Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-07 / 311. szám

1988. november 8., kedd Dunántúli napló 5 [Vendégek Baranyában - pécsiek a nagyvilágban Dominique Rincé professzor a SPTB-n Irodalmat- tanít mérnökhallgatóknak — Párizsban Leendő mérnököket és elit katonatiszteket oktat a pári­zsi École Politechnique-en francia irodalomra Dominique Rincé, aki egy hétig a JPTE frankofón tanszékének vendég- professzora volt. Dr. Vigh Ár­pád tanszékvezető hívta meg, akivel évekkel ezelőtt együtt koptatta az École Normale Su- perieure padjait. Dominique Rincé a XIX. szá­zadi francia irodalom, a ro­mantika egyik legjelesebb tu­dora, legalább húsz könyv szerzője ebben a témában. Kétségkívül ,.nagy fogás” te­hát a pécsi egyetem számára. Ráadásul nemcsak elöadónok jött, hanem azért is, hogy se­gítsen összeállítani a tanszék oktatási programját. — ön valóban irodalmat ta­nít - ráadásul múlt századi irodalmat - mérnökhallgatók­nak? - kérdeztük Dominique Rincé-től a magyarországi ok­tatási rendszer ismeretében kissé hitetlenkedve. — Igen. A humán tudomá­nyok tanszéke, amely egy ön­álló „kis egyetem" az intéz­ményen belül, nemcsak iro­dalmat, hanem képzőművésze, tét, szociológiát, politológiát is oktat. Hallgatóink társadal­mi érzékenységét kívánjuk fej­leszteni ezzel; egy magasan képzett műszaki szakember nem nélkülözheti ezeket a hu­mán ismereteket.- De ki olvas manapság XIX. századi irodalmat? Hiszen maholnap a hetilapokra sem jut már idő. Vagy önöknél más a helyzet? — Valóban, a mai embernek már más az érdeklődése. A romantika irodalmát mégis igen fontosnak tartom, hiszen benne gyökerezik az egész XX. századi literatúra. Azonkívül számos szellemi és politikai irányzat gyökerei is ebbe a talajba kapaszkodnak. A fiatal francia professzor, aki egyébként Nantes-ból jár fel Párizsba, dicséri Pécset. — Egyáltalán nem udvariasságból - teszi hozzá. - Nagyon kel­lemes a város légköre, az Eu­ropa Cantatra szépen rendbe hozták az utcákat. Tudom, önökre is éppen úgy rátelep­szik a főváros, mint nálunk Párizs a vidéki centrumokra. Éppen azért tartom fontosnak, hogy akár személyes kapcso­latok révén, találják meg a nagyvilághoz vezető fonalat. A pécsi egyetem és a frankofón tanszék törekvései nagyon jó példát mutatnak erre. A fran. ciát nemcsak mint nyelvet ok­tatják, és nem csupán a fran­ciaországi kultúrára összponto­sítanak, hanem a belgára, ka­nadaira, svájcira is. Ez egye­dülálló kezdeményezés Kelet- Európában.- Milyen benyomásokat szer­zett egy hét alatt, október utolsó napjaiban?- Két meglepetés ért. Elő­ször is megdöbbentem, ' már másodéven milyen jó színvona. Ion beszélik a franciát a hall­gatók. Nálunk például csak a negyedévesek tudnak ilyen jól angolul. A másik kellemes ta­pasztolatom az az élénk szel­lemi kíváncsiság volt, amely a diákok részéről a francia kultúra iránt megnyilvánult. Én csak egy hétre szerződhettem, de nagyon remélem, kapcso­latunknak — ha nem is intéz­ményesen — lesz még folyta­tása. Havasi J. mm Világkonferencia Madridban | A fenyegető szankció nem! A jó belső szabályozás biztosítja a munkafegyelmet Mii- kell a nyugdíjnak bizl-osít-ani: lét-minimumot-, vagy a munka- viszonyban f-ölt-öt-l- évek élet-színvonalát-? János Károly spanyol király nyitotta meg azt a munkajogi világkongresszust, amelynek pé­csi résztvevője, Kiss György kandidátus, a JPTE Jogi Kará­nak dékánhelyettese így ösz- szegzi tapasztalatait;- A Soros Alapítvány és az egyetem segítségével jutottam ki szeptember végén Madrid­ba. Hatszáz munkajogász gyűlt össze itt a világ minden ré­széből.­A kongresszus négy fő kér­dést tárgyalt meg: Milyen szankcióval járhat a munka­jogi szabályok megsértése? Mi. a munkavállalói találmányok sorsa az egyes országokban? Hogyan viszonyul egymáshoz az önkéntes nyugdíjalap és a kötelező társadalombiztosítás? És végül: milyen fő tenden­ciák figyelhetők meg a mun­kajog jelenlegi fejlődésében? Természetesen ezen kívül még számos érdekes kérdés terítékre került a különböző szekciókban. Ha röviden jelle­mezni akarom a fő törekvése­ket, elsőként a munkavállaló védelmét kell megemlítenem. A világon egyre több helyen jönnek rá, hogy az a vállalat prosperál igazán, amelyik partnernek, és nem irányítan­dó tömegnek tekinti a munka- vállalókat. A fejlett országok­ban a találmányok nyolcvan százaléka a munkahelyeken születik! A vállalkozónak te­hát elsőrendű érdeke, hogy építsen a munkás kreativitá­sára. Találóan jegyezte meg Jan Joncyzk lengyel profesz- szor, hogy tulajdonképpen ha­mis a kongresszus két ,,me- lóst" ábrázoló plakátjara fej­lett ipari országok munkása ma már sókkal közelebb áll a műszaki értelmiség típusá­hoz, mint a. klasszikus prole­tárhoz. Ennek a változásnak a szabályozásban is tükröződnie kell. A legfejlettebb munkajo­gi jogrendszerekben nem a fenyegető szankció, hanem belső szabályozó egyensúlyi rendszer tartja vissza a mun­káltatót a szabályok megsér­tésétől. Néhány szót a nyugdíjról: A kongresszuson a probléma úgy vetődött fel, hogy a nyug­díjnak a létminimumot kell-e biztosítania vagy a munkavi­szonyban elért életszínvonal megtartását? A fejlett orszá­gokban nem kétséges, hogy ez utóbbi az elérendő cél, méghozzá úgy, hogy a köte­lező társadalombiztosítást ki­A madridi kongresszus egyik kiadványának címlapja egészítik — és nem helyette­sítik! - az önkéntes nyugdíj­alappal. Érdeklődés mutatkozott a szocialista országok munkajogi szabályozása iránt, és egyre inkább eltűnőben van az ún. „Ostblock1'-szem lélet. Nem vitás, hogy a reform útjára lépett piac-szocializmu­sok munkajogi szabályozása közeledni fog a fejlett kapi­talista országok több évszáza­dos tradíción alapuló megol­dásaihoz. Ennek máris több jelét látjuk a Parlament elé kerülő törvénytervezetekben. H. J. Főkapitányok Fóruma Az eddigi gyakorlattól eltérően ebben az évben két héttel korábban, no­vember 28-án, hétfőn lát­ható és hallható a belügyi munkával foglalkozó dél- dunántúli közös műsorfo­lyam, amelybe mostantól a Pécsi Rádió, a Pécsi Televízió Stúdió, valamint a Dunántúli Napló mellett bekapcsolódik a Zalai Hírlap, a Somogyi Nép­lap és a Tolna megyei Népújság szerkesztősége is. A tervezet szerint a vendégek 17 óra 30 perc­től 18 óráig a rádióban, majd 20 órától 21 óráig a televízió kettes program­ján válaszolnak a hallga­tóktól, nézőktől kapott kérdésekre. A másfél órás adásidő­ben szó lesz az esztendő nagy bűneseteiről, a vagyon elleni bűncse leleményekről, az utazó bű­nözésről, a korrupció kü­lönböző változatairól, a közlekedésről, a bűnmeg­előzésről. És persze arról, amire önök kíváncsiak. November 28-án délután három órától műsorzárá­sig a következő számok tárcsázásával: (75) 11-411 és (74) 11-199. A meghívott vendégek: dr. Gerencsér István, Zala megye, dr. Böröcz István Somogy megye, dr. Gyön­gyösi János, Baranya me­gye, dr. Adrián Zsigmond, Tolna megye rendőr-főka­pitányságainak vezetői. „The original” Pedró-show A plakát szerint - ami teg­nap este a berkesdi művelő­dési ház bejáratánál volt ol­vasható —, eredeti, misztikus jógabemutatóról van szó, vagyis a Pedró-show 120 per­ces, látványos, bűvész-, és jó- gamüsort takar. Modern zené­re. Utána disco. Nem irigylem Péter Ká­rolyt, azaz: Pedrót, aki autó­jába pakolva az egész „cu- gehőrt1’, évszámra járja az országot feleségével, cipeli színpadról színpadra — és né­ha micsoda színpadokra ! — rekvizitumait, a csavarhúzótól a paravánig, a lézertől a ká­belkötegekig. S mint mondja: műsorának első része — tudni­illik a jógabemutató — nem váltja ki a nagyérdemű külö­nös érdeklődését, inkább a diszkó, az igen . . . Mert ott nem kell dolgozni, mármint a közönségnek, mert aki jógázni akar, az bizony fizikai meg­terhelést jelent a javából! Ám Pedró nem lankad. Im­már szeptember közepe óta villannak fel esténként színes lámpái hol Tolna, hol So­mogy, hol Baranya megyében. Pécsett majd november 26-án, az Üttörőházban. A plakátja pedig vonzó: YO- GI-CARLASs — olvasom —, la- ser-disco. Ami pedig az ,,oro- ginál"-t illeti: az ötlet eredeti (a lézervezénylés is), bár ke­ményen meg kell dolgoznia az elfogadtatásért, mert ma már nem elég a cím, ha va­laki a Jóga Világszövetség egyik magyar tiszteletbeli el­nöke. Márpedig Péter Károly az, el is meséli rangjának tör-, ténetét, de én egy szót sem értettem belőle. Nem is ez a lényeg. Mert végül is: mikor volt utoljára — s mikor lesz legközelebb ,,la- ser-disco" Berkesden? Ha csak nem jár erre Pedró- (show). M. A. Szép volt! Gyuri bácsi... Úszó világbajnokság a kenguruk földjén A kint élő magyarok családtagként fogadták Budapest-Frankfurt-Abu Dhabi-Bombay-Kuala Lum­pur—Melbourne—Sydney— Brisbane. Mindez nem kifeje­zetten rövid útvonal, még a 600 személyes Lufthansa gép­pel sem. Kovács Gvörqyöt, a 73 éves pécsi Irodagép- műszerészt azonban ez sem gátolta meg abban, hogy részt vegyen az ausztráliai Brisbané-ban októberben ren­dezett Senior Úszók Világbaj­nokságán.- Gyuri bácsi! Mielőtt rá­térnénk a 4700 versenyző részvételével zajló versenyekre, kérem beszéljen a fogadtatá­sáról! Mivel töltötte Brisbane- ban ü verseny előtti egy he­tet?- Az ott élő honfitársaink vendégszeretetéről csak le­gekben tudok beszélni. Elek Sándor, a Quennland tarto­mányban élő magyarok szö­vetségének ügyvezető igazga­tója mindent megtett azért, hogy gond nélkül készülhessek a nagyszabású versenyre. A várostól 15, az uszodától egy kilométerre kaptam szállást, Erdélyi Tibor farmer vendé­geként. Mindjárt az első na­pokban részt vehettem egy „magyar partyn", mint a szü­lőföldről érkezett tiszteletbeli vendég. Aztán jött a kirándu­lások egész sora. Elvittek az óceánpartra, vízi- és fóka- show-ra, az óllatkertbe, no és a Brisbane-ben zajló világ­kiállításra. Egy plébánosnál — Miklós Atyánál — magyar múzeumot tekinthettem meg. Ausztráliában élő honfitár­saink nagyon büszkék a ma­gyarságukra és egymás kö­zött csak anyanyelvükön be­szélnek.- A 25 év leletti ,, senior" úszók világbajnokságán tud­tommal alig néhány száz tő­vel indultak kevesebben, mint a szöuli olimpián az összes sportágban. Milyen mezőny­ben indult, s hogy szerepelt a kisszámú magyar küldöttség?- A japánok például több mint kétezer versenyzőt indí­tottak, az USA-ból mintegy kétszázan érkeztek. Utóbbiak nyerték egyébként a verseny­számok többségét Mi, ma­gyarok húszán voltunk. Jóma­gam a PMSC, a többiek a Budapesti Úszó Klub színeiben indultok. Nem emlékszem pontosan, fiatalabb verseny­Gyuri bácsi a brisbane-i világ­kiállításon. Az indiai pavilo­nok előtt a világ egyik leg­magasabb emberével, egy 245 centiméter magas, 16 éves hindu fiatalemberrel fényké- pezkedett le. zőink négy vagy öt arannyal tértek haza. Nekem a 70—74 évesek mezőnyében egy ötö­dik, egy hatodik és egy hete­dik helyezés jutott. A két­száz, a száz és az ötven mé­teres hátúszásban indultam, s mivel a versenyzők nagy szá­ma miatt az első tíz helye­zettet díjazták, hát elmondha­tom, hogy három éremmel gyarapítottam a gyűjtemé­nyem.- Nem lehet azt állítani, hogy Gyuri bácsi pancsikolt volna a vízben. Kétszázon ki­lenc másodperccel javította meg azt az eredményét, amellyel az angliai a black- pooli Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Eszerint 73 évesen még ,,leimenő" ág­ban van. Mik a további ter­vei? — Igyekeztem a kondimat erősíteni és az úszási stíluso­mon is jelentősen változtat­tam. Korcsoportomban egyéb­ként most a legidősebbként indultam, ami nyilvánvaló hát­rány volt. Nagy reményeket fűzök a két év múlva Brazíliá­ban megrendezésre kerülő vi­lágbajnoksághoz, ahol a 75- 79 évesek mezőnyében talán a legfiatalabb leszek. Jövőre Dániában, a senior olimpián, valamint a Finnországban az Úszó Senior Európa-bajnok- ságon szeretnék bizonyítani. Ezen világversenyek részvételi költségeit egyedül nem tud­nám fedezni. Támogatóim nélkül nem sokra mennék. Kö­szönöm eddigi segítségüket. Balog Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom