Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-13 / 316. szám

Számítógépes tudakozó Kaposváron Válasz gombnyomásra Komputerizált­felefonkönyv — első az országban Tisztítják a Pécsi-tavat, fejlesztik a strandot Vizes változások Orfűn Játékkínálat Pécsett, a Kossuth Lajos utcai boltban Lego és Barbie — több kellene Mivel játszhatunk? Pénzt-árca-nyifogaf-ás karácsony előH­- Halló, tudakozó? - Na­ponta százszor és százszor hangzik el a kérdés az új ka­posvári telefonközpontban, ahol csodálatos módon van vonal és gyorsan, készségesen válaszolnak is. Hogy ez mit jelent? Csak az tudja igazán, aki naponta tárcsázza Pécsett a 09-et, és gyakran tölt ezzel hiábavaló perceket. Pedig a somogyi megye- székhelyen sem igazán rózsás a helyzet. Igaz, itt legtöbben nem a búgó hangra, hanem telefonra várnak. A távközlési üzem dolgozói heti száz új ké­szüléket kötnek be, sőt az ere­detileg tervezett ezer helyett még ugyanennyit szeretnének felszerelni az év végéig. Mint megtudtam, Kolta Istvántól, a Somogy Megyei Távközlési üzem vezetőjétől, mindezt an- nok ellenére vállalják, hogy a hálózatot eddig már há­romszor kellett áttervezniük. Az idei nyáron felavatott korszerű kaposvári gócközpont­hoz a városon kívül 23 tele­pülés is kapcsolódik. Ebben az impozáns épületben műkö­dik az ország első számítógé­pes tudakozója, amely külön­ben éjjel-nappal hívható. A budapesti Optimum Kisszövet­kezet által létrehozott rend­szer lehetővé teszi, hogy két- három másodperc (!) alatt ki keressenek egy nevet, vagy te­lefonszámot a készülék előtt ülő hölgyek, akik napközben hárman is várják a kérdése­ket. A számítógép valamennyi megyei előfizető nevét és te­lefonszámát tartalmazza. A képernyőn láthatók a titkos számok is, egy villogó négy­szög figyelmezteti a kezelőt, hogy ez nem közölhető. A rendszer arra is alkalmas, hogy hihetetlenül rövid idő alatt kikeresse például, hogy melyik utcában rendel gyer­mekorvos, hol van ügyeletes gyógyszertár, vagy fogászat, milyen számon hívható egy- egy üzlet. Sőt, a szükséges adatokat bármikor kinyomtat­hatják és elkészíthetik belőle a legújabb telefonkönyvet is. Kábái Jánosné távközlési osztályvezető egyébként el­mondta: ez a rendszer azért is jó, mert a számítógépbe bármikor betáplálhatók az új adatok. A korábbi mikrofilmes megoldás az ilyen gyors in­formációközlést nem tette le­hetővé, és jóval drágább is volt, mint a mostani készülé­kek. A kaposvári számitógépes tudakozó két és fél millió fo­rintba került. Jelenleg 18 ezer előfizető adatait tárolja, ám ezzel később sem lesz gond, hiszen a berendezés ennek több mint kétszeresére is ké­pes. Postás berkekben egyéb­ként máris nagy az érdeklő­dés a tapasztalatok iránt. Er­ről Hegedűs József, a kapos­vári hivatal vezetője elmond­ta: a Debreceni Postaigazga­tóság Szolnokon, a soproni pedig Szombathelyen létesí­tett, illetve létesít hasonló tu­dakozót. Erre egyébként Pé­csett is lenne reális igény. F. D. Akiket a borzongatóan hi­deg szél sem riasztott vissza attól, hogy szétnézzenek a Pé­csi-tó körül, már láthatták az elkezdett munka jeleit. Az Orfűi-tavat elhagyva, az er­dőszél melletti, mélyfekvésű területen töltésszere földhá­nyások kígyóznak, a vízben pedig egy kotrógép látható. A következő hetekben kitisz­títják a tó egy részét, és az iszapot a már említett terü­letre nyomatják. Ez a munka részben a strand jövőre kez­dődő fejlesztésének része, el­sődlegesen ózonban a víz mi­nőségének védelmét szolgálja. A Baranya Megyei Vizmű te­lepén pedig víztározó és tisz­títómű épül. Ezek o létesít­mények a település ivóvíz­gondjainak megoldása érdeké­ben készülnek. A Pécsi-tó kotrására vállal­kozó Benta-Völgye Termelő- szövetkezet szakcsoportja de­cember közepére ígéri a befe­jezést. A 3,5 millió forint érté­kű munka a tó állapota miatt elodázhatatlanul szükséges. Az elmúlt évek során főként a környező területről az esővel a tóba jutott hordalék a se­kély részen olyannyira felgyü­lemlett, hogy a mecsekrákosi patak torkolatánál már egy félsziget is megjelent. A Pé­csi-tó védelmét célzó, első- izbeni kotrásra, tisztításra nemcsak az itt lakók, az üdü­lőtulajdonosok, hanem az ide látogató rengeteg nyaraló, strandoló érdekében is szük­ség van. Azért is, mert a me­gyei vízmű tervei a strand fejlesztését, igényesebbé téte­lét célozzák - hallottuk Völ- gyesi József igazgatóhelyettes­től, és Degré András osztály­vezetőtől. A strandot elsősorban a pé­csiek látogatják a nyári hét­végeken, de nagyon sok a máshonnét érkező, kempinge­ző hazai és külföldi vendég. Idén minden elképzelést meg­haladóan sokan - több mint kétszázezren - fordultak meg a strandon. Ezt a látogatott­ságot nem tudta gond nélkül megoldani a pihenőhely. Prob­léma volt a bejutással, hosszú sorok kígyóztak a pénztár előtt. Könnyítésként hétvégi pénztárt nyitottak, amely a nyár egy részében már üze­melt is. Jövőre rendszeresen nyitva tart. A belső területen minden élelmiszer- és ital­árusító pavilonnál sorba kel­lett állni. A megjévő helyen négy-öt ilyen pavilon még el­fér, ezért vállalkozókat keres­nek. Ketten már jelentkeztek. Az ellátás javítása mellett az aktiv pihenést szolgáló tenisz­pályák építését és egy női napozó kialakítását is terve­zik. A helybelieknek és az üdü­lőtulajdonosoknak azonban az a legjobb hír, amit a vizmű szakemberei a jövő évre Ígér­nek: megszűnnek az ivóvíz­gondok. A Duna—II. vezeték elkészültével - amely Komló­ra viszi a vizet — nem lesz szüksége a városnak az orfűi vízbázisra. Jövőre napi 3000 köbméter vizet tudnak adni a településnek, amely hosszabb távon is elegendőnek ígérke­zik. Addigra elkészül a tisztí­tómű, a tározó, és befeje­ződnek a meglévő vezeték- rendszert korrigáló munkák. A költség 17 millió forint. Az or- fűieknek ez azt jelenti a szak­emberek ígérete szerint, hogy ahol már van ivóvízvezeték, ott jövőre elegendő és jó minőségű víz lesz. Egy bizo­nyos magasságon, 300 méte­ren felül, vagyis a harmadik zónában levő házakhoz azon­ban nem tudnak ivóvizet jut­tatni. Ennek feltétele egy újabb, a kilátónál levő tározó megépítése, amely egyelőre nem szerepel a tervekben A gyerek, főleg ha még ki­sebb, minden játékot meg­csodál az üzletedben, legyen az műanyag ingyom-bingyom vagy több ezer forintos ámu­lat. A világért sem akarok eszmefuttatást kifejteni arról, milyen fontos szerepe van a játéknak a gyerek személyisé­gének alakulásában vagy ar­ról, hogy mi is a jó, a hasz­nos játék, de arra sem kívá­nok hivatkozni, hogy egy ci- pősdobozzal is órádig el lehet babrálni. A gyerek azért is gyerek, hogy akkor depjon kü­lönféle játékokat, amikor azo­kat élvezni tudja és ha azok használatával gondolat- és érzelemvilága, fantáziája fej­lődik. így darácsony előtt kü­lönösen az érdeklődésünk kö­zéppontjába kerülnek a játé­kok. Mi is azért vettük nya­kunkba a várost, hogy meg­nézzük, mit dínóínak a boltok. A választék nagyjából ha­sonló a tavalyihoz. Nemcsak én láttam így, hanem a bol­tosok is erről számoltak be. A hagyományos babák, plüss- állatkák, elemes autók, figu­rák, műanyag építők, imitt- amott faépítők sorakoznak a polcokon. Igen bőséges a kí­nálat társasjátékokból. A Kon- zum Áruházban például vagy húszféle, köztük igazi újdon­ságok várják a vásárlókat. Akik leginkább a Barbie-ba- bókat és a Legét, a Fabuland állatkákat és a Dublo-Legót keresik. A Centrum Áruház kereskedelmi igazgatóhelyet­tese, Tadácsné dr. Nemes Ibo­lya tájékoztatása szerint áru­házukba folyamatosan érkezik kisebb mennyiség ezekből a játékodból. A Baranyaiker üz­letei, áruházai, valamint a Konzum Áruház is kap ezek­ben a napokban, hetékben a keresett import játékokból. Igen széles választékra buk­kantunk Legákból a Kossuth utcai játéküzletekben. Az árak? Kisméretű Lego-doboz két­száz forinttól kapható, de négyezer forintos készlet is ta­lálható. Az átlag azonban ezer—kétezer forint körül mo­zog, és hasonlóak a más tí­pusú, importjátékod árai is. A Konzum Áruházban a tavalyi­hoz viszonyítva több fajta, ol­csónak mondható játékot is láttunk. Mindent összevéve azonban túl színes kínálatról nem szá­molhatunk be. Jóvá! több új­fajta, ötletes, megfizethető já­tékra lenne szükség. Bár a ke­reskedők tapasztalata szerint karácsony előtt jóformán min­den elfogy, nem mindegy, mi­re költjük el a pénzünket, amelyet, a bérből és fizetés­ből élők nagy része akár egy évig is rakosgat félre, hogy gyerekeinek érdekes és szín­vonalas meglepetést szerez­hessen. A kereskedők a nagy­kereskedelmi cégek kínálatá­ra, az importkorlátozásra és a hazai meglehetősen szerény választékú játékgyártásra hi­vatkoznak: amennyit kopnak, annyit árusítanak. Tőlük hal­lott jótarvácsként mi is csak azt tudjuk javasolni, minden érdekelt már október végétől, november elejétől járja az üz­leteket és apránként próbálja beszerezni a karácsonyfa alá valókat. B. A. T. É. Alágyújtottak a fészkeknek Csak a dalban szeretett madaraink? Sose tapasztaltak olyat a ma­darászok, hogy gólyát, fecskét bántson valaki is, de ezen a nyáron ez történt, nem is egy esetben. A helyszint jobb, ha nem nevezzük meg, hisz úgyis szi­gorúan intézkedik a helyi tanács, községi elöljáróság és nagy ösz- szegű bírságot szab ki. Volt olyan hely, ahol alágyújtottak a vil­lanyoszlopon található fészeknek, mert hogy onnan a fiókák a kö­zeli udvarba piszkitanak. Másutt kiirtották a gólyacsaládot, mert a bosszúállók szerint fészekrakáskor az udvarukról szalmát hordtak a kazalból és nem maradt elég alom a háziállatoknak. A harma­dik portán, vagyis a harmadik te­lepülésen egy fészert bontottak el és eközben a lehullott fészket nem telepítették át, hanem kitekerték a fiókák nyakát, sőt messzire ül­dözték a kicsinyeiket féltő gólya- szülőket. Megírtuk hírben, hogy Pécsett, a Melinda utcában több épüle­ten is 8—10 fecskefészek is talál­ható. Hetekre rá mindegyiket' el­távolították. Azért örülhetnek is a madársze­rető emberek, mert például Nagy- tótfaluban Weimann Istvánék az istálló feletti tiz fecskeotthont gondozzák. László Béla Sellyén külön fecskeitatót készített. Talán szép dalaink kedvenc madarait mégis szeretjük a valóságban is. Cs. J. ■ Egy ősi mesterség emlékei Bi»r«s«oii Pannónia aranya Egy régi-régi napjainkra szinte már teljesen elfelejtett, ám ősrégi mesterség, a folya­mi aranymosás tárgyi emlé­keit bemutató kiállítás nyilik a közeljövőben Barcson, a Drá­va Múzeumban. A Pannónia aranya című bemutatón a Du­na, a Dráva és a Mura ara- nyószainak eszközeit, a mun­kájukat bemutató dokumentu­mokat és magát a végered­ményt is láthatja majd a lá­togató. — Az aranymosás valamikor családok ezreinek megélheté­sét biztosította a Kárpát-me­dencében - sőt a Dráva men­tén is — mégis a közvélemény alig tud erről valamit - mondja N. László Endre, a ki­állítás szervezője. — A régi aranymosók sírját lassan be­növi a fű és emlékük is fele­désbe merül, sokáig még egy valamirevaló könyv sem jelent meg, pedig a vizek egykori rendíthetetlen vándorai, az emberi szorgalom és kitartás e ragyogó példái igazán töb­bet érdemelnének. Ezért határozta el N. Lász­ló Endre, hogy pótolja, amit az elődök elmulasztottak. így született meg több mint két­száz újságcikk és szakdolgo­zat, körülbelül háromszáz elő­adás, valamint két film is e témában. Sőt, a barcsiak egy másik lehetőséget is felkínál­tak.- Először a nagyapám me­sélt a Duna bátor és szorgal­mas aranyószairól. Amikor az­tán - gimnazista koromban - kis csapatot alakítottam, s nyarainkat egy közeli dunai szigeten töltöttük, személyesen is találkozhattam velük, meg­figyelhettem munkájukat. A Komárom megyei Ács község­ből jöttek át csónakon Csalló­közbe, az egykori aranykert­be. Néhány évvel később ma­gam is felcsaptam aranyász­nak, s mondhatom boldogan végeztem ezt a nagyon nehéz, de gyönyörű munkát. A szemfüles fiatalember ter­mészetesen hamar összebarát­kozott az aranyászokkal, és apránként elleste minden fo­gásukat, minden titkukat. Már akkor sejtette, hogy a magyar néprajztudomány egyik fehér foltját fedezte fel, nem is egé­szen véletlenül. — Mivel Barcs város lehe­tőséget kínált egy aranymosó múzeum létesítésére — ami a maga nemében egyedülálló lesz egész Európában - Cseh­szlovákiából végleg áttelepül­tem a Dráva mellé. Tulajdon­képpeni. bemutatkozásom lesz a Pannónia aranya cimű kiál­lítás, amelynek létrehozásán most dolgozom. N. László Endre négy évti­zede tervezgeti, hogy a folyók elfelejtett kincséről, az ara­nyászok munkájáról kiállítást készít, amit gazdag program­mal egészít ki, előadásokat, filmvetítéseket tartanak. Sőt, az sem lehetetlen, hogy rövi­desen megalakul a Magyar Aranyászok Egyesülete is. Ferenci Demeter vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom