Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-18 / 351. szám

Kabátok, szoknyák — hitelre a pécsi Centrumban (3. oldal) Az én váram-e az én házam? (3. oldal) Hallásjavító fülműtétek (4. oldal.) Ez az Ön horoszkópja (4. oldal) Mérlegen a labdarúgó NB II. (7. oldal) Téli szünet az iskolákban A hazai iskolákban de­cember 22-én, csütörtökön kezdődik a téli szünet, amely ezúttal a tavalyinál néhány nappal rövideb'b lesz: január 2-ig tart. A szünet utáni első tanítási nap tehát január 3., kedd. Az iskolák február 8-ig adnak értesítést a ta­nulók első félévi eredmé­nyeiről. A tavaszi szünet jövőre április 1-jétől április 9-ig tart, s a tanév utolsó munkanapja június 9. lesz. Világ proletárjai, egyesüljetek! vasárnapi Dunántúlt napló XLV. évfolyam, 351. szám 1988. december 18., vasárnap Ara- 2,60 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Városi pártértekezlet Pécsett, zárt ülés nélkül Dr. Koltai Dénes az MSZMP Pécs Városi Bizottságának új első titkára Pécs pártéletének, politikai életének fordulat igényű meg­újítását célzó előkészítő, fel­tételt teremtő munka, több hó­napos véleménycsere, párbe­széd, olykor kemény vita után fontos mérföldkövéhez érkezett szombaton, a POTE aulájában rendezett városi pártértekezle. ten. A felfokozott várakozással övezett tanácskozás a Him­nusszal kezdődött, majd Szent­irányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első tit­kára köszöntötte a pórtérte- ‘kezlet résztvevőit, a küldötte­det, az új pártbizottságba már delegálással korábban megvá­lasztott testületi tagokat s a vendégeket. Az értekezlet el­nökségében foglalt helyet az MSZMP Központi Bizottságá­nak képviseletében Aczél György, a Társadalomtudomá­nyi Intézet főigazgatója és dr. Dányi Pál, az MSZMP Köz. ponti Ellenőrző Bizottságának tagja, a Baranya Megyei Párt- bizottság első titkára. A ta­nácskozáson részt vettek a Központi Bizottság Baranya megyei tagjai: dr. Ormos Má­ria akadémikus, a JPTE rekto­ra és Deák László, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára. Az ügyrendi kérdések eldön­tése után a városi pártértekez­let állásfoglalás-tervezetéhez Szentirónyi József fűzött szóbe­li kiegészítőt, amelyben is­mertette az október 27. és no­vember 27. között megtartott taggyűlések vitáinak tapaszta­latait, az ott elhangzott ja­vaslatokat. Ezek tanulságait így összegezte: mind a felvetett problémák, kritikák, mind a javaslatok azt tükrözik, hogy Pécs párttagsága igényli rész­vételét a politika alakításá­ban, s tevékeny részese kíván lenni a pártmunka megújítá­sának. Ennék értelmezésénél a megújulás lényegeként emelte ki a párt vezető szerepének azon felfogását, hogy nem ha­talmi eszközökkel, nem mono- polisztikus helyzetből, hanem elvi politikai iránymutatással, a meggyőzés eszközeivel, párbe­szédben, partneri, szövetséges! viszonyban, ha kell, politikai harcban szerez érvényt a realitásokra épített, a társada­lom, a nemzet egésze érde­keit szolgáló politikának. „Ha a korábbi évék gyakorlatához képest ezt a lényeges különb­séget nem értjük meg, nem fogadjuk el, minden más vál­tozási szándék kudarcra van ítélve" — mondotta, majd a tanácskozás résztvevőinek a figyelmét arra hívta fel, hogy a pártértekezlet mindenek­előtt elvi-politikai irányokat fogalmazzon meg a pécsi párt­szervek, szervezetek számára, s legfőképpen a pártbizottság tevékenységére vonatkozóan. „Deklaráljuk egyértelműen vi­szonyunkat a meghirdetett re­formhoz és a pártbizottság ezt a reformfolyamatot szervezze, irányítsa.” Az állásfoglalás-tervezet és a szóbeli kiegészítőt több, mint kilenc órán át tárgyalta a pécsi pártértekezlet és a vi­tát zárt tévélánc jóvoltából a tantermekben egyenesben vé­gigkövethette negyven érdek­lődő városlakó is. A vitában 43 küldött és 4 meghívott fej­tette ki véleményét, 10 küldött írásban juttatta el hozzászólá­sát a dokumentumok szerkesz­tőbizottságának, s amikor a vitát a pártértekezlet ennél a napirendnél többségi szavazás­sal lezártnak nyilvánította, ■még maradt 16 szólni szándé­kozó, de szóláshoz végül is nem jutó küldött. S voltak, akik ezt erősen nehezményez­ték, de a többség akarata döntött. A kilencórás vita javaré­szében eléggé párhuzamos vélemények hangzottak el a pártmunka és a várospolitika megújításáról, de különböző Ajándékozások, ajándékozás­ok, ajándékozás sok, ajándé­kozás sokk. Lám-lám! Hány­féle variációt találhatunk, ha egy picit eljátszunk az aján­dékozás szó többes számával. „Ajándékozás-ok”. Érdekes fejezet. Vajon miért és kinek adunk ajándékot. Mert adha­tunk például a főnökünknek is. Ha jó a viszony közöttünk, úgymond partneri, akkor tehet­jük ezt akár miden számítás nélkül. Aztán adhatunk roko­nainknak. Illemből, esetleg szintén őszintén. Adhatunk ba­rátainknak. Nekik többnyire szívből. Mert ha nem, akkor ők csak a haverjaink. Szinte törvényszerű — leg­alábbis a nem teljesen szét­esett családokban —, hogy megajándékozzuk közvetlen szeretteinket. szemszögből. Még az ügyren­di kérdéseknél döntött arról a pártértekezlet, hogy minden­képpen kapjanak szót mind­azok, akiket a jelölést előké­szítő bizottság tisztségre, il­letve testületi tagságra java­solt. Mód nyílott tehát prog­rambeszédekre is és ezzel jó néhányon éltek, illetve a pártértekezlet még idő szűké­ben is lehetőséget szavazott meg erre. Több elhangzott vélemény is alátámasztotta azt az igényt, hogy 2000-ig szóló, komplex társadalmi, gazdasági fejlesz­tési proqram kialakítása szük­séges. At kell tekinteni és át (Folytatás a 2. oldalon) Ja! Majd elfelejtettem. (Csak nehogy elfelejtsem. . . ) Megajándékozzuk őt is. (De­hogyis felejtem el!) Ö-t is! Igen, a NAGY Ö-t. Aki az idő múlásával már lehet, hogy fe­leséggé, vagy férjjé nőtte ki Mint minden évben, idén is a Komarov Gimnáziumban kezdő­dött meg Pécsett a szalagavató bálok sora. A pénteki bált végzős diákok Palotás-táncával nyitották meg. Fotó: Aczél Tamás Jeges szél, fagy, hóviharok Didergő december Dél-Európában Görög felépülések a hó fogságában Hóviharokkal kísért sarkvidé­ki hideg árasztotta el a hét végére Európa déli részét. Itáliában és a Balkánon még a hegyvidékeken is szokatlan nagy hófúvások rengeteg bal­esetet okoztak és megbénítot­ták a közlekedést. Az iskolá­kat bezárták. Sok helyütt aka­dozik az áramszolgáltatás. Olaszországbon a ‘közúti balesetekben, eddig hat em­ber vesztette életét, sokon pedig a hóban rekedt gép­kocsikban szenvedtek fagysé­rüléseket. Itália északi hegyei­ben már megszokták a ke­mény telet, de az olasz csizma déli részének lakói nagyon szenvednek a hideg miatt. Ró­mától keletre, az Abruzzi he­gyekben mínusz 10 fokot mér­tek és a hóréteg vastagsága helyenként eléri a 3 métert. A Rómát Pescarával összekötő autópályát lezárták és 11 sze­mélyt a hegyi mentőknek kel­lett kiszabadítani o hó fog­ságából. Dél-ltáliábon a 110 kilo­méter sebességet elérő szél­lökések és a hófúvások miatt lezárták a térség kilenc repü­lőterét. A tv ugyan szomboton azt közölte, hogy „a mélyhű­tött Délvidék lassan olvadozni kezd”, de nem biztos, hogy például Szicília vacogó lakói egyetértenek ezzel. Paiermó- ban, Messinában és Toormi­nában húsz év óta először esett hó és a sziget magasab­ban fekvő vidékein több falut elvágott a külvilágtól a sok­helyütt másfél méteres vas­tagságot elérő hóréteg. A Balkánon is támadásba lendült a jeges szél, a fagy és a hó. Jugoszláviában a no­vemberi hideghullám utón, most ismét hatalmas hóviha­rok tombolnak. Az ország dé­li részén megbénult o forga­lom, bezártak a repülőterek és hosszú órákat késnek a vona­tok is. Görögország középső és északi vidékein negyven éve nem volt példa ilyen kemény télre. A hegyekben több száz települést a hó elvágott a külvilágtól. Grevena prefektú- ra 120 falva közül százzal teljesen megszakadt az össze­köttetés. Az egymillió lakosú Szalonikit, Görögország máso­dik legnagyobb városát csak­nem fél méteres hótakaró bo­rítja, és sok üzemben leállt a munka. Az utakon veszteglő kamionok és személyautók százainak kiszabadítása érde­kében sóval és tengervízzel próbálják felolvasztani a ha­vat. A nyolc—kilences erőssé­gű orkán miatt leállt az or­szágban a légi forgalom és a szigetekkel fenntartott hcjó- közlekedés. A szeretetet igazán nem ismerők talán még úgy is ki tudnák forgatni a dolog lé­nyegét, hogy valójában min­den ajándékozás(ok) mögött az önzést lehet felfedezni. Merthogy az ajándékozással Ajándék magát, de az is lehet, hogy ezzel csak mégjobban szívünk­höz nőtt. Vannak persze olyanok, akik az ünnep alkalmával több nagy Ö-t is megajándékoznak. Ilyenkor ügyelni kell a kis csomagok címkézésére, hogy biztosan annak adjuk, akinek szántuk. Ezenkívül nem árt ebben az esetben jó mélyen magunkba nézni, és bevallani, hogy már megint sok-sok kis ő-t ajándékoztunk meg az egy, a nagy Ö helyett. önző, egoista céljaink vannak. Az, hogy BENNÜNKET SZE­RESSENEK! Az embereknek szükségük van arra, hogy sze­ressék őket. Csak azt felejtik el e furcsán gondolkodók, hogy az ajándék üzenete — tiszta esetben — valójában az, hogy ÉN SZERETLEK TÉGEDET. Hogy fontos vagy nekem. Hogy eszembe jutottál. Leg­alább egy ajándékozás ürü­gyén. Hogy hetekig törtem a fejem, hogy olyat adjak, amit csak én adhatokl „Ajándékozás sok". Igen, bi­zony. Karácsony táján még akkor is sok, ha leszámítjuk az éppen aktuális névnapo­kat, a születésnapokat és el­feledkezünk házassági évfor­dulónkról. Sokunk számára pe­dig ez azt jelenti, hogy igen­csak be kell osztani forintjain­kat, hogy jusson a tucatnyi meglepetésre. Ha pedig rá­döbbenünk, hogy hiába osz- tunk-szorzunk, a pénzünk csak kevésnek bizonyul, hogy nem tudunk olyan drága ajándé­kokat venni, mint amilyet sze­retnénk, akkor az már az „ajándékozás sokk". Hogy ez utóbbit elkerüljük, ahhoz azt kellene felismer­nünk, hogy nem is az ajándé­kaink forintértéke a fontos, hanem az az igyekezet, amely- lyel a boltokban kutatjuk, vagy otthon készítjük. Az az érzelmi töltés, amellyel átad­juk-. Balog Nándor horduiat igényű megújulást a párt­munkában!

Next

/
Oldalképek
Tartalom