Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-14 / 347. szám
1988. december 14., sierda Dunántúlt napló 3 Változást nem ígér senki Hol az olcsó hús? Túl gyorsan elfogy a belsőség A bolt-ok nem vállalják a kockázatotEgyre többen teszik szóvá, hogy az utóbbi időben eltűnt a boltokból a sertésbelsőség. Nem lehet tüdőt, szívet, [épet, vesét és legfőképp olcsó húso. kát kapni. Márpedig az elmúlt évekhez hasonlóan az idén sokan szeretnének otthon szalámit, kolbászt készíteni. — Nagyon sokan keresik ilyenkor a hasaalja szalonnát és a lapockát — 'mondja a Ipécsi Sallai utcai húslbolt vezetője. - A belsőségekkel is isok a gondunk. A héten is előfordult, hogy az egyik iskolának egy másik boltban vásároltuk meg a májat. Bejártuk érte az egész várost. 'Egyébként a Baranya 'Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalaton kívül rendelünk húst Kaposvárról, Szekszárdról és a környékbeli termelőszövetkezetektől is. Igyekszünk, hogy rendszeresen legyen fej, bőr, 'láb, nyak és oldalas. Töpöir- tyűt viszont szinte sehol sem tudunk beszerezni. A vásárcsarnokban hosszú sor áll a 'hentesnél. A hűtőpulton fej, 'köröm, csont, oldalas, a szögön dagadó és lapocka lóg. A belsőség résznél sertés és marhamáj. A többi rekesz üres. — Szerdán és pénteken kapunk árut Kaposvárról és Szekszárdról, de más napokon is érkezik friss hús a termelő- szövetkezetektől és a húsipari vállalattól - mondja a boltvezető. A Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat mógocsi szárazáru üzemében naponta 13 tonna apróhúst és Ihasaalia szalonnát visznek, amiből 'szalámi és kolbász készül. A boltokba szinte csak féldisznókat szállítanak, mert a belsőségeket is feldolgozzák. — A Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat boltjaiba naponta 15-20 mázsa csontnélküli húst — combot, lapockát — is szállítunk, 'ilyenkor 'kolbásztöltés idején — imondja Heizler András, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kereskedelmi főosztályvezetője. — Közvetlenül tőlünk vásárolják a húst a gyermekintézmények, a közü- letek és a vendéglátó egységek is. Belsőségeket elsősorban azoknak a boltoknak adunk, amelyek ellátják a környéken levő intézményeket is, ami megmarad, az a lakosságé. A 12—15 üzletbe naponta 12-15 mázsa kerül. Tüdőt egyelőre nem tudunk szállíta- >ni, mert az új technológia ezt nem teszi lehetővé. A gyártó céggel már tárgyalunk, hogy javítsa ki a hibát. Végül is sajátos helyzet alakult ki, amin változást senki nem ígér: a termelő panaszkodik, mert alacsonyak a felvásárlási árak, ezért nem nevel disznót. A húsipari vállalat a technológiára hivatkozik, és a gazdaságos termelésre. A kereskedő kesereg, mert az olcsó húsféleségeket csak a drágával együtt kapja, amit nem tud eladni. A vevő meg piérges, mert az ő érdeke úgy látszik, nem szempont. Sz. K. Új vízelvezetők, árkok, utak, hidak készültek az idei évben a meliorációs munkák során a kis- szentmártoni határban Fotó: Läufer László Baranyában folytatni kell a komplex meliorációt Veszélyben az egymilliárdos program? A gazdaságilag elmaradott térségek súlyos gondja és leszakadásuk egyik fő oka földjeik alacsony termőképessége. Baranya mezőgazdasági területének 50 százaléka esik ebbe a kategóriába. Az erodált vagy elvizesedett területen élő lakosság életszínvonala elmarod az átlagtól, mivel az itt működő üzemek termelési, gazdálkodási színvonala is alacsonyabb. Felzárkóztatásukat a föld jobbátételével kell megkezdeni. Ezt Baranya az országban elsőként ismerte fel 25 évvel ezelőtt, amikor az első meliorációs munkák meg-^ indultak a megyében. Húsz év alatt 64 000 hektár termőterület meliorációját végezték el a megyében. A hetedik ötéves tervben pedig újabb, közel egymilliárd forintos meliorációs programot indított a megye egy pályázat elnyerésével, amely a Dráva- térségben 49 200 hektár termőterület jobbátételét célozta meg. A Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban átfogó vizsgálatot végzett a komplex meliorációs munka gyakorlati végrehajtásáról. Megállapították, hogy a meliorációs beruházások kivitelezésének üteme a központi keretösszegek csökkenése, és az egyéb anyagi források - saját erő, vízügyi alap stb. - beszűkülése miatt lelassult. Ha a munka ilyen ütemben folytatódik, akkor az 1990-re meghatározott feladatoknak csak 35-40 százaléka valósulhat meg. Ha a központi támogatás mértékét 1989-től valóban 40 százalékban fogják maximálni, akkor az tovább veszélyezteti a meliorációs program végrehajtását. Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy a már megkezdett beruházásokat az üzemek leállítják. Az eddigi munkákat eredményesnek tartják. A melioráció komplexitásának hatására 60—70 százalékban javultak a termésátlagok, nőtt a nagy teljesítményű gépek kihasználása, nagyobb lett a művelhető szántóföld területe. Néhány hiányosságra is fényt derített a vizsgálat. A központi támogatósok a drága tervekhez kötődnek. A tervezési munkában versenyhelyzetet kell teremteni, hogy az üzemek az olcsóbb megoldást választhassák. A meliorációs pénzeket ne kössék a CSOMÉP műtárMinden jel szerint veit Lencsehegyen Neuberger Antal, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke kedden délután az alábbi nyilatkozatot adta: minden jel arra mutat, hogy Lencsehegyen szénporrobbanás Okozta a tragédiát. Erre utalnak azok a vizsgálati eredmények, amelyeket, a Mecseki Szénbányák Kutatóintézetében végeztek. Itt ugyanis a lencsehegyi szénpormintákat elemezték és kísérletekké! határozták meg ennek gyökhöz, mert ezeket az Alföldről kell drága pénzen idehozni, helyben olcsóbb megoldások is kínálkoznak. A már meglévő genetikai térképeket, műholdfelvételeket a MÉN- NAK nem fogadja el a melioráció tervezésénél, pedig ezek tökéletesen megfelelnek a célnak, felesleges pénzkidobás új térképeket készíteni. Lassítja a beruházás indítását a bürokrácia is, engedélyezésnél túl sok szervvel kell a terveket egyeztetni. A komplex meliorációs beruházásokat Baranya megyében az eredeti ütemnek megfelelően folytatni kell, mert csak Így javítható a föld termőképessége. Ez a leggyorsabban - 4-5 éven belül - megtérülő beruházás. A munkákhoz szükséges kivitelező kapacitás rendelkezésre áll a megyében. — Rné szénporrobbanás robbanásveszélyességi fokát. Most már az is bizonyosnak látszik, hogy a szénpor be- robbanását az előírástól eltérő robbantási mód váltotta ki. A vizsgálatsorozatok különféle fázisairól, a laboratóriumi eredmények szintéziséről, a tanúk vallomásai nyomán alkotható következtetésekről részletes jelentést készít az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség a Minisztertanács részére. Egy kitüntetés hátteréről Baranya iskolai könyvtáraiért A Szocialista Kultúráért kitüntetést ritkán adják magasabb állami elismerések után, Pécsett mégis ez történt, és ennek története van. A kitüntetett dr. Román Lászlóné, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója. Vezetésének tíz évtizede alatt megújult a megyei bibliotéka, új szárny épült hozzá, átrendeződött, igazi kulturális szolgáltató 'komplexummá változott, sikeres könyvkiadói tevékenységet folytat. A legutóbbi elismerés azonban nem ennek, ezeknek az eredményeknek szólt, hanem egy továbbinak, és ez az iskolai könyvtárak hálózata 'Baranyában. Ennek kiépítése a Baranya Megyei Tanács döntése alapján ugyancsak az elmúlt évtizedben indult meg és teljesedett ki. Erről az egy területről beszélgettünk dr. Román Lászlónéval, aki sietett előrebocsátani, hogy ezt a hálózati munkát egy néhány tagú könyvtáros kollektíva végezte, és a kitüntetés ezt a közös munkát ismeri el. — Mindig eszemben van Pozsgay Imrének egy, még művelődési miniszter korában elhangzott mondata - mondja bevezetőként a Megyei Könyvtár igazgatója —, amely szerint a közművelődés takaróját az iskolákban varrják. Vagyis b közművelődés és benne a könyvtárügy arra építhet, amit az iskolákban megalapoztak. Ilyen értelemben tartotta fontosnak Baranya Megye Tanácsa, hogy szemügyre vegye az iskolai könyvtárak ügyét. Korábban a könyvtárosi szakma szempontjából magukra hagyatva dolgoztak az iskolai egységeket vezető pedagógusok. önálló könyvtárost csak a középfokú tanintézetek, főiként a középiskolák tudnak alkalmazni. A pedagógusnak kellett foglalkoznia az állománygyarapítással, feldolgozással, katalóguskészítéssel — ami, ugye, szorosan vett szakmai feladat. Időigényes munka, s jóval több időt igényelt, mint a pedagógusnak adható néhány órás kedvezmény. — A helyzetet az is jelle- (mezte és jellemzi még ma is, 'hogy kisebb településeken iskolai és területi feladatokat ellátó könyvtárak külön működése szétforgácsolta az erőket. Célszerű volt az iskolai és a lakóterületi funkció szakmai egyesítése. Ez nem jelenti azt, hogy a könyvállomány, a könyvtár egy helyre koncentrálódott. Letéti könyvtár működik iskolában, munkahelyeken és a község, a lakóterület számára. Ilyen például Beremend igen jó munkát végző könyvtára, ahol két könyvtáros működteti a lakóterületi, az iskolai könyvtárat és tart letétet a BCM területén. Sajátos intézmény működik az általános .művelődési központokban, így például Mecseknádasdon és Dobszán. Mivel az ÁMK eleve koncentrálja és egyetlen oktatási közművelődési egységként működteti az iskolát, a közművelődési életet és a könyvtárat, a mi szakmai segítségünk magától értetődően épülhetett be. Kolics Pál, a Dobszai ÁMK igazgatója szavai szerint náluk a könyvtár lett az intézményeqyüttes magva, és a felnőttek is megszokták, hogy ide jöjjenek könyveket keresni. A felsoroltakon kívül magától értetődően képes bekapcsolódni az ilyenfajta könyvtár a falu kulturális, szakmai, egyesületi életébe, bázisa a helytörténeti, néprajzi kutatásnak, háttere a helytörténeti gyűjteményéknek. — Könyvtárosaink az állomány kialakítását, feldolgozá- sát, katalogizálását, tehát a munka szorosan vett szakmai irészét végzik el, és amikor át-id:ák az állományt, a oeda. aóqus már valóban a kölcsönzéssel. a könyvtári foglalkozások tartósával foalal'kozhat. Persze, a pedaaóqusok számára is rendezünk évek óta könyvtárkezelői tanfolyamokat. Szakmai együttműködésben állunk a Baranva Megyei Pedagógiai Intézettel s annak könyvtárával. Nálunk készült el a könyvtár állományára, működtetésére vonatkozó szakmai terv. Idővel szorosan vett szakkönyvtár nyitja meg kapuit ezen intézmény keretében, s akkor ők veszik át az iskolai könyvtárak felügyeletét is. Gállos Orsolya Egy felmentés tanulságai Nincsenek nélkülözhetetlen emberek. Nem nélkülörhetet- len a Pécsi Mezőgép Vállalat mágocsi gyáregységének közelmúltban felmentett igazgatója sem. Hiába a tiszteletet parancsoló, hamisítatlan munkáskarrier, hiába a sok-sok éven át elért gazdasági siker, hiába a hosszú időszakot átfogó közéleti szerepvállalás, és hiába a munkáskollektíva szimpátiája, a 228 aláírással ellátott petíció, — a vállalat a gyáregység élére 1989. január elsejétől — 5 évre — új igazgatót keres. — Sajnálom, nagyon sajnálom —, ismételgeti a gyárkapuban az a bukósisakos férfi, akit az 'igazgató felmentésének körülményeiről kérdezek. — Hát persze, 'hogy én is aláírtam azt a levelet, amelyikben kértük, hogy a főnök hadd maradjon a helyén. Állítólag elkövetett valamit, bár szerintem azt is másoknak köszönheti, ha egyáltalán igaz, de annak a gyárhoz, hozzánk nincs semmi köze. Én csak jót tudok mondani róla, és azt, hogy nagyon sajnálom .. . Mágocson, különösen az utóbbi években nem ritkaság, hogy az ilyen ügyek mögött! egy-egy, esetleg egyszerre több névtelen feljelentés áll. A vádak aztán hol igazolódnak, hol nem, de a vádaskodásból mindig megmarad egy kevés. Sokszor éppen csak annyi, 'hogy megkeserítse az érintettek hétköznapjait. Mindazonáltal tény, hogy voltak úgynevezett nagy lebukások is. Ami viszont a Mezőgép (volt) gyáregységvezetőjének terhére rótt cselekményt illeti, — a minősítés meglehetősen bonyolult, — nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében nyújtott bűnsegédi közreműködést. Az igazgató tehát elbukott, s mert nem felel meg a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek — nem büntetlen az előélete —, beosztásából felmentették. Figyelmet érdemlő tény, hogy a dolgozók, akik általában nehezen bocsátják meg vezetőiknek a törvények kijátszását, vagy az azokkal való — mégoly jelentéktelen, vagy csupán vélt —, összeütközést, kiálltak igazgatójukért. 'Igaz, eredménytelenül, de a gyáregység igazgatója számára ez a kiállítás alighanem minden korábbi kitüntetésnél többet ért. Az enyhén szólva kínos hangulatú szeptemberi munkásgyűlésen talán ezért is tudta önmérsékletre inteni az embereket. A dolgozók egy része pontosan ismerte, többen viszont csak mindenféle hallomásból tudták a történteket. Azt, hogy az igazgató fát rendelt az erdészetnél, aztán a helyszínről az erdész útmutatása szerint, a befizetett összegnél nagyobb értékben szállíttatott el fát, amit később feldolgozott állapotban eladott. Az igazgató később ugyan befizette az értékkülönbözetet, mintegy 20 ezer forintot, a felpiszkált ügyben ez már semmit nem segített. A következmények a gyáregység igazgatója számára jól érzékelhetők. Vállalatától méltányosságból (?) — piackutatói beosztást, s természetesen sokkal vékonyabb fizetési borítékot kapott. Az újsághirdetésekből tudja, hogy a visszatérésre vajmi kevés esélye maradt, hiszen a vállalat! nem az ő időleges helyettesítésére, hanem hosszú időre keres új igazgatót. Felmentését kér(het)te pártbizottsági tagsága alól, majd szeptember 30-án kilépett a pártból. (Az időközben ellene lefolytatott pártfegyelmi vizsgálat ugyan más kifejezéssel rögzíti ugyanezt a tény, a lényegen azonban mindez aligha változtat valamit.) Úgy érzi, olyasmin bukott el, amin sokan mások is elbukhatnának. Mindazonáltal tisztában van azzal, hogy aki bűnt követ el, annak bűnhődnie kell, s hogy rá, mint vezetőre fokozottabban érvényes minden előírás. Ami azonban ezt a bűnt és ennek elkövetését illeti, továbbra sem érzi igazán felelősnek magát. Tanulság? Akad számtalan. Mindenekelőtt az, hogy,akárhány lábunk van is, — nem szabad botlani. Előfordult már, s eztán is előfordulhat még, hogy valaki, aki közvetlen környezete tisztességtelen üzelmeken ért, jog szerint, illetve jogszerűen járt el, (sőt, később erkölcsi győztesnek kiáltotta ki 'magát), és nem ritka az olyan eset sem, amikor a jog sokkal szigorúbb, mint a közvélemény. A kényszerű változásák pedig nyilvánvalóan hatással, és nem feltétlenül kedvező hatással lesznek a — nem is olyan rég még az önállósodás gondolatával kacérkodó — gyáregység gazdasági eredményeire is. Ferling József
