Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-15 / 348. szám

2 Dunántúli napló 1988. december 15., csütörtök / Megyei pártaktíva Mohácson Hans-Dietrich Genscher Budapesten (Folytatói az 1. oldalról) szélyezteti, hogy nem jutunk a viták végére, nem győzzük meg egymást gondolataink helyességéről - mondotta a megyei pártbizottság első tit­kára, majd arra emlékeztetett, hogy az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának 1987 ősrén elfogadott 2,5 évre szóló fel­adattervét, amely megújulást tűzte ki célul, nem kellett megváltoztatni az országos pártértekezlet után: az meg­erősítette ezt a törekvést. El­sőként a megyék közül Ba­ranyában határoztak meg in­tézkedési tervet az országos pá rté rte k e z I e t állá sfog'lal ásó ­bál adódó feladatók végrehaj­tására. Mire az ősz folyamán más megyékben, városokban azért döntöttek pártértekezle­teik összehívásáról, hogy ezt a teendőt elvégezzék, addigra Baranyáiban inkább arra a cél­ra lehetne tanácskozást össze­hívni, hogy elszámoljunk az eddig megtett útról. Ezért nem tartottuk szükségesnek, hogy megyei pórtértekezletet tartsunk — mutatott rá a me­gyei pártbizottság első titkára. Ezt követően a megújulási el­képzelések eddigi teljesülésé­ről szólt dr. Dányi Pál. Elmon. dotta, hogy már tavaly ősszel elhatározóitok szerint személyi összetételében jelentősen meg­újult a megyei párttestület, igen számottevő személyi vál­tozások történtek tervszerűen és a demokratikus kiválasztás elve szerint a megyei pártbi­zottság Hatáskörébe tartozó szervéknél, s ez tovább foly­tatódik. A munkamódszer és munkastílus tekintetében erő­teljes változások következtek be a megújulás jeavében. Ilvennek értékelte a nyilvános­ság lényeai kiterjesztését, a megyei pártbizottság állandó* bizottságait felváltó, feladatra orientált külörYbizottsáaok léte. sítését, aimelv a döntés előké­szítésben résztvevők tőrét a korábbinál sokszorosára nö­vel'. Az aktiván felszólalók több- séae iaen éaető, a közvetlen környezetük számára gondként jelentkező kérdéskört érintett. Guba Sándor, a Mohácsi Vas­öntöde pártalapszervezetének titkára a párt érezhető tekin­télyvesztését tette szóvá, s az óbban felelősséggel tartozók számonkérésének elmaradá­sát. Báláz! Balázs hímesházi tanár a maga tapasztalatá­ból merítve elmondotta, hogy érződik, egyre rosszabb az emberek közérzete. A megúju­lás a pedagógus számára mindennapi feladat. A társa­dalmi megújulás, ha tetszik, késik; kevesen tudnak arról ma beszámolni, hogy mit, ho­gyan és főleg miért tettek, ha tettek egyáltalán az ér­dekében? Édermann Ferenc, a bólyi költségvetési üzem pártalap- szervezetének titkára szerint az utóbbi időszak bizalmi vál­sága az elmúlt évtizedeikért felelős vezetők számlájára írandó. Kinek-kinek a ma­ga munkájáról kell számot ad­nia, s ha az politikus, akkor azért, amit tett, vagy amit el­mulasztott megtenni. Szántó Béláné dunafalvai igazgatónő kifejtette: azért kell sok kérdésben ismétlés­be bocsátkoznia, mert még az oly sókat ismételt dolgok­ban sem történik változás, elő­relépés. És sorolta az idő- sébbek-fiatalok, a falusi em­ber gondjait. Szerinte ezen helyben nem sokat változtat­hat a párttagság, nem ott dőlnek el a dolgok. Kevesebb beszédet és több tettet vár­nak. A negatív jelenségek, sztrájkök-tüntetések nem visz­nek előre: az emberek nyu­galmat szeretnének, alkotó életre vágynak. Kazal Attila, a borjádi termelőszövetkezet párttitkára szólt az aprófalvak el sorvasztó sának-el sorvadá­sának következményeiről; nincs értelmiség, nincs gaz­da. Súlyosbítja a helyzetet a várható közlekedési árok emelkedése - s ezt többen kifejtették az aktiván -, fő­leg a falusiak mozgási lehe­tőségét korlátozza, a sok vo­natkozásban amúgy is hátrá­nyos helyzetben élőiket. Dr. Ormos Mária felszóla­lásában a politikai őszinte­ség kérdéskörét taglalta. Olyan reformokról áhítozunk -mon­dotta -, mely az életszínvonal emelkedését szolgálja. Ilyen reform, egyelőre nincs, és nem is lehet. Ez a mai gondunk. Azért adásodtunk el, hogy bi­zonyos életszínvonaltartást el­érjünk. Nem beruháztunk, nem fejlesztettünk. Az adós­ságállomány ismert, s ebben az is benne van, amit mi adtunk kölcsön, s azt is, hogy ebből mennyi szerezhető visz- sza. Reflektált egy felvetésre: demokráciára vágytunk, tó­ga bb cselekvési lehetőségékért áhítoztunk, és sokan mégis a felülről jövő utasításokra, út­mutatásókat lesik. Vélemény- mondás helyett a hallgatás­ra voksolnak. S ilyen helyzet­ben nem lehet rossznéven venni, ha a „szomszéd” el­mondja azt helyettünk. A he­lyi, községi, üzemi demokrá­cia, csak lentről épülve mű­ködhet, ókkor, ha a helyben megfogalmazott célokat hely­ben téve, ott valósítják meg. T. Kovács János, a selyem­gyár gyáregységvezetője indu­latosan fogalmazott: a kibon­takozás programja egyelőre úgy néz ki, mintha a „sebe­inket nyalogatnánk". A mi tragédiánk — mondotta — ab­ban rejlik, hogy minduntalan beletörődünk a „változtatha- tatlanba”, s a Trabantba-szü- letett nemzetünk nem hisz ön­magában." Meg kéne nézni, hogy mitől eredhet az alkotó erő, hogyan lehet teret nyit­ni előtte? Mohácson a legsi­keresebb ember nem a gyár­igazgató, hanem a fagyialtos. Miért? Meg kell keresni, hogy melyek a korlátairtk, milyen gátló tényezők kötik gúzsba az embert, s tenni; érdekelt­séget teremtve, vállalkozói szellemet teremtve. Wirth György, Mohács város tanácselnök-helyettese szerint már látható, hogy a jelenlegi módszerekkel nem jutunk elő­rébb, s hogyha az ígért 1990-es stabilizáció — esetleg az azt követő fellendülés — nem következik be, Helyette a nemzet számonkérésével kell majd szembe nézni. Szólt a helybeli törekvésekről, a város és környéke terveinek megva­lósulásáról. Balázs Balázs másodszor is szót kapva többek között ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy gazdasági gondjainkból csak olyan vezetéssel lábalhatunk ki, amely megköveteli a maxi­mális teljesítményt mindenkitől, s az alkotást gátló bürokrá­ciának gátat vet. Zugó Al­bert, a Mohácsi Kenyérgyár vezetője annak a véleményé- nék adott hangot, hogyha a demokráciával megtanulunk él­ni — amiben eddig nem sze­rezhettünk gyakorlatot —, ak­kor életünk is alapvetően meg­változik. Dr. Dénes László, a mohá­csi kótház pártalapszervezeté- nek titkára saját szakterületé­ről szólva erőteljesen kifogá­solta, hogy az egészségügy­nek nincs koncepciója, munká­jában nem érvényesül még a gazdaságosság szemlélete, csak a befektetés megtérülé­sének hatásfokát nem néző „takarékosság”. Szabados Sándorné, a Mohácsi Kesztyűs KTSZ párttitkára gazdaságiba­jaink egyik okának minősítet­te, hogy nem a legjobb szak­embereket emelték ki közép­szintű vezetőknek, s most ké­pességeik jelentik a mércét. Nyúl László sombereki peda­gógus, alapszervezeti párttit­kár a politikai pluralizmust úgy értékelte, hogy az kivá­lóan alkalmas a párt meg- edződésére. Más témáról szólva cáfolta, hogy a KISZ és az úttörőszervezet nem adott sehol soha semmi él­ményt az ifjúságnak. Dr. Jerszi István felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy kri­tikus önvizsgálattal párosult, korrekt és szakszerű társadal­mi diagnózis kell a bajok or­voslásához. Kitért arra is, hogy véleménye szerint az alapszer­vezeteket felkészületlenül érte az önállóság tágabb tere. De ebben való jártasságot a nem kevés tanulópénz ellenére is szükséges megszerezniük. Balázs Ferenc nyugdíjas fel­tette a kérdést: Annyit hallot­tunk a hibákról, de arról ke­veset, hogy miként tovább? És a múltról — csak lekezelőleg. A múlt értékeinek számbavé­telével szabad csak kritizálni. Molnár Zoltán, a Volán helyi üzemigazgatója a történelmi példákkal igazolta: mindig si­került a gondokon túllenni, most is sikerülni fog. Csak ehhez világosan meg kell fo­galmazni, hogy mi a teendő, s ez nem a helyiek dolaa: ez a vezetés feladata. Gránitz Mihály, a sombereki tsz fő­könyvelője többek között az önmagunkkal való szembené­zés szükségességéről szólt, és kihangsúlyozta; fontos a párt belső kontrolljának kiépí­tése, kialakítása. Ormos Mária néhány felvetésre reflektálva elmondotta, hogy a múlt is­merete nélkül nehéz a jövő teendőit meghatározni. Ezt a párt tudja, s az elmúlt 40 év számbavétele megkezdődött, de nem könnyű a feladat. Hiszen nem akármilyen esztendőkről van szó, nem akármilyen tör­ténelmi időszakról, amelynek voltak sikerei, felmenő szaka­szai, de amiben ott volt 1956 is. Az aktíva Dányi Pál zár­szavával—válaszaival ért véget, mondván; amikor a megyei vezetés ezt az aktívasorozatot életre hívta, úgy tervezte, hogy közös munkával, közösen gon­dolkodva számbaveszi Bara­nya jelenét, a párttagság vé­leményét, meghallgatja nap­jaink politikájáról. Beleszámít­va a szombati pécsi pártérte­kezletet is, nem egészen két hét alatt politikai fénykép ké­szül; milyenek vagyunk, és milyennek látjuk önmagunkat? Már így, félidőben is, nagyon elgondolkoztató és főleg hasz­nosítható tapasztalatokkal gazdagodtunk — mondotta befejezésképpen. Dunai Imre—Kozma Ferenc Üdvözlő távirat Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke táviratban kö­szöntötte Kang Jong Hunt, a Koreai Köztársaság miniszter- elnökévé történt kinevezése alkalmából. Várkonyi Péter külügyminiszter Cső Ho Dzsung újonnan kinevezett külügyminiszternek küldött üd­vözlő táviratot. (Folytatás az 1. oldalról) jelentését. Ez Bonn szerint új lehetőségeket teremtett a ha­gyományos leszerelési tárgya­lások számára. Kifejtette: az NSZK kormánya szeretné, ha már december végén vagy jövő január elején sikerülne befejezni a bécsi utótalálko- zót, Bonnban ugyanis egyet­értésre alkalmasnak tartják a semleges és el nem kötelezett országok által kidolgozott zá­róokmány-tervezetet. A magyar külügyminiszter ugyancsak ked­vezően értékelte a nemzetközi helyzet idei alakulását, hang­súlyozva, hogy az enyhülés irányzata került előtérbe. Ma­gyarország támogatja Mihail Gorbacsov konifliktuscsökkentő javaslatait. A magyar kormány korábban is hangsúlyozta érdekeltségét ~bban, hogy részt vegyen a hagyományos haderők leszere­lésének első szakaszában — emlékeztetett Várkonyi Péter. A kétoldalú kapcsolatok az élet minden területén dinami­kusan, jól fejlődnek — álla­pították meg a felek. Ennek egyik jele, hogy a két külügy­minisztérium a nap folyamán szóbeli jegyzékben rögzítette: jövőre Müncheniben magyar, Pécsett pedig NSZK főkonzu­látus nyílik. A plenáris tárgyalás után Várkonyi Péter és Hans-Diet- rich Genscher jegyzőkönyvet írt alá a két külügyminiszté­rium közötti konzultációkról. Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Hans-Dietrich Genschert, az NSZK alkancel- lárját, külügyminisztert. A szívélyes légkörű megbe­szélésen az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy hazánk európai országként nemzeti le­hetőségeit hasznosítva hatéko. nyan részt kíván venni az eu­rópai folyamatőkban, előmoz­dítani a földrész népeinek, ól. latnainak együttműködését. Hans-Dietrich Genscher alá­húzta, hogy az NSZK rokon- szenvvel tekint a gazdaság stabilizálására, a sokszínű po­litikai élet kialakítására tett erőfeszítésékre, üdvözli hazánk realista, nyitott külpolitikáját. Grósz Károly és Hans-Diet­rich Genscher hangsúlyozták, hogy a magyar—NSZK kap­A V. SZ. TAGÁLLAMAI HONVÉDELMI MINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK SOROS ÜLÉSE A Varsói Szerződés tagál­lamai Honvédelmi Miniszteri Bizottsága december második felében a Bolgár Népköztár­saság fővárosában, Szófiában tartja soros ülését. csolatok minden területen jól fejlődnek. Németh Miklós, a Miniszter, tanács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta Hans- Dietrich Genschert. A szívé­lyes, oldott hangulatú megbe­szélésen elsősorban a ma- gyar-NSZK kapcsolatok egyen­letes és dinamikus fejlődését tekintették át. Megállapították, hogy bővül a közös vállalatok alapításá­nak lehetősége, és egyetértet­tek abban, hogy ez ösztönző hatást fejthet ki gazdasági együttműködésünk további fej­lesztésére. Hans-Dietrich Genscher - ugyancsak a Parlamentben — találkozott Szűrös Mátyással, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának az elnökével. Szűrös Mátyás elmondta, hogy magyar részről nagyra értékelik az NSZK-hoz fűződő kapcsolatokat — mindenékelőtt azért, mert Budapesten jól tud. jók: a bonni kormány tevéke­nyen közreműködött Magyar- ország és a brüsszeli székhe­lyű Európai Közösségek kap­csolatainak kialakításában. Magyarország számára létfon­tosságú a nemzetközi munka- megosztásban való részvétel, s ebből kiindulva kiegyensúlyo­zottan akarja bővíteni kap­csolatait Kelet- és Nyugat- Európa országaival. A nyugatnémet alkancellár- külüqyminiszter kifejtette: az NSZK megérti, hogy a ma­gyarországi reformpolitika át­meneti nehézségekkel jár. Bonn üdvözli a gazdasági és a politikai reform összekapcso­lását. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a kitűzött progra­mok végrehajtásában nagyobb határozottsággal cselekedjenek Magyarországon. A találkozón szóba került a nemzetiségek kérdése is. Ma­gyarországon nagyra értékelik az e vonatkozásban nyújtott NSZK támogatást - mondta Szűrös Mátyás, és kiemelte Hans-Dietrich Genscher sze­mélyes közbenjárását abban, hogy a közelmúltban a pápa is felemelte szavát a kisebb­ségek ügyében. Este Várkonyi Péter és fele. sége díszvacsorát adott Hans- Dietrich Genscher és felesége tiszteletére. A díszvacsorán po- hárköszöntők hangzottak el. Ülést tartott az MSZMP országgyűlési csoportja ülést tartott az MSZMP or­szággyűlési csoportja szerdán, a Központi Bizottság székhá­zában. A tanácskozáson a kommunista képviselők véle­ményt cseréltek időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről. Tájékoztatót hallgattak meg arról, hogy az MSZMP milyen álláspontot foglal el az új al­kotmány koncepciójával, vala­mint az egyesülési és gyüleke­zési törvénytervezettel kapcso­latban. A továbbiakban ismer­tették a képviselőkkel a jövő évi állami kölségvetésről szóló törvénytervezet eddigi vitáinak tapasztalatait. Rablótámadás Óbudán Egy eddig ismeretlen, álarcot vi­selő férfi december 14-én, szer­dán 9.30 árakor kirabolta a Pilis- vörösvár és Vidéke Takarékszövet­kezet (Budapest, III. kerület, Gór- dós Mariska utca 16. szám alatti) 1. számú kirendeltségét. A támadó a két ott dolgozó alkalmazottat pisztollyal kényszerítette a kiren­deltségen lévő készpénz, mintegy 200 ezer forint átadására, majd a helyszínről elmenekült. Az ügy­ben a rendőrség folytatja a nyo­mozást. A Pécsi Szikra Nyomda kis teljesítményű kazánfűtői vizsgával rendelkező férfi munkaerőt keres GÁZKAZÁNFŰTÖI munkakörbe, 3 műszakra. Lehet nyugdíjas is. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Pécs, Engel J. u. 8. Munkaügyi csoport, Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy az év végi vagyonmegállapitó leltározás miatt A KISZOLGÁLÁS 1988. DECEMBER 21-TŐL DECEMBER 31-IG SZÜNETEL. (Megrendeléseket a leltár alatt is felveszünk.) Dél-dunántúli Röviköt Kereskedelmi Vállalat Pécsi Raktárháza. Pécs, Közraktár u. 1. ip* ÓRA A NAGYVILÁGBAN A Miniszter­tanács ülése Szóvivői tájékoztató (Munkatársunk telelonjelentése) — A minisztertanácsra is át­ragadt az év végi hajrá, mert ismét sök napirendi pontot tár. gyalt meg - kezdte tájékozta­tóját Marosán György kor­mányszóvivő. A legfontosabb téma a jövő évi népgazdasági terv volt, amely - a kormány szándékai szerint — új sza­kaszt nyit a stabilizációban. Egyrészt megteremti a szocia­lista piacgazdaság jogi és közgazdasági feltételeit, más­részt kifejeződik benne az új gazdaságpolitika, amely a li­beralizációra, vállalati korlá­tok leépítésére (deregulációra) és a szigorú költségvetési szabályozás feloldására épül. A végleges tervet a kormány sem tudja elfogadni, Hiszen sok fü'-'i a parlament jövő he. ti döntésétől. A miniszterta­nács összességében megfelelő, nek értékelte az idei terv vég­rehajtását, legalábbis abban az értelemben, hogy alapot adhat egy Sikeresebb jövő évi tervezéshez. Sajnos éppen a költségvetési hiány mérséklé­sében és a gazdasági szerve­zet átalakításában nem sike­rül áttörést elérni. A kormány­zati szándékok szerint a lakos­ság terhei nem növekedhetnek tovább, az áremelkedésnek is gátat, kell vetni. Az infláció mértékét 12—15 százalékra ter­vezik. (Más kérdés, hogy en­nek garanciáiról kevés szó hangzott el.) Megtudtuk, hogy a kormány tervben egyetért a 40 órás munkahét kiterjesztésével, de ez függ a következő hónapok gazdasági teijesítménvétől is. Ami a nyomtatott saitóval kap­csolatos terveket illeti, a kor­mány álláspontja szerint tudo­másul kell venni, hogy a lap­készítés üzlet, tehát január elsejétől a már bejelentett lapáremelésektől függetlenül valamennyi sajtótermék sza­badáras lesz. Kérdésre vála­szolva Marosán György el­mondta, hogy a papírhelyzet valamelyest javulni fog, de el­sősorban a hetilaook érezhe­tik biztonságban magukat. Miért nem kaphatnak ma­gyar állampolgárságot az er­délyi menekültek? - hangzott az újabb kérdés. 1991-iig szer­ződés köt bennünket Romá­niával, mely szerint csak az válhat magyar állampolgárrá, akit szomszédunk elbocsátott állampolgári kötelékéből. E szerződés felülvizsgálatát leg­korábban jövő augusztusban kezdeményezhetjük. Minden­esetre a kormány a menekül­tek 18 éven aluli gyermekeit karácsonyra 1000 forintos vá­sárlási utalvánnyal ajándékoz­za meg. Marosán György nem kom­mentálta - mondván, nem hallott róla - a lapunknak azt az értesülését, hogy a nem­zetközi pénzügyi körök Nagy Imre rehabilitálásától tennék függővé az újabb hitelek nyújtását. Arra a kérdésünkre, hogy szóba került-e a kor­mányülésen a bevásárló turiz­mus legalább részben belföld­re irányítása, a szóvivő azt vá­laszolta: napirenden van a probléma, a döntés az első negyedévre várható. Lesz-e autó összeszerelő üzem Magyarországon. örök téma. A válasz ezúttal is az, hogy a tárgyalások folyamat­ban vannak. Bokodi Béla té­vériporter soron kívüli magán, tájékoztatója ennél konkrétabb volt: ő biztos forrásra hivat­kozva állította, hogy a dél-ko­reai gépkocsi lesz az év slá­gere ... Havasi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom