Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-04 / 308. szám

1988. november 4., péntek Dunántúli napló 3 A Központi Bizottság állásfoglalása a népgazdaság I988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői Jövőre túljutnak a mélyponton Termeléscsökkenés a Carbon cipőüzemében O Az MSZMP KB novem­ber 1-2-i ülésén meg­tárgyalta a népgazdaság 1988. évi fejlődéséről és az 1989— 90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendsze­rérői szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy 1988-ban a gazdasági folyamatok alapve­tően a stabilizációs program­ban kijelölt irányban alakul­tok, de nem mentesek az el­lentmondásoktól. Az eddigi teljesítmények alapján úgy ítélhető meg, hogy a stabilizációs program meghirdetése óta eltelt egy évben az alapvető gazdaság- politikai célok teljesülnek. A konvertibilis áruforgalomban a tervezett aktívum megva­lósul. A fizetési mérleg hiá­nya - az emelkedő kamatok és a világútlevél bevezetésé­vel összefüggésben ugrássze­rűen növekvő lakossági devi­zafelhasználás miatt - vala­melyest meghaladja a terve­zettet. A KGST-kapcsolataink- ban mérséklődik a fizetési mérleg aktívuma. A termelés növekedése eléri a tervezet­tet. A lakosság fogyasztása a számítottal összhangban csök­ken, a vállalati beruházások viszont növekednek. Mindezek kedvező alapot teremtenek a stabilizációs program folyta­tásához, kiteljesedéséhez. En­nek értékét növeli, hogy a gazdálkodó szervezetek eze­ket a teljesítményeket gyöke­resen megváltozott közgaz­dasági környezetben, az új adórendszer bevezetése és számos egyéb szabályozó vál­tozás közepette érték el. A fő gazdasági mutatók kedvező alakulása mellett a gazdaságban számos olyan új és örökölt tényező van jelen, amelyek nehezítik a stabilizá­ciót. Az adósságállomány ma­gas, az adósságszolgáltatás súlyos terheket ró az ország­ra. A minőségi változás, a gazdasági szerkezet átalaku­lása nem kielégítő. A konver­tibilis export növekedését a javuló teljesítmények mellett elsősorban a hagyományos termékeink iránti konjunkturá­lis kereslet és kedvező árala­kulás magyarázza. A belső pénzügyi egyen­súlyt még nem sikerült hely­reállítani. A népgazdaságban erős inflációs hatások érvé­nyesülnek. A költségvetés túl­költekezik, a vállalati vásárló­erőt sem sikerült megfelelően szabályozni, s a keletkező jö­vedelmek aránya és megosz­lása nem igazodik megfelelő­en a szerkezetátalakítás cél­jaihoz. Ezek gátolják a vál­lalatok hatékonysági alapon történő differenciálódását. Egyre világosabban látható, hogy külső adósságunk tény­leges terhei, a KGST-együtt- működés beszűkülő lehetősé­gei, belső pénzügyi viszonya­ink rendezetlensége a vártnál nehezebbé teszik a stabilizá­ciós program megvalósítását. A kormányzatnak tovább kell folytatnia annak a gaz­dasági környezetnek a kiala­kítását. mely teret nyit a ha­tékonyan gazdálkodóknak, ösz­tönzi a vállalkozást, szélesíti a piaci viszonyok hatókörét, s szűkiti a veszteségforráso­kat. A vállalatok és a költség- vetés kapcsolatainak törvényi szintű szabályozásával csök­kenteni szükséges az eseti központi beavatkozások lehe­tőségét, s erősíteni, kell a vállalkozók biztonságérzetét. A társasági törvény, az elfo­gadásra váró nyereségadó tör­vény várhatóan növeli a vál­lalkozási kedvet, elősegítheti a külföldi tőke beáramlását. O A Központi Bizottság tu­domásul veszi, hogy ko­rábbi állásfoglalásának meg­felelően a tervező szervek a következő időszak fejlődési le­hetőségeit két változatban vizsgálták, melyek a további évek gazdasági fejlődésének lehetséges útjait mutatják be. A változatok közötti lényegi eltérés elsősorban nem a jövő évi fejlődés számszerű elő­irányzataiban, hanem a gaz­daságpolitikai felfogásban és a gazdaságirányítási maga­tartásban van. A Központi Bizottság azt a változatot támogatja, amely a nagyobb szerkezeti válto­zást, a piaci viszonyok fej­lesztését, a vállalkozói maga­tartás kibontakoztatását, a szocialista piacgazdaság ki­építését helyezi előtérbe, és az ezt szolgáló törekvéseknek ad elsőbbséget a gazdaság- irányítási gyakorlatban. © A Központi Bizottság:- Támogatja a külpiaci nyitás politikájának a meg­valósítását, az exportképes­ség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, az import- verseny erősítését, az import­gazdálkodás kötöttségeinek ol­dását. A külpiaci nyitás a ke­reskedelmi és fizetési mérleg­ben nem eredményezhet ke­zelhetetlen feszültségeket. — A kormányzat és a gaz­dálkodó szervezetek kiemelke­dő jelentőségű feladatának tartja, hogy feltárják a szocia­lista országokkal folytatott gazdasági együttműködés to­vábbi lehetőségeit. A rövid távú kereskedelmi és együtt-, működési érdekek érvényesíté­se mellett kezdeményezni szükséges a tartós kibontako­zást segítő kapcsolatok ki- fejlesztését, szélesítését és elmélyítését. — Szükségesnek tartja, hogy a termeléspolitikában a gaz­daságirányító tevékenység kö­zéppontjába a gazdaság ver­senyképességének erősítését, a termelési szerkezet átalakítá­sának gyorsítását, az ezeket szolgáló vállalkozások mozgás­terének bővítését állítsák. Szükséges a gazdálkodó szer­vezetek, vállalkozók erőforrá­sokhoz való hozzájutásának szabadabbá tétele, a gazdál­kodás bürokratikus kötöttségei­nek oldása. Ez a gazdál­kodó szervezetek teljesítmé­nyeiben, fejlődési lehetőségei­ben különbségeket hoz létre, melyek óhatatlan feszültségek­kel is járnak. Mindehhez szi­gorú költségvetési és pénzügyi szabályozással szükséges el­érni a fizetőképes kereslet megfelelő alakulását.- Úgy ítéli meg, hogy az adott gazdasági feltételek mellett az előttünk álló egy­két évben még nem számol­hatunk a gazdaság érzékel­hető növekedésével, a belföl­dön felhasználható nemzeti jövedelem bővülésével. Emiatt a gazdasági stabilizáció meg­valósításával együtt járó ter­heket az államnak, a válla­latoknak, a lakosságnak egy­aránt viselniük kell. A terhek megosztásánál tekintettel kell lenni a költségvetés egyen­súlyi helyzetére, a gazdálkodói szféra cselekvőképességének és érdekeltségének fenntartására, a lakosság terhelhetőségének rétegenként eltérő mértékére.- A Központi Bizottság az inflációellenes gazdaságpoli­tikát és kormányzati magatar­tást a stabilizáció nélkülöz­hetetlen feltételének tartja. Ezt csak a termelés hatékonysá­gának és nemzetközi verseny- képességének tartós javításá­val lehet megalapozni.- A helyzet értékelése és a stabilizáció követelményei alapján a mai életszínvonal nem őrizhető meg, de az reá­lis cél, hogy már 1989-ben a lakossági fogyasztás, az egy keresőre jutó reálbér csökke­nésének mértéke kisebb le­gyen, mint ami az idei évben bekövetkezik. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a fogyasz. tói áremelkedés 1989-ben az ez évinél alacsonyabb legyen. A fogyasztói áremelkedés egy része központi elhatározásé árintézkedések hatására való­sul meg. Az alapvető jellegű termékek és szolgáltatások kö­rében a többletkiadások mint­egy háromnegyedét ellentéte­lezni kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra, akiknek alacsony a nyugdíjuk, és segí­teni kell az első lakás meg­szerzésében a fiatalokat. A teljesítményösztönzés erő­sítéséré támogatja a bér- mechanizmus olyan átalakítá­sát, amelyben megszűnik a »keresetek elkülönült, merev szabályozása. Olyan bér- mechanizmusra van szükség, amely nem növeli az inflációs nyomóst és amelyben érdemi szerephez jut a munkáltatók és munkavállalók közötti fele­lős érdekegyeztetés. A munkaerő hatékony fog­lalkoztatásának ösztönzésével egyidejűleg nagy figyelmet kell fordítani a felszabaduló munkaerő újraelhelyezkedésé- hez szükséges feltételek meg­teremtésére, az elhelyezkedni nem tudók esetében megfelelő átképzési rendszer, a rászo­rulóknak munkanélküli segély- rendszer bevezetésére és mű­ködtetésére. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány hosszabb távú program alapján kezdje meg a lakásgazdálkodási rendszer ellentmondásainak feloldását. Elengedhetetlen a pénz­ügyi egyensúly, különösen az államháztartás helyzetének javítása, ehhez kiadásainak csökkentése és bevételeinek növelése egyaránt szükséges.- Szükségesnek tartja az előkészítés alatt álló ár-, bér-, pénzügyi és elosztóspolitikoi reform munkálatainak gyorsí­tását és összehangolását. O A Központi Bizottság tudatában van annak, hogy az új gazdaságpolitikai felfogásra épített eszközrend­szer működése kiélezett egyensúlyi problémák között komoly gazdasági és társadal­mi kockázatokat is tartalmaz. Bízik abban, hogy a libera­lizáltabb gazdálkodási felté­telek és a társadalmi élet gyors ütemű átalakulása kö­zepette, a gazdálkodó szer­vezetek, a társadalmi és ér­dekképviseleti szervek az or­szág súlyos helyzetének meg­felelő felelősséggel és politi­kai érettséggel élnék a meg­nyíló lehetőségekkel. Csak így van esély arra, hogy a kibon­takozásra módot adó feltétel­rendszer bevezetése ne okoz­zon rövid távon olyan fe­szültségeket, melyek kikény- szerítenék az egyensúly vé­delmében a mozgástér beszű­külését, a Központi Bizottság által támogatott gazdaság- politikai koncepció feladását. O A jövő évi gazdaság- politika eredményes végrehajtása a korábbiaknál lényegesen összetettebb fel­adat, felelős politizálást kivan a párt vezető testületéi­től, az egész párttagságtól, az ország helyzetének javí­tásáért felelősséget érző, együttműködni kész társadalmi szervezetektől, csoportoktól, egyénektől. Feltételezi a konst­ruktív közreműködést törekvé­seink valóra váltósában, a ki­alakuló feszültségek mérsék­lésében. A Központi Bizottság helyesli, hogy a jövő évi terv és a következő évekre is szó­ló gazdaságpolitikai irányvo­nal kialakításához a Minisz­tertanács kéri az Országgyűlés támogatását, együttműködését.- Két éve nem volt ennyi gondom, amikor félezren több mint egymillió pár férfi lábbe­lit gyártottunk — fogad Bárdos Imre, a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat cipőüzemé­nek vezetője. - Akkor még egy-egy modellből nagy soro­zatokat készítettünk biztos szovjet és angol piacra. Most meg? A Carbon cipőüzemében ta­valy már „csak” 927 ezer pár lábbeli készült, idén még an­nál is lényegesen kevesebb, 530-540 ezer pár gyártásával számolnak. Romlott a termé­keik minősége? A piac nem tart igényt többre? E hirtelen termelésvisszaesés oka sokkal prózaibb: ebben a döntő szó a rubelszorzóé és a szocialista export-árkiegészítésé. A Car­bon elve világos: ráfizetéssel nem szabad termelni. S amíg nem a piac, hanem az azt imitáló gazdasági könyszer ír­ja elő a termelői árakat, ad­dig csak a termeléscsökkenés jelentheti az egyetlen járható utat. Mint ez évben a Car- bonnál. A szabászatban csak egy műszakban termelnek a ko­rábbi kettő helyett, így aztán a dolgozók keresete is érez­hetően csökkent, mert nem kapják a 20 százalékos mű­szakpótlékot. Az aljázóban a két szalag közül az egyik augusztus óta áll, a gyártó- szalagon most csak minden második kocsin „utazik" a kö­vetkező munkafázishoz a bel­földi vásárlóknak szánt férfi bokacsizma. , Nagy szériákat olcsóbban lehet gyártani, mint a kiseb­beket. Az üzem jövő évi meg­rendelésállománya az 500 pá­rástól az 50 ezres tételig szó­ródik, van olyan 33 ezer pá­ros megrendelés, amely 14 modellt jelent. Ez átállásban és szerszámköltségben is na­gyon nagy „veszteséget” je­lent a nagy szériás termelés­sel szemben, hiszen egyformán jó szerszám kell az 1000 és az 50 ezres gyártáshoz. A kis té­telekhez meg színben és min­tában, kellékekben és más anyagokban szinte lehetetlen az anyagot beszerezni.- Ezt a mélypontot kell át­vészelnünk — mondja Szűcs István, a Carbon vezérigazga­tója és műszaki helyettese. Farkas Antal. - Az alapanyag- árak 30 százalékkal növeked­tek az idén és a szocialista exportár-kiegészítés is 14 szá­zalékkal csökkent, míg a ter­melői árainkat már tavaly meg­határozták. A jövő évi rubel­szorzó és árkiegészítés már lé­nyegesen kedvezőbb, így a vá­ratlan idei mélypontról kimoz­dulhatunk. M. L Szepesy Ignác emlékülés A reformkor kiemelkedő egyéniségére emlékezték teg­nap a Pécsi Akadémiai Bi­zottság székházéban megtar­tott ülésen, melyet Szepesy Ig­nác püspök halálának 150. évfordulója alkalmából rende­zett a Magyar Történelmi Tár­sulat dél-dunántúli csoportja, a PAB, a Baranya Megyei Tanács V. B. művelődési osz­tály és a Baranya Megyei Le­véltár. Szila Lászlónak, a le­véltár igazgatójának a meg­nyitója után hat előadás hangzott el. Szepesy Ignác életútjáról és emlékének ápo­lásáról az emlékülés kezde­ményezője, Bors y Károly tar­tott előadást. Szepesy Ignác 1780. au­gusztus 13-án született Nosz- vajon. Egri papnövendék lett. A 'kiváló képességű fiatalem­ber huszonhárom éves korára már két doktori oklevelet is szerzett. Először egri plébá­nos, majd kanonok lett és nemsokára kinevezték erdélyi püspöknek. Reformtörékvései miatt 1828-ban elhagyta az erdélyi püspökséget, amikoris Pécs püspökévé nevezték ki. Jelentős reformokat akart megvalósítani, többek között sokat fáradozott a magyar nyelv széles körű használatá­ért. Örömmel fogadta a tudo­mányos akadémia megalapítá­sát, melynek igazgató tanácsi és tiszteleti tagjává választot­ták. Az akadémiát anyogilag is támogatta. Pécsi püspöksé­ge alatt engedélyt kért 'böl­csészeti tanfolyam felállításá­ra. A várostól kapott telken (felépítette a mai egyetemi könyvtár épületét, melyben el­helyezte a Klimó-könyvtárat. Százezer forintos alapítványá­val létrehozta a Lyceumot és a megyétől megvásárolt egy­kori Pálos kolostorban (a mai Széchenyi Gimnázium épületé, 'be) helyezte el. A pécsi taní­tóképzést 1831-ben nyitotta 'meg. Ö alapította a Lyceum nyomdát is, amely a Perczel és a Lyceum utca sarkán ma is látható épületben működött. Szepesy Ignác nevéhez fűző- Idik a Szentírás hatkötetes, megújított kiadása. Kortársai feljegyezték róla, hogy rend­kívül szerényen élt, a munká­ban fáradhatatlan volt, párat­lan emlékezőtehetséggel ren­delkezett. Horvátul is megta­nult, hogy horvát nemzetiségű híveihez anyanyelvükön szól­hasson. 1838-ban halt meg. Szobrát — Kiss György szép alkotását — o Sétatéren 1893- Iban állították föl. Neve a szobor talapzatára két s-sel íródott, de báró Szepesy Ignác püspök, édesapjától eltérően, mindig egy s betűvel írta. Itt főznek a helybeli és az oroszlói időseknek is Bölcsődét avattak Sásdon Az elmúlt évtizedben gya­kori, a nyolcvanas évektől vi­szont ritka esemény Baranyá­ban is a bölcsődeavatás. Ná­lunk is kevesebb gyermek szü­letik, két évig adott a gyed lehetősége, s aki megenged­heti magának, a további egy évre szóló gyest is igénybe­veszi, vagyis a kisgyermekek többsége az óvodával kezd. A legutóbbi bölcsődeátadás tavaly volt Sásdon, s tegnap ismét itt rendeztek ünnepsé­get. Az elmúlt évben ugyanis csak az első üteme fejeződött be annak az építkezésnek, amelynek folytatásaként teg­napra o megye egyik leg­szebb és legkorszerűbb gyer­mekintézménye készült el. A nagyközség régi bölcső­déjének épületét és a hozzá­tartozó konyha és kiszolgáló egységeket fel kellett volna újítani. A kalkuláció alapján csak a gazdasági épületrész rekonstrukciója bizonyult kifi­zetődőnek, a gyermekeket be­fogadó épületrészé nem. Ezért döntöttek úgy a helybeliek, hogy felújítás helyett új böl­csődét építenek. Két év tele­pülésfejlesztési hozzájárulását is erre a célra ajánlották fel a sásdidk. A Baranyaterv ter­vei alapján 1986-ban kezdte meg az építkezést a helyi költ­ségvetési üzem és tavaly au­gusztusra felépítette az első épületegységet, mostanra pe­dig a másodikat. A két rész 15 millió forintba került. A hatvan személyes bölcsődébe jelenleg ötvennyolc kisgyermek jár, akik a tágas, világos, szé­pen berendezett szobákban ideális körülmények között tölt­hetik napjaikat. A tegnapi ünnepségen —, melyen a Sásdi Általános Is­kola és a zeneiskola tanulói adtak műsort, jelen volt Somssich Lászlóné, a komlói pártbizottság első titkára és természetesen ott voltak azok is, akikért a létesítmény ké­szült. A játékok pakolásával, hangos nevetéssel, szóval iga­zi bölcsődei alapzajjal kísérték nagyobb társaik előadását. Avatóbeszédet dr. Pados Éva főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának osz­tályvezető-helyettese mondott, kihangsúlyozva a sósdiak ösz- szefogásának jelentőségét, amelynek közvetett eredménye­ként a bölcsőde kontrájáról kaphatják az ebédet a helyi és az oroszlói idősek klubjá­nak tagjai is. Kitartó taps kísérte Kovács Sándorné sásdi tanácselnök bejelentését, aki a tegnap át­vett Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetéssel járó pénzt a bölcsődének ajánlotta fel, játékok vásárlására. Megyei főorvosi dicséretben részesült Tekker Lászlóné bölcsődeveze­tő és Horváth László, a költ­ségvetési üzem igazgatója. A bölcsőde és a költségvetési üzem kollektívájának munká­ját Emléklappal köszönték meg. T. É. r Országos Takarékpénztár Baranya Megyei Igazgatósága felvesz GYORS- ÉS GÉPÍRÓT, középfokú végzettséggel és többéves adminisztratív gyakorlattal rendelkező ELŐADÓT, aki betanulás után esetenként vidékre járást is vállalna a megye területén, totó-lottó körzeti irodához FÉRFI MUNKAERŐT, adminisztratív munkára, itt a kereseti lehetőség túlmunkavállalás esetén 8—10 ezer Ft is lehet. Jelentkezni lehet Pécs, Rákóczi út 44. alatt a személyzeti főelőadónál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom