Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-23 / 356. szám

Dunántúli napló 1988. december 23., péntek Január 10-én folytatja munkáját a parlament (Folytatói az 1. oldalról.) — A személyi jövedelemadó- módosításck sora mindezzel me.m fejezódiik be. Mint athogy arról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév ta­pasztalatai alapján, a jövő év első félévének végén értékelni kell az adóreformot, vá'aszt kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki kell dolgozni a családi jövedelem- adózás modelljét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvez­mények leépítésével egyidejű­leg az adómérték további csökkentésének a lehetőségét IS. Erre és más, az adórend­szert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visszaté­rünk — mondotta Villányi Mik­lós, kérve az Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó törvénymódosítási javaslatát megvitatva az „A" és ,,B" változótok közül válassza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. Gágyor Pál, (Budapest 13. vk.) az adóügyi ad hoc bizott­ság előadója emlékeztetett ar­ra, hogy a pénzügyi kormány­zat három menetben tervezi korrigálni az adórendszert. Most vagyunk a második fá­zisban, és a koncepcionális felülvizsgálatra egy adóév el­telte után, 1989 első felében kerül sor. Leszögezte, hogy a szüksé­ges teljesítmény-ösztönző hatás eléréséhez maximum 4—5 adó­kulcs fogadható el. A kormány által felkínált két változat kö­zül a B-variáns elfogadását javasolta Gágyor Pál. A kormány elképzelése sze­rint a nyugdíjasok esetében 96 ezer forintról 100 ezer fo­rintra kellene emelni az adó­küszöb-értékét. Az ad hoc bi­zottság szerint ez nem elegen­dő, mert továbbra is kizárnak vele olyan rétegeket az érték­teremtő folyamatból, amelyek a legtöbb erőforrással rendel­keznék. A bizottság szerint az adóküszöb értékét 120 ezer fo­rintra kellene emelni. Az ad hoc bizottság előadó­ja elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságban 108 ezer forintos javaslatot fogadtak el. Gágyor Pál kérte, hogy amennyiben a képviselők nem fogadnák el a 120 ezer forintot, az elnök te­gye fel szavazásra a 108 ezer forintos indítványt is. Szót kér a vitában: Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Ácsai Nagyközség Közös Tanács elnöke, Balogh László (Békés megye, 14. vk.), a bé­kési Egyetértés Mgtsz elnöke, Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítmé­nyi főmérnöke, Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák várpa­lotai bányaüzemének főakná- szo, Kosztolánczi Jánosáé (So­mogy m., 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár nyugdíjas varrónője, Simon Béla (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 6. vk.), a Lenin Kohászati Művek gyárrészleg­vezetője, Gulyás Gyula (Sza- bolcs-Szatmár m., 17. vk.), a beregdaróci Barátság Mgtsz kertészeti ágazatvezetője, Gas- parik János (Komárom m., 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat csapatvezető vájára, Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napkö­ziotthonos óvoda óvónője, Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti ügyvédi Kamara elnöke. Gágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tá­jékoztatta ezután az Ország- gyűlést a testületnek az ülés szünetében tartott tanácsko­zásáról, amelyen a vitában el­hangzott módosító indítvá­nyokról foglaltak állást. Esze­rint a bizottság az adótáblá­kat illetően megerősítette a kormánynak a „B” variációra tett javaslatát. A kiegészítő munkát végző nyugdíjasok adómentes jöve­delmének felső határával kap­csolatban a testület - 12 igenlő és egy ellenszavazat­tal, illetve egy tartózkodás mellett — úgy döntött, hogy a 108 ezer forintos küszöbérté­ket támogatja. Az adómentes sáv 60 ezer­ről 72 ezer forintra való fel­emelése, a lineáris adózás be­vezetése, a kétgyermekes csa­ládok kedvezményezése ügyé­ben a testület — az ezeket a javaslatokat előterjesztő kép­viselőkkel egyetértésben - úgy foglalt állást, hogy a jövő év első félévében, az adótörvé­nyek koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjesz­teni. A bizottság véleménye szerint most nem lehet érdem­ben dönteni a különböző pót; lékok módosításával kapcsola­tos indítványokról sem, ezért ezeket is az adótörvények koncepcionális vitája alkalmá­val lenne kívánatos megvizs­gálni. Ezután Villányi Miklós vála­szolt az elhangzottakra, Villányi Miklós elmondotta, hogy a pénzügyi kormányzat az adórendszer jövő évi álta­lános felülvizsgálata során tudja majd részletesen ele­mezni, hogy mennyiben fejt ki teljesítmény-visszatartó hatást a jelenleg alkalmazott rend­szer. Mindezt kiegészítette az­zal, hogy a jelenlegi adórend­szertől csak egy ésszerűbb bérrendszerrel párosulva vár­ható a kívánt hatás. Olyan felvetés is elhangzott, hogy a kormány — bár megígérte — még mindig nem dolgozta ki a családi jövedelemadó mo­delljét. A pénzügyminiszter szerint a kormányzati ígéret csupán arra vonatkozott, hogy ez a modell a jövő év első félévére készül el. Ezt az ígé­retét a kormány tartja is. Villányi Miklós javasolta a képviselőknek az adóügyi ad hoc bizottság javaslatával összhangban a kormány által előterjesztett „B“ variációnak az elfogadását, valamint be­jelentette azt is, hogy egyet­ért a nyugdíjasok adómentes jövedelme értékhatárának 108 ezer forintra történő felemelé­sével. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. A képviselők 5 el­lenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a kormány által be­nyújtott, személyi jövedelem- adó módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B” változatot fogadták el. ugyan többletjuttatást biztosí­tana, ám más tekintetben el­lentmondásos. A kedvezmény megadása ugyanis csak ak­kor lehetséges, hogy ha az adóméntes jövedelem határa továbbra is 48 ezer forint ma­rad, 55 ezer forint helyett. Ebben az esetben pedig a létminimumhoz közel élők nem kis rétege adófizetővé válik, rosszabb helyzetbe kerül. A javaslatot a képviselők elve­tették. Az Országgyűlés úgy hatá­rozott: arra kéri a pénzügy­Az Országgyűlés harmadik napján, december 22-én a szünetben is folytatódik az eszmecsere. s MTI FOTO: Kovács Attila — MTI TELEFOTO 77 ellenszavazattal, 14 tartóz­kodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes összege adómentes határaként a 108 ezer forintot fogadták el. Kovács Lászlóné fenntartot­ta azt a javaslatát, hogy már a kétgyermekes családoknak is biztosítsák a gyermekenkén­ti ezer forintos adóalapcsök­kentést. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta: a javaslat a kétgyerekesek számára minisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszakon terjessze elő a személyi jövedelemadó­rendszer általános felülvizsgá­latával kapcsolatos jelentését. Ezután az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelem- adójára vonatkozó törvény módosítását — általánosság­ban és részleteiben, a már el­fogadott módositásokkal együtt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogad­ta. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTÁL ELFOGADOTT „B" VARIÁCIÓ SZERINTI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TABLA: 0 55 000 Ft o százalék 55 001—70 000 Ft az 55 000 Ft-on felüli rész 17 százaléka 70 001 — 100 000 Ft 2 550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 23 százaléka 100 001 — 150 000 Ft 9 450 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 29 százaléka 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 35 százaléka 240 001—360 000 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 42 százaléka 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 49 százaléka 600 001 — 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56 százaléka A következő napirendi pont- ként Villányi Miklós pénzügy- miniszter terjesztette elő az il­letékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Expozéjában mindenek­előtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemle­gesség, s az értelmes vagyon­gyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ez­zel költségvetési elvonást nö­velő szándéka nincs; sőt a javaslat elfogadása esetén 1989- ben összességében némi illetékkiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hát­ralékok csökkentésével ellen­súlyozni tudják. A cégbejegy­zési illeték növelése a cégbí­róságok költségeinek részle­ges fedezetét szolgálja. A ver­senysemlegességet példák­kal bizonyította a pénzügymi­niszter. Rámutatott: a módo­sítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azokna'k az állami vállalatoknak, szövetkeze­téknek és ezek jogi személyi­séggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetniük kell, amelyék eddig mentesültek ez alól. Ez azonban nem az el­vonás növelését szolgálja, hi­szen a vállalkozók legjellem­zőbb vagyonszerzésénél, az 'ingatlan adás-vételénél, a cserénél a forgalmi érték 8 százalékára mérséklik a költ­ségként elszámolható illetéket a jelenlegi 15 százalék he­lyett. Ez az intézkedés egyút­tal a lakosságnak is kedvező, mert a jelenleginél olcsóbbá válik például az üdülő-, a föld- és a telekvásárlás, il­letve az üzletek és a műhe­lyek megszerzése. Azok a gazdálkodók, akik a beruházási célú beszerzést terhelő általános forgalmi adót csak korlátozottan igé­nyelhetik vissza, 1989-ben mentesülnék a visszterhes va­gyonátruházási illeték alól, 1990- ben pedig a megszerzett vagyon után csak 5 százalé­kos illetéket fizetnek, elkerü­lendő a kettős adóztatást. Az állami költségvetési szer­vek, a társadalmi szerveze­tek, az egyesületek, az egy­házi szervezeték, az alapítvá­nyok, a vízgazdálkodási tár­sulatok 1989-ben még men­tesek az illetékek alól. 1990- ben is csak akkor kell illeté­ket fizetniük, ha olyan gaz­dálkodási tevékenységet vé­geznek, amely után vállalko­zási nyereségadót kell fizet­niük. Mivel a kötelező szervezeti átalakítással járó vagyonszer­zést a gazdasági társaságok­ról szóló törvény mentesíti az illeték alól, a törvényjavaslat az önkéntes átalakulásra is illetékmentességet biztosít. Mészáros Győző, a terv- és költségvetési bizottság elő­adója két változtatást is ja­vasolt a törvénymódosítási in­dítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság kezdeményezése, amelynek értelmében az ille- téki ügyintézés idejét három hónapra kell csökkenteni. Ezt az indokolja, hogy az idő mú­lása következtében előálló vagyonérték-növekedés ne emelje a kivetendő illetéket. A másik indítvány arra vonat­kozott, hogy növelt összegű illetéket állapítsanak meg cégbírósági eljárás kezdemé­nyezése esetén. A bizottsági előadó — e két módosítás figyelembevételével — elfoga­dásra javasolta a kormány előterjesztését. Határozathozatal követke­zett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosí­tást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A háromhónapos ügyintézési idő előirását egyhangúlag jó­váhagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — el­lenszavazat nélkül, két tartóz­kodással — elfogadta az il­letékekről szóló 1986. évii. tör­vény módosítását. A társadalombiztosítási alap­ról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglal­kozó 1975. évi II. törvény mó­dosítását kezdeményező tör­vényjavaslat tárgyalása követ­kezett. Dr. Csehák Judit expozéja Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter ex­pozéja bevezetőjében emlé­keztetett arra, hogy majdnem száz évvel ezelőtt terjesztet­te az Országgyűlés elé a ma­gyar társadalombiztosítás át­fogó rendszerét megalapozó törvényjavaslatot Baross Gá­bor miniszter. — A társadalombiztosítási célok változatlanok — foly­tatta a minmzterasszony. — Ma is arra kell törekednünk, hogy a különböző bajok be­következésekor — amelyek nem lettek kevésbé súlyosak, viszont a számuk, fajtájuk szaporodott — legyen a mun­káltatók és a munkavállalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szolgáltatás. Le­gyen ez a rendszer világos, érthető, kiszámítható, törvé­nyes. Működjön demokratiku- sabban, vezesse önkormány­zat. Vezetése számoljon el nyilvánosan a járulékfizetők és a parlament előtt. Ellátá­sai járjanak és ne adomány­ként jusson hozzá a bajba jutott ember. Ne teher legyen a gazdaságon. Annak műkö­dését, átalakítását ne nehe­zítse. A járulékok felhaszná­lását a gazdálkodó is befo­lyásolhassa, ellenőrizhesse, legyen érdekelt a kockázatok .csökkentésében, választhas­son a különböző biztosítási formák között. A tőke- és pénzpiacon töltsön be ki­egyensúlyozó szerepet a tár­sadalombiztosítás bankja; le­gyen meggyőző szerepe a hosszú távú takarékosságban. Az 1989. január 1-jén meg­tenni szándékozott lépés — a Társadalombiztosítási Alap megalkotása — a távlati szándékok és az elvégzendő feladatok szempontjából egy­aránt a minimálisan szüksé­ges és az adott feltételek mellett maximálisan lehetsé­ges megoldás. Ezzel már biz­Folytatás a 3. oldalon) Parlomesiti tudósítás II kormánnyal közösen keresni a kivezető utat (Munkatársunk telefonjelen­tése) Miután szerdán az esti órákban csaknem kétnapos vita után az Országgyűlés a költségvetés negyedik változa­ta mellett döntött, a várako­zásnak megfelelően felgyor­sultak az események a Parla­mentben. Hogy a Ház a csü­törtöki nappal befejezhesse ez évi ténykedését, az Ország- gyűlés elnöke a mondandó Oeszédek célszerű tömörítésére kérte fel a felszólalókat. En- tek szellemében a képviselők zsütörtökön reggel hat napi­rendi pont megbeszélését ha- :ároztók el. És bár elsőként ögtön a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló törvény módosítására irányuló törvény- avaslat megtárgyalása került erítékre, annak tárgyalása cözben, de a pihenőkön is öbbször szó esett az előző lapon elfogadott költségvetés- ől. Kasó lófset baranyai kép­viselő a költségvetésnek a me­zőgazdaságot érintő hatásai­ról mondta el véleményét la­punknak. — Mivel a mezőgazdaság egész gazdaságunk része, így a költségvetésből ráeső részt nem lehet kiemelni az egész­ből. Annál is inkább, mivel az ipar és az egyéb területek szabályozása is hatással van a mezőgozdaságra. Vélemé­nyem szerint az elfogadott költségvetés nagyon feszített, sok gonddal és problémával terhelt, kemény feladat elé ál­lította az ágazatot. Helyze­tünket nehezíti, hogy a kibon­takozás lényegesen nehezebb egy stagnáló, vagy csökkenő termelést mutató ágazatban. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy romlanak piaci lehetőségeink, nincs összhang a mezőgazdasági árak és input költségek között, nem adottak az egyedi pénz- és hitelfeltételek az ágazat szá­mára. Vannak azért pozitív előjelek is. Nagyobb mozgás­teret biztosíthat a mezőgaz­daságnak is a társasági tör­vény, módot adhat a tulajdon- formák átrendezésére. Ugyan­csak a gazdálkodás eredmé­nyesebbé tételét szolgálja a bevezetett importliberalizálás, amennyiben nem következik újabb megkötés e tekintetben. Helyzetünket sajnos tényként kell elfogadni és ebből kiin­dulva feladatunk a kormány­nyal közösen a kivezető út ke­resése. A magánszemélyek jövede­lemadóját módosító törvény- javaslat tárgyában ugyan messze nem jelentkezett any- nyi felszólaló, mint a költség- vetés kapcsán, ám a beszé­dekben elhangzott javaslatok sokrétűsége és különbözősége miatt az Országgyűlés kény­szerű egyórás szünetet tartott, amíg az adóügyi ad-hoc bi­zottság, a törvényjavaslatot előkészítő bizottság és a mó­dosításra javaslatot tevő kép­viselők részvételével tárgyalta meg a javaslatokat. A bizott­ság jelentése után a Tisztelt Ház némi huzavona után fo­gadta el a törvényjavaslatot, azzal, hogy a felmerülő, de most be nem építhető módo­sításokra tett javaslatokra a következő évben feltétlenül visszatér. A téli ülésszak első három napjában többször szó­ba került a képviselők egész­ségének megóvása, tegnap mégis csak néhány perccel kettő utón mehettek ebédelni honatyáink, miután megszüle­tett döntésük az illetékről szó­ló módosító törvényjavaslat dolgában. A szünetben dr. Villányi Miklós pénzügyminisz­ter és dr. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizott­ság megbízott titkára állt a sajtó munkatársainak rendel­kezésére. A kérdésekre vála­szolva Villányi Miklós elmond­ta, hogy a vitákat hallgatva elégedett a végeredménnyel, mivel egy elvi alapon nyugvó, mai igényű költségvetést ho­zott. Külön öröm, hogy a par­lament ilyen körülmények kö­zött is konszenzusra töreke­dett. — Az eltérő vélemények nem a parlament és a kor­mány ütközését jelentik, ezek lényegesen szélesebb köröket érintenek. Megnyilvánulásuk­nak inkább örülni kell, hiszen nyilságunkat fejezik ki — mondta a pénzügyminiszter. Dr. Puskás Sándor többek között a szavazás lebonyolí­tására és a bizottsági mun­kára vonatkozó kérdésekre válaszolt. — Törekednünk kell arra, hogy a szavazás lebonyolítása pontos, precíz legyen. Ezért gyakorolnunk kell a demokrá­ciát, amihez nagyfokú toleran­cia is kell. Az élénkülő bizott­sági munkáról az a vélemé­nyem, hogy ez a későbbiek­ben még nagyobb jelentőségű lehet, nagyobb információs bázisra, szakértői vélemények­re támaszkodik. Ez esetben már partner lehet az előké­szítések során. Az Országgyűlés téli ülés­szakának legegyértelműbb döntését a Társadalombizto­sítási Alapról szóló törvény- javaslat elfogadása hozta. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter a dön­tést követő, az idei utolsó parlamenti sajtótájékoztatón mondta el, hogy az elfogadott törvényjavaslat megvalósulásá­nak biztosítékait nemcsak az irányában megnyilvánuló ál­lami garanciákban látja, nagy szükség lesz az emelkedett színvonalú gazdasági garan­ciákra is. További két javaslat megvi­tatása után az Országgyűlés befejezte ténykedését. A kép­viselők jövő januárban foly­tatják munkájukat, amikor a téli ülésszak elmaradt három napirendi pontjában hozzák meg döntéseiket. Kaszás Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom