Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-10 / 314. szám

1988. november 11., péntek Dunflntűli napió 5 NEMZETKÖZI MAGAZIN Nagy-Britannia Munkaerőpiaci furcsaságok A munkanélküliség továbbra Is súlyos gond a nyugati or­szágokban. Ám a dolgozók jo­gaiért küzdő szakszervezetek számos országban új helyzet­tel találják szembe magukat: mit feleljenek, amikor a vál­lalatok százezerszámra hirde­tik, kínálják az új állásokat, csak éppen — szakképzettség híján - nincs, aki betöltse őket. Nagy-Britanniában a gyors gazdasági szerkezetváltás miatt 2,5 millió ember van állás nélkül, mert munkahelyüket az acél­iparban, a bányászatban, a nyomdaiparban elmosta az idő, miközben a vállalatveze­tők jelenleg 700 ezer munka­helyre keresnek szakképzett jelentkezőt, mindhiába. A brit szakszervezeti központ, a TUC továbbra is az ipart vá­dolja, mondván: nem gondosko­dik a képzésről, nincsenek át- és továbbképző programok. Ah­hoz viszont ragaszkodik, hogy bármilyen képzési programban való részvétel csak önkéntes lehet, és vonakodik minden olyan kormányzati törekvéstől, amelynek kényszerszaga van. Másszóval: a szakszervezet azt a „jogot" védi, hogy senkinek se kelljen tanulni, ha nem akar, vagy úgy érzi, hogy nem tud. A vállalatok elismerik, hogy képzési programjaik elégtelenek, de ők meg a kor­mánynak dobják tovább a labdát: miért nem alkalmaz­kodik az oktatási rendszer a változó szükségletekhez, az új szakmák iránti kereslethez? Az iskolarendszer felelősei azt válaszolják, hogy ők mindent megtesznek . . . De nemcsak a felelősség el­hárításáról van szó, más prob­lémák valószínúlég még jó­akarattal sem oldhatók meg egyhamar. Nagy-Britannia egyes körzeteinek gazdasági fejlettsége igencsak eltérő. Aki elveszti állását Skóciában, arra hiába vár az új állás például Anglia sebesen fejlő­dő délkeleti ré'zén. A lepusz­tuló körzetekben esnek az in­gatlanárak, a fejlődőkben pe­dig már az egeket ostromol­ják, s ez az átköltözést gyak­ran lehetetlenné teszi. Igaz, mondják mások, a munkanél­küliek mentalitásával is baj van. Megváltozott a társadal­mi értékrend, a filmek, a tévé súlykolta sikermodell sokakat visszariaszt olyan állásoktól, amelyeknek évtizedekkel ez­előtt még nagyobb becsüle­tük volt. Nemcsak a „piszkos munkák” ilyenek - már kalap­kereskedő sem akar lenni sen­ki, panaszolják a bedfordshi- re-i kalaposszövetség munka- közvetítő irodájában. A fiata­lok inkább valami „jobbra” várnak. A vállalatok további gépe­sítéssel, automatizálással pró­bálkoznak, amíg lehet. A régi, nagynevű kalaposcég, a Hors- man szeretné kihasználni a nagyobb keresletet, amely az­óta nő, hogy Diana hercegnő előszeretettel viseli e vállalat kalapjait. Ezért tavaly 700 ezer fontért új gyárat építet­tek, ahol már számvezérlésű gépek varrják és ragasztják az „egyedi” női kalapokat. Ott az egész gyárban már csak 60 ember dolgozik. Ám még mindig hiányzik 6—10 szá­mítógépekhez is értő kalapos, akiknek beállásával a mostani évi 1,5 millió fontos termelést vagy 20 százalékkal lehetne növelni. Vagyis: az automati­zálás csak bizonyos határig segít, viszont éppen a maga­sabb műszaki színvonal miatt egy-egy betöltetlen állás ma már nem pennykben, hanem súlyos fontmilliókban mérhető veszteséget is okozhat feltö­rekvő brit vállalatoknak. Ezért a cégek rákényszerül­nek, hogy jobban a kezükbe vegyék az ügyet. A vállalko­zók szövetsége 80 központot alakított tavaly óta az ország­ban, amelyek felmérik a hiány­szakmákat. Ezek nyomán a vállalkozók kapcsolatba lép­nek a helyi iskolákkal, kiegé­szítő órákat javasolva. Magán­iskolák ütik - fel fejüket, ame­lyek az üzleti életben való el­helyezkedést segítik. Egyelőre azonban még mindig a leg­gyakoribb, hogy a vállalatok onnan szereznek munkaerőt, ahol már van: egymástól csá­bítgatják a szakképzett dolgo­zókat, még akkor is, ha sok­kal többet kell fizetniük, s ez, egyelőre, a profit rovására megy. Az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke Pragmatikus menedzser? Januártól George Bush a Fehér Ház lakója George Bush, az Egyesült Államok új elnöke 1924-ben, nagypolgári családban szüle­tett. Apja vagyonos üzletem­ber, utóbb szenátor volt, fia kitűnő magániskolákban ta­nult, majd a jeles Yale egye­tem közgazdasági karán vég­zett. A világháborúban önkén­tes hadirepülőként vett részt a csendes-óceáni fronton, s helytállásáért többször kitün­tették. A háború utón Texas­ban olajvállalkozásokba fo­gott, amelyekkel saját vagyon­ra is szert tett, majd politikai pályára lépett. 1966—1970 kö­Fö a jó kondíció! Bush, a sportember Amikor még viaskodtak. Bush és Dukakis a szeptember 25-i tv-vitá- juk előtt. Halló, halló, földönkívüliek?... Hozzáértők már évtizedek óta figyelik a Földön anten­nákkal, nem érkeznek-e je­lek értelmes lényektől a vi­lágűr valamelyik sarkából. Az amerikai űrhajózási hiva­tal, a NASA nemzetközi együttműködéssel megkez­dett új kísérletének szervezői az elektronika legújabb vív­mányait is bevetik, és azt ígérik, hogy ha az űrfények „beszédesek", akkor most; biztosan meghalljuk őket. A terv' 1985-ben kezdő­dött. A világ legnagyobb rá­dióteleszkópjai közül jó né­hányat olyan vevőkészülé­kekkel szerelnek fel, amelyek egyszerre 8 millió rádió- hullámhossz vételére alkal­masak. Rendkívül gyors szá­mítógépek igyekeznek eliga­zodni az így keletkező iszo­nyatos hangzavarban, kiszűr­ni a földi eredetű zajokat és a világűrből érkező ter­mészetes rádiósugárzáso­kat, megkülönböztetni sok százmillió fényév távolságból azt a várhatóan legföljebb egy-két jelet, amelynek „ér­telmes” eredete gyanítható. A tudósok már 25 éve „hallgatóznak", de a hat­vanas években még egyszer­re csak egy hullámhosszt vol­tak képesek ellenőrizni és a megfigyelés időtartama is korlátozott volt. Most már azonban lehetőség van arra, hogy egyszerre vizsgálják szinte „nagyítóval” a 3 cen­timéter és 30 centiméter kö. zötti összes frekvenciát. Ez az a sáv ugyanis, amelyen belül a legmesszebb terjed­nek a rádióhullámok a világ­űrben. Ezen belül az elkép­zelhető jelek lehetséges frekvenciasávja természete­sen nagyon-nagyon keskeny. Nem biztos persze, hogy a „földönkivüliek" a földi logi­kát követik, valójában ezer- imilliórd hullámhossz között választhatnak. Az egyszerre 8 millió hullámhossz folya­matos vétele tehát még min­dig csepp csak a lehetsége­sek tengerében, de minden­esetre milliószorta nagyobb csepp, mint korábban. Neve csak alig különbözik a Föl­dön ismert első földönkívüli — „ET” — nevétől: Mega- SETI (Search for Extrater­restrial Intelligence-kutatás földönkívüli értelem után) a nemzetközi program elneve­zése. A NASA egyelőre évi 2 mil­lió dollárt szán e programra, s ez egyelőre 74 ezer csa­tornás vevők működtetésére elegendő. A 8 millió csator­nás vevőket 1990-re várják. Először a Földhöz közeli csil­lagok környezetét vizsgálják meg a Tejútrendszerben. 800 olyan csillag van a közelben, amelynek a Naprendszerhez hasonló bolygói lehetnek. Ezéket egyenként ./hallgat­ják ki”, a lehetséges hul­lámhosszokon. Egyelőre a NASA rádióteleszkópjai for­dulnak e csillagok felé, va­lamint egy Puerto Ricó-i rá­dióteleszkóp, de már folynak a tárgyalások, hogy megfele­lő vevővel szerelik fel a fran­ciaországi Nancy közelében levő 0,7 hektáros rádiótelesz­kópot is. zött Texas egyik kongresszusi képviselője volt, ám utóbb sem képviselőként, sem szenátor­ként nem sikerült megválasz­tatnia magát. Karrierje Nixon elnöksége idején ívelt fel: Nixon az őt híven követő, te­hetséges és becsvágyó fiatal politikust 1970-ben ENSZ-nagy- követté nevezte ki, ahol Bush energikusan, de diplomatiku­san képviselte hazája érdekeit. Két év után a Watergate-ügy válságaiban vergődő republi­kánus párt országos elnökének hálátlan feladatát Bízta rá Nixon, majd 1973-tól 14 hóna­pig a pekingi amerikai képvi­selet vezetője volt. Ezt köve­tően egy évet töltött a Köz­ponti Hírszerző Hivatal, a CIA élén — amely mellett azóta is határozottan kiáll. Bush szinte a végsőkig véd­te törvénysértései miatt lemon­dásra kényszerült elnökét, majd Nixon bukása után visszavo­nult az üzleti életbe. Nemso­kára azonban elindult az 1980-as elnökválasztási ver­senyben; kemény harcot vívott pártjában Reogannel a jelölt­ségért, de hamar alulmaradt. Konzervatív, de középutas re­publikánusként azonban olyan szilárd pozíciót vívott ki ma­gának, hogy Reagan — miután nem sikerült Gerald Fordot megnyernie helyettesének - végül Bushnak ajánlotta fel a posztot. A politikai hűségéről ismert Bush Reagan alatt is a hát­térbe vonulva, lojálisán tett eleget az alkotmányban igen szűkre szabott, főként repre­zentatív jellegű feladatainak. Politikai alapállása a párt­ban széles körű támogatásra talál, így kézenfekvő volt jelö­lése Reagan utódjának. A kampányban lényeges hótróny- nyal indult demokrata vetély- társával, Michael Dukakisszal szemben, de azt Reagan sze- . mélyes támogatása és kitűnően szervezett, a korszerű tömeg­befolyásolás minden eszközét felhasználó kampánya segítsé­gével sikerült ledolgoznia. George Busht ismerősei pragmatikus menedzserként tartják számon, aki gazdasági és - viszonylagos - külpoliti­kai tapasztalatok birtokában nagy szerepet fog adni gon­dosan kiválasztott, jóképessé­gű munkatársainak, tanács­adóinak. Jóllehet alapvetően konzervatív beállítottságú, bél­és gazdaságpolitikai nézetei­ben helye van bizonyos szo­ciális meggondolásoknak is. Külpolitikai tekintetben ideo­lógiailag kevésbé elkötelezett mint Reagan, de kommunista­ellenes nézeteit sosem rejtette véka alá. Ugyanakkor a világ realitásaihoz alkalmazkodó külpolitikát hirdet, amelyben vezető helyen szerepel a Szov­jetunióval való tárgyalás — mindenesetre az eddigiekhez hasonlóan, az amerikai kato­nai erő alapján. Az európai szocialista országokat illetően Bush az irányúkban folytatott differenciált amerikai politikát hirdeti, amelynek célja, hogy James Baker volt Bush kampányfő­nöke. Januártól Shultx külügyminisz­ter örökébe lép. ezek az országok mind na­gyobb politikai és gazdasági függetlenséget élvezzenek. E kérdésekről vezető magyar po­litikusokkal is tárgyalt, amikor alelnöki tisztében 1983-ban hi­vatalos látogatást tett Buda­pesten. Különös pécsi utcanevek Pécsett számos jól sikerült utcanév akad. A kismamák fel­ballagására ott van az Édes­anyák útja. Az egyetemek mel­lett ott található az Ifjúság útja. Politikai töltésűek az Új­világ, a Szövetség, a Csillag, a Szabadság, az Egyenlőség, a Testvériség, a Munkásőr, az Ifjúmunkás utcák. Kellemesen hangzanak a virágnévutcák: Barackvirág, Liliom, Hóvirág, Jácint, Jázmin, Gyöngyvirág, Harangvirág stb. Történeti idők emlékét idé­zik a Daindolok, a Bálics, a Piricsizma, a Dzsámi, a Var­só ny, az Enyezd, a Rodostó utcanevek. Két utcából hiány­zanak a házak, illetőleg egy- kettő talán akad: ilyen a Xavér és az Eötvös utca. Ked­vesek az állatnévutcák is, mint amilyenek: a Mókus, Zerge. Hangya, Futrinka dűlő. Minden bizonnyal csak Pé­csett található a régi foglal­kozásokat idéző Harangöntő, Malom, Tímár, Bányász, Bá­nyász vértanúk útja. Megtalál­hatók a munkásmozgalom ki­emelkedő személyeinek, törté­nelmünk nagyjainak, írók, köl­tők, művészek nevét megörö­kítő utcanevek. Szólnunk kell azokról a ne­vekről is, amelyeket nem vesz át a közvélemény. Ilyen az Új- mecsekalja név, amelyet erő­szakoltan szültek Uránváros helyett. Nehézkes a Lvov-Kert- vóros képződmény kiejtése is Nemrégiben részt vettem egy megbeszélésen, ahol az egyik előadó folyton Kapós utcáról beszélt. Eqy másik ugyanezt az utcát Kapacsnak nevezte. Végre viláqosság gyúlt az aqyamban: Kopócs utcáról, erről a dél-baranyai községről elnevezett és elfer­dített utcanévről van szó. Meglepő az is, hogy Pécsett még mindiq él a Zsdaríov ut­ca, holott az 1962-ben kiadott Üi Magyar Lexikon (6. kötet, 775. I.) megállapítása . szerint: „Mint a kultúrpolitikai élet egyik irányitója, hozzájárult a személyi kultusz légkörében qyökeret vert szektás-doqma- tikus szemlélet elterjedéséhez az irodalom és a művészetek területén." Eav nemréq -meq- jelent cikkből is idézünk: „Zsdanov, mint -tiszta ideoló­gus' — mítosz. Ö a véres or­giák legközvetlenebb szervezői közé tartozott, cseppet sem gyengébb Jagodánál, Jezsov- nól, Berijánál. Amikor irodal­mi, zenei, filozófiai előadásait irta, amikor zongorázott, ak­kor véres kézzel írt, lapozott, muzsikált." Javasoljuk, hogy akár a Zsdanov utca pótlására, akár másutt kapjon utcanevet Zsám- boki János, aki a reneszánsz kornak egyik legnagyobb, európai hírű filológusa és po­lihisztora, költője volt. Oláh Miklós pécsi püspök költsé­gén Páduában még orvostu­dományt is tanult, miután Pá­rizsban megszerezte a „filozó­fia magistere" címet. 1569-ben kiadta Janus Pannonius mű­veit, megírta Szigetvár 1556-i ostromának történetét. Legna­gyobb érdeme a teljes Bonfi- ni-kiadás, amely Oláh Miklós és Brodarics István történeti munkáival és saját törvény- gyűjteményével kiegészítve a hazai történetírás kútfőjévé vált. De érdemtelenül utasította el a városi végrehajtó bizott­ság a vórosszéDÍtők által elő­terjesztett Bél Mátyás utcanév kérelmét is, noha ez a kiváló polihisztor megírta a török uralom alól felszabadult Bara­nya megye akkori szociográ­fiáját. És végül utcanévre várnak azok a kiváló nevelők, tudó­sok, orvosok, mérnökök, akik életük, munkásságuk legjavát erre a városra áldozták. Dr. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom