Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-15 / 348. szám
1988. december 15., csütörtök Dunúntmi napló 5 Küldöttközgyűlés a KISZÖV-nél Szövetkezeti tulajdon - részjegyekben és vagyonjegyekben — Minőségi munkavégzéssel, a szállítási határidők tartásával, a piaci igényekhez alakított termelési szerkezettel és az ennek megfelelő folyamatos fejlesztéssel az ipari szövetkezetek további fejlődése biztosított — mondta Aparócz Dénes, a Baranya Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke a KISZÖV tegnapi küldöttközgyűlésén. — Ezeknek a követelményeknek a teljesítésére és a tagság érdé. kéltségének fokorására kell helyezni a hangsúlyt, hogy a szövetkezetek termelési eredményei ne gyengüljenek, mert az már most világosan látszik, hogy a gazdálkodó szervezeteknek a jövő évben nem igazán kedveznek a költségvetéscentrikus szabályozók. A tagokat többletteljesítményre ösztönző osztalékot azonban csak abban az esetben tudnak fizetni a szövetkezetek, ha a vagyon megfelelő mértékben mobilizálható. A küldöttközgyűlésen résztvevő Mészáros Vilmos OKISZ- főtitkárhelyettes azt hangsúlyozta, hogy amit évtizedes harcban elértek — a szövetkezeti és állami tulajdon egyenrangúságát az oszthatat- fansáa következtében — azon most változtatni kell, a szövetkezeti tulajdon fogalmát átértékelve bizonyos mértékig oszthatóvá kell tenni a vagyont. Az ország három és félezer szövetkezetének ez az igénye, s az OKISZ ezt támogatja. Az OKISZ állásfoglalása az, hogy az 1982 előtt felhalmozott vagyon huszonöt százaléka legyen felosztható ingyenes vagyonjegy formájában, az 1982 után képződött vagyoni rész viszont teljes egészében válhasson piaci részjegyként a tagök tulajdonává kisszövetkezeteknél és hagyományos szövetkezeteknél egyaránt. Hasonlóan keményen vélekedik az OKISZ a bérkérdésben is, vallva, hogy egyáltalán ne legyen bérszabályozás. (Az érdekegyeztető tanács végül is a húszmillió forint alatti bérköltség adómentes elszámolhatósága mellett döntött.) A küldöttközgyűlésen hozzászólók közül dr. Gida Béla arról beszélt, hogy nemcsak az a baj, hogy alapanyag áremelések erősen rontják a könnyűipar jövedelmezőségét, hanem az is, hogy a képződő nyereség nem ott marad, ahol előteremtik, hanem a kereskedőknél, biztosítónál, bankok, nál. Dr. Soós Attila kiemelte, hogy éppen ideje annak, hogy a szövetkezeteket nagykorúként kezeljék, mert két-‘három rendelet elég lenne a működéshez, nincs szükség a többkötetes utasitásgyűjteményekre, s kérte az érdekképviseletet, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklésénél harcoljon azért, hogy a terhek nagy részét ne az egyének és a gazdálkodók viseljék. Tóka József a széktorsemleges szabályozásért szállt síkra, kijelentve, hogy a demokratikus export támogatási rendszerében megkülönböztetik a kisebb és a nagyóbb termelőket, a támogatási százalék ugyanis az utóbbiak javára jóval magasabb. Orosz Bertalan, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője az érdékvédelmi-érdek- képviseleti munka megújításának szükségességére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy Baranya megye negyvenegy ipari szövetkezete és kisszövetkezete tisztességes munkát végzett ez évben is. (A termelés mérsékelten, a konvertibilis export dinamikusan nőtt, a rubel elszámolású kivitel — összhangban a nép- gazdasági törekvésekkel — csökkent.) L. Cs. K. Nemzeti múltunk emlékeit őrzik Baranyai köz- gyűjtemények napja A bórám baranyai közgyűjtemény, a Megyei Könyvtár, a Megyei Levéltár és a Janus Pannonius Múzeum munkatársainak és a sípmszéd megyék szakembereinek részvételével tegnap közös tanácskozást rendezett a Művészetek Házában. A három intézmény eddig külön tartott szakmai napokat, most~czpnbon a közös feladatok felismerése sugallta, hogy együtt vegyék számba és hangolják össze tevékenységüket. Az együttműködés, valamint a gyűjtőkörök tisztázása eddig is elengedhetetlen feladata volt mindhárom intézménynek. Most aktuális helyzetelemzéseket, beszámolókat hallhattunk. Kis kiállítás mutatta be a rendezvény helyszínén a könyvtár, a levéltár és a múzeum ritkaságait? kiadványaik, a monográfiák, évkönyvek, albumók, képeslapok és diapozitívek megvásárolhatók voltak, és önmagukban is gazdag tevékenységről adhattak számot. A három közgyűjtemény a gyűjtés, az őrzés, a tudományos munka, valamint a közönségnék való bemutatás céljait szolgálja. E sokrétű feladat áttekintését Fischer János Baranya Megye Tanácsa művelődési osztályvezetője adta megnyitójában. Majd dr. Kállay István egyetemi tanár, a történettudományok doktora vázolta a közgyűjteményi kutatómunka elméleti és módszertani kérdéseit: nemzeti kultúránk emlékeit őrzik ezek az intézmények, eméJte ki. Napjainkban, amikor nincs igazán központi művelődéspolitikai koncepció, feladatuk a helyi, a saját program kialakítása. Ez nem megy könnyen, hiszen ezek az intézmények, és megyei igazgatásuk is a központi költségvetéstől függ, vagyis nem önálló. A társadalomiban kibontakozó folyamatok e területeken, a társadalomtudományókban is kedveznek a pluralizmusnak. Sőt, a tudomány a politikai élet előtt haladt e tekintetben. A terület kínzó hiánya ugyanakkor, hogy nincs kidolgozva a köz- gyűjteményi kutatás módszertana. A továbbiakban a három intézmény tevékenységéről hangzott el beszámoló: dr. Szita László levéltárigazgató, a török kor 'kutatásaihoz adott baranyai hozzájárulást mutatta be; dr. Bezerédy Győző osztályvezető, a múzeum hely- történeti osztályán folyó várostörténet-kutatásról beszélt, míg Surján Miklós, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, a pécsi sajtótörténet gyűjtésének gondjairól adott számot. Délután muzeológusok, levéltárosok, könyvtárosok számoltak be kutatási területükről, így Odor Imre, a megye török utáni nemesi társadalmáról, Boda Miklós Kiírná püspök könyvtáráról, Horváth Csilla a várostörténeti múzeum fényképgyűjteményéről, Mendöl Zsuzsa a Fenyő Ivón- könyvtárról. Módi Attila pedig a két háború közti baranyai egyesületekről. G. O. Eredményes együttműködés Tanácskozik a pártértekezlet Pártértekezlet a Fotó: Proksza László Még jelentősek Az 1985-ös évet még úgy •kezdték, hogy a líbiai munkák miatt 200 milliós vesztesége! kell behozniuk. Akkor még az optimisták is félve gondoltak a vállalat jövőjére —, s utóbb derült ki, hogy borúlátásuk alaptalannak bizonyult. A vállalkozó szellemű vezetéssel talpra állt megyénk legnagyobb építőipari vállalata (az akkori BÉV) és belső átszervezésekkel, teljesítménnyel arányos bérfejlesztésekkel megerősödve kerültek ki a szorongatott helyzetükből. Ez évben öszeolvadva a SÁÉV-val, már két megyés vállalatként is stabil pozíciót vívott ki magának munkájával a BÁZIS Dél- dunántúli Építőipari Vállalat. Ebben a bizonyítani akarás és az átgondolt piaci tevékenységük játszotta a főszerepet. Pécsett, az Építők Szállóban tartotta tegnap pártértekezletét a BÁZIS, hogy számot adva helyzetükről, megfogalmazva további feladataikat, megválasszák a vállalati párt- bizottság tagjait, tisztségviselőit. < Az elnöklő Balogh Rezső elsőként Vajda József pártbizottsági titkárnak adott szót, aki beszámolójában vázolta a vállalat eredményeit. „A vállalati szervezetek stabilitása, az érdekeltségi rendszer következetes betartása 1987-ben a tervezettnél is kedvezőbb eredményeket hozott. Az idei évben a gazdasági környezet jea tartalékaik lentős változása és a gazdálkodás nehezedő feltételei ellenére vállalkozáspolitikánk tovább finomodott, és elsőrendű feladatunk lett a kapacitásaink kitöltése. Egyesülésünkre a SÁÉV-val ezért volt szükség” - mondotta a pártbizottság titkára. Beszámolójából kitűnt, hogy a jó gazdasági háttér is serkentette a pártmunkát, s a jó gazdasági eredményekhez a párttagság is hozzájárult. E téren még vannak tartalékok a vállalat- ná’l, hisz a somogyiakkal történt egyesülést követően a BÁZIS egységes politikai irányítását .még nem tudták megteremteni. A hozzászólók sorában Kovács József, a Pécs Városi Pártbizottság titkára azt emelte ki, hogy a BÁZIS-nál a pártszervezet a gazdasági folyamatokban az együttműködést szem előtt tartva tevékenykedik, megtartva a politikai vélemény nyilvánító, minősítő és feszültségjelző szerepét, információkkal segíti a párttagságot. A demokratikus szellemű politikai testület jó munkakapcsolatot alakított ki a vállalat gazdasági vezetésével. MischI Róbert vezérigazgató társadalmunk .megtorpanásáról és itt-ott fellelhető hitéhagyottságáról szólva elmondta : Nem a célokat, hanem a be nem vált módszereket kell megváltoztatnunk, hogy a hitünk maradjon meg BÁZIS-nál abban, ami igaz és ami nem ezt szolgálja, az nem megfelelő módszer és nem is lehet szocialista. Dr. Fehér Mihály azt hangsúlyozta, hogy a közös célért, a vállalatért minden szinten eredményes a szoros együttműködés a pórt- és gazdasági vezetésben. Siklósi József a dolgozók jobb tájékoztatásáról és beleszólásáról beszélt, Konga József a párttagság ideológiai felvér- tezettségével kapcsolatban szólt arról, hogy Nincs szükségünk úij eszmékre, csak meg kell tanulnunk marxul és le- ninül. Hegedűs János a vállalat Somogy megyei részlegének pártbizottsági titkára elmondotta: Majd 1500 dolgozó az idei év első kilenc hónapjában már annyit termelt, mint az elmúlt évben összesen, ugyanakkor még mindig jelentős tartalékokkal rendelkezünk, melyeket a még ösz- szehangoltabb munkával ki is léhet aknázni. A pártértékezlet titkos szavazással végül megválasztotta az alapszervezetékben megválasztott 12 pártbizottsági tag mellé az újabb hetet, titkárának Vajda Józsefet, társadalmi helyettesének Bán Lászlót, az öt munkabizottság vezetőit és tagjait, a Pécs Városi Párbizottságba delegálta Vajda Józsefet és városi pórtbi- zottsági tagnak javasolta dr. Fehér Mihályt. M. L. Levonható az adóból CSÉB-évgyűrö biztosítás CSÉB-évgyűrű. Végre egy biztosítás, ami több annál. Az Állami Biztosító által idén nyáron bevezetett új nyugdíjkiegészítő biztosítás ugyanis nemcsak az idős korra jelent pénzajapot, de néhány új szolgáltatást is biztosit. így például a biztosítás díjaira adókedvezmény jár, a befizetett összeg 20 százaléka levonható az adóból és a biztosított kölcsönt is kap. Sőt, a biztosítás összegét, a havonta fizetendő törlesztést is az ügyfél határozza meg, és ő dönti el azt is, hogy nyugdíjba menetelékor egy összegben kéri a pénzt, vagy életjáradékot akar. Amint azt Király Lászlótól, az ÁB üzleti osztályának vezetőjétől megtudtuk, megyénkben néhány hónap alatt több mint 3500 ilyen biztosítást kötöttek. A CSÉB-évgyűrű egyébként a most aktív munkaké- pes-korúaknak éri meg leginkább. Például egy 25 éves nő, aki 5000 forintos fizetéséből 4 százalékot fizet ki havonta, 55 éves korában több mint 400 000 forintot vehet fel egy- összegben. Az Állami Biztosító ezen felül két alkalommal kölcsönt is ad, a befizetett tőke értékének 50 százalékáig. Az új biztosítási forma a CSÉB-ihez kötődik, ez azonban akkor sem szűnik meg, ha rövid időre szünetel a befizetés. Ki-ki tetszése szerint, a fizetése 1, 2, vagy több százalékát fizetheti, sőt a munkáltató is köthet biztosítást a dolgozójának. Az új biztosításokat egyébként számítógépen tartják nyilván. A berendezés nyomon követi az esetleges munka- helyváltoztatásőkat és év végére elkészíti az elszámolást, amiből az érintett megtudhatja, mekkora tőkéje van. A befizetett összeg, az infláció mértékéhez igazítva kamatozik. Az új biztosítási formáról az ÁB osztályvezetője azt is elmondotta, hogy a vállalatok a korábban elterjedt hírekkel ellentétben, nem nyereségük terhére kötnék biztosítást dolgozóik javára. Mint tegnap megtudtuk az Állami Biztosító decemberben kiemelten foglalkozik a CSÉB-évgyűrűvel. Szeretnék elérni, hogy minél több csoportos élet- és balesetbiztosítással rendelkező ügyfélüknék legyen ilyen kiegészítő biztosítása. F. D. 100 éves a magyar vlllamosenergla-szolgáltatás Centenáriumi ünnepség a DÉDÁSZ-nál Az első pécsi áramfejlesztő telep a Légszeszgyár utcában (archiv felvétel) Idén 100 éves a magyarországi közcélú villamosener- gia-szolgáltatás. Ebből az alkalomból tegnap centenáriumi ünnepséget rendezett a Déldunántúli Áramszölgóltató Vállalat Központi Igazgatósága. A pécsi Malomvölgyi úti üzemigazgatóságon megrendezett megemlékezésen elsőként Wieder Béla vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket. Az ünnep lehetőséget teremtett a visszaemlékezésre, méltatta az elmúlt 100 év önmagukért is beszélő eredményeit, mégis, ha a magyar gazdaságra és benne az iparág helyzetére tekintünk, nem meglepő, hogy a centenáriumi ünnepségen több szó esett a jövőről, mint a múltról. A vezérigazgatói köszöntő után' Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Művek Tröszt üzemvi te li i ga zga tóhelyettese, a viliamosenergia-szolgáltatós távlataira tekintve tartotta meg előadását. A Magyar Villamos Művek Tröszt gazdálkodás évtizedekig pozitív mutatójú volt, a tröszt dolgozói a múltban többször is eredményesen bizonyítottak. A jövő feladatainak teljesülése azonban nemcsak a dolgozók hozzáállásán múlik. Egy mérsékelt, 2,5 százalékos igénynövekménnyel számolva, óz iparág tartalékai a kilencvenes évek elejéig, legfeljebb közepéig lehetnek elegendők. Ezután feltétlenül új erőművekre is szükség lesz. Miután hazánkban még nem jöhet szóba a megújuló energiák széles körű hasznosítása, az energiaforrás továbbra is az atom, a szén és a viz marad. A kérdéses időszak után, az energiaszükséglet előteremtését a paksi atomerőmű két újabb, 1000 MW-os blokkal való bővítése, valamint a bős—.nagymarosi vízlépcsőre épülő erőmű megépülése szavatolhatja. Továbbra is szükség .lesz a •rekonstrukciókból eredő . kapacitásbővülésekre, de újabb feladatokat ró az iparágra, hogy a termelő egységekkel párhuzamosan, és arányosan, az átviteli és elosztó hálózatot is fejleszteni kell. Nem titkolt dolog viszont az sem, hogy a szőkébb időszakban a tröszt egyre nagyabb hangsúlyt kíván adni a fogyasztói magatartást formáló, szakmai segítségnek, tanácsaiknak. Az előadást követően, az ünnepség zárómomentumaként Wieder Béla vezérigazgató 12 kolléktívánák és 23 dolgozónak az eredményes munkát elismerő centenáriumi emlékplakettet adott át.- K. E.
