Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-14 / 347. szám

1988. december 14., sierda Dunántúlt napló 3 Változást nem ígér senki Hol az olcsó hús? Túl gyorsan elfogy a belsőség A bolt-ok nem vállalják a kockázatot­Egyre többen teszik szóvá, hogy az utóbbi időben eltűnt a boltokból a sertésbelsőség. Nem lehet tüdőt, szívet, [épet, vesét és legfőképp olcsó húso. kát kapni. Márpedig az el­múlt évekhez hasonlóan az idén sokan szeretnének otthon szalámit, kolbászt készíteni. — Nagyon sokan keresik ilyenkor a hasaalja szalonnát és a lapockát — 'mondja a Ipécsi Sallai utcai húslbolt ve­zetője. - A belsőségekkel is isok a gondunk. A héten is előfordult, hogy az egyik is­kolának egy másik boltban vá­sároltuk meg a májat. Bejár­tuk érte az egész várost. 'Egyébként a Baranya 'Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalaton kívül rendelünk húst Kaposvárról, Szekszárdról és a környékbeli termelőszövetkeze­tektől is. Igyekszünk, hogy rendszeresen legyen fej, bőr, 'láb, nyak és oldalas. Töpöir- tyűt viszont szinte sehol sem tudunk beszerezni. A vásárcsarnokban hosszú sor áll a 'hentesnél. A hűtő­pulton fej, 'köröm, csont, ol­dalas, a szögön dagadó és lapocka lóg. A belsőség rész­nél sertés és marhamáj. A többi rekesz üres. — Szerdán és pénteken ka­punk árut Kaposvárról és Szek­szárdról, de más napokon is érkezik friss hús a termelő- szövetkezetektől és a húsipari vállalattól - mondja a boltve­zető. A Baranya Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat mógocsi szárazáru üzemében naponta 13 tonna apróhúst és Ihasaalia szalonnát visznek, amiből 'szalámi és kolbász ké­szül. A boltokba szinte csak féldisznókat szállítanak, mert a belsőségeket is feldolgozzák. — A Baranya Megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat boltjaiba naponta 15-20 má­zsa csontnélküli húst — com­bot, lapockát — is szállítunk, 'ilyenkor 'kolbásztöltés idején — imondja Heizler András, a Ba­ranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kereskedelmi főosztályvezetője. — Közvetle­nül tőlünk vásárolják a húst a gyermekintézmények, a közü- letek és a vendéglátó egysé­gek is. Belsőségeket elsősor­ban azoknak a boltoknak adunk, amelyek ellátják a környéken levő intézményeket is, ami megmarad, az a lakos­ságé. A 12—15 üzletbe napon­ta 12-15 mázsa kerül. Tüdőt egyelőre nem tudunk szállíta- >ni, mert az új technológia ezt nem teszi lehetővé. A gyártó céggel már tárgyalunk, hogy javítsa ki a hibát. Végül is sajátos helyzet ala­kult ki, amin változást senki nem ígér: a termelő panasz­kodik, mert alacsonyak a fel­vásárlási árak, ezért nem ne­vel disznót. A húsipari vállalat a technológiára hivatkozik, és a gazdaságos termelésre. A kereskedő kesereg, mert az olcsó húsféleségeket csak a drágával együtt kapja, amit nem tud eladni. A vevő meg piérges, mert az ő érdeke úgy látszik, nem szempont. Sz. K. Új vízelvezetők, árkok, utak, hidak készültek az idei évben a meliorációs munkák során a kis- szentmártoni határban Fotó: Läufer László Baranyában folytatni kell a komplex meliorációt Veszélyben az egymilliárdos program? A gazdaságilag elmaradott térségek súlyos gondja és le­szakadásuk egyik fő oka föld­jeik alacsony termőképessége. Baranya mezőgazdasági terü­letének 50 százaléka esik ebbe a kategóriába. Az erodált vagy elvizesedett területen élő lakosság életszínvonala elma­rod az átlagtól, mivel az itt működő üzemek termelési, gazdálkodási színvonala is alacsonyabb. Felzárkóztatásu­kat a föld jobbátételével kell megkezdeni. Ezt Baranya az országban elsőként ismerte fel 25 évvel ezelőtt, amikor az első meliorációs munkák meg-^ indultak a megyében. Húsz év alatt 64 000 hektár termőterület meliorációját vé­gezték el a megyében. A he­tedik ötéves tervben pedig újabb, közel egymilliárd fo­rintos meliorációs programot indított a megye egy pályázat elnyerésével, amely a Dráva- térségben 49 200 hektár ter­mőterület jobbátételét célozta meg. A Baranya Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közelmúlt­ban átfogó vizsgálatot végzett a komplex meliorációs munka gyakorlati végrehajtásáról. Megállapították, hogy a me­liorációs beruházások kivitele­zésének üteme a központi ke­retösszegek csökkenése, és az egyéb anyagi források - saját erő, vízügyi alap stb. - be­szűkülése miatt lelassult. Ha a munka ilyen ütemben folyta­tódik, akkor az 1990-re meg­határozott feladatoknak csak 35-40 százaléka valósulhat meg. Ha a központi támoga­tás mértékét 1989-től valóban 40 százalékban fogják maxi­málni, akkor az tovább veszé­lyezteti a meliorációs prog­ram végrehajtását. Előfordul­hatnak olyan esetek is, hogy a már megkezdett beruházá­sokat az üzemek leállítják. Az eddigi munkákat ered­ményesnek tartják. A meliorá­ció komplexitásának hatására 60—70 százalékban javultak a termésátlagok, nőtt a nagy teljesítményű gépek kihaszná­lása, nagyobb lett a művelhe­tő szántóföld területe. Néhány hiányosságra is fényt derített a vizsgálat. A központi támo­gatósok a drága tervekhez kötődnek. A tervezési munká­ban versenyhelyzetet kell te­remteni, hogy az üzemek az olcsóbb megoldást választhas­sák. A meliorációs pénzeket ne kössék a CSOMÉP műtár­Minden jel szerint veit Lencsehegyen Neuberger Antal, az Orszá­gos Bányaműszaki Főfelügye­lőség elnöke kedden délután az alábbi nyilatkozatot adta: minden jel arra mutat, hogy Lencsehegyen szénporrobba­nás Okozta a tragédiát. Erre utalnak azok a vizsgálati eredmények, amelyeket, a Me­cseki Szénbányák Kutatóinté­zetében végeztek. Itt ugyanis a lencsehegyi szénpormintá­kat elemezték és kísérletek­ké! határozták meg ennek gyökhöz, mert ezeket az Al­földről kell drága pénzen ide­hozni, helyben olcsóbb megol­dások is kínálkoznak. A már meglévő genetikai térképeket, műholdfelvételeket a MÉN- NAK nem fogadja el a melio­ráció tervezésénél, pedig ezek tökéletesen megfelelnek a cél­nak, felesleges pénzkidobás új térképeket készíteni. Las­sítja a beruházás indítását a bürokrácia is, engedélyezésnél túl sok szervvel kell a terve­ket egyeztetni. A komplex meliorációs be­ruházásokat Baranya megyé­ben az eredeti ütemnek meg­felelően folytatni kell, mert csak Így javítható a föld ter­mőképessége. Ez a leggyor­sabban - 4-5 éven belül - megtérülő beruházás. A mun­kákhoz szükséges kivitelező kapacitás rendelkezésre áll a megyében. — Rné ­szénporrobbanás robbanásveszélyességi fokát. Most már az is bizonyosnak látszik, hogy a szénpor be- robbanását az előírástól elté­rő robbantási mód váltotta ki. A vizsgálatsorozatok kü­lönféle fázisairól, a laborató­riumi eredmények szintézisé­ről, a tanúk vallomásai nyo­mán alkotható következteté­sekről részletes jelentést ké­szít az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség a Mi­nisztertanács részére. Egy kitüntetés hátteréről Baranya iskolai könyvtáraiért A Szocialista Kultúráért ki­tüntetést ritkán adják maga­sabb állami elismerések után, Pécsett mégis ez történt, és ennek története van. A kitün­tetett dr. Román Lászlóné, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója. Vezetésének tíz évtizede alatt megújult a me­gyei bibliotéka, új szárny épült hozzá, átrendeződött, igazi kulturális szolgáltató 'komplexummá változott, sike­res könyvkiadói tevékenységet folytat. A legutóbbi elismerés azonban nem ennek, ezeknek az eredményeknek szólt, ha­nem egy továbbinak, és ez az iskolai könyvtárak hálózata 'Baranyában. Ennek kiépítése a Baranya Megyei Tanács dön­tése alapján ugyancsak az elmúlt évtizedben indult meg és teljesedett ki. Erről az egy területről beszélgettünk dr. Román Lászlónéval, aki sietett előrebocsátani, hogy ezt a hálózati munkát egy néhány tagú könyvtáros kollektíva vé­gezte, és a kitüntetés ezt a közös munkát ismeri el. — Mindig eszemben van Pozsgay Imrének egy, még művelődési miniszter korában elhangzott mondata - mondja bevezetőként a Megyei Könyv­tár igazgatója —, amely sze­rint a közművelődés takaróját az iskolákban varrják. Vagyis b közművelődés és benne a könyvtárügy arra építhet, amit az iskolákban megalapoztak. Ilyen értelemben tartotta fon­tosnak Baranya Megye Taná­csa, hogy szemügyre vegye az iskolai könyvtárak ügyét. Ko­rábban a könyvtárosi szakma szempontjából magukra ha­gyatva dolgoztak az iskolai egységeket vezető pedagógu­sok. önálló könyvtárost csak a középfokú tanintézetek, fő­iként a középiskolák tudnak alkalmazni. A pedagógusnak kellett foglalkoznia az állo­mánygyarapítással, feldolgo­zással, katalóguskészítéssel — ami, ugye, szorosan vett szak­mai feladat. Időigényes mun­ka, s jóval több időt igényelt, mint a pedagógusnak adható néhány órás kedvezmény. — A helyzetet az is jelle- (mezte és jellemzi még ma is, 'hogy kisebb településeken is­kolai és területi feladatokat ellátó könyvtárak külön műkö­dése szétforgácsolta az erőket. Célszerű volt az iskolai és a lakóterületi funkció szakmai egyesítése. Ez nem jelenti azt, hogy a könyvállomány, a könyvtár egy helyre koncentrá­lódott. Letéti könyvtár működik iskolában, munkahelyeken és a község, a lakóterület számára. Ilyen például Beremend igen jó munkát végző könyvtára, ahol két könyvtáros működteti a lakóterületi, az iskolai könyvtárat és tart letétet a BCM területén. Sajátos intéz­mény működik az általános .művelődési központokban, így például Mecseknádasdon és Dobszán. Mivel az ÁMK eleve koncentrálja és egyetlen ok­tatási közművelődési egység­ként működteti az iskolát, a közművelődési életet és a könyvtárat, a mi szakmai se­gítségünk magától értetődően épülhetett be. Kolics Pál, a Dobszai ÁMK igazgatója sza­vai szerint náluk a könyvtár lett az intézményeqyüttes mag­va, és a felnőttek is meg­szokták, hogy ide jöjjenek könyveket keresni. A felsorol­takon kívül magától értetődő­en képes bekapcsolódni az ilyenfajta könyvtár a falu kul­turális, szakmai, egyesületi éle­tébe, bázisa a helytörténeti, néprajzi kutatásnak, háttere a helytörténeti gyűjteményéknek. — Könyvtárosaink az állo­mány kialakítását, feldolgozá- sát, katalogizálását, tehát a munka szorosan vett szakmai irészét végzik el, és amikor át-id:ák az állományt, a oeda. aóqus már valóban a kölcsön­zéssel. a könyvtári foglalkozá­sok tartósával foalal'kozhat. Persze, a pedaaóqusok számá­ra is rendezünk évek óta könyvtárkezelői tanfolyamokat. Szakmai együttműködésben ál­lunk a Baranva Megyei Peda­gógiai Intézettel s annak könyvtárával. Nálunk készült el a könyvtár állományára, működtetésére vonatkozó szak­mai terv. Idővel szorosan vett szakkönyvtár nyitja meg ka­puit ezen intézmény keretében, s akkor ők veszik át az isko­lai könyvtárak felügyeletét is. Gállos Orsolya Egy felmentés tanulságai Nincsenek nélkülözhetetlen emberek. Nem nélkülörhetet- len a Pécsi Mezőgép Vállalat mágocsi gyáregységének kö­zelmúltban felmentett igazga­tója sem. Hiába a tiszteletet parancsoló, hamisítatlan mun­káskarrier, hiába a sok-sok éven át elért gazdasági siker, hiába a hosszú időszakot át­fogó közéleti szerepvállalás, és hiába a munkáskollektíva szimpátiája, a 228 aláírással ellátott petíció, — a vállalat a gyáregység élére 1989. ja­nuár elsejétől — 5 évre — új igazgatót keres. — Sajnálom, nagyon sajná­lom —, ismételgeti a gyárka­puban az a bukósisakos férfi, akit az 'igazgató felmentésé­nek körülményeiről kérdezek. — Hát persze, 'hogy én is alá­írtam azt a levelet, amelyik­ben kértük, hogy a főnök hadd maradjon a helyén. Ál­lítólag elkövetett valamit, bár szerintem azt is másoknak köszönheti, ha egyáltalán igaz, de annak a gyárhoz, hozzánk nincs semmi köze. Én csak jót tudok mondani róla, és azt, hogy nagyon sajná­lom .. . Mágocson, különösen az utóbbi években nem ritkaság, hogy az ilyen ügyek mögött! egy-egy, esetleg egyszerre több névtelen feljelentés áll. A vádak aztán hol igazolód­nak, hol nem, de a vádasko­dásból mindig megmarad egy kevés. Sokszor éppen csak annyi, 'hogy megkeserítse az érintettek hétköznapjait. Mind­azonáltal tény, hogy voltak úgynevezett nagy lebukások is. Ami viszont a Mezőgép (volt) gyáregységvezetőjének terhére rótt cselekményt illeti, — a minősítés meglehetősen bonyolult, — nagyobb vagyo­ni hátrányt okozó hűtlen keze­lés bűntettében nyújtott bűn­segédi közreműködést. Az igazgató tehát elbukott, s mert nem felel meg a mun­kakör betöltéséhez szükséges feltételeknek — nem büntet­len az előélete —, beosztásá­ból felmentették. Figyelmet érdemlő tény, hogy a dolgozók, akik általá­ban nehezen bocsátják meg vezetőiknek a törvények kiját­szását, vagy az azokkal való — mégoly jelentéktelen, vagy csupán vélt —, összeütközést, kiálltak igazgatójukért. 'Igaz, eredménytelenül, de a gyár­egység igazgatója számára ez a kiállítás alighanem min­den korábbi kitüntetésnél töb­bet ért. Az enyhén szólva kí­nos hangulatú szeptemberi munkásgyűlésen talán ezért is tudta önmérsékletre inteni az embereket. A dolgozók egy része pon­tosan ismerte, többen viszont csak mindenféle hallomásból tudták a történteket. Azt, hogy az igazgató fát rendelt az er­dészetnél, aztán a helyszínről az erdész útmutatása szerint, a befizetett összegnél nagyobb értékben szállíttatott el fát, amit később feldolgozott álla­potban eladott. Az igazgató később ugyan befizette az ér­tékkülönbözetet, mintegy 20 ezer forintot, a felpiszkált ügy­ben ez már semmit nem se­gített. A következmények a gyár­egység igazgatója számára jól érzékelhetők. Vállalatától méltányosságból (?) — piac­kutatói beosztást, s természe­tesen sokkal vékonyabb fize­tési borítékot kapott. Az új­sághirdetésekből tudja, hogy a visszatérésre vajmi kevés esé­lye maradt, hiszen a vállalat! nem az ő időleges helyettesíté­sére, hanem hosszú időre ke­res új igazgatót. Felmentését kér(het)te pártbizottsági tag­sága alól, majd szeptember 30-án kilépett a pártból. (Az időközben ellene lefolytatott pártfegyelmi vizsgálat ugyan más kifejezéssel rögzíti ugyan­ezt a tény, a lényegen azon­ban mindez aligha változtat valamit.) Úgy érzi, olyasmin bukott el, amin sokan mások is elbukhatnának. Mindazon­által tisztában van azzal, hogy aki bűnt követ el, annak bűnhődnie kell, s hogy rá, mint vezetőre fokozottabban érvényes minden előírás. Ami azonban ezt a bűnt és ennek elkövetését illeti, továbbra sem érzi igazán felelősnek magát. Tanulság? Akad számtalan. Mindenekelőtt az, hogy,akár­hány lábunk van is, — nem szabad botlani. Előfordult már, s eztán is előfordulhat még, hogy valaki, aki közvet­len környezete tisztességtelen üzelmeken ért, jog szerint, il­letve jogszerűen járt el, (sőt, később erkölcsi győztesnek ki­áltotta ki 'magát), és nem rit­ka az olyan eset sem, amikor a jog sokkal szigorúbb, mint a közvélemény. A kényszerű változásák pedig nyilvánvalóan hatással, és nem feltétlenül kedvező hatással lesznek a — nem is olyan rég még az ön­állósodás gondolatával kacér­kodó — gyáregység gazdasá­gi eredményeire is. Ferling József

Next

/
Oldalképek
Tartalom