Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-01 / 304. szám

1988. november 1., kedd Dunántúli napló 3 kmpoE’tmegtcskextaiá^ ax ©lelt*i í gstir&Mstt; Megújítani az elavult műszaki hátteret Fejleszt, bővül az Amilum GT Ígéretes hazai adalékanyagok tejtermékekben, töltelékáruban, likőrben A Kaposvári Tejipari Válla­latnál 1984-ben 62 tonnás termeléssel indult az élelmi­szeriparban nélkülözhetetlen stabilizáló szerek előállítása. Ez a volumen már a követ­kező évben megduplázódott, de az azután következő évek­ben is évente csaknem 100— 100 tonnával nőtt. Idén már 450 tonna a tervezett mennyi­ség, amit jövőre újabb i20 tonnával szeretnének meg­fejelni. A növekedés önma­gáért beszél, de az sem el­hanyagolható tényező, hogy a termelt mennyiség tőkés részaránya tonnában 5, érték­ben pedig 17 százalékos. A mutatók kedvező alakulásában nagy szerepe volt és van az időközben megalakult, a kü­lönféle élelmiszeripari adalék­anyagok kutatására és gyártá­sára specializálódott pécsi köz­pontú Amilum Gazdasági Tár­saság. Legutóbbi híradásunk óta a GT újabb taggal gyarapo­dott, a Kaposvári Tejipari Vál­lalat, a Sellyéi Agrokémiai Szövetkezet, a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat, a Tengeri Kisszövetkezet és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet mögé hatodikként feliratko­zott a Baranya Megyei Tej­ipari Vállalat, de a közeljövő­ben várományos a tagságra a Győr-Sopron Megyei Tejipari Vállalat és Miskolci Likőr­gyár is. Az említett termelési adatokat tekintve, a bővülő GT jó úton halod, elsődleges céljának megvalósítása felé, kialakítani a teljes magyar élelmiszeripart felölelő stabi­lizálószer-gyártást, és ehhez kapcsolódóan támogatni az előállítási és alkalmazástech­nológiai kutatásokat és kísér­leteket. Az első termékek még na­gyobbrészt a Magyar Tejgaz­dasági Kísérleti Intézetben folyó kutatások eredményeire támaszkodnak, szükség szerint kiegészítve azokat. Teljes si­kert aratott szakmai körökben az elsősorban húsipari fel- használásra számot tartó emulkolloid ER—I. adalék­anyag. A szer húsipari vörös­áruk (párizsi, virsli, krinolin) gyártásánál hasznosítható, a vakvizsgálat során a kész­termékvizsgálók minden tekin­tetben első helyre emelték ki a vizsgált anyagok között. Az új adalékanyag eddig hasz­nált elődeinél jobb emulzió­képző, állományjavító hatású és vízkötő képességű, elősegí­ti a homogenitást, de ízha- tásban isr‘ többet nyújt társai­nál. Mai, devizaszűkös vilá­gunkban az sem válik a szer hátrányára, hogy 95 százalék­ban hazai alapanyagból állít­ható elő, árban pedig ver­senyképes a legtöbb nyugati származású adalékanyaggal. Jelenleg folyik a szer élel­mezésegészségügyi engedé­lyeztetése, de máris komoly érdeklődést tanúsít az új ter­mék iránt a pécsi baromfi- feldolgozó és a Szolnoki Hús­ipari Vállalat. Némileg lassít­ja az indulást az üzemenként eltérő alapanyag és techno­lógia, ami további kísérleteket tesz szükségessé. Ugyancsak eredménnyel jár­tak a 4—12 százalékos zsír­tartalmú tej- és tejszínes fagy­laltoknál és krémeknél az emulgens funkciót betöltő, import adalékanyagok kiváltá­sára irányuló törekvések. Je­lenleg a tárolási próbának van kitéve a szer, hiszen a ve­le készült terméknek minimá­lisan hat hónapi tárolási időt kell eredményesen kiállnia. Végeredmény a jövő év már­ciusára, áprilisára várható. Már a GT-tagok felsorolá­sánál kitűnt, hogy a társaság kezdettől fogva a tejiparban is hallatni kívánt magáról, termékeiről. A Borsodi Tej­ipari Vállalatnál végzett kí­sérletek az új stabilizáló szer ajánlóit (Amilum GT) igazol­ták, a szer kiválóan hasznosít- ható a gyár két, közkedvelt készítményének, a Danone joghurthabnak és a Gervais túróhabnak az előállításánál. Az új szerben o tőkés nyers­anyagot értékben 60, mennyi­ségben 40 százalékkal csök­kentették. A stabilizálót a ké­sőbbiek során a többi gyár­tóknál is alkalmazni fogják. Felhasználó jelentkezett a szin­tén új, Lamodi CE—20 emul­gens készítményért is, a szert a Miskolci Likőrgyár Milky li­kőrjeinek előállításához hasz­nálja. Az új szerek gyarapodása és az egyre többen jelentkező felhasználók miatt a jövőben valószínűleg a GT további bővítésére lesz szükség. A tejipari felhasználású stabili­záló szerek gyártása tekin­tetében most folynak a tech­nológiai, gazdaságossági vizs­gálatok és számítások, hogy előállításuk hol és milyen formában történjen. Hasonló a helyzet a húsipari készít­mények esetében is, itt úgy tűnik, új üzem telepítésével oldható meg az adalékanyag­felhasználók kielégítése. Az még kérdéses, hogy egy tag­vállalatnál épül-e fel az üzem, vagy az egész GT gondozásá­ban kapcsolódik majd be a termelésbe. A kérdés megvá­laszolása előtt a szakemberek gondosan felmérik a szóba jöhető helyek nyújtotta gyár­tási és szállítási feltételeket. Kaszás E. Mikrokoloriméter segítségével analizálják a tejtermék összetételét Fotó: Kóródi Gábor Két pályázati felhívás A magyar-szovjet műszaki együttműködésért Több országos szerv pályá­zatot hirdet fiatal szakembe­rek számára a magyar és a szovjet műszaki kultúra és együttműködés kölcsönös fej­lesztésére. A cél a fiatal szak­emberek olyan elképzelései­nek és javaslatainak a fel­színre hozása, amelyek előse­gítik a Szovjetunióval meg­valósuló áruforgalom bővíté­sét és annak szükség szerinti szerkezeti átalakítását. Pá­lyázatot nyújthatnak be a vál­lalatoknál, szövetkezeteknél, ku­tatóintézetekben vagy felsőok­tatási intézményekben dolgozó és tanuló, 35 év alatti fiatalok, illetve kollektívák, ez utóbbi Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt, valamint a Ma­esetében azzal a megkötéssel, hogy a taglétszám kétharma­da 35 év alatt legyen. A di­jak a következők: I. díj 50 000 forint, II. dij 40 000, III. díj 30 000 forint. Belküdési határ­idő: 1988. december 20. A részletes pályázati felhí­vás átvehető és felvilágosítás kérhető a Magyar-Szovjet Ba­ráti Társaság tömegmozgalmi osztályán (Budapest VII., Gor­kij fasor 45., telefon 225-420), a Műszaki és Természettudo? mányi Egyesületek Szövetsége Szakértői Irodája (Budapest II., Fő u. 68., telefon 358-512, 154-090), továbbá az MTESZ területi, megyei szervezeteinél. gyár Olajipari Múzeum törté­neti pályázatot hirdet azzal a céllal, hogy a magyar olajipar iránt érdeklődők mind széle­az iparág életével, történeté­vel és fejlődésével kapcsolatos anyaggyűjtésbe, illetve feldol­gozásba. Pályázni lehet másutt még nem közölt egyéni vagy csoportos pályamunkákkal az alábbi témakörökből: techni­katörténet, technológia-, gaz­daság-, üzem- és vállalattörté­net, a munkaerő fejlődése, a testületi vezetés és a munkás­fórumok szerepe a vállalati döntés-előkészítésben, vezetési módszerek, az üzemi demok­rácia fejlődése, a vállalati jogalkalmazás és igazgatás­történet, a munka- és életkö­rülmények fejlődése, a szocia­lista munkaverseny, a brigád- és törzsgárdamozgalom, az olajipari települések története, a szociális és kommunális el­látottság, a sport és közműve­lődés története, életrajz, visz- szaemlékezés, krónika. Pályáz­ni lehet továbbá technikatör­téneti értékkel bíró - lehető­leg működőképes - makettek­kel, az oktatáshoz, bemutatás­hoz felhasználható kisebb gé­pek, berendezések, műszerek, szerelvények metszeteivel. A pályázaton csak jeligével beküldött munkák vehetnek részt, a mű szerzőjének vagy szerzőinek adatait lezárt, azo­nos jeligéjű borítékban kérik mellékelni. A pályázatokat há­rom példányban 1989. május 31-ig kell postán beküldeni a Magyar Olajipari Múzeum cí­mére: Zalaegerszeg, Pf.: 68. 8901. A díjak: I. díj: 7000 fo­rint, három II. díj egyenként 5000 és -négy III. dij egyenként 3500 forint jutalommal. A he­lyezést és díjazást el nem ért pályamunkák, amelyek egyéb­ként mind tartalmi, mind for­mai szempontból megfelelnek a kiírás követelményeinek, 1500-1500 forint munkajuta­lomban részesülnek. A pályázók kutatómunkájá­nak megkönnyítése érdekében, helyszíni kutatás céljára a Magyar Olajipari Múzeum archívuma, adattára, szak­könyvtára és forrásértékű anya­gai a pályázók rendelkezésére állnok. Olajipari történeti pályámat Külföldi cukorrépa- betakarítók sereg­szemléje Somogyiadon A termőterület növelésére biztat a Kaposvári Cukorgyár Október a cukorrépa-beta­karítás fő időszaka, ezért is rendezték e hónapban a cu­korrépa felszedéséhez, lefeje­zéséhez, járműké rakásához használatos eszközök bemuta­tóját Somogy megyében, Ka­posvártól nem messze. A so- mogyjádi határban Dél-Du- nántúl cukorrépát termesztő mezőgazdasági termelőszövet­kezeteinek, állami gazdaságai­nak szakemberei, valamint az ország cukorgyárainak képvi­selői találkoztak a nyugatné­met, francia, jugoszláv gépek gyártóival, forgalmazóival, akik használat közben mutatták be- a házigazdák segítségével — legfrissebb kínálatukat. (A somogyjádi tsz-en kívül a Ka­posvári Cukorgyár, a KSZE Agrárfejlesztő Közös Vállalat szervezte meg az összejöve­telt.) A cukorrépa a növényter­mesztési ágazaton belül sok mezőgazdasági nagyüzemben a jövedelmezőségi rangsorban az első helyen szerepel, érde­mes hát odafigyelni rá. S hogy o kitűnő fajták — és a kedvező időjárás - következ­tében elért mindenkori cukor- tartalom egy része se vesszen el, ahhoz megfelelő gépesítés szükséges. — Aki répatermesztéssel eredményesen akar foglalkoz­ni, annak áldoznia kell a nyu­gati gépekre — jelentette ki az egybegyűltek előtt Sárközi Ferenc miniszteri tanácsos, aki tekintélynek számit a szak­mában —, mert a munkafolya­matokat késlekedés nélkül kell elvégezni, s ebben csak a különböző eszközök segíthet­nek. A világbanki program révén a termelők alig egyötö­de tud csak hozzájutni a meg­felelő gépekhez, ezért a cu­korgyárak és a termelési rend­szerek szerepe megnőtt a lí­zingelési, árucserés ügyletek­ben Könnyítést jelent, hogy nemcsak cukoripari mellékter­mékkel, hanem egyéb mező- gazdasági termékkel is lehet ellentételezni a nyugati gépet. Az elavult műszaki háttér megújításának szükségességét hangsúlyozta a találkozón ár. Rózsás Attila, a KSZE igazga­tóhelyettese és Markó István, a Kaposvári Cukorgyár főosz­tályvezetője. Markó István el­mondta, hogy a Kleine cég gépeiből mintegy harminc mű­ködik a gyár körzetében, StolI- gyártmányból viszont csak négy. A Stoll cég is be akcff törni a magyar piacra, ezért hozta el a legújabb cukorré- pa-betakarító eszközeit. A Stoll MRG—6 felszedő, fe­jelő, kidobó egyik előnye a többi géphez képest, hogy akármelyik középtraktorhoz csatlakoztatható, így például a Zetor Christalhoz, a Fendt- hez, a John Deerhez, a Men- geléhez. Másik előnye, hogy a tervezésnél figyelembe vet­ték a cukorgyárak azon igé­nyét, hogy minél tisztább le­gyen a kiszedett répa, minél kevesebb föld kerüljön a ter­méssel együtt a gyártási fo­lyamat kezdetén az üzembe. A Kleine cég Somogyjádra is elhozta a KR-6 II. jelű új cukorrépa-betakarítóját, amely a világszerte használt KR—6 E típusú gép továbbfejlesztett változata. A finomfejező ké­sek dőlésszöge menet közben (táblán belül) állítható, még­pedig milliméter pontosságra; a kések fölé tisztitóhengert tet­tek; a kerekek magassága is változtatható — mint Ház László, a Kaposvári Cukorgyár főmérnöke megjegyezte: cu­korrépában ez kiváló műszer. 5 igen figyelemre méltó gép­re kapcsolták a Kleine KR—6 ll-t: Mercedes-Benz traktorral kombinálva, önjáró betakaritó- ként működik. A Mecedes- Benz képviselője elmondta, hogy a négykerék-meghajtósú, forgóüléses, kiváló súlyelosz­tású traktorból közel félszáz dolgozik már Magyarországon, s számuk bővíthető, ugyanis kompenzációs üzleteket folytat­va megvan o lehetőség a Mercedes traktor vásárlásárc — természetesen a gazdaságok részéről kell a forintfedezet! A Mercedesek kétezer munka- óra-teljes'tmény esetén érik meg a befektetést, csak cu­korrépa-termesztésben hasz­nálva viszont luxusnak számit a vétele. Az MB traktor adap­terekkel kiegészíthető; a főal­katrészekre kétéves garanciát vállal a cég. A kétmenetes betakarítás - egy gép kiszedi a répát a földből, fejeli, tisztítja, egy másik felszedi és szállítójár­műre rakja — eszközei után a Majevica kombájnt mutatták be: ezt az egymenetes, fran­cia licenc alapján gyártott ju­goszláv gépet a Kaposvári Cu­korgyár hozta be először az országba. A Majevica adap­tercserékkel sok mindenre al­kalmazható: így talajművelés­re, vetésre, kaszálásra, perme­tezésre. A bemutató egyetlen ma­gyar gépe, a KAPOSGÉP hom­lokrakodója (AR—62 B) a szakemberek elismerését vál­totta ki: a jó súlyelosztásával, mozgékonyságával, fordulé- konyságával. A szántóföldi rendezvény vé­gén Ház László főmérnök ar­ról szólt, hogy miért fontos a Kaposvári Cukorgyárnak egy ilyen gépismertető: — A gépbeszerzést mi vállal­juk, a devizát szintén a Ka­posvári Cukorgyár állja, a termelőüzem forintban fizet. Csakis megfelelő gépesített­séggel érhető el, hogy opti­mális időben kerüljön a répa a cukorgyárba. A termőterület növelése a célunk: a jelenlegi 7300 hektárról vissza akarunk menni a tízezer hektár körüli­re, arra a szintre, ahol 1982- ben voltunk a magyar—ju­goszláv termesztési együttmű­ködés előtt. Baranyában kivá­lóak a talaj- és éghajlati adottságok a cukorrépa-ter­mesztéshez. Reméljük, növe­kedni fog baranyai partner­gazdaságaink számai valamint a termésterület. Mi azzal ösz­tönzünk a cukorrépatermesz­tésre, hogy a hazai cukorgyá­rakhoz viszonyítva átlagosan huszonnyolc százalékkal töb­bet fizetünk a termésért. L Cv IC.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom