Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-04 / 308. szám
2 Dunántúli napló 1988. november 4., péntek A Központi Bizottság állásfoglalása a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól I. O Az 1988. május 20—22-ei országos pártértekezlet a gazdasági és politikai rendszerben átfogó változást. a szocializmus megújítását határozta el: a hatékonyan működő, a világgazdasághoz jól alkalmazkodó szocialista piac- gazdaság feltételeinek a megteremtését, illetve a politikai intézményrendszer demokratikus átalakítását. Ehhez jobb személyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető testületéiben. Az elmúlt öt hónapban a különböző szintű vezető testületek meghatározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A megyékben, a városokban kibővített pártbizottsógi üléseken, másutt pártértekezleteken foglalkoztak a tennivalókkal. A megújulási folyamatban nagy jelentőségű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésekre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hozzájárul a pártszervezetek aktivitásának kibontakozásához. O A Központi Bizottság kezdeményezésére az ól- tami szervek széles körű társadalmi bázison, bizottsági rendszerben hozzákezdtek az átfogó gazdasági reform, illetve a gazdaságpolitikai fordulat kidolgozásához. Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt, folyamatban van a tulajdonviszonyok átalakulása, a költségvetési és a bérreform kidolgozása. A pártértekezlet állásfoglalása nyomán megindult a politikai intézményrendszer átfogó reformja. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészítéséhez kezdett hozzá. Napirenden van a gyülekezési és egyesülési törvény megalkotása, az új választójogi törvény véglegesítése. Megindult a kormányzati döntési rendszer megújítása. A szakszervezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Megalakultak vagy megalakulóban vannak különböző új társadalmi-politikai mozgalmak és egyesületek. Bővül a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére, ugyanakkor a nézetek polarizálódnak. O A párt- és állami vezetés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdeni a múltban elkövetett hibák következményeivel és a jelenlegi gondokkal. Az elmúlt másfél évtized be nem váltott Ígéretei, a sokszor megalapozatlan előrejelzések, a XIII. kongresszuson elhatározott célok teljesíthetetlensége növelik a bizalmatlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tájékoztatás, a túlságosan centralizált döntési rendszer, valamint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékoktól függ, mikor és milyen ütemben következik be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányzati döntések korlátozott mozgástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helyzet kizárólag az érdek- képviselet javításával gyorsan megváltoztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképviselet O A pártértekezlet óta végbement változások mellett is romlik a lakosság — és így a párttagság - hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett — egyébként eredményt hozó — intézkedések együtt járnak az életszínvonal érezhető további csökkenésével, az élet- körülmények nehezebbé válásával. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazdaságpolitikából is eredő társadalmi-szociális feszültségek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények között él, így a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok, az alacsony jövedelmű szakképzetlen dolgozók, az értelmiség jelentős része. A pártértekezleten végbement személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette, hogy gyors ütemben lesz lehetséges a lakosság életkörülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hosszabb távon érhető el foidulat. Ezért ma reálisan nem számolhatunk a meglévő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az érdekérvényesítés színtere egyoldalúan az elosztási viszonyokra - a jövedelmekre, a juttatásokra - tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásának termelési háttere. Nyíltan ki kel! mondanunk, hogy a társadalom különböző rétegei által megfogalmazott — önmagukban jogos — igények rövid távon anyagi eszközök hiányában nem elégíthetők ki. Ezek teljesítésének feltételei csak a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásával, a gazdasági reform következetes kibontakoztatásával a termelésben hozhatók létre. O A társadalmi-politikai mozgalmak, egyesületek megjelenésével, az érdek- képviseleti szervezetek tevékenységének megerősödésével a párt 'kiforratlan, de valóságos pluralista jellegű politikai viszonyok közé került. Erre a helyzetre sem a párt 'központi szervei, sem a párttagság nem voltak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testületéit a várakozó magatartás jellemezte. A párttagság jelentős része az új helyzetben magára hagya- tottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társadalmi vitájában is megmutatkozott. A párttagság többsége világos eligazodást keres. Van- ina’k, akik az új helyzet szo- katlansága miatt elbizonytalanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluralizmus új fejleményeiben a szocializmus alapértékeit látják veszélyben. Mások a végbement változásokat is kevésnek tartják, és a parttalan liberalizálás mellett lépnek fel. A társadalomban megjelentek különböző politikai törekvések. Közülük számosán a párthoz közeli eszméket képviselnek, mások a párttól függetlenek. Egy részük a szocializmussal szemben, a polgári demokrácia talaján áll. Mindez természetes következménye a pluralista viszonyok kiépülési folyamatának, egyúttal azonban azt igényli, hogy a párt világosan fogalmazza meg saját törekvéseit a demokratikus politikai rendszer kiéDÍtésének irányairól és kereteiről. O A társadalmi nyilvánosság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különböző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A sajtó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, változatosabb lett. Megnövekedett a lapalapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításában, erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritjkai vélemények megnyilvánulási lehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyértelműen tisztázott, bizonytalanság mutatkozik a sajtópolitikában és a sajtóigazgatás szervezetében is. A közhangulat romlásának hatása tapasztalható az újságírók között is. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket igyekszenek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagyhatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéleményt, veszélyeztetik a reformfolyamatot, mert növelik a megalapozatlan politikai türelmetlenséget. O Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen le- zultak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkásosztály széles rétegeivel, így mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytatni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerkezetváltás, a munkanélküliség, a szociálpolitika. Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés hídjait sem. A párt értelmiségpolitikájának gyengeségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól. A mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrár- politika további alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák. O Az ifjúság sorsa a nemzet jövőjének kulcskérdése, meghatározó jelentőségű a szocializmus fejlődése szempontjából. Az ifjú korosztályok egy része az elmúlt tíz évben a gazdasági stagnálásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között vált felnőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy ifjúság pá rti politikát folytassunk, illetve hogy az ifjúság nagyobb arányban vegyen részt a politika alakításában. O A párt a változás, az átalakulás állapotában van. A párttagság egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Igényli a párt megújulását, de bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a pártpolitika alakításában, nem érezheti felelősnek magát az ekkor született hibás döntésekért és azok következményeiért. Emiatt nem vá Halja a politikai folytonosság teljes továbbvitelét sem. A párt különböző szintű vezető testületéi hozzákezdtek tevékenységük megújításához. II. O A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalásában, a szocializmus és a párt megújításának igényében a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, valamint a felmerült új fejlemények indokolják: gyorsítsuk meg az országos pártértekezlet állás- foglalásának és a Központi Bizottság feladattervének valóra váltósát. O A párt akcióképességének haladéktalan helyreállítása meghatározó fontosságú. Ennek alapvető követelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem állandó és nem monolitikus egység, nem felülről elrendelt, hanem vitában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez. Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társadalomformáló erejének érvényesítéséhez szilárd, következetes politikai összefogásra van szükség. Ennek egyik alkotó eleme a politikai centrum továbberősödé- se, amely képes következetesen megvalósítani a pártértekezlet irányvonalát, fellép minden szélsőség ellen, s amelyet követ a párttagság többsége. Képes párbeszédre, alkotó együttműködésre a pártonkívüli haladó szocialista, baloldali demokratikus, népi-nemzeti indíttatású erőkkel és az egyházakkal a kölcsönösen elfogadott elvek alapján. Az önállóság tiszteletben tartása mellett, a megújulás elvi követelményeinek feladása nélkül a vezető párttestületek nyújtsanak elvi, politikai segítséget, orientációt a párt. szerveknek és az alapszervezeteknek a megújulás megkönnví- tésére, és biztosítsák az ehhez szükséges tájékoztatást. A pártszerveződés új elveire és követelményeire való átállás során fokozatosan kerüljön előtérbe a lakóhelyen folytatott politikai tevékenység. A párttagok vegyenek részt a különböző mozgalmakban, érdekképviseletekben és az új szerveződésekben, az élénkülő politikai közéletben, a társadalmi vitákban. A párttestületek változó feladataihoz igazodó, hatékony, minőségileg megújuló pártapparátusra van szükség. A testületek az ehhez szükséges átalakítást az év végéig fejezzék be. © Az ország tényleges helyzetének értékelésében és a továbbfejlődés kiindulópontjainak meghatározásában a Központi Bizottság számit a párttagság véleményére és széles körben, a különböző formákat felhasználva aktív eszmecserét folytat. Ebben a párt különböző vezető testületéi minden szinten vegyenek részt. E politikai mozgalmi tevékenység kapjon teljes nyilvánosságot. A pártszervezetek rendezzenek a tagság összetartozását erősítő kommunista fórumokat, és ezeket használják fel a politikai közélet formálására. O Az MSZMP olyan politikai erő, amely képes a nemzeti felemelkedés programját megalkotni és következetesen megvalósítani, képes a reformban érdekeltek összefogására, a szocialista haladás köré tömöríthető erők koalíciójának létrehozására. Ez a biztosítéka annak, hoqy elzárjuk az utat az egyértelműen elvetett sztálini modell és a polgári rendszer alternatívája elől. A kétfrontos harcnak a imái viszonyok között ez a célja és fő terepe. O A Magyar Szocialista Munkáspárt vállalja az elmúlt négy évtized történelmi örökségét, amely a magyar népnek felemelkedést hozott. Megőrizve kívánja meghaladni azt. Ennek a politikának előremutató elemei: a két munkáspárt 1948-as, új minőséget ígérő egyesülési kongresszusa; az 1953—56 közötti éveknek a szocializmus megreformálását igénylő demokratikus törekvései. 1956 után az MSZMP nagy erőfeszítéseket tett a szocializmus addig kialakult rendszerének megváltoztatására. A hazai és a nemzetközi közvéleményben is elismert sikereket ért el az életviszonyok javításában, a demokratizmus kiszélesítésében, a szabadság- jogok garantálásában, a humanizmus elveinek érvényesíté. sében és az 1966-68-as reformtörekvésekben. Mindezt a történelmileg meghatározott külső és belső feltételek közegében csak részlegesen tudta végrehajtani. A szocializmus korábban kialakult politikai rendszerének korlátain nem léptünk .túl. A döntési mechanizmus, a politikai akaratképzés módia szembe került a társadalmi-politikai fejlődés valódi szükségleteivel, így a szocializmus feilődését akadályozó tényezővé, súlyos hibák forrásává vált. Ezért sem vállalható a szocializmus történelmileg túlhaladott modelljére jellemző gazdasági és politikai rendszer fenntartása. Változtatni kiválnunk azon a szubjektív és konzervatív szemléleten és gyakorlaton, amely az elmúlt (másfél évtized máig is ható hibáihoz vezetett. Az új nemzeti összefo. gás tartalmát, útjait, módjait tekintve számunkra egyedüli irányt mutató eszme a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés eszméje. Történelmi tapasztalataink és a megváltozott helyzetből adódó felismerésék alapján ma a nemzeti összefogás alappilléreinek tekintjük: — az önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompolitikát;- a hatékony piacgazdaság megteremtését;- a modernizációra épülő határozottabb nyitást a világ felé — a társadalmi önszerveződés jogának, mint a szocializmus új elemének érvényesítését a politikai pluralizmus viszonyai között; ennek keretében a szocialista társadalom új fejlődési útjának, a magyar társadalom érdekeit érvényesítő, az összes haladó, baloldali, demokratikus, nemzeti törekvést kifejező erő együttműködésének a megvalósítását;- olyan szilárd alkotmányosság kiépítését és szavatolását, amely a biztonságos jogrendnek, a jogállamiságnak az alapja, . és magában foglalja a demokratikus politikai rend szer működésének keretein belül a párt, a kormány, a különböző érdekképviseletek, a társadalmi-politikai mozgalmak együttműködésének törvényes szabályozását; — a szocializmus megújítására törekvő valamennyi ideológiai áramlat együttes politikai programalkotó lehetőségeinek elismerését, beleértve a nem marxista világnézetű, így a vallásos emberek aktív közreműködési lehetőségét is a társadalmi gyakorlat alakításában O A munkásság érdekei jól érzékelhetően érvényesüljenek a politikai döntések meghozatalában és megvalósításában. Ezért alapvető politikai érdek, hogy a párt tényleges párbeszédet folytasson a munkássággal a gazdaság- és a szociálpolitika olyan kérdéseiről, amelyek közvetlenül érintik munka- és életfeltételeit, jövedelmi viszonyait, szociális biztonságát is. A mezőgazdasági dolgozók bizalmát és jövőjét csak az átalakulás követelményeit érvényesítő érdekeltségre épülő agrárpolitika biztosíthatja. Az értelmiség közreműködése nélkül a korszak nagy kihívásaira nem lehet választ adni. Ezért a hozzá való viszony nem taktikai, hanem stratégiai jelentőségű. Szükségesnek tartjuk létrehozni a politikai döntési folyamatba való aktív bekapcsolódásának, illetve saját kezdeményezéseinek feltételeit. Indokolt a szellemi munka nagyobb megbecsülése, amelyet ezért támogatunk. Az ifjúság elidegeníthetetlen joga, hogy részt vegyen a politikai rendszer demokratizálásában, saját szervezetein keresztül beleszóljon a politika formálásába, jövőjének alakításába A politikai intézmények a generációk közötti párbeszéd, megegyezés és együttműködés szinterei is legyenek. © Az MSZMP a társadalmi érdekkifejezés, önszerveződés és ellenőrzés pluralizmusának, a társadalom önszabályozásának új útjait keresi. A jelenlegi politikai időszakban a nemzet előtt álló rendkívül nehéz feladatok megoldásához az erők összefogására és nem megosztottságára van szükség. A pártnak az az álláspontja, hogy vezető szerepét az egypórtrendszer keretei között gyakorolja. Természetesnek tartja, hogy az alkotmány előírásainak, a törvényességnek megfelelően különböző politikai szervezetek jönnek létre. A hozzájuk való viszonyt programjuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozza meg. A párt keresi az együttműködést, a politikai szövetséget, koalíciót azokkal az erőkkel, amelyek a szocializmus megújulásáért, a nemzet felemelkedéséért kívánnak színre lépni. Határozottan szembeszáll azonban minden olyan erővel, amely a szocialista társadalmi rend, az alkotmányosság és szövetségi rendszerünk ellen lép fel. O A nyilvánosságnak kitüntetett jelentősége van politikai rendszerünk megújításában és működtetésében. Az önálló tényezőként színre lépett sajtó megfelelően illeszkedjen a demokratizálási folyamatba. A politikai intézmények és az újságírótársadalom között jó együttműködés, partneri viszony alakuljon ki. Felgyorsítjuk a nyilvánosság korszerűsítésével foglalkozó állásfoglalás előkészítő munkáját. Következetesen érvényesíteni kell a • lapalapítók és -fenntartók érdekeit, politikai és anyagi felelősségét. Ez különösen vonatkozik a kormány által felügyelt nagyhatású tömegkommunikációs eszközökre. A különböző alternatív nézeteknek csak a tényleges súlyuknak megfelelően adjanak teret. Éljenek jobban az e nézetekkel vitázó kritikai funkciójukkal, amihez mozgósítani kell az érdekelt területeken dolgozó kommunistákat. Nyíljon mód arra, hogy a különböző szerveződések a sajtó- törvény alapján teremtsék meg saját nyilvánosságukat. C jt Felgyorsítjuk az elmúlt W évtizedek tapasztalatait elemző munkabizottság tevékenységét. Az elemzés részletesen foglalkozzon a hibás döntésekért való felelősség tartalmi kérdéseivel. Készüljön világos helyzetértékelés a közvélemény számára a gazdaság állapotáról. O Gyorsítsuk meg az átfogó gazdasági reform- folyamatot. A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a szükséges külgazdasági nyitás megteremtéséhez, a társasági törvény érvényesítéséhez, a piaci feltételek kialakításához a liberalizálás gyakorlati gazdasági és politikai sikere érdekében nagy döntési, cselekvési szabadságot kell hagyni a vállalatoknak. Konkrét iránymutató programokat, közgazdasági ösztönzőket kell kialakítani minden tulajdonforma, így a magántulajdon részére is. Következetesen kell előrehaladni a bérreform, a költségvetési reform és az árreform bevezetésében. A gazdasági érdekegyeztetési gyakorlat gyors kiépítésére kell törekedni. A gazdasági fejlődéshez az érintett rétegek számára egyértelmű érdekeltséget kell teremteni, hogy részt vállaljanak a gazdaság megújításában. Az intézkedések által sújtott, nehéz helyzetbe kerülő rétegek számára kezdjék meg a szociális háló kiépítését. © A Központi Bizottság megállapította, hogy több olyan feszültség és probléma terheli a Ickosságot, belpolitikai életünket, amely részben megszüntethető, illetve a ma rendelkezésre álló eszközökkel is megoldható. Szükségesnek tartja, hogy az adórendszerből kiiktassák a termelést, a teljesítményt fékező hatásokat. Az államigazgatásban, a gazdálkodásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. © Minden területen, pártállásra és beosztásra való tekintet nélkül, érvényt kell szerezni a törvényes és a morális követelményeknek. A párt határozottan fellép a korrupció felszámolásáért és az abban vétkes tisztségviselők felelősségre /vonásáért. A Központi Bizottság számot vetett a magyar társadalom mai helyzetének nehézségeivel. Felhívja a kommunistákat, a társadalom valameny- nyi, a nemzet jövője iránt elkötelezett haladó erejét, hogy munkálkodjon együtt a mai nehéz gazdasági helyzetből és ennek negatív társadalmi következményeiből való kilábalás lehetséges útjainak kialakításán.
