Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-24 / 327. szám

1988. november 24., csütörtök Dunántúli napló December 15-16.: Munka­ügy '89 A TIT Baranya Megyei Szer­vezeté az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal szakmai támo­gatásával az országban műkö­dő vállalatok, szövetkezetek és hivatalok munkaügyi szakem­berei részére december 15— 16-ára „Munkaügy ’89” címmel országos szakmai konferenciát szervez Pécsett. A rendezvény célja a munkaügyi tevékenysé­get érintő várható változások ismertetése, a közös gondol­kodás elősegítése. A munkaerőpiacon már a közeljövőben lényeges változá­sok várhatók. Az új bérmechanizmus szá­mára elvi követelmény, hogy a keresetek differenciálódása ne az állami és a gazdálkodó szervek közötti függőségi vi­szonyt tükrözze, hanem a jö­vedelmezőség-orientált vállal­kozások sikeres megvalósulá­sának egyik eszközéként funk­cionáljon. A finanszírozás jelenlegi rendszerében a társadalom- biztositás nem érdekelt a ki­adások és bevételek alakulá­sában, annak befolyásolására nincs is hatásköre. Az önálló társadalombiztosítás létrehozá­sa a költségvetésről való levá­lasztást, valamint az egészség- ügyi intézmények biztosítási alapokból történő finanszírozá­sát feltételezi. A munkaügyi mozgástér bővülése a munkajogi szabá­lyozás módosítását követeli: újszerű értelmezést kíván a munkához való jog értelme­zése. A Munkaügyi ’89 országos szakmai konferencia előadói: megnyitót mond dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára. Dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke: A kormányzat munkaügyi politikája a meg­újulás szolgálatában. Dr. Nagy Sándor, a Szakszerveze­ték Országos Tanácsának fő­titkára; Az érdekvédelem és érdekegyeztetés új lehetőségei. Dr. Pongrácz László, az áBMH osztályvezetője: Aktív foglalko­záspolitika. Dr. Rácz Albert, a Társadalombiztosítási Főigazga­tóság főigazgatója: A társa­dalombiztosítás reformjai — a nyugdíjrendszer. Dr. Lőrincz György, az ÁBMH főosztályve­zetője: A munkaügyi szabá­lyozás korszerűsítése. Konfe­rencia-záró: dr. Jendrolovics Pál, az ÁBMH főosztályvezető­je­A tanfolyam részvételi díja: teljes ellátással 4100—5900 fo­rint a szállodai osztálytól és a szálloda igénybevételének idő­tartamától függően. Bővébb tájékoztatást Pé­csett a 10-924 és a 24-782-es telefonon adnak. Látogatások Krakkóban Párt-, állami és népfront­küldöttség járt Lengyelországban Az elmúlt napokban, hetek­ben megélénkült a Pécs-Bara­nya és Krakkó közti, egyébként sem statikus kapcsolat. Rövid időn belül egyszerre három küldöttség is járt lengyelorszá­gi testvérvárosunkban. Dr. Szirtes Gábor titkár a Baranya Megyei Pártbizottság delegációját vezette. — Nagyon gazdag tapaszta­latokat szereztünk, mélyek kü­lönösen azért fontosak szá­munkra, mert a szocializmus helyzetéről, a kiút szükséges­ségéről, az ehhez alkalmazan­dó eszközökről hasonlóan vagy azonos módon gondolko­dunk a lengyelekkel. A tapasz­talatok továbbá azért is értét kesek, mert a lengyel politikai életben hosszú ideje a plurali­tás, a többpártrendszer érvé­nyesül. A LEMP és a másik két tömörülés, a demokrata és a parasztpárt között újfajta együttműködés alakult ki az elmúlt években. Beszélgeté­seink során nyilvánvalóvá vált, hogy lengyel barátaink a po­litikai élet részének tekintik a sztrájkokat és tüntetéseket is. Számunkra is tanulságosak le­hetnek az e téren szerzett ta­pasztalatok, hiszen mi most keressük e kérdésekben a hig­gadt, hatásos megoldási mó­dokat. Utunk másik figyelemre mél­tó tapasztalata az a rendkívü­li érdeklődés, amely lengyel részről hazánk és Baranya iránt megnyilvánult. Partne­reink szorgalmazták, s mi ez­zel teljesen egyetértettünk, hogy a protokolláris találko­zókon túl minél előbb épülje­nek ki eleven, közvetlen kap­csolatok a pécs-baranyai és krakkói intézmények, vállala­tok, kollektívák között. Megál­lapodtunk, hogy 1989 tavaszán az első titkárok Pécsett már ebben a szellemben kidolgo­zott együttműködési megálla­podást írnak alá az 1989—90- es esztendőkre - mondta dr. Szirtes Gábor, akinek társasá­gában dr. Lehoczky Judit, Füsz Tibor, Papp Zoltán, Busch Ká- rotyné, a pártbizottság tagjai jártak Krakkóban. * Dr. Hazafi Józsefet, a Bara­nya Megyei Tanács vb-titkárát Pécsen a Tüzér utcai felüljárón is sokat dolgoztak a hókotró autók. Marad a korai havas tél Lábtörések a jeges járdákon A postavonat napok óta késik Marad a korai, kemény, hi­deg tél hóval együtt és mi­vel nappal enyhe' olvadás ta­pasztalható, gyakoriakká vál­nak az éjszakai eljegesedések az utakon. A baranyai főutak zöme fekete lett, vagyis hó­mentes, most a mellékutakon dolgoznak a Pécsi Közúti Igazgatóság gépei. Tegnap 13 gép járta az utakat, mindezek ellenére gond volt Magyarsar­lósnál, Mágocsnál, Bikaion, Öfaluban, Vargán a kaptató­kon. Sarlósra a hajnali bu­szok nem is indultak. Egyéb­ként a Pannon Volán sofőrjei azt az utasítást kapták, hogy jeges völgyutakra, ahonnan visszafelé nem tudnának fel­jutni, ne is menjenek. Pécsett végre végigjár útvo­nalán a 36- és 37-es, s ha „döcögősen" is, de eljut Lám­pásvölgybe a 38-as, illetve Nagy-Daindolba a 22-es. Szer­dán 15 busszal kevesebbet in­dítottak, mert az erős, mínusz 6-8 fokos hidegben több pé­csi busz ajtópumpája és kis- hűtője lefagyott, ezért kimara­dás bosszantotta az utazni akarókat az 1-es és a 32-es vonalán. A távolsági buszok 30-90 perces késéssel érkez­tek Pécsre, főként Szeged irá­nyából. De késve jutott el Pé­csig a postavonat is, immár a harmadik napja. Tegnap 70—80 perccel később kezdték el kipakolni az országos lapo­kat. A postavonatot illetően nem pontosak az informá­cióink, ugyanis a posta admi­nisztrációs problémákra is hi­vatkozik. Sok dolguk akadt a gássze- relőknek, mivel több családi háznál a nyomásszabályozók lefagytak. Ugyanez a gond is­métlődik Pécsett, a 39-es dan­dár út 15. előtt, ahol a nyo­másszabályozó szabadon áll, nem került aknába, mint az utca többi részén. Érdekes, hogy a PÉTÁV szolgáltatását nem kifogásolják, zavartalanul állítja elő a gőzt s a forró vi­zet a Pécsi Hőerőmű. A fel­használt szénmennyiséget nem kellett növelnie. Mondhatni, rendkívüli dol­gok is történtek az első ha­vas napokon. így például a Misinán a Közúti Igazgatóság URH-adóvevő központját több órára megbénította egy hatal­mas villámcsapás. Áramkiesés miatt „összeesett" a Hullám­fürdőt fedő, sűrített levegővel felfújt műanyag sátor. Pécsett, a Magyarürögi út 73. előtt egy húszméteres úszó kotró­hajót felejtettek a vontatók az út szélén. A Köztisztasági Vállalat Koller Utcai egységébe nappa­li, nyolcórás hómunkára to­vábbra is várják a jelentke­zőket. A hólapátolásért 250 forintot fizetnek. Szükség is van erre, Pécsett eddig öt sze­mély esett el úgy a csúszós járdán, hogy eltört a lába. Cs. T. Nem kötötték össze a vezetékeket Szennyvíz egy szigetvári épületben Leázott a fotóműterem, vödröztek a lakásban Nyolc nap alatt négyszer csörgött a szennyvíz az ál­mennyezetből, így nem csoda, hogy a fotóműterembe lépő lúgy érzi magát, mint aki egy túlméretezett WC-be tévedt. A pád lószőnyeg sötétből egyre világosabb színbe tűnő, kiter­jedt foltjai jól mutatják, hova csörgött legbővebben, hogy aztán beivódjon mindenbe, amit csak elér. Pedig egyszer már kitisztították a szőnyeget, kis is meszelték a műtermet, mert szombaton esküvői fotó­zásra készültek. Ez még a múlt hét eseménye, de az­óta újra szennylé patak fa­kadt a plafonból. A Fényszöv helyisége fölötti lakások egyi­kében a hét végén éjszaka is vödröztek a lakók, egy másik­ban a fürdőkádból jött fel a víz. Mindez, abban a szigetvári épületben történt, amelynek fölszinti üzlethelyiségei tavaly év végén készültek el, az eme­leti 32 lakásba pedig idén, a nyár végén kezdtek beköltözni a lakók. A lakások négyzetmé­terenkénti vételára — nagy­ságtól is függően — 16— 17 500 forint között mozgott. A helyszínen hallottak szerint a műterem és a felette lévő négy lakás szennyvízvezetékét nem kötötték össze a városi gyűjtőhálózattal. A nyolcvan­millió forintos beruházás kivi­telezője a Baranya Megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, bonyolítója, műsza­ki ellenőre az Uniber volt. A két vállalatot megkeresve mindenekelőtt árrá voltunk kí­váncsiak, hogy történhetett meg ilyesmi? Vései Imre, az Uniber műszaki ellenőre: — Annyira primitív a hi­ba, hogy nem tudok ró szava­kat találni. Hosszú idő óta egyfajta bizalom jegyében dol­gozunk együtt a kivitelezők­kel, s így egy általános gya­korlatként alakult ki az, hogy az úgynevezett vakaknákat nem ellenőriztük. Itt is elfo­gadtuk, hogy a vezetékeket összekötötték, az aknát le­fedték, mi pedig nem bontot­ták fel. Perger Antal, a Baranya Megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat termelési osztályvezetője napokig remél­te, hogy nem ilyen elemi hi­ba. A múlt héten pénteken, amikor kint dolgoztak, tatáitok egy csövet, amelyből szenny­víz jött, s amelyről így azt hitték, hogy ezt kell össze­kötni a városi szennyvízgyűj­tővel. Alighogy elmentek a munkások, újból megindult a szennyvízfolyás a fotóműterem­ben, vagyis rosszra kötötték. Romanovíts Károly, a műterem vezetője azonnal felhívta a vállalatot, Szommer Gyulával beszélt, és kérte, hogy ne hagyják őket így a hét végé­re. * Perger Antal: „Ez így igaz. Szommer Gyula meg is pró­bálta értesíteni az építésve­zetőt, 'de mór nem érte el. így csak most hétfőn folytat­hattuk a munkát, ée megszűnt a szennyvízfolyós." A Fényszöv műtermétől már bekértük a kárigényt, a lakók­kal csütörtök délután szeret­nénk találkozni. Hogy miben állapodnak 'meg, arra mi is vissza aka­runk térni, annál is inkább, mert azt is hallottuk, hogy egyéb, főként a szigeteléssel kapcsolatos gondjaik is van­nak a lakóknak. Török Éva a tanácsi küldöttség tapaszta­latairól kérdeztük. (E delegá­ció tagja dr. Farkas Károly és dr. Molnár István volt.) — Nagyon erős társadalmi mozgást tapasztaltunk. Eleve­nek a testületek, amelyekben ■nem mindig a hivatalos állás­pont győz. Krakkó majd egy­milliós egyetemi és iparváros, a közigazgatási szervezete sa­játos megoldást tükröz: me­gyevárosként funkcionál. Rend­kívül megragadott bennünket a képviseleti munka intézmé­nyeinek jogi kiépítettsége. Eb­ben előttünk járnak. 1984-ben új tanácstörvény lépett hatály­ba Lengyelországban. A kép­viselőtestület elkülönül a vég­rehajtó apparátustól. A tiszt­ségviselők társadalmi munká­ban végzik munkájukat, még a megyei tanácselnök is. Ö egyébként hagyományosan a LEMP soraiból kerül ki, míg az alelnököket a másik két párt adja. A végrehajtó szervezet' egyszemélyiig felelős vezető­je a vajda, akit mintegy két­százfős apparátus segít a munkájában. A HNF Baranya Megyei Bi­zottsága küldöttségét Krasznai Antal titkár vezette. • (Tagjai voltak: Gergely László és dr. Újvári Jenő.)- Az újjászervezett népfront­nál, a PRON-nál tettünk láto­gatást. Ez a szervezet - tel­jes nevén: a Nemzeti Újjászü­letés Hazafias Mozgalma - a mi népfrontunkhoz hasonlóan az új nemzeti közmegegyezés kialakítására törekszik, és egyik speciális feladata a pár­tok közti együttműködés elő­segítése. Őszinte érdeklődést tapasz­taltunk Magyarország iránt. Krakkóban több mint hetven lengyel—magyar barátsági klub működik. Partnereket keresnek Magyarországon. Megállapod­tunk központjuk elnökével, hogy a magunk eszközeivel segítjük a klubok egymásra találását. H. J. Demonstráció a JPTE Tanárképző Karán Ma: nyílt levél az Országgyűléshez „A demonstráció nem sztrájk, nem egyetemfoglalás." ,,A demonstráció nem tanítá­si szünet, hanem tanítás nél­küli munkanapi'' „A de­monstráció kari rendezvény, oda csak a kar hallgatói és oktatói,' dolgozói, valamint megfigyelőként a pécsi egye­temek hallgatói, oktatói lép­hetnek be, ezenkívül csak a meghívottak tartózkodhatnak az épületben. Ezért szükséges az épület részleges bezárása is." Néhány mondat az egyete­mi polgároknak eljuttatott, sokszorosított levélből. Néhány •mondat, amely a szérvezeti kérdéseket behatárolja. Né­hány fontos mondat a részt­vevőknek. A JPTE Tanárképző Karának hallgatói közül 952, oktatói közül 47 támogatta aláírásá­val azt a kétnapos demonst­rációt, amelyhez hasonlót tar­tanak egyidőben Szegeden, Budapesten és Debrecenben is. Értesüléseink szerint kisebb összejövetelre sor került teg­nap a PMMF-en és a POTE-n, tehát a két másik pécsi fel­sőoktatási intézményben is. A tanárképző kari de­monstráció előzetes dokumen­tumai az összejövetel indoka­ként négy különböző, valahol mégis egymással összefüggő indokot hoztak fel: a felsőok­tatás nagyobb mértékű anya­gi támogatását, a helyi önál­lóság kiteljesítését, a tansza­badság lehetőségét valamint egy, a hallgatókat és oktató­kat egyaránt alanyi jogon képviselő, az egész felsőokta­tást átfogó szervezet létreho­zását. A pécsi tanárképző kari de­monstráció tegnap reggel kez­dődött; a moziteremben folya­matosan 300—600 hallgató és oktató volt. Folytatásaként az október elején tartott nagy­gyűlésnek, majd az ennek alapján október 26-án rende­zett kari fórumnak. Az előzetes terveknek meg­felelően délelőtt előadások hangzottak el. A magyar fel­sőoktatás helyzete és prob­lémái címmel Ormos Mária, Az egyetem külkapcsolatai címmel Aknai Tamás és Rom­lási László, Az oxfordi egye­tem tapasztalatai és tanulsá­gai címmel Geréby György, Külföldi modellek címmel Mo­jer József, A porosz és angol­szász típusú egyetem címmel Szépe György, Elképzelések a felsőoktatás jövőjéről címmel Tóth József, Kilátásaink cím­mel Horányi özséb, Utópisz­tikus egyetem címmel Pólós László tartott előadást. Nem véletlenül soroltuk a címeket, hiszen az előadások — tájékoztató jellegük mellett — szorosan kapcsolódnak ah­hoz a folyamathoz, amely a szegedi bölcsészkar kezdemé­nyezései alapján először Pé­csett, majd az ország más egyetemein talált visszhangra. — Csatlakoztunk a szege­diek felhívásához, legyen ez közös demonstráció, így dön­töttünk — kezdi kérdéseimre Ertsey Katalin, a Koordinációs bizottság egyik hallgató tag­ja. - Délelőtt nagyon jólfé­sült és váltakozó érdeklődést kiváltó előadásokat hallhat­tunk. Engem meglepett, hogy az előzetes programmal el­lentétben a hallgatói vélemé­nyekre nem kerülhetett sor. Úgy éreztem, nagyon eltérő koncepciók vannak a felsőok­tatás jövőjét illetően az elő­adók és a hallgatók körében is. Továbbra is megteszünk mindent azért, hogy a hallga­tók is elmondhassák vélemé­nyüket. Késő este a fórum folytatódik. — Egy dolog biztos. Ez a demonstráció nem néhány halllgató „hőbölgése", hanem a felsőoktatásnak össznemze- ti ügyként való kezelése - kezdte Fischer Ferenc, a kar adjunktusa, a koordinációs, bizottság tagja. - Tudomásul kell venni, hogy egy példát mondjak: a kar is az 1982-es költségvetési pénzekkel gaz­dálkodik, holott azóta az árak ... A hallgatók által kez­deményezett és szervezett de­monstráció során mindenben partnerek voltunk. A túlzások­kal voltak fenntartásaink, eze­ket azonban a folyamatos pár­beszéd alapján a hallgatók is megértették. A rendelkezésre álló időben csupán az anya­giakkal^ kapcsolatos tervezetet tudtuk részletesen kidolgozni, hiszen jó néhány alapvető, hangsúlyozom alapvető, tehát nem luxus dolgot nem tudunk anélkül megcsinálni a karon, pedig szeretnénk. Másrészt pedig évek óta folyamatosan és tudatosan mi is képvisel­jük azokat az elveket, ame­lyeket hallgatóink most felve­tettek, csupán az összfelsőok- tatási érdekvédelmi szervezet­tel kapcsolatban van fenntar­tásunk. Még valami, mi nem kívánjuk másolni a többi egyetem kezdeményezését, sa­ját programunk van, és tisz­tában vagyunk azzal is, hogy belső szervezéssel is sok min­dent megoldhatunk. Például a menza kérdést, ohogy már a kari fórumon is elhangzott, az idegen nyelv oktatásának át­szervezését — mondta Kozma László dékán. A JPTE Tanárképző Karának demonstrációja délután külön­féle, a témához szorosan kap­csolódó kulturális programok­kal, vitákkal folytatódott. Haj­nalig filmeket vetítettek az ér­deklődőknek. Ma reggel vé­leményezik azt a nyílt levelet, amelyet, a koordinációs bi­zottság által megfogalmazot­tok alapján még a mai nap folyamán eljuttatnak az Or­szággyűlésnek ... Bozsik László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom