Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-01 / 334. szám

1988. december J., csütörtök Dunántúli napló 3 Hozzászólás „A láthatatlan”-hoz A Dunántúli Napló október 27 - i számában megjelent ,,A láthatatlan" c. cikk. Szüksé­gesnek tartottam, hogy a mindnyájunkat érintő kérdésre visszatérjek. A pénzügyi vezetés közel 110 milliárdra becsüli az ún. láthatatlan jövedelmeket. Sen­ki nem vitatja, hogy e jöve­delmek mögött mély, máról holnapra meg nem változtat­ható közgazdasági okok rejle­nek. Ezen körülmények orvos­lása nélkül döntött úgy a tör­vényhozás az elmúlt év szep­temberében, hogy e jövedel­mek után is az általános elő­írások betartásával személyi jövedelemadót kell fizetni. A döntés tényét figyelembe véve nem vitatható, hogy minden magyar állampolgárnak tör­vényben deklarált kötelezettsé­ge, ha ilyen jövedelemhez jut, azt önként vallja be és az utána esedékes adót határ­időre fizesse be. A törvény elfogadását meg­előző társadalmi vita során so­A láthatatlan jövedelmeknek csak egy része jelenik meg íárg/iusult vagyonváltozásban. Nyilvánvaló, hogy ezek nyo- monkövetése könnyebb, mint a többié. De úgy gondolom, hogy az ismertetett rendszer elég garancia ahhoz, hogy az utóbbiak nagyobb hányadát is figyelemmel lehessen követ­ni. A leglényegesebb és a meghatározó persze nem ez, hanem az, hogy az állampol­gárok döntő hányada tisztes­séges, becsületes, ismeri, és ha nem is szívesen, de telje­síti adófizetési kötelezettségét. Apparátusunk sem lelkese­dik, Ka egy-egy közérdekű be­jelentést kap. Különösen nem akkor, ha az-nem tartalmazza a bejelentő adatait. Ennek el­lenére az ilyen bejelentéseket (a hatályos rendelkezések alapján) ki kell vizsgálnunk, amennyiben azoknak van rea­litása, tényszerűsége. Szeret­ném azonban megnyugtatni az állampolgárokat, hogy e beje­lentések száma minimálisnak nevezhető, az éves vizsgála­tainknak még az egy százalé­kát sem teszi ki, ugyanakkora valósághoz az is hozzá tarto­zik, hogy egy-két vizsgálatun­kat nagyyban megerősítette az efajta információ, az, amikor a becsületes magyar állam­polgár már nem tudta tovább tűrni, hogy az ő (és valameny- nyiönk) bőrére más (vagy má­sok milyen könnyen él(nek), lábbal taposva a törvényi elő­írásokat. Adófizetési kötelezettségünk törvényből fakad, állampolgári kötelezettség. Tudom, hogy a nehezedő gazdasági körülmé­nyek között adót fizetni nem öröm. Kérem megértését. Az adóhatóság (ellenőrzési) mun­kája nem diszkriminatív, ha­nem természetes kötelezettség. Az elmúlt időszakban és a jö­vőben is arra törekszünk, hogy munkánkkal a köz érdekét (is) képviseljük, úgy végezzük munkánkat, hogy feleslegesen a tisztességes állampolgárokat ne zaklassuk. , Górván János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága igazgatója Gyártógép már van Hit tud a duna- szekcsői vályogtégla? kan érveltek úgy, mint Hárs­fai István. Feltehető a kérdés: ,,Mekkora bevételről, adóról van szó, egyáltalán érdemes vele foglalkozni?" Könnyűszer­rel kiszámítható, hogy" ha e jövedelmeket csak a legala­csonyabb adóalappal rendel­kezők realizálnak, akkor is 20—22 milliárd forint adóbe­vételt jelentene, amennyiben mindenki becsületesen teljesí­tené az állampolgári kötele­zettségét. Tehát a kormány a tárgyévre előirányzott adóbe­vételt az adókulcsok egyhar­mados mérséklése mellett biz­tosíthatná. Úgy gondolom, hogy a fix bérből és fizetés­ből élőknek ez nem kis válto­zást jelenthetne. Nyilvánvaló, hogy az ún. informális csator­nákon végbemenő, a lakosság körében bekövetkező jövede­lem-átcsoportosulásnak nincs (dokumentált) nyoma. Ebből következően ezek közvetlenül nem ellenőrizhetők. Ugyanak­kor a törvényből adódóan minden állampolgárnak köte­lessége, hogy a jövedelmét bevallja. Ennek elmulasztásá­hoz igen súlyos jogkövetkez­ményt fűz a törvény. Az ellen­őrzés egyik sarokpontjának ezen önkéntes adatszolgálta­tást tekintjük. A vizsgálatokat segítő másik lényeges doku­mentum az a nyilvántartás, amelynek folyamatos vezetését szintén jogszabály írja elő, ezek szúrópróbaszerű, esetenkénti ellenőrzése biztosítja a rész­letes vizsgálatra kiválasztan- dók adatait, körét. Mindez természetesen nem elégséges, nyilvánvalóan gyakran a köz­vetett adóellenőrzés módsze­reit kell alkalmaznunk. Ennek a vizsgálatnak a leglényege­sebb (jogszabályban megfo­galmazott) új eleme, hogy az adóreformmal egyidejűleg va­gyonnyilvántartás bevezetésére is sor kerül(t), aminek az alap­ját a vagyonnyilatkozatok ké­pezik. Az önkéntes, illetve az adóhatóság által elrendelt adatszolgáltatásokból a va­gyonváltozások nyomonkövet- hetők. A vagyonváltozásokból pedig már következtetni lehet a jövedelmekre. A fentiek mellett nagyban segíti az ellenőrzési munkát, hogy az intézmények, a válla­latok és a szövetkezetek rend­szeresen jelentik __ név sze­r inti bontásban — az általuk kifizetett összeget. Emellett még több intézmény és egyéb jogi személy ad rendszeres tá­jékoztatást. Ilyen adatszolgál­tatások alapján jutnak az adóhatóság tudomására pl.: az ingatlanok adás-vételi ügy­letei, a külföldről behozott ingók főbb adatai, az életbiz­tosítási szerződéit megszünte­tek neve stb. Mindezeket az információkat komputer segít­ségével dolgozzuk fel, tartjuk nyilván és esetenként haszno­sítjuk. j Hol lehet építkezni Pécsett? (6,) Újmecsekalja és a Szigeti rész Magastetők kerülhetnek az uránvárosi házakra Készül a Magyarürögi völgy rendezési terve Készül a Szigeti városrész részletes rendezési terve —. alternatív változatokat tartal­maz a tömbbelsők felhasználá­sára. A cél ugyanis az, hogy az ingatlantulajdonosok saját maguk dönthessék el, kíván­ják-e — műszakilag szüksé­ges korlátok között-—, a még sűrűbb beépítést, amely­hez az utat, közműveket tár­sulásban lehet majd megvaló­sítani. Az elgondolásokat ha­marosan társadalmi egyezteté­sen vitatják meg. A déli városrész — Szalai András—Mártírok útja közötti terület — a szociológiai fel­mérés szerint a város legki­egyensúlyozottabb lakóterülete. Az épületbővítések csak korlá­tozott mértékben lehetségesek, .mert igen sűrű a beépítés. Az egyedi igényeket a hatóság ma még képes elbírálni, ren­dezési terv nélkül is. A Makár-oldalban —, a Ti­borc utca és környékén —, a régi rendezési terv nagy szintszámú, lakótelepszerű be­építést javasolt, amely a talaj- mechanikai adottságok miatt szerencsére meghiúsult. Új, részletes rendezési terv készül: alacsony szintszámú, lakótelkes beépítésre. Ezen kívül az itt létesítendő intézményi és sportterület konkrét határait is tartalmazza. Ez a sportterület elsősorban Újmecsekalja igé­nyeit szolgálja majd. Újmecsekalja készülő részle­tes rendezési tervét a tanács székházában meg lehet tekin­teni. A javaslat szerint a ía- postetős házakra be.épített magastetők kerülhetnek és néhány területen foghíjszerü lakóházbővítés lehetséges. A beérkezett észrevételek és a lakossági fórum véleményé­nek felhasználásával dönt az elképzelések megvalósításáról, a végrehajtó bizottság. Kovácstelep olyan kedvelt lakóterületté vált, hogy a sű­rű beépítés miatt a bővítési szándékok általában már csak tetőtérbeépítésként valósíthatók meg. Az itt lakók saját pén­zen építettek gázvezetéket, ta­nácsi támogatással szennyvíz- csatornát. v Készül a Magyarürögi völgy részletes rendezési terve, ugyanakkor a tanulmányterv is a közművek kiépítésére, mert az ellátás rendkívül hiá­nyos. A tanács által megren­delt tanulmányterv szerint az ivóvízhálózat csak a szenny­vízcsatornával együtt valósít­ható meg a pellérdi vízadó terület védelme érdekében. Bizonyos határok között lehet tervezni a gázvezetéket, és legalább az út egyik oldalán szeretnének járdát építeni. Ehhez a területhez csatla­kozik Kismélyvölgy és Mecsek- szentkút —, a korábbi általá­nos rendezési tervben zártker­tek voltak. A mai terv az út­menti részeket kis sűrűségű lakóterületnek, a többit 'üdü­lőterületnek minősíti. Az épít­kezéseknél számítani kell az ivóvízellátás helyi megoldásá­ra, mert a vízvezeték-hálózat csak a távlati tervekben sze­repel. G. M. > A vályog természetbarát, ősi építőanyag. Volt. De csak volt? Niemayernek a vályog­építésről írt és méltán híres könyvének egyik találó meg­állapítása, azt hiszem, erre az évezredes építőanyagra is rop­pant találó: ,,Agyagépítészetet alkalmazni psak saját magá­ért vagy mert valami új, épp­oly helytelen, mint elvetni, mi­vel nem ismert. ..” Az épitke. zők szerte az országban ismét kezdik felfedezni a vályogot... Baranyában van már vá­lyogtéglagyártó gép, így kíná­lati oldalról már minden rendben. De van-e kereslet? Egyelőre még alig. A Bólyi Költségvetési üzem dunaszekcsör betonáru üzemé­nek két nyughatatlan szak­embere, Malagurszki János és Pálli Lajos elkészítette és sike­res próbagyártásnak is aláve­tette a mobil elektro-pneuma- tikus vályogtéglagyártó gépet. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Építőipari Inté­zetében dr. Orbán Józsel tan­székvezető főiskolai tanár irá­nyításával már tesztelték^ is a szegedi és a bonyhádi agyag­ból Dunaszekcsőn készült tég­lákat.- A vályogtégla szilárdsága valamivel jobb, mint a gázbe­toné, tulajdonsága elméleti számítások szerint valamivel rosszabb, mint az égetett, kis­méretű tömör tégláé, de épü­letgrafikai szempontból ennél sokkal kedvezőbb a helyzet — mondja dr. Orbán József. — A vályogtéglából 30 cm-es te­herhordó falvastagsággal más­fél szintes, tehát földszint plusz tetőteres épület építhető. Hőszigetelésre és külső me­chanikai és csapadék véde­lemre a legjobb megoldás a légréssel kiszellőztetett hőszi­getelt vályogfal. Hogy miért épp szegedi és bonyhádi agyagból készültek a próbatéglák? Mert eddig még csak a Szegedi Tisza Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet és a Bonyhádi Piramis Építőipari Kisszövetkezet fedezte fel a főiskola közvetítésével a duna- szekcsői lehetőséget. A bony­hádiak két vályog-referencia házat kívánnak építeni, az egyiket vályogtéglából, a má­sikat vertfallal. A bonyhádiak több mint két­száz építőipari céget tájékoz­tattak körlevelükben. Két cég érdeklődött eddig. A szegediek olyan jó agyagos földet hoz­tak, hogy abból ha nem is akartok volna a dunaszek- csőiek, akkor is tégla jött vol­na ki a gépükből. Az alföldiek vagy a gépet, vagy annak gyártási jogát vennék meg, a bonyhádiak viszont bérelnék a gépet. Hergenrőder János, a duna- szekcsői üzem vezetője szerint ők képesek vályogtégla gyár­tásra, a gyártó gép dokumen­tációjának átadására, gépköl­csönzésre. Felfedezte őket a SZIKKTI is. Dr. Mátrai Józsel megnézte a gépüket és a tégláikat és ajánlatot tett. Ta­lán az 6 speciális adalék- cnyagukkol még időtállóbb lesz (lenne) a termékük. A vá­lyogtégla iránt érdeklődött a Dél-dunántúli TüZÉP és van mór egy konkrét megrendelé­sük a jövő évre: a KV üzem egyik dolgozója Bolyban sze­retne építeni a tégláikból vá­lyogházat. M. L. Bemufat-kozik a Hajdúsági Iparművek Mintabolt, szerviz és raktár Pécsett A megyeszékhelyek közül el­sőként Pécsett nyitott komplex egységet a debreceni székhe­lyű Hajdúsági Iparművek. A Doktor Sándor utcában, az ÉLISZ volt lakásszerviz üzleté­ben rendezték be ia márka­boltot, amelyet tegnap adott át a pécsieknek Balogh Csaba vevőszolgálati főosztályvezető. Alsó és felső elhelyezésű vízmelegítők, centrifugák, for­róvíztárolók, automata mosó­gépek, keverőtárcsás mosógé­pek, radiátorok várják az ide betérőket, a termékeket termé­szetesen azonnal meg is lehet vásárolni. A szerviz jövő év januárjában kezdi meg műkö­dését. a raktárot pedig folya­matosan töltik fel. Várhatóan ezzel megszűnik a krónikus al­katrészhiány is, ami mindeddig hátráltatta a készülékek javí­tását. a hírgép és a villgép vállalta ez idáig a Hajdúsági Iparművek által gyártott áru­féleségek javítását. Az új szer­viz egyrészt segíti az ő mun­kájukat, másrészt kialakíthat egy ^egészséges konkurenciát is, ami mindegyiküknek csak hasznára válhat. A tegnapi megnyitón jelen voltak az ÉLISZ, a Pécsi Vá­rosi Tanács, a Baranya Meg­gyei Tanács és a városi párt­bizottság képviselői is, mind­azok, akiknek az üzlet létre­jötte köszönhető. Ó. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom