Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-11 / 315. szám

1988. november 12., szombat Dunántúli napló fi Dl\l politikai fóruma Kérdések a szakszervezethez A közelmúltban nagy érdek­lődéssel kísért — és azóta is viták tárgyát képező —, fórum­műsort láthattunk a Pécsi Te­levízió körzeti adása kereté­ben. Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék szakszervezeti tanácsainak vezetőtitkárai vá­laszoltak a nézők levélben és telefonon feltett kérdéseire. A nagy érdeklődést bizonyítja, hogy kevésnek bizonyult az elő­adás 60 perce. Nagyon sok kérdező nem kaphatott választ kérdésére az adás keretében, ezért lapunk vállalta a fórum folytatását. A válaszokat Med- veczky Antal, a Szakszerveze­tek Baranya Megyei Tanácsá­nak vezetőtitkára adta. * Névtelen telefonáló kérdése: — Június elején a SZOT szó­vivője kijelentette, hogy újra kell gondolni a szakszerveze­tek párthoz való viszonyát. Szépen hangzik, de hogyan valósitható meg, a politika és az érdekvédelem ugyanis nem azonos kategória. A szakszer­vezet vezetői közül négyen je­lenleg is tagjai az újjáválasz­tott Központi Bizottságnak, összeegyeztethető ez? Válasz: — A szakszervezetek munká­jukat önállóan végzik, saját álláspontjuk van a társadalom előtt álló feladatok megvaló­sítására, ami azt jelenti, hogy a párt politikáját önállóan al­kalmazzák. Az MSZMP orszá­gos értekezlete e kérdésben egyértelműen fogalmazott: ,,A jövőben is nagy felelősség há­rul a történelmi hagyomónvo- kat hordozó, a dolgozók túl­nyomó többségét tömörítő szakszervezetekre. A párt poli­tikai vezető szerepét elismerő partneri viszony kopjon na­gyobb hangsúlyt. Az ennek ke­retében önállóan dolgozó szak- szervezetek tagságuk érdekeit képviselve cselekedjenek, te­gyék meg javaslataikat, és ala­kítsák ki önálló véleményüket." A Központi Bizottságban való szakszervezeti részvétel számunkra rendkívül fontos. Egy „agrár-értelmiségi" kér­dése: — A tsz-tagok miért nem le­hetnek szakszervezeti tagok? Válasz: — A magyar szakszervezetek alapszabálya ezt nem tiltja. Feltétel a minimum 25 fős tag­sági elhatározás, ebben az esetben megalakulhat az alap­szervezet. (Ennél kisebb létszá­mú alapszervezet létrehozásá­hoz iparági, illetve az ágazati központ elnökségi engedélye szükséges. Kovács László, Vasas Bánya­üzem : — Szükség van-e az SZMT munkájára? Válasz:- Igen, mert az SZMT jelen­leg a SZOT területileg illeté­kes középszerve. Az iparági, ágazati és területi érdekek fó­ruma. A szakszervezetek köz­ponti vezetőségeivel és közép­szerveivel együttműködve el­lenőrzi a SZOT és az ezzel összefüggő iparági, ágazati határozatok végrehajtását, ösz- szehangolja a területpolitikai és településfejlesztési munkát. Képviseli és védi a megyében élő szakszervezeti tagság élet- és munkakörülményeit. Ugyan­akkor az is világos, hogy az SZMT funkcióját, helyét, sze­repét a közeljövőben át kell gondolni. Egy nyugdíjas bányász kérdé­se:- Az üzemi szakszervezeti tisztségviselőket az üzem lizeti — tehát az a markában tartja őket. Helyesnek tartják ezt? Válasz:- Nem helyeseljük. Az a ja­vaslatunk, hogy az üzem a fi­zetést az szb-nek utalja ót. s a választott testület döntsön az szb-titkár fizetését, jutal­mát illetően. Dr. Molnár István, Pécs:- A tagság gyökeres válto­zást vár a megyei szakszerve­zeti vezetéstől: elsősorban sza­kítást a régi szemlélettel. Sza­vakban hirdetik az egyszerűsí­tést, közben - mert ismét szükség volt kádermentésre —, létrehozták a szakszervezeti városi vezetőséget. Kinek? Mi­nek? Válasz:- A Szakszervezetek Pécsi Városi Bizottságát az év ele­jén a pécsi szakszervezetek alapszervezeti titkárai hozták létre, a testület elnökét, titká­rát közvetlenül ez a fórum választotta. A bizottság a jövő év elején munkatervének meg­felelően elszámol tevékenysé­gével a titkároknak. A pécsi szakszervezeti bizottság a me­gyei városok bizottságai közül az utolsóként jött létre a dol­gozók lakóterületi érdekeinek védelmére. Társadalmi alapon szerveződött és működik. A függetlenített titkár beállítását nem új státus teremtésével, hanem az SZMT apparátusá­ból oldottuk meg. A 13-739-es pécsi telefonról kérdezik:- Miért nem áll ki a szak- szervezet amellett, hogy az inflációval egyenes arányban növeljék a nyugdijakat? Válasz:- Úgy gondoljuk, hogy ehe­lyett az ún. indexelésre lenne szükség. Ez azt jelentené, hogy ha az infláció elér egy bizonyos mértéket, akkor a jö­vedelmek - így a nyugdíjak is - az infláció mértékével emelkednének. Egy nyugdíjas pedagógus kér­dése : — Tizenhét éve ment nyug­díjba 2240 Ft-tal. Most 4470 Ft-ja van. Mi erről az összeg­ről a szakszervezet véleménye? Válasz: — Nagy szükség lenne az 1975 előtti nyugdíjak legalább szerény mértékű emelésére, el­lenkező esetben növekszik azoknak a száma, akik a „sze­génységi küszöb" körül fognak élni. A szakszervezet ezt az emelést szorgalmazza. A 22-232-es telefonról kérde­zik : — Hogy mernek nyugdiikor- határt emelni, amikor máris munkanélküliség van, s a fia­talok nem tudnak munkához jutni? Válasz: — A szakszervezetnek ismert az álláspontja: ellenzik a kor­határ felemelését! Szabó Lajos (33-097): — Az elmúlt években mit tett a szakszervezet annak érdeké­ben, hogy a tömegtájékozta­tásban ne jelenjenek meg va­lótlan termelési eredmények? Ha az újságokat nézzük, már novemberben teljesítjük a tervet, decemberben az illeté­kesek lel is veszik a prémiu­mot, januárban pedig kiderül, hogy kevesebbet termeltünk, mint amit fogyasztottunk . .. Válasz: — Tény, hogy az elmúlt tíz évben a nemzeti jövedelem nem nőtt, hanem 1920 doMár/' főről 1700 dollár/főre csökkent a reálbérek 17 százalékos csökkenése mellett. A prémiumfizetéshez pré­miumfeladat kitűzése szüksé­ges. Ha ezt a dolgozó teljesí­tette, részére a prémium jár. A magasabb vezető állásúak prémiumfeladatait szintén írás­ban kell meghatározni, s a féléves teljesítést figyelembe véve, az időarányos teljesítés alapjón előleg fizethető. Az éves értékelést, majd a kifi­zetést viszont az évzáró mér­leg letétbehelyezését követő 60 napon belül lehet lebonyolíta­ni. A gond az, hogy a terv teljesítése nem minden eset­ben jelent társadalmilag va­lóban hasznos tevékenységet... Vida József, Pécs: — Származhat-e hátránya abból a dolgozónak, ha kilép a szakszervezetből? Kizáró ok-e a Kiváló Dolgozó kitüntetés odaítélésekor az a tény, hogy az érintett dolgozó előző év­ben - a tagdíj felemelését kö­vetően - kilépett a szakszer­vezetből? Válasz: — A Kiváló Dolgozó kitünte­tés odaítéléséről a termelési tanácskozás dönt, ahol a végzett munka és nem a szak- szervezeti tagság a mérvadó. Névtelen kérdező:- Egy nagyvállalat szb-tit- kára évi 60-100 ezer forint ju­talmat kaphat. Véleményük szerint védheti-e egy ilyen funkcionárius a dolgozók ér­dekeit? Válasz:- A függetlenített szb-titkár személyi alapbérének két és félhavi összegét meghaladó jutalmazásnál többet általában nem kaphat. (Ezen felül lehet hűségjutalom, törzsgárdajuta- lom, kiküldetés - 9/1985. (X. 1.) ÁBMH sz. rend.). Ha vi­szont nem függetlenített, ak­kor gazdasági munkakörének megfelelően kitűzött prémium­ban ennél magasabb összeget is kaphat. Horváthné Péter Melinda:- Azt mondják, változás lesz a beutalóknál. Lehet-e erről valamit tudni? Válasz:- A SZOT-üdültetésben vál­tozás várható 1990-től kezdő­dően, mely érinti az üdülési díjakat is, hisz 1983-tól a dol­gozói térítések nem változtak, de a költségek nőttek. Cél, hogy önköltséges legyen az üdültetés olyan formában, hogy a SZOT és az alapszer­vezet is járuljon hozzá az üdülőjegyek árához. Az átla­gos dogozói térítés díja — a támogatások figyelembevételé­vel - 150-180 Ft/nap lesz. a tervek szerint. Egy fiatal értelmiségi kérdése:- A szakszervezeteken belül keveset beszélnek a fiatalok­ról. Nekik is égető gondjaik vannak, csakúgy, mint mások­nak. Ami a legfájdalmasabb: szinte reménytelen a lakáshoz jutás. Úgy gondolják, hogy a szociálpolitika is része kell hogy legyen a mozgalmi mun­kának. Egyetértenek-e ezzel és tudnak-e segíteni? Válasz:- Valóban, egyes rétegek pénzügyileg lehetetlen hely­zetbe kerülnek. A lakásszférá­ban az átlagosnál is gyorsabb ütemű volt az elmúlt években az infláció, mivel ez az álta­lános reálbércsökkenéssel pár­huzamosan következett be. A lakásügyben kétségtelenül sok az igazságtalan elem ... Az új, a készülő állami lakáspoli­tikai koncepciótól a szakszer­vezetek azt várják, hogy ész­szerűbben és igazságosabban legyenek meghatározva az el­osztás szabályai, a lakástámo­gatások mértéke, s a lakás­kölcsönök kamatai. A szakszer­vezetek garanciákat várnak az államtól: építsen több lakást, teremtse meg a fizetőképes kereslet (bérreform — a bé­reknek a reális lakásköltsége­ket is tartalmazniuk kell), vé­gül igazságos szociálpolitikára is szükség van, amely a rá­szoruló családokat preferálja. 45. hét Az „Egészségünkért” Közelmúltban volt kétna­pos olyan konferencia Buda­pesten, amilyent először ren­deztek egészségügyi témával foglalkozó újságírók, és amelyre neves orvosprofesz- szorokat is meghívtak szép számmal. Mit mondjak - ta­nulságos két nap volt ez szá­momra, és valamennyi új­ságíró számára. Nemrég ugyanis komplex szűrővizsgá­latot szerveztek valamennyi budapesti és néhány megyei napilap munkatársai számá­ra az ország legkorszerűbb egészségügyi diagnosztikai központjában, a kecskeméti katonai repülőorvosi intézet­ben. Nos kiderült, s e kon­ferencián az orvosok kímé­letlenül közölték is velünk: az újságírók egészségi álla­potát jelző eredmények rosz- szabbak az országos átlag­nál. A bennünket naponta érő stresszhatások, a mun­kánk természetéből adódó rendszertelen életmód ugyan­csak nyomot hagyott rajtunk s kimondták, vezsélyeztetet- tebbek vagyunk az értelmi­ségi átlagnál. (Sajnos ezt a tényt a pécsi újságírók évenkénti komplex szűrésén — amit az Egyesített Egész­ségügyi Intézetben látnak el — kapott eredmények is iga­zolják!) Van tehát tennivaló há­zunk táján, s így mi is örü­lünk, hogy a Dunántúli Naplóban új oldal indul no­vember 15-tól. Az Egész­ségünkért címmel időközön­ként megjelenő céloldal részt kíván venni abban az erő­feszítésben, hogy lakossá­gunk egészségkultúráját fej­lesszük a tájékoztatás, infor­mációközlés erejével, és se­gítsünk az egészségügynék abban, hogy a jelenlegi igen magas megbetegedési, halá­lozási arányokat visszaszorít­sa. Hiszen a ma pusztító betegségek legtöbbje élet­módbeli okokra vezethető vissza, és ezzel az egészség­ügy önmagában nem képes megbirkózni. Hiába von megfelelő számú kórházi ágy, hiába elegendő az orvos és hiába állnak rendelkezésre a korszerű műszerek, gyógyító eljárások, ha az emberek még többet dohányoznak, isznak, még inkább egészség­telenül táplálkoznak, élnek, az orvosok már csak a fent említett okok miatt kialakult betegségeket tudják diag­nosztizálni és gyógyítani.-Már ami gyógyítható! A jövő feltétele kell hogy legyen, hogy megpróbáljunk úgy élni, dolgozni, hogy az egészségünket megőrizzük, a betegségek kialakulását megelőzzük. No de hogyan? Ebben kíván segíteni a tájé­koztatás, amely bemutatna módszereket (pl. dohányzás­leszoktató, testsúlycsökken­tő módszerek), informálna ar­ról, hogy milyen szolgálta­tást kínálnak a különböző egészségvédelemre, egész­ségnevelésre specializáló­dott intézmények, csoportok. Nemcsak nálunk, más fej­lett nyugati országokban is hasonló volt a kép, a lakos­ság egészségi állapotát te­kintve, a civilizáció hozta életmódártalmak következ­tében. Csak ott már jóval előbb felismerték a veszélyt, Amerikában például több mint 30 évvel ezelőtt kezd­ték a felvilágosító életmód­formáló kampányt, és azt is felismerték, hogy ebben a tömegkommunikációnak óriá­si a szerepe. A budapesti konferencián kiderült, hogy ma már az or­vosok között is egyre többen eismerik a sajtón keresztül közölt és közölhető infor­mációk jelentőségét, óm hogy mit, hogyan és miből, mennyit közöljünk a lakos­sággal ez még élénk vita tárgya, és a vélemények messze eltérnek egymástól. Volt, aki úgy vélte, nem sza­bad az embereket ijeszteget- ni, szelíd,, szívós meggyőzés erejével kell szólni. S volt, aki azt mondta: olyanok a halálozási, megbetegedési eredmények, hogy igenis csak ijesszük meg a lakosságot, hogy minél előbb felhagy­jon önpusztító életmódjával. Azt is élesen megfogalmaz­ták, hogy bár nagy a jelen­tősége a sajtónak, de óriási a felelőssége is. Szakmailag megalapozatlan közlések­kel, félig vagy rosszul infor­máltsággal megírt cikkek sokat árthatnak. Reméljük a Dunántúli Naplónak az Egészségünkért oldallal sikerül segíteni majd az egészségügy erőfeszítéseit abbéli törekvésében, hogy nálunk is megvalósulhasson az Egészségügyi Világszerve­zet által meghirdetett kívá­nalom: Egészséget mindenki­nek 2000-re! ItM. I—III. NEGYEDÉV AZ ELŐZŐ EV AZONOS IDŐSZAKÁNAK %-ABAN SZOCIALISTA IPAR A termeiét o) Eien belül: bányászat gépipar épitáanyag-ipar könnyűipar élelmiszeripar A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési tevékenység értéke A foglalkoztatottak száma Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját építési-szerelési munka értéke MEZOGAZDASAG állomány (az időszak végén a nagyüzemekben) értékesítés A szarvasmarha- A sertés- A vágómarha, t A vágósertés, t A baromfi, t A tehéntej, 1000 KERESKEDELEM A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlitható áron) £zen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek vendéglátás ruházati cikkek vegyes iparcikkek A foglalkoztatottak száma o) Terméksorok alapján. »5,7 95,é 94.7 101,9 90,1 91.0 96.7 99.0 96.7 94.5 101.5 100.6 105.0 90.0 103.0 106.1 11.0 93.3 96.3 05.3 03.4 95.0 90.0 A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti: 1298 lakás kilenc hónap alatt A kiskereskedelmi árak 16,5 százalékkal nőttek A termelőágak tevékenysé­gét, valamint a lakosság élet- körülményeit az év első kilenc hónapjában az alábbiak jelle­mezték a megyében: Az ipar szervezeti keretének változása tovább folytatódott, újabb kisszervezetek alakul­tak: míg 1987-ben 64, addig idén 70 megyei székhelyű gaz­dálkodó működött szeptember végén. Közéjük 27 kisszervezet, ebből két kft, egy kisvállalat leányvállalati formában, 10 egyéb kisvállalat és 14 kisszö­vetkezet tartozik. Az ipar termelése ez év első három negyedévében 4 száza­lékkal csökkent, ezen belül a III. negyedévi mérséklődés ki­sebb ütemű volt az első fél­évinél. Az értékesítés árbevéte­le a megyei székhelyű vállala­toknál és szövetkezeteknél ­összehasonlítható áron számít­va - 2 százalékkal, ezen belül a külkereskedelmi árbevétel 6 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar építé­si-szerelési tevékenységének volumene mintegy 3 százalék­kal kevesebb volt az egy esz­tendővel korábbinál. A befe­jezett vállalkozói termelésből- az elmúlt évekhez hasonlóan — mintegy 27 százalékkal ré­szesedtek a fenntartási jelle­gű munkák. Ez évben összesen 259 lakás építési munkáit kezdték meg a megyei válla­latok, ami sokkal kevesebb az utóbbi évtizedek hasonló ada­tánál. A mezőgazdaság eredmé­nyeiben jelentős kiesést oko­zott a nagy területeket érintő aszály. A nyár elejéig beta­karított növények — a kalá­szosok, egyes zöldség- és szó­lastakarmány-félék — jó ter­mést hoztok, de a kukorica, a szója, a napraforgó, o cukor­répa, a szőlő termése elma­radt a várakozástól A nagyüzemek szarvasmar­ha-állománya — csakúgy mint országosan — a tavalyi szinten maradt. A sertések szórna szeptember végén 6 százalék­kal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül valame­lyest nőtt az anyakocák és az előhosi kocák száma is. (Or­szágosan az összállomóny 2-3 százalékkal gyarapodott, az anyakocák száma nem válto­zott.) A foglalkoztatottak száma az első három negyedév során az anyagi ágakban mintegy 128 000 volt, 3,6 százalékkal kevesebb, mint egy esztendő­vel előbb. A foglalkoztatottak havi nettó átlagbére 6338 Ft, nettó átlagkeresete 6702 Ft volt, 7,3, illetve 6,4 százalék­kal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A kiskereskedelmi árak — a megye forgalmának összetéte­lét is figyelembe véve - át­lagosan 16,5 százalékkal emel­kedtek. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 14,5. a vendég­látós 18,8, a ruházati cikkek 24,4, a vegyes iparcikkek 16,1 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlító áron számítva 7 százalékkal csökkent a me­gyében, jobban mint országo­san (5 százalék). Minden áru­főcsoportban jelentős volt a csökkenés, amiben az áremel­kedések, valamint a tartós fo­gyasztási cikkek széles körének hiánya mellett az is szerepet játszott, hogy a jugoszláv vá­sárlások is mérséklődtek. Ez év első kilenc hónapja során 1298 lakás készült el a megyében, 6 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Jelentéktelenné (2 százalék) vált az állami la­kásépítkezések aránya. KÖZPONTI STATISZTIKA! HIVATAL Baranya Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom