Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-16 / 349. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Tisztázó eszmecsere a cselekvőkészebb pártért Határozott lépések az átfogó megújulás érdekében Crósi Károly elnökletével december 15-én összeült az MSZMP Központi Bizottsága. Képünkön: a bizottság tagjai szavaznak. MTI—TELEFOTO Uj nemzeti összefogás Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Grósz Károly elnökletével csütörtökön összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozás kezdetén a párt főtitkára bejelentette: elhunyt Tömpe István, a Központi Bizottság tagja. Tevékenységét méltat, va elmondotta: Tömpe István a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége volt, a politikai közéletben 1945 óta mindig aktívan vett részt. A munkásmozgalomba jóval a felszabadulás előtt kapcsolódott be, a spanyolországi szabadságharcban a spanyol forradalmi erők oldalán küzdött. A párt bármilyen beosztásra kérte fel, mindig tudásának maximumát nyújtva, fegyelmezetten, elkötelezetten dolgozott. Halála nagy veszteség a testület számára is, hiszen a Központi Bizottságban is nyílt, szákiBerecz János előadói beszéde mondó, konstruktív felszólalásokkal segítette a munkát. A Központi Bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak Tömpe István emlékének. A testület ezután - a Politikai Bizottság javaslata alapján — döntött a tanácskozás napirendjéről : © Időszerű politikai kérdések, előadó: Berecz János. (2) Tájékoztató a terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról, előadó: Németh Miklós. © Személyi kérdések. Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. Modernizáció és további nyitos a világ felé - Hal-almi pozíciók helyett a bizalom hatolma legyen politikai gyakorlatonk meghatorozója - Régen volf szüksége a nemzetnek annyira a józan észre, minf napjainkban — A mostani napirend jelentőségét az adja, hogy a Központi Bizottság döntése alapján áttekintsük, mennyire egyértelmű, követhető és orientáló jellegű állásponttal rendelkezünk a szélesebb közvéleményt is foglalkoztató, néhány fontos, időszerű politikai kérdésben —■, kezdte előadói beszédét a Központi Bizottság titkára, hangsúlyozva: kizárólag a pártértekezlet, illetve a központi bizottsági ülések állásfoglalásai és az elhangzott előadói beszédek tekinthetők olyan elvi alapoknak, amelyeket a Központi Bizottság képviselhet, amelyek a párttagság számára is irányadóak az általunk követett politikai vonalról. Az ezt- értelmező vagy más kérdéseket érintő egyes megnyilatkozások nem tekinthetők a párt vezető testületéi hivatalos álláspontjának. Más területeken, azonban a sokszínűségükben — esetenkénti egymásnak való ellentmondásukban is — természetes alkotó részévé váltak az élénk politikai közéletnek. A pártértekezlet, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság állásfoglalásai, az elhangzott előadói beszédek több kérdésben világosan rögzítik a párt felfogását. Nem állja meg a helyét az az általánosító vélemény, hogy lényeges ügyekben nincs képviselhető, érvényes álláspontunk. Kétségtelen azonban az is, hogy vannak fontos területek, amelyeken a magunk számára sem munkáltuk ki egyértelműen tisztázott részletekkel a hosszabb távon is képviselhető, a párttagságot, a politikai közvéleményt orientáló nézeteinket. Kétségtelen, hogy könnyebb lenne a helyzetünk, ha korábban a tudományos, az elméleti politikai munkát nem kötöttük volna meg azoknak a területeknek a kutatásában, amelyekre ma lépnünk kell. Máig ható következményei vannak, hogy a politikai vitákat nemcsak mellőztük, hanem még akkor is korlátoztuk, amikor az előttünk óllá feladatok megoldásához nélkülözhetetlenek lettek volna. A helyzet ellentmondásos voltát mutatja, hogy a párt által támogatott, ösztönzött témákban és tudományterületeken, így a szociológiában, a politológiában, a jog- és a közgazdaságtudományban jelentős eredmények születtek, ezeket azonban a politikai irányítás többnyire mellőzte. Azt is meg kell mondani, hogy ezek egy része újszerűségében —, de marxista alapokon — számos kérdésben meghaladta az MSZMP által korábban képviselt politikai felfogást. Más részük ugyan nem marxista talajon áll, de a szocialista rendszerben jelentős mértékben adaptálható elgondolásokat tartalmaz. Ebben a folyamatban sajátos jelenség, hogy ezek az elméletileg tudományosan feldolgozott új nézetek a társadalmi közélet területére kerülve, több esetben most már politikai tényezőként hatnak a párt korábban kialakult és általunk is meghaladni kívánt politikai gyakorlatával szemben, erősítve a politikai versenyhelyzetet. Ma ezeket a gondokat a megújulási folyamat szerves, kikerülhetetlen kísérőjelenségeiként értékelhetjük. Ugyanakkor a pártmozgalom ezt a helyzetet nem veheti egyszerűen tudomásul, hanem határozottan lépnie kell saját belső megújulásában, az elméleti és (Folytatás a 3. oldalon) Hans-Dietrich Genscher az ELTE tiszteletbeli doktora Csütörtök délelőtt az Eötvös J-oránd Tudomány- egyetemen az egyetem tiszteletbeli doktorává avatták Hans-Dietrich Genschert. Az ünnepségen Földesi Tamás, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja kiemelte a politikus érdemeit a nemzetközi békés együttműködésben, az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában. Genscher váiaszbeszédé- ben kifejtette: az NSZK politikájának szándéka egy olyan európai békerend megteremtése az Atlantióceántól az Ural hegységig, amely lehetővé teszi a földrész népei számára, hogy békés versenyben élhessenek egymással. Szólt a kultúrának a demokratizálódási folyamatokban betöltött kiemelkedő szerepéről. Azzal a gondolattal összhangban, hogy a kulturális cserét az európai békepolitika támaszává kell tenni, Genscher felkínálta az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek az Alexander von Humboldt Alapítvány egyéves ösztöndíját, egy társadalomtudományokkal foglalkozó, fiatal tudós számára. Javasolta, hogy ezt az ösztöndíjat Bolyai— Gauss ösztöndíjnak nevezzék el. (A Bolyai-testvérek a göttingai egyetemet látogatták.) Az Újságírószövetség székházában tartott sajtó- értekezletén Genscher elmondta: budapesti tárgyalásain — 15 évvel a diplomáciai kapcsolatok felvétele után — alkalma volt megállapítani: a magyar— NSZK kapcsolatok példaszerűnek tekinthetők két, különböző rendszerű és szövetséghez tartozó ország között. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Szirtes Gábor vitaindító előadását tartja Fotó: Proksza László Minden eddiginél demokratikusabb szocializmus formálódik Megyei pártaktíva Szigetváron A tapasztalatok, javaslataik pontos felmérése, a vitás kérdések őszinte, nyílt megvilágítása, a vélemények ütköztetése a célja a mostani tanácskozásnak, de már a közeljövő feladataira való felkészülés jegyében - mondotta Grál József, az MSZMP Szigetvár Városi Bizottságának első titkára elnöki megnyitójában a tegnap délutáni Szigetváron rendezett megyei pártdktíván, amelyen a város és vonzáskörzete pártalapszer- vezeteinek küldöttei, a városi pártbizottság tagjai mellett részt vettek a helyi társadalmi szervek képviselői és jó néhányon a megyei pártbizottság ' tagjai közül is. Jelen voltak a tanácskozáson dr. Jerszi István, és dr. Szirtes Gábor, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárai is. A tanácskozást dr. Szirtes Gábor problémafelvető vitaindítója vezette fel. Mindenekelőtt aligha vitathatóként minősítve megállapította, hogy a nyolcvanas évek mérföldkövet jelentenek a szocializmus történetében és jövőjének alakításában. E jövő szempontjából világosan felismert alapkérdés, hogy képesék-e a szocialista országok a prog. resszív világtendenciák élére állni, vagy az ezékhez való kapcsolódásukban mutatkozó elmaradás folyamatát megállítani, s a felzárkózást megkezdeni. Ennek sikere azon múlik, hogy képesék-e kritikusan elemezni, értékelni helyzetüket, s ennek alapján valós feladatokat meghatározni. „Az nem vitatott, hogy szükség van változásokra, reformra, ám a kialakult helyzet okainak értékelésében, a kiút, a teendők kijelölésében, meghatározásában jelentős nézetkülönbségek tapasztalhatók” - hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára. Ezen kérdések tisztázását, az ezékre vonatkozó nézetek, vélemények közelítését, és tapasztalatok kölcsönös hasznosítását mint a változás feltételeinek megteremtését ajánlotta a vita céljának és vezérfonalának dr. Szirtes Gábor. Ennek a szellemében zajlott a vita, amelyben felszólalt Vas István, a szigetvári gimnázium igazgatója, Király László, a kórház pártalapszer- vezeténék küldötte, Farkas János, a kétújfalui termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára, Kiss János, a szigetvári murtkásőrzászlóalj parancsnoka, Zentai Elemér, a Pannon Volán szigetvári üzemigazgatója, Kasó József országgyűlési képviselő, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, Perinlalvi József, a so. mogyapáti iskola igazgatója, dr. Joó József, a Szentlőrinci (Folytatás a 2. oldalon) A pécsi bűnmegelőzési tanácsadó munkájáról és az önkéntes lakossági járőrszolgálatról tájékoztatták a szervezetek képviselőit tegnap a MÉSZÖV székházában. (Tudósításunk a 4. oldalon.) Proksza László felvétele XLV. évfolyam, 349. szám 1988. december 16., péntek Ara: 1,80 Ft
