Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-01 / 304. szám

—-------------------------------------------------------------------------------------------------—------------------------------------­T eho-pénzbö! valósult meg 1988. november 1., kedd Dunántúli napló Angol, orosz, francia, német és olasz r Állami nyelvvizsga Pécsett Jelentkezési határidő: november 18. Az Állami Nyelvvizsga Bi­zottságnak a Janus Panno- ! nius Tudományegyetemen működd kihelyezett tagoza­tának tájékoztatója szerint Pécsett legközelebb 1989. január 3-4-5-6-án tartanak állami nyelvvizsgát, amelyre nemcsak baranyaiak, hanem Tolna, Somogy és Zala me- ! gyeiek is' jelentkezhetnek, j Jelentkezni alap- és közép- I fokú állami nyelvvizsgára le- I hét angol, orosz, francia, német és olasz nyelvből. A vizsgadíj középfokú vizsgá­nál 650 forint, alapfokú vizs­gánál 300 forint. Jelentkezé­si lap és a vizsgadíj befize­téséhez szükséges csekk munkanapokon 9—15 óráig szerezhető be a JPTE Tanár­képző Karának Idegennyelvi Lektorátusán (Pécs, Pacsirta u. 2., magasföldszint 23.), valamint Budapesten, a Nyomtatványellátó Vállalat boltjában (XIII. kér., Hege­dűs Gy. u. 25.) A kitöltött jelentkezési la­pot, a vizsgadíj befizetését igazoló csekkszelvényt, vala­mint a jelentkező nevére megcímzett és 4 forintos bé­lyeggel ellátott 1 db válasz- borítékot a JPTE TK Idegen­nyelvi Lektorátusának címé­re (7603 Pécs, Pf.: 9.) kell beküldeni vagy személyesen eljuttatni. Jelentkezési ha­táridő: 1988. november 18. A jelentkezési határidő le­járta után beérkezett jelent­kezéseket a januári vizsga- időszakra nem veszik figye­lembe, hanem a Pécsett leg­közelebb 1989 május végén tartandó nyelvvizsga idő­szakra jegyzik elő. Üj nyugdijasklub Kertvárosban Fotó: Kóródi Gábor Nyugdíjasklub Lvov­Kertvárosban Pécsett, a Krisztina tér 5. számú ház alagsorában, két szükséglakásból nyugdíjas klu­bot alakítottak ki a település- fejlesztési hozzájárulás fel- használásával. Az idős embe­rek ezentúl szombat, vasár­nap kivételével mindennap 2—7 óráig tölthetik el szabad idejüket a kellemes környe­zetben. A három szobában le­hetőség van arra, hogy be­szélgessenek, olvassanak, kár­tyázzanak, sakkozzanak, vi­deót és televíziót nézzenek. Pécsett, Lvov-Kertvárosban több száz idős ember él, kö­zülük nem egy falusi házá­ból költözött városban élő gyermekéhez. Napjaik legna­gyobb részét a négy fal kö­zé zárva töltötték el, s ma­Szakmunkás­vizsgát előkészítő tanfolyam Szakmunkásvizsgát előkészí­tő tanfolyamok indulnak a pé­csi 506-os Szakmunkásképző Intézetben. Jelentkezni lehet kőműves, ács-állványozó, fes- tő-mázoló-tapétázó, valamint burkolószakmákra. A szakmunkásvizsgával vég­ződő tanfolyamok akkor indul­nak, ha — vállalati hozzájá­rulással vagy magánúton — összesen legalább húszán je­lentkeznek. A tanfolyam maximum két­éves, megfelelő számú jelent­kező esetén szükség van egyéni tanulmányi rendre és a tanul­mányi idő rövidítésére is. Eddig több mint nyolcvanan jelentkeztek gányuk elől a piros ABC előt­ti tér padjaira menekültek. A környékbeli idős emberek rendszeresen itt jöttek össze ikora tavasztól késő őszig. A településfejlesztési hozzájáru­lás bevezetésekor az első helyre került, hogy a nyugdí­jasok részére klubot alakíta­nak. A városi tanács két szükséglakást . bocsátott a HNF Lvov-kertvárosi Bizottsá­ga részére. Az Ingatlankezelő Vállalat 5. számú házkezelő- sége festette ki a helyiséget és szerelte fel a világítást. A Szakszervezetek iMegyei Ta­nácsának Könyvtára 150 kö­tet könyvet ajándékozott a klubnak. A tehóból egymillió forintot kapott az új létesít­mény o fenntartási költsé­gekre. A nyugdíjasklubba eddig több, mint nyolcvanan jelent­keztek. Ifi lag útlevéllel Jellegzetes szicíliai táj, háttérben a tengerrel. A szicíliai maffia észrevehetetlen ,,A Földközi-tenger . legna­gyobb, háromszög alakú szige­te. Területe: 25 500 km2, la­kóinak száma: körülbelül 5 millió." így kezdi az útikönyv Szicí­lia bemutatását, de aligha­nem kevesen vannak, akiknek e sziget nevének hallatán nem o maffia és a vérbosszú ugrik be. Hiába, ennek a vidéknek még most is romantikus-bor­zongató híre van. Az odalá­togató turista ebből azonban semmit sem vesz észre. A közbiztonság ugyanis semmi­vel sem rosszabb, mint mond­juk Nápolyban. Igaz, mi, a PVSK női kosárlabda-csapatá­nak tagjai, illetve kísérői ta­lálkoztunk olyan pécsi házas­párral, akinek nőtagjától Si- rccusában letépték a vállára akasztott táskát, amelyben kettejük útlevele és Máltára szóló hajójegye volt. Dehát az eset történhetett volna má­sutt is, bárhol Itáliában. Bár az északabbra élő olaszok fokozott óvatosságra figyel­meztettek bennünket, Szicíliá­ban értéktárgyaink, a bankje­gyeink nem forogtak veszély­ben. Ott. Rómában annál inkább, ahol az autóbuszon egy 10 év körüli gyermek a valamivel kisebb társávalmeg akart lopni. A zsebembe ■nyúlt, még jó, hogy idejében ■észrevettük, így ez a zsebelés nem jött be nekik. Azért mégis van félnivaló­juk a szicíliaiaknak. Erre az autórádiók kapcsán hamar rájöhettem. Este sok embert lehetett látni a sportcsarno­kokban, a mozikban- és más nyilvános helyeken autórá­dióval a hónuk alatt. Kide­rült: a tolvajok a sötétben ezt szeretik a legjóbban ki rámolni a kocsikból, ezért inkább a tulajdonosok magukkal viszik a pillanatokon belül kiszerel-’ hető készüléket, mindenhová. Apropó, szicíliai emberek. A régen a különböző korsza­kokban odatelepült és az újabb hódítások után ott is ragadt népelemek vonásai öt­vöződnek bennük. Az őslakók sicanok és siculusok voltak, innen a sziget neve —, de később a hódító punok, gö­rögök, rómoiak, szaracénok (arabok), normannok, germá­nok, franciák, aragóniaiak, spanyolok és utódaik kevered­tek velük, így alakult ki a mai szicíliai embertípus. Akinek a nyelvében .sok az arab, vala­mint normann eredetű szó, és akiknek a tójszólása annyira sajátos, hogy egy közép- vagy észak-olasz nehezen érti őket. A lakosság nagy része ma is földműveléssel foglalkozik. Szicília területének zöme ter­méketlen vagy nehezen mű­velhető, szabadon csak kak­tuszfélék és törpepálmák nő­nek rajta. A tengerparti ter­mékeny síkságokon mandarin, narancs, citrom, olajfa és mandulaerdők, valamint szőlő- és virágültetvények vannak. Az Intenzívebb növénytermesztést az éghajlat akadályozza: a nyári hőség és szárazság. Ugyan az ottaniak szerint a citrom évente háromszor érik be, de a csapadékhiány nagy gond. Ott jártunkkor, szeptem­ber utolsó napjaiban, az egyik városban hallottuk, hogy azon a .vidéken fél éve esett utol­jára az eső. Ami az eső nél­küli, tartós szárazságot illeti, a szicíliaiak fázós emberek lehetnek. Majdhogynem meg­szóltak bennünket azért, mert a 25 fokos melegben füröd­tünk a körülbelül 20 fokos tengerben. Ők olyankor, szep­tember végén már nem szok­tak megmártózni a habok­ban, a levegő is, a víz is hi­deg nekik a fördőzésre. Mi­közben rövid ujjú pólókban járkáltunk, láttam sok-sok pu- lóveres járókelőt, sőt délben, a legnagyobb melegben nem egyet begombolt dzsekiben. Azt mondják az ott élők: a természet arrafelé kora ta­vasszal, februárban a leg­szebb. Akkor a mandula vi­rágai, a citrom és narancs érett gyümölcsei együtt pom­páznak. Nyárra a növényzet kiég, eső után áhítozik. Cso­da, hogy a sokszor látott ju­hok, kecskék, ha elmúlik a tavasz, csők satnya füvet le­gelnek? Akár gépkocsival, akár vo­naton közelíti meg az ember Szicíliát, komp viszi ót a 3 km széles messinoi szoroson. A vonatból ki sem kell száll­ni, a szerelvény - ha szét­kapcsolva is -, ráfut a hajó­ra. A szorosban hatalmas ör­vényléseket okoznak a 8 óránként változó tengeráram­lások. Ezek a kisebb hajók részére ma is veszélyessé te­szik az átkelést. A komphajók nevei: Scylla és Caribdis régi hagyományokra utalnak, a gö­rögök személyesítették meg így a tengerszorosban a hajó­zást akadályozó seflőket. Mi, a sztrájk miatt nem vehettük igénybe odafelé az állami kompot, hanem a maszek ha­józási társaság szállítójármű- vével keltünk át, így időt nem veszítettünk. Legfeljebb az volt Q rossz, hogy a cso­magjainkat- a komp felé menő „célegyenesben", az utolsó 200 m-en sietős tempó­ban kellett cipelnünk. De mit számított akkor az, amikor végre átértünk Szicíliába . ... Horváth László FILMIEGYZET Nos, igazán nem ajánlom ezt a filmet a szégyenlősök- nek, a prűdeknek, a széplel- keknek, a plátói szerelem híveinek, a valláserkölcsöt követőknek. S hát nem aján­lom a pornográfia vagy a szadizmus kedvelőinek sem - pedig ez utóbbiak bizo­nyára megtalálják ebből a filmből is a számukra tet­szőt. Az előbbiek viszont fe­leslegesen teszik ki magu­kat lelki és testi megráz­kódtatásnak, feleslegesen botránkoznának meg - bár talán nem eredmény nélkül háborodnának fel. Az érzékek birodalma cí­mű film ugyanis első meg­közelítésre valóban por­nográf alkotásnak tekinthe­tő. Különösen Magyarorszá­gon, ahol húsz évvel ez­Érzékek birodalma előtt még Jancsó ártatlan meztelen leányai is közfel­háborodást váltottak ki, ahol a naturistáknak elkese­redett küzdelmeket kellett vívniuk, hogy popsijuk épp­oly barna legyen, mint há­tuk közepe, s ahol olyan, ki­fejezetten nem erotikus fil­meket, mint például az Utolsó tangó Párizsban-t, a Nagy zabálást a nézők ja va része kifejezetten por nográf filmként fogyasztott Nemrég azonban azt hal lottam, hogy „családi hasz nálatra" a kedvesen szigorú vámosok is engednek behoz ni egy pornókazettát, s még csak oly különbséget sem tesznek, mint némely nyu­gat-európai országbeli kollé­gáik, kik a kemény pornót nem engedik, csak a lágyat. (A jelzők egyébként ebben a vonatkozásban félreérthe­tek: a lágy arra vonatkozik, hogy a szereplők imitálják az aktust — következésképp a kamera sem élvezkedik a találkozó nemi szervek lát­ványában; a kemény pornó viszont lényegében ez utób­bira redukálja csak a lát­ványt.) Ilyenformán az Érzékek bi­rodalma valóban pornóként is nézhető - és mégis alap­vetően különbözik eme be­engedett kazettáktól. Ha a pornográfiát az öncélúságra egyszerűsítjük, akkor az Ér­zékek birodalma akkor lesz pornográfia, ha akként fo­gyasztják. (Dehát egy ka­masz alkalmasint képes így „fogyasztani", akár egy ár­tatlan mosolyú leányportrét is — egy beteg lelkű ember pedig bármit; nyilvánvalóan nagyon is eltérő okok miatt.) Az Érzékek birodalma két­ségkívül merészen erotikus film, ahol viszont az erotika másnak is a kifejeződése, mint önmagának. A hely­szín a II. világháború előtti Japán: ugyan mellékesen, de nagyon hangsúlyosan fel­tűnnek benne a militarizáló- dó társadalom képei is — miképpen az Utolsó tangó Párizsban a védősisakos ro­hamrendőrök. Mit tehet két ember egy olyan társadalomban, ame­lyik eszeveszetten rohan a háborúba, az esztelenségbe, a halál- birodalmába - s amit ők még nem, de mi már tudunk, az atomhalál apokalipszisába? Mit tehet két ember, aki minden más társadalmi cse­lekvéstől elzáródik, mert az egyetlen társadalmi cselek­vés csak a háborúra való készülés lehet. Felfedez ma­gamaga számára egy más­fajta világot — az érzékek birodalmát —, mely éppoly pusztító lehet, és éppoly pusztítóvá lesz: éppen mert az is kizárólagossá válik. Van valami intő abban, hogy éppen most mutatták be szélesebb közönség előtt e filmet, mint ohogy intő a családi használatú pornóka­zetták engedélyezése is. Az Érzékek birodalma aktuális fi(m Magyarországon, s nem erotikája, de mondandója okán: amikor például a ka­zetták engedélyezésével ki­nyitjuk a kapukat az érzé­kek birodalma előtt. Bodó László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom