Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-28 / 360. szám

1988. december 28., szerda Dunántúli napló 3 Kora tavaszi időjárás Szombat óta kora tavasz: időjárás uralkodik Baranya megyében. Harkányban példá­ul 13—14 fok meleget mértek. A megyei nappali átlaghőmér­séklet 8—12 fok között ala­kul. Éjszakánként nem, vagy alig fagy. A rendhagyó idő­járási változás, ami nem szo­katlan év végén megyénkben —, érezteti a hatását a nö­vényvilágban. Az első erdei hóvirágot Nagypeterdről hoz­ta be egy néni a Széchenyi térre, ahol csokorját húsz fo­rintért kínálta. Hasonló áron kélt el a Zselioből származó erdei ibolya is a pécsi főpos­ta előtti alkalmi standon. A Mecsek északi lankáin bimbó- sodik az illatos hunyor, de néhol már kinyílt az erdészek szerint. A pagonyi meteoroló­gusok azt mondták, hogy a mediterrán hangulatú idő to­vább tart. Lakások közvetlen piaci Az országos átlag fölött értékesítésre Baranyában nőtt a tejfelvásárlás Továbbra is támogatják a háztáji tejbegyűjtést A Bázis Dél-dunántúli Épí­tőipari Vállafat megkezdte a lakosság részére történő köz­vetlen lakásépítést és értéke­sítést. Az első 30 lakás a pé- tsi Egri Gyula út 54-56. szám alatt máris vevőre talált. A vállalat egy új üzletága bein­dult. Dr. Bilonka Béla, a Bázis Lakásértékesítési Iroda vezető­je: A Lakásépítő üzemigazgató­ságunk nem lakáscélú épület­ből alakított ki tíz 1, tíz 2 és tíz 2,5 szobás összkomfortos la­kást. Azokat szeptember 16-30. között nyilvános értékesítésre thirdettük meg. Az OTP Bara­nya Megyei Igazgatóságával felvettük á kapcsolatot, hogy a vevők hitelezését intézze. Az OTP a többszöri szerződés­egyeztetés után végül is októ­ber 31-én elzárkózott, így félő volt, hogy a pénzügyi és hitel- feltételek január fejei várható változása miatt vevőink lehe­tetlen helyzetbe kerülnék. Dr. Dabay Gábor, a Siklós és Vi­déke Takarékszövetkezet elnö­ke jött a segítségünkre és há­rom nap alatt megszületett a megállapodás. A takarékszö. vetkezet- pécsi kirendeltsége biztosítja a kölcsönszerződések megkötését és vállalatunk megbízásából intézi az adás­vételi szerződések ügyviteli te­endőit.- Mennyibe kerültek ezek a lakások és milyen hitelfeltéte­lekkel lehetett azokat megvá­sárolni?- Ezt a harminc lakást fix 19 000 Ft/m2 áron adtuk el a jogszabály szerinti feltételek­kel, tehát a vételnél az része­sült előnyben, aki a vételárból a legtöbb készpénzt teszi le. A hiányzó részt idén még 3%- os kedvezményes kamatozású hosszúlejáratú állami kölcsön­nel egészíti ki a siklósi taka­rékszövetkezet. Januártól ez a komat már 18,5%-os, plusz az 1%-os kezelési költség. Vevő­inknek sem mindegy tehát, hogy milyen hitelfeltételekkel jutnak a hiányzó pénzhez.- Van egyáltalán fizetőké­pes kereslet lakásokra?- A jelentkezéseknél tett ajánlatok (a vételár zöme kész­pénz és minimális a hitel­igény) ellenére a szerződéskö­tésekig sokan visszaléptek a vásárlástól, avagy nem tudták teljesíteni a készpénz ajánla­tukat. Az odaítélés során ösz- szeállított névsor egynegyede megváltozott, így az eredetileg számbajöhető hiteligények is jelentős mértékben megnőttek. Ezzel együtt karolta fel az ügyet a siklósi takarékszövet­kezet. Van igény és fizetőké­pes kereslet a lakossági érté­kesítésre épített lakásainkra. Idén is nagyobb iakásszám át­adással számoltunk, de a vál­lalat képtelen volt annyit fi­nanszírozni a banki hitelszűkí­tés miatt, amennyit szeretett volna, ugyanakkor a lakossági pénzintézetek hitelkeretének szűkössége is visszatartó erő volt.- Mennyire éri meg egy ki­vitelező vállalatnak a piacra történő lakásépítés?- Mivel a külső megrende­lések egyre apadnak, így kény. telenek vagyunk kitölteni mun­kával a kapacitásunkat. Ez a vállalatnak jelentős többlet, munkát és kockázatot jelent, mégis olyan lépés, melyre fel kell készülnünk, hisz mindin­kább ez a megoldás jelenti a jövőt, így olyan lakásigények kielégítésére vállalkozhatunk, melyek nem az eddig ismert típuselrendezésben gondolkod­va biztosítják az otthonterem­tés lehetőségét, és melyre van fizetőképes kereslet.- Az első 30 lakás tehát vevőre talált.,Épít-e még töb­bet is a Bázis szabad értéke­sítésre?- Igen, Baranyában, So­mogybán is. Pécsett, az Illyés Gyufa utcáiban négy 14 és kettő 15 lakásos társasházat építünk. A lakások folyamatos átadása 1989 márciusában kezdődik. A pécsi Dugonics és Csillag utcai tömbbelsőben jö. vő évben kezdjük láncházas- sorházas elrendezésben 32 la. kás építését. Kaposváron a fövő é\/ben 18 lakást adunk jpt, újbbb 100 lakás építését már megkezdtük. Siófokon 163 lakás építésének megkezdésé­vel és folyamatos átadásával Számolunk 1989-től, míg Fo­nyódon 24 fákást értékesítünk. Ezek meghirdetésére majd csak akkor kerülhet sor az új pénz­ügyi hitelfeltételek szerint, ha majd ismertté válnak az új szabályozók. Murányi László Közeledik az év vége, és a Baranya Megyei Tejipari Vállalat szakemberei örömmel állapíthatják meg, hogy tej­felvásárlás tekintetében az idei év szinte minden szem­pontból eredményesebb a ta­valyinál. — Az összmennyiségben 4,4 százalékos emelkedés figyel­hető meg. Ezzel az eredmény­nyel, de a növekedés mérté­kével is, az országos átlag fö­lött vagyunk — mondta Schaub Mihály, a vállalat mezőgazda- sági osztályának vezetője. Az idei év a tej minőségé­ben is komoly javulást hozott. Az utóbbi időben a hagyomá­nyos fizikai minősítésről egyre több partnergazdaság vállal­ja a bakteriális minősítésre való áttérést. 1987-lben 29 állami gazdaság, illetve ter­melőszövetkezet már ebben a 'rendszerben adta át a tejet. Idén a Bikali Állami Gazda­ság és a kémesi tsz, a közel­jövőben a pécswáradi és a mozsgói tsz vállalkozik erre. A folyamatban lévő re'konst- r ukc i ók, fej őihá zá ta Iák í tó so k után további négy gazdálkodó jelentkezése várható. Az összes felvásárolt tejhez viszonyítva ma már 63,9 szá­zalékos a bakteriális minő­sítésű tej aránya, a nagyüze­meknél 73,5 százalék. A bakteriális minősítésű te­jen belül idén öt százalékkal Sikerült javítani az első osztá­lyú termék arányát. — Azok a gazdaságok, ame­lyek komolyan foglalkoznak ■ szarvasmarha-tenyésztéssel, il­letve tejtermeléssel, csakha­mar rájönnek, hogy a fejő­házak megfelelő felújítása, valamint a kötetlen tartásra való átállás jó befektetés, mindkettő nagyban befolyá­solja az eredményeket ál­lítja Schaub Mihály. — Part­nereink precízen betartják a szerződéses fegyelmet, körzet- ellenőreinken keresztül á'landó és élénk szakmai kapcsolat alakul ki közöttünk. A mennyiség és a minőség alakulásában feltétlenül sze­repe van a termelők között kialakult versengésnek. Idén, amikor a MÉM nem írta ki újra a nagy- és kisüzemi tej­termelőkhöz szóló pályázatát, a Baranya Megyei Tejipari Vállalat saját vonzáskörzeté­ben meghirdette azt. Akad még néhány anyagi jellegű ösztönzés. Ez év első tíz hó­napjában a partnergazdasá­gok 531 állatra kötöttek vem­hesüsző szerződést. Év végéig ez a szám várhatóan további 160-nal gyarapodik. Ez pedig jövőre 1 700 000 liter többlet­tejet jelent. A vállalat a to­vábbiakban is támogatja a háztáji tej begyűjtést, a csar­noki üzemeltetéseiket, és fenntartja eddig is népszerű fejőgépakcióját. Talán ennek is köszönhető, hogy a megyé­ben megállt a háztáji tehén­tartás rohamos csökkenése, a tsz-ekből kihelyezett állomány az élmúlt évihez képest csak­nem 5 százalékkal nőtt. Kaszás E. A Bázis tervezésében és kivitelezésében A közelmúltban még irodáknak használták Pécsett az Egri Gyula utcai lakóházat Nagyüzem a pécsi tejcsomagolóban Új vállalkozási törvények a Szovjetunióban Milliók kezdtek hozzá saját peresztrojkájukhoz- Magyarországon a gazdasági reform megtöl­tötte áruval az üzleteket, s a mezőgazdaságot magas szintre emelte. Bebizonyí­totta, hogy az utasításokkal szemben életképesebb a gazdasági ösztönzés ... ­Ezt A. Ny. Zaharovtál, a moszkvai Plehanov Főiskola tanárától hallottuk, aki a közelmúltban vorosilovgrádi tanártársával előadást tar­tott a pécsi szakközgazdász hallgatók előtt. Meg kell mondanom, az elismerő szavak igencsak jólestek, mindazonáltal sokkal inkább arra figyeltünk, amit ma­gukról mondanak, neveze­tesen az új vállalkozási törvényekről a Szovjetunió­ban. Ezek a magyar gazda­ság számára is nagy hord­erejűek és kihatással lesz­nek, egyebek mellett meg-’ nyithatják az útját a vál­lalatközi kapcsolatok kiépí­tésének, a szabadabb mozgásnak egymás piacain. A szovjet gazdaság rossz hatásfoka, a lakosság gyat­ra ellátása egyre elviselhe­tetlenebb, ebből a kiút csakis a gazdaság radikális reformján keresztül vezet­het. Szélesre kell tárni a kaput az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezései előtt, mindebben érdekeltté téve őket. Ezzel egyszersmind elébe lehet menni a jövő fenyegetésének is. Zaharov szerint a szovjet gazdaság­ban ma nagyfokú anyag- és energiapazarlás folyik, ami robbanáshoz vezethet. Ezért az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, a veszteségek kiküszöbölése fő kérdéssé lépett elő. Az- új szovjet vállalati tör­vényt tavaly fogadták el, s a kezdeti eredmények nem rosszak. Most a tervezés nem felülről, hanem alulról indul, s bár vannak központi megrendelések, amiket telje­síteni kell, a vállalatok önál­lóan kötnek szerződéseket és a külkereskedelem is szaba­dabb lett. Az alaptörvényt azonban egyelőre nehéz ér­vényesíteni, önmagában még nem elég - hallottuk Zaha- rovtól. Kibontakoztatására még tucatnyi kiegészítő tör­vényt is kell hozni. Ezek ki­dolgozása folyamatban van, s remélhetően a következő ötéves terv kezdetéig elfo­gadásra kerülnek. A lakossági igények kielé­gítésében elsődleges szere­pet szánnak a szövetkezetek­nek. Felismerték, ezek a sze­mélyi felelősségre építő szer­vezetek a fogyasztói igé­nyekre, a piac változásaira sokkal jobban és gyorsabban reagálnak, tőlük várják a termékek és a szolgáltatások olcsóbbá válását, a másod­lagos nyersanyagok haszno­sítását, a verseny kibontako­zását. Működésük alapjait egy éve szövetkezeti törvény­ben rögzítették, azóta a szö­vetkezetek száma — főként a szolgáltatásokban, a közét­keztetésben és a kereskede­lemben — megtízszereződött, 37 600-ra nőtt. Mindazonáltal nem min­denki nézi jó szemmel a szö­vetkezetek fejlődését, főként a tanácsi és az ipari veze­tők ellenzik, nem értik — vagy nem akarják megérteni — a szövetkezés lényegét, másodlagosnak tartják. Ezt példázza magának a tör­vénynek felemás bevezetése is, az első változatban a jö­vedelemadó majdnem 90 százalékos volt, s akik a tör­vényt megalkották, igen elé­gedettek voltak, lám a szö­vetkezetek életképtelenek. Márpedig a kezdeményezé­seknek másokkal egyenlő feltételeket kell biztosítani! Végül is megváltoztatták az adó mértékét, s most már kedvezményesebbek a felté­telek a szövetkezeteknek. A jelek szerint a szovje­tek sokat merítettek és a to­vábbiakban is meríteni kí­vánnak a magyar reform el­méletéből és gyakorlatából, s ezzel kapcsolatosan Zaha­rov számos utalással szolgált pécsi előadásában. A válla­lati, de a szövetkezeti tör­vény megalkotásakor is fi­gyelembe vették - az immá­ron húszéves múltra vissza­tekintő — magyar reform ta­pasztalatait. Két évvel ez­előtt még csak szóba hoz­ták, hogy Magyarországon bezárnak gazdaságtalanul működő üzemeket, s akkor még senki sem feltételezte, hogy ennek lehetősége az új szovjet Vállalati törvénybe is bekerül. Bekerült. A szovjetek teljes mérték­ben egyetértenek azzal a törekvéssel, hogy a magyar gazdaság fokozottabban be kíván kaDcsolódni a világ- gazdasáqba, s igyekszik mi­nél több külföldi működő­tökét bevonni. Ök is ezt akarják, felhasználva a ma­gyar tapasztalatokat is a kö­zös vállalatok alapításánál. A Szovjetunióban ez idő sze­rint 120 külföldiekkel közös vállalat működik, a befekte­tett tőke csaknem 800 millió dollár, s további 500 vegyes­vállalat alapításának terve vár jóváhagyásra. A partne­rek számát tekintve első he­lyen Magyarország áll. Kö­vetni kívánják példánkat az értékpapírok kibocsátása te­rén, de nagy az érdeklődés a magyar menedzserképzés iránt is. Hol tart, merre tart ma az átalakítás a Szovjetunióban? A nyáron volt alkalmam ol­vasni Jelcin meglehetősen kétkedő nyilatkozatát. A volt moszkvai első titkár szerint a peresztrojka kifulladt, már csak az értelmiség egy ré­szének fejében és a sajtó­ban él. Gorbacsov főtitkár októberben arra mutatott rá, a peresztrojka új szakaszába érkezett, gyakorlati előrelé­pésre és a helyzet valóságos megjavítására van szükség. Vagyis az idő a gyakorlati munkáé. Zaharov, a moszk­vai Plehanov Főiskola tanó­ra: Nem minden megy úgy, ahogyan kellene, de a vál­tozások már a valóságban érzékelhetők. Milliók kezdtek hozzá saját peresztrojkájuk­hoz. Az új, s a még ezután megszülető vállalkozási tör­vények és rendelkezések re­mélhetően ehhez ösztönző lehetőséget biztosítanak. Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom