) nagyobb mértékben kell csökkenteni; kedvezőbb helyzetben viszont a többletet részben a külgazdasági egyensúly javítására, részben a szerkezetátalakítás gyorsítására, illetve a szociális feszültségek enyhítésére lehet fordítani. Gyorsítani a gazdasági szerkezet átalakulását a) A gazdasági szerkezet átalakulásának gyorsítása érdekében — a csökkenő ibellíöl-. di felhasználás mellett is — bővül a jövedelmezően gazdálkodó szervezetek mozgásszabadsága, javulnak a vállalkozási tevékenység feltételei, egyúttal a kínóict bővítésének új lehetőségei nyílnak meg. Az önálló, versenyképes vállalkozások fejlődési lehetőségeit bővíti az importgazdálko- dás, az árak és a bérek alakításának, a vállalati vezetők anyagi elismerésének számottevő liberalizálása, valamint a gazdálkodás felesleges adminisztratív kötöttségeinek oldására irányuló folyamatos kormányzati munka. A vállalkozások élénkülését segíti az értékpapírpiac fejlődése, az üzleti bankok gazdálkodási önállóságának növelése, azok bekapcsolódósa a lakossági és a devizapiaci teendők végzésébe. A tulajdonosi viszonyok racionális átrendeződését célozza az állami vagyontárgyak értékesítésének, bérbeadásának ösztönzése és az állami vágyó n'k eze lés imtézm ényei nek kiépítése. A tőkeáramlás bővülését, a szervezeti rendszer korszerűsítését segíti elő a társasági törvény működése, és az ennek hatásosabb érvényesülését elősegítő átalakulási törvény 1989. évi bevezetése, valamint a vállalati és szövetkezeti törvény módosítása. A gazdasági szerkezet átalakítását az állam 1989-ben a korszerűsített exportpályázati rendszer működtetésével, központi mű szaki-fejlesztési eszközök nyújtásával, a vegyes- váHalatok alapításához, a központi gazdaságfejlesztési programok 'megvalósításaihoz járuló, illetőleg a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben megjelölt egyéb tevékenységek fejlesztését segítő kedvezmények alkalmazásával, a külföldi tőke beáramló sónak ösztönzésével, a külföldi beruházások védelmére nyújtott garanciákkal, az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésével, a foglalkoztatási problémák egy része megoldásának átvállalásával segíti. A technológiai korszerűsítést a vállalati beruházások erősödő szelektivitás mellett megvalósuló növekedése is támogatja. Egyes, népgazdasági szinten kiemelt fejlesztési célok megvalósítását az állóm központi forrásokkal is segíti. Törekedni kell arra, hogy a beruházásokban érdemlegesen növekedjék a külföldi működőtöké részvétele. Erősödik a piac szerepe b) A terv megvalósításának alapvető feltétele a hatékony ár- és pénzügypolitika, a szigorú, de szelektív vásárlóerő- szabályozás és a határozott antiinflációs kormányzati magatartás is. Ezért a szabadárak körének bővülésével és kevesebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerepe. Az áraknak a hatékonyság növelésére kényszerítő hatását az importverseny erősödése, a világpiaci, külkereskedelmi árak nagyobb befolyásoló szerepe, a támogatások mérséklése is fokozza. A kormány határozott szándéka, hogy — amennyiben a béremelések a teljesítményekkel összhangban alakulnak — az áremelkedés mértéke alacsonyabb legyen az 1988. évinél. Az inflációs hatások felerősödését piacépítő tevékenységgel, szigorú költségvetési és monetáris gyakorlattal, a rendelkezésre álló árhatósági és intervenciós eszközökkel (taktikai vásárlásokkal, az állami készletek mobilizálásával, célzott kínálatbővítő akciókkal) kívánja meggátolni. A kormány az év közben szükségessé váló intézkedéseknél is azokat fogja előtérbe helyezni, amelyek kevésbé járnak az árszínvonal növekedésével. Az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainál, a termelői és fogyasztói támogatósoknál szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. A kormány nagyobb szerepet szán a piaci hatásokra megvalósuló szelekciónak, csökkenti a központi támogatásokat, beleértve a gazdálkodók differenciálódását gátló támogatások és preferenciák megszüntetését. Elő kell segíteni a felszámolási és szanálási jogszabályok érvényesítését, gyorsítani az e téren meghozott döntések végrehajtását. A költségvetés szükséges bevételei érdekében átmenetileg a gazdálkodó szervezeteknek 4 százalékos pótadót kell fizetniük. A stabilizációs program végrehajtása érdekében a kormány előkészületeket tesz arra, hogy 1990-től átfogó, lépéseiben összehangolt ár-, költségvetési, bér- és szociálpolitikai reform indulhasson ■meg. Ezzel is összefüggésben folytatódik a kormányzat szervezeti rendszerének korszerűsítése. Fokozni a verseny- képességet c) A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban döntően a gazdasáv gos kivitel fokozása biztosítsa az export szükséges növekedését. A kivitelt a külpiaci pozíciók megtartása és javítása mellett, főleg a fejlett tőkés és a fizetőképes fejlődő országok piacán kívánatos bővíteni. A gazdaságtalan exportot és az ehhez kapcsolódó támogatásokat gyorsabb ütemben kell leépíteni. A konvertibilis import szabályozásálban lényeges változás történik a behozatal liberalizálásának megkezdésével. Ennék eredményeként 1989-, ben elsősorban a fejlett technológiát és technikát meghonosító gép- és allkotrészim- port növekedhet. Erősödjön az import kínálatbővítő szerepe. A behozatal elsősorban a liberalizált termékkörben nőhet. A kormány több éves program keretében kívánja kiterjeszteni, majd teljesebbé tenni az import liberalizálását. A rubel elszámolású külkereskedelemben törekedni kell a fizetőképes kerestettél alátámasztott importlehetőségek feltárására. Az Idegenforgalomban nemzetközi versenyképességük fenntartásával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a vendéglátás színvonalának emelésével kell és lehet a konvertibilis bevételeket növelni. A kínálat bővülésének hatására a külföldiektől származó devizabevételék a tartózkodási időt meghaladóan növekedjenek. A lakosság valutaeílátási rendszerének fenntartása mellett további intézkedésekkel kell megalapozni az idegenforgalmi aktívum növekedését. A rubel elszámolású idegenforgalom aktívuma legyen összhangban a fizetési mérleg követelményeivel. d) A termelés szerkezetének változását mindenekelőtt a tartósan gazdaságos konvertibilis export erőteljes növelése, továbbá a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és színvonala —, az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi követelmények nyomán — igen differenciáltan alakul. A feldolgozóiparban — főként a gépek és alkatrészek hazai piacán —, az import liberalizálása erős versenyhelyzetet hoz létre, ami a gazdaság más területein is javítja a hatékonyabb termelési szerkezet kialakulásának feltételeit. A rubel viszonylaté kivitelnek —, a behozatali lehetőségek mérséklődése miatti — kényszerű szűkülése egyes, főként gépipari vállalatokat nehéz helyzetbe hoz. Ezek termelés- és jövedelemkiesésüket csők a rubelexportra fejlesztett kapacitásaik átalakításával és leépítésével, intenzív szerkezetváltással, új piacok feltárásával tudják részben vagy egészben ellensúlyozni. Az alapanyagipar termelése döntően a hazai kereslet és a külpiaci konjunktúra függvénye. A támogatások csökkentésének hatása elsősorban a szénbányászatban, a vaskohászatban és a műtrágya- gyártásban jelentkezik a gazdaságtalanná váló termelés és export mérséklésében. Az energiafelhasználás —, átlagos időjárási viszonyokat feltételezve —, az 1988-ra tervezett szint körül alakulhat. Ezen belül maximálisan ki kell használni a rubel elszámolású importtehetőségeket. Az élelmiszergazdaságban számottevő támogatáscsökkenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igényekhez és a hazai kereslethez. Az állattenyésztésben a gazdaságtalan termelés egy részét fel kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazdaságos és alacsony importigényű szántóföldi termelés; a zöldség- és gyümölcstermelésben fenn kell tartani a kistermelők érdekeltségét. A konvertibilis export növelése elsősorban a magas feldolgozottságú, megfelelő árakon értékesíthető élelmiszergazdasági termékekből kívánatos. Az építőipar új ágazati irányító szervezetének alapvető feladata az, hogy a kínálat mind teljesebb körben, gazdaságosan és jó minőségben elégítse ki a csökkenő, szerkezetében változó keresletet. A tartósan veszteséges építőipari szervezeteket — beleértve a nagyvállalatokat is — át kell szervezni, illetve szükség esetén fel kell számolni. e) Az infrastrüktúrában a távközlés jelentősen fejlődhet. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciójához a szolgáltatások dinamikus növekedéséből származó saját források, a vállalati és a lakossági tőke bevonása, valamint az állami támogatós szolgáljanak anyagi fedezetül. A távbeszélőhelyek száma 5 százalékkal nő; a telexhálózat és az informa- tíkaszolgáltatásokbon az adat- állomások száma bővül. A közlekedésben —, az áru- szállításban és a tömegközlekedésben egyaránt —, az összességében romló műszaki feltételek mellett is meg kell őrizni a működőképességet. Az országos úthálózat fejlesztésének csökkenő költségvetési támogatását a lakossági és a vállalati forrósok bevonásával kell pótolni. A vízszolgáltatásban további, az egészségre ártalmas vizű településeken kell megteremteni a közműves ivóvíz- ellátás feltételeit. Gyorsul a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszerrel összefüggésben kiemelt városok szennyvíztisztítóinak építése. Folytatódnak a Balaton vízminőség-védelmével kapcsolatos beruházások. Folytatódik a veszélyes hulladékok kezelésére és a levegőszennyezés csökkentésére kidolgozott programok végrehajtása. A technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások számonkérése erősit- se a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a gazdálkodási folyamatokban. Hő a vállalati beruházások részesedése f) A beruházási politikának a termelésben a technológiai korszerűsítést kell szolgálnia. Az állami beruházások aránya csökken, a vállalati beruházások részesedése nő. A vállalati beruházások volumenének mintegy 8 százalékos bővülése erősödő szelektivitás mellett valósulhat meg. A fejlesztési tevékenység orientálását, differenciálódását szolgálják a gazdálkodás jogi, intézményi és pénzügyi feltételeiben bekövetkező változások. Erőteljesen törekedni kell arra, hogy a technológiakorszerűsítésben, a beruházásokban érdemlegesen növekedjék a külföldi tőke részvétele. Ezzel összefüggésben bővülhet a konvertibilis gépimport is. A központi beruházások körében a távközlés és a felső- oktatás prioritása mellett, a többi területen —, a várható feszültségék ellenére is —, döntően csők a folyamatban lévő fejlesztések megvalósítása finanszírozható. g) A közösségi fogyasztás a költségvetési kiadások szükséges visszafogásával összhangban reálértékben csökken. Különösen nagy mértékben mérséklődik a védelemre, a központi államigazgatásra fordítható pénzeszközök reálértéke. h) A nagyobb arányú szerkezetváltós következtében a munkáltatók által kezdeményezett munkaerőmozgás, a munkaerő területi és szakmai mobilitása gyorsul. A struktúraváltás hatására a munkanélküliek száma emelkedik. A szakképzetten munkaerő munkában maradási és elhelyezkedési lehetősége romlik, és egyes szakmákban nehezen lesznek munkába állíthatók a pályakezdők is. Az átmenetileg munka nélkül maradók szociális biztonsága érdekében be kell vezetni a munkanélküli segély rendszerét. A pénzek felhasználását azokra a területekre (Borsod, Komárom, Nógrád, Szabolcs- Szatmár) kell koncentrálni, ahol a foglalkoztatási gondok kiélezettek. Növekvő pénzügyi eszközök szoglálják a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztését, valamint a gazdasági szerkezet korszerűsítésével 'koncentráltan érintett térségek problémáinak megoldását. Jelentősen emelkedik a Területfejlesztési és Szervezési Alap költségvetési támogatása. Kiemelten kell kezelni a vaskohászat és a szénbányászat termelési szerkezetének átalakításával járó problémák megoldását, meg kell kezdeni az észak^magyarországi régió fejlesztési koncepciójának megvalósítását. Árak, bérek, nyugdíjak, segélyek i) A gazdasági szerkezet át- alakításánqk forrásigénye és a külkereskedelmi egyensúly javításának követelménye miatt a lakosság fogyasztása nem növelhető, a reálbérek — az ideinél kisebb mértékben (4— 5 százalékkal) — tovább csökkennek. Az elkülönült kereset- szabályozás megszűnik, a bérek növelésében, ágazati arányainak kialakításában nagyobb szerepet kap az intézményes érdekegyeztetés. Az egészségügyben, oktatásban és közművelődésben dolgozók bérelmaradásának mérséklését az átlagos béremelésen felül 4,1 milliárd forint összegű központi bérnövelés szolgálja. A központi ár- és díjváltozások a ráfordításokat jobban tükröző árarányok kialakítását, a költségvetési támogatások mérséklését, a takarékosabb felhasználást segitik elő. A jelentősebb termék- és szolgáltatáscsoportok közül az átlagosnál jobban drágulnak egyes alapvető élelmiszerek, a háztartási energiahordozók, a személyszállítás, a gyógyszer, a vezetékes ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a személygépkocsi, a hírlapok, valamint egyes postai szolgáltatások. Az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának háromnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellátásban részesülteknél . ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyugdíjak, a nyugdíjszerű rendszeres ellátások, a házastársi póttek, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 forinttal, májusban további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi rétegként különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A szakmunkás- tanulók teljes köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyermekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyersanyagnormákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociális támogatás lehetőségei. A gazdálkodási kötöttségek oldásával, a fogyasztásicikk- import részleges liberalizálásával is javítani kell a kínálatot. A piaci verseny élénkítésével elő kell segíteni, hogy — az alacsony jövedelműek keresletének megfelelő — olcsó cikkek választéka bővüljön. 45-50000 új lakás A lakásellátottság javítását 45—50 ezer — ezen belül 4000 állami — lakás építése szolgálja. A személyi tulajdonú lakások építésére, vásárlására felvehető kölcsönök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakossági terheket a gyermekszámtól függően differenciált törlesztési támogatás és emelkedő szociálpolitikai kedvezmény mérsékli. Nagyobb vállalati támogatás segítse a fiatalok első lakáshoz jutását. A tanácsi bérlakásoknál a viz- és csatornaszolgáltatásokra vonatkozó átalánydíj beveze021601, 055829, 055522, 055862, 055644, 056062, 024014, 022267, 056300, tése, valamint a felújítások központi támogatásának csökkentése azt szolgálja, hogy a lakók tehervállalása közeledjen a saját lakásukban élőkéhez, s egyidejűleg mérsékelhetők legyenek a költségvetési terhek is. A szociális és egészségügyi ellátás feltételeit elsősorban a megkezdett kórházrekonstruk- ciók folytatásával, valamint a műszerállomány korszerűsítésével lehet javítani. Folytatni kell az intézményi gazdálkodás és finanszírozás korszerűsítését. Az általános iskolákban a csökkenő gyermeklétszám nyomán javulnak az elhelyezési feltételek; külön program segíti a hátrányos helyzetű iskolákat. A középfokú oktatásban a nagy létszámú korosztályok elhelyezése érdekében a meglévő — eddig más célra hasznosított — helyiségek átvételével és újak építésével tovább kell folytatni az intézményhálózat bővítését. A Szakképzési Alap bevezetésével növekszik a vállalatoknak a gyakorlati képzésben való érdekeltsége. A felsőoktatást kiemeltén kell fejleszteni. Ennek érdekében gondoskodni kell a működés színvonalának megőrzéséről, és jelentősen növelni kell a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot. Folytatódik a legnagyobb egyetemek rekonstrukciós programja, megkezdődik az ELTE új fizikai tömbjének építése. * A gazdaságpolitikai és az 1989. évi népgazdasági terv jóváhagyásával a kormány tudatosan a korábbi évekhez képest jóval nagyobb kockázatot vállal annak érdekében, hogy a gazdaságban bővüljön a vállalkozói mozgástér, fokozódjon a piaci viszonyok térhódítása és a verseny szelekciós hatása. Az import kezdődő liberalizálása magában rejti annak a veszélyét, hogy a konvertibilis áruforgalom előirányzott aktívuma — a behozatal számítottnál nagyobb növekedésé miatt — kevesebb lehet, másrészt az új bérgazdálkodási rendszerben fennáll annak a kockázata, hogy a béremelések jelentősen meghaladják a teljesítményekkel alátámasztott mértéket.. Az új gazdaságirányítási elemek nagy mértékben növelik a kormány és a gazdálkodó szervezetek, ezen belül a vezetők (vezetői testületek) és a kollektívák, továbbá az érdekképviseleti szervek felelősségét is a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A kormány az árak, a bérek és a külgazdasági egyensúly alakulását év közben folyamatosan figyelemmel kiséri. Beavatkozni azonban csak a tervezettől lényegesen eltérő folyamatok korrekciója végett áll szándékában. Ezt elsősorban az ár- és az árfolyampolitika, a fiskális és a monetáris irányítás eszközeinek alkalmazásával kívánja elérni. 024015, 025091, 022059, 055480, 056149, 055371, 023607, 021705, 023031, A nyeremények Siklóson, a Központi Áruházban, Felszabadulás u. 21, szám alótt ÁTVEHETŐK, a sorsjegy és a pénztárblokk együttes leadásával egyidejűleg. GRATULÁLUNK A SZERENCSÉS NYERTESEKNEK! A „MERUKER KARÁCSONY" akcióban, a SIKLÓSI KÖZPONTI ÁRUHÁZBAN megtartott sorsoláson az alábbi sorsjegyek Ikerültek kihúzásra; 8000 Ft-os vásárlási utalványt nyert: 056118, 5000 Ft-os vásárlási utalványt nyert: 055982, 3000 Ft-os vásárlási utalványt nyert: 023801. 18 db 500 forintos vásárlási utalványt nyertek:
