Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-21 / 324. szám

1988. november 21., hétfő Dunántúli napló 3 Kutatják a baranyai jégesöelhárítás jövőjét 1989-ben még kilövik a rakétákat Nincs döntés a megszüntetésről (Folytatás az 1. oldalról) i Ezért az érdekeltekhez for­dultunk a válaszért. Zoltán Csaba, a Meteorológiai Szol­gálat pécsi főosztályvezetője elmondta, hogy döntés nincs a megszüntetésről. A Hármas- hegyen tovább folytatják az új radarközpont kiépítését. A munka olyan előrehaladott stá­diumban van, hogy jövő héten megkezdik az új központ át­adását. Az 1989. évi ra kéta- készletet már beszerezték, 30 millió forint értékű rakéta van a raktáraikban, s a jövő év­ben folytatják a védekezést. Dr. Révész Tivadar, a Bara­nya Megyei Tsz Szövetség tit­kárhelyettese elmondta, hogy testületi döntés csak a költség­átvállalás elutasításában szü­letett. A BRJE — baranyai ra- kétás jégéi hárító egység —, megszüntetésében a tagszö­vetkezetek nem is illetékesek. Ebben az OMSZ-nek és az Állami Biztosítónak kell dön­tenie. A tsz-ek ezután sem zárkóznak el a biztosítási szer­ződés megkötésétől, hisz ez­zel a kockázataikat csökken­tik. A jól működő jégesőelhá­rítás annyiban üzemi érdek, hogy nagy értékű exportké­pes terméket menthet meg számukra. Palaczki János, az Állami Biztosító Baranya Megyei Igaz­gatója, a tsz-ek és az állami gazdaságok megnyugtatására kijelentette, hogy a biztosí­tó a szerződéses kötelezettsé­geinek továbbra is eleget tesz. Nem hallgatta el ugyan­akkor a gondjaikat sem. A nö­vényi jégkárbiztosításoknál Baranyában az elmúlt 17 év­ben 1 milliárd 230 millió fo­rint volt a ráfizetésük. Míg nem volt rakétás jégelhárítás, addig évi 50 milliót, amióta van — 1976-tól -, évi 100 mil­lió forintot fizet rá a biztosí­tó. A rakétás rendszer fenn­tartására - mivel ők a finan­szírozók —, 460 millió forintot fizettek ki. Dél-Baranya termelése való­ban veszélyeztetett, üzemi és népgazdasági érdek, hogy az ittlévő nagyértékű kultúrákat — szőlőt, hibridkukoricát, szó­ja vetőmagot, stb. -, megvéd­jék a jégtől. Ugyanakkor ma már a biztosító sem finanszí­rozhat veszteséges vállalkozá­sokat. Azért akarták RT. for­mában üzleti alapokra helyez­ni, hogy a társasági tagok el­lenőrizhessék a BRJE haté­konyságát, a költséggazdál­kodását, mert a költségcsök­kentésben a rendszert működ­tető OMSZ jelenleg nem ér­dekelt. A biztosító továbbra is kere­si a megoldást. Hajlandók fi­nanszírozni a jégelhárító rend­szert, sőt a tudományos kuta­tásokat is a technikai fejlesz­tések érdekében. Ehhez azon­ban az OMSZ-nek garantálni kell a BRJE rentábilis műkö­dését. Jelenleg azonban a BRJE szervezeti, személyi és technikai szempontból egy­aránt korszerűtlen, s műkö­dése tarthatatlan. Nyerni nem akar a biztosító, de legalább ne fizessen rá. Az ÁB saját biztonságáról gondoskodott, amikor a jégkárra külföldi — francia —, biztosítótársasá­gokkal kötött viszont biztosí­tást. Dr. Cseh Sándor, a Bara­nya Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztály vezetője sze­rint, a 150 milliós vagyoni ér­téket képviselő jégéi hárító rendszer hatékony működése nemcsak a biztosító érdeke, de az üzemeké és a népgaz­daságé is. A megyei tanács vezetése egyetért azzal, ha az OMSZ nem felel meg, az Ál­lami Biztosító bízzon meg, kérjen fel más működtetőt, hogy a rendszer fennmarad­jon.- Rné ­Eltűnik a kurblis telefon (Folytatás az 1. oldalról) A szigetvári telefonközpont 1800 fő- és 1200 ikerállomás fogadására lesz alkalmas, ezen­kívül elkészülnek a végköz­pontok is, összesen 1800 tele­fonkapacitással. A központok létesítését követi a hálózat fejlesztése, amit a posta ígére­te szerint, új készülékek bekö­tésével fejeznek be. A fejlesztések segítésére a Magyar Posta 40 millió forint értékben bocsátott ki kötvé­nyeket. Ezek bevétele a költ­ségek 20 százalékát fedezi, de enélkül nem megoldható a fej­lesztés. A legfrissebb adatok szerint, egy készülék üzembe helyezése 100 000 forint körü­li összeget jelent a beruhá­zónak. A magánelőfizetőktől 25 000 forintot, a vállalatoktól, intéz- ményektőj pedig 100 000-ret kér a posta egy kötvényért. A befizetett összeg fejében azt vállalják, hogy 1991. július 31- ig, — a műszaki lehetőségek függvényében -, bekötnek egy fő-, vagy egy ikerállomást. Augusztusban kezdődött köt­vényes akció során, eddig 438 magánelőfizető és 3 közület vásárolt telefonkötvényt, me­lyekből 11,6 millió forint folyt be. A postások szerint, némi reményt jelent, hogy több mint 1400 vásárlási ívet már elvit­tek. Nem kedvez viszont a kötvényes akciónak, hogy a Magyar Posta Központja újabb telefon-áremeléseket fontolgat. F. D. Egy szabadalom vállalkozót keres Szememmel a székesegyházban álltam Szédítő élmény: az érzék­szerveim által tapasztaltak nin- csenék szinkronban. Fülem a szerkesztőségi szomszédos szo­bákból átszűrődő, szaggatott géppuskaropogás-szerű író­gépzajt hallja, orrom a szo­kásos cigarettafüstöt és az épületék tatarozásához hasz­nálatos festékanyagok szagát regisztrálja, bőröm a radiáto­rok teremtette 20 fok feletti meleget és a homlokcsontom­ra és arccsontomra enyhe nyomást kifejtő távcsőfélét ér­zékeli, ugyanígy a kezem is, ami ezt a szerkentyűt tartja. A szememmel viszont a pécsi székesegyház főhajójában „ál­lok”. Nem tudok jobb kifeje­zést találni erre az élményre, hiszen a látvány nem egy két­dimenziós kép, hanem az a tér, amit a templom egy bi­zonyos pontjáról érzékelhet a szem három dimenzióban, vagyis teljesen valósághűen, teljesen természetesen. Hozzávetőleg száz éve kísér­leteznek világszerte a térhatá­sú képék megalkotásával, s ennek eredményei is eléggé ismertek, mint például a kupo- lamozafk, a hologram. Am aki egyszer is belenézett Csikós István szdbrász és Drexler Ti­bor iparművész által közösen kifejlesztett, nagylátószögű sztereoszkópba, az rögtön rá­ébred, hogy ez az eszköz, ez a módszer egészen más ha­tású, mint az eddig ismertek. Mert például a három dimen­ziós Ikupolamozi adta látvány csak a vetítőgép szemszögéből tökéletes, más nézőpontból már kisebb-nagyobb mérték­ben torzult, a látószög víz­szintesen 100, függőlegesen 90 fokos. A nagylátószögű sztere- oszkóp a kép saját terébe helyezi a nézőt, nincs torzulás, látószöge pedig vízszintesen is, függőlegesen is 120 fók, nagyon megközelítve azt a látószögét, amit az emberi ■szempár átfogni képes. A nyolc év alatt kifejlesz­tett eljárásról és néződoboz­ról részletesebb ismertetés azonban a fotóklübban, s saj­tóban nem kívánatos: a nagy­látószögű sztereoszkóp ugyan­is 1986 óta szabadalom, csak a feltalálók által előállított készülékek léteznek belőle. A lényeg: speciális fényképező­géppel, az ábrázolandó tárgy­ról két dia készül, a látószög 6,5 centiméteres eltérésével. Ennyi a két szem látószögének átlagos eltérése. A térhatású képet végül a távcsőszerű ké­szülékben lehet látni. A nagylátószögű sztereosz- Ikópban igen jelentős üzlet le­hetősége rejlik. Akár Rubik- kotíka sikerű is benne lehet. A nagylátószögű háromdimen­ziós kép szinte forradalmasít­hatja az oktatási szemléltetést, az ismeretterjesztést, az ide­genforgalmi propagandát, megteremtheti a karosszék­ben való világjárás élmény- gyűjtését, a valósághűség szintjén, a piackutatóknak he­lyettesítheti a súlyos árukol- I ekei ót, alkalmas arra, hogy a tervmaketteket a látványban valós méretre nagyítsa, hogy felváltsa a rock-sztárokról ké­szült posztereket. Az alkotók ugyanakkor mégsem tartják magukat iga­zi feltalálóknak, üzletemberek­nek. — Már a képzőművészeti fő­iskolán kinetikus szobrok lét­rehozása foglalkoztatott, az a művészi probléma, hogy mi­ként lehetne a műélvezőre térben, tömegben, fényben, 'illatban, hangban totálisan hatni — mondja Csikós István. — Ehhez képest a nagylátó­szögű sztereoszkóp e kutatás­nak csak részeredménye, üz­let is: egy ilyen készülék anyagköltsége mintegy 400 fo­rint. S Skála Coop már most akár több ezer darabot meg­venne belőle. Tehát gyártó cég kellene. Ez az egyik meg­oldás. A másik a tovább tö­kéletesítése, látószögének 150 fokra növelése. Ehhez kellene millió forint nagyságú támo­gatás, utána a szabadalom külföldi értékesítése. Vállalkozók kerestetnek! Dunai Imre Magyar divatsiker az Egyesült Államokban Tegnap érkezett haza az Egyesült Államokból — San Franciskából, Hollywood­ból, Los Angelesből —, a MODEX divatküldöttsége. A magyar divat exportjával fog­lalkozó vállalat az Egyesült Államok keleti részén már évente 22 millió dolláros üz­letet bonyolít le magyar di­vatáruval. A mostani tízna­pos út a nyugati part piac­kutatása volt, melyet a Hun- garotex-USA nevű vállal­kozás szervezett. A nyugati parti bemutató­sorozat feltűnő sikerrel és több üzleti szerződésaján­lattal járt. Az amerikai di­vatszakmának elsősorban az tetszett, hogy a magyar di­vattervezők szemlélete — ola­szos-franciás — eleganciához áll közel, s ez odakint rend­kívül vonzó, mert általában hiánycikk. Ugyanakkor a magyar áru megfizethetőbb, mint más nyugat-európai gyártók árai. A vastapsos bemutató zenei szerkesztője Keresztes Tibor (Cintula) volt. A most hazaérkezett küldött­ségben hazai, valamint kül­földre szerződött, de erre az alkalomra meghívott, magyar manökenek vettek részt. A csoportnak két baranyai kö­tődése is van. Egyik: Rózsa Tünde divattervező, a cso­port vezetője, aki rendszere­sen dolgoztat mohácsi ter­melőkkel, másik: a pécsi származású Földessy Dalma manöken. Mégis bontunk? Álakul Pécs déli csomópontja Megszületett a határozat, december 20-ig lebontják Pé­csett, a Bolgár Néphadsereg útja 105-ös számú épületet. A döntést csak üdvözölni le­het, hisz ez az épület, csak úgy mint a mellette lévő csa­ládi ház egyáltalán nem illik a környezetbe, s emellett — lévén, hogy nagyon közel van­nak az úttesthez — a jármű­vel közlekedők Kanizsai Do­rottya útra való rálátását is akadályozzák. A szanálás oka, hogy az Egri Gyula út—Bolgár Néphadsereg útja—Kanizsai Dorottya út csomópontjának déli részén gyalogátkelőhelyet alakítanak ki, hogy a Nagy- árpádi városrészben élők az eddiginél zavartalanabbul és biztonságosabban kelhessenek át a Bolgár Néphadsereg út­ján. A járdát már kiépítették az Egri Gyula út mentén, a gyalogátkelőhely felfestése a napokban megtörténik. Ami érthetetlen a dologban, hogy annak idején, a Kani­zsai Dorottya út építésekor az ott lévő három közül csak egyetlen házat, a Bolgár Nép­hadsereg útja 103-as számú épületet bontották le. A má- styt kettő maradt... Pedig, ha már az Egri Gyula út vonal- vezetésének tervezésekor szá­moltak volna mindhárom épü­let szanálásával, akkor ez az út derékszögben csatlakozhat­na a Bolgár Néphadsereg út­ra, s a Kanizsai Dorottya út ennek az útnak egyenes foly­tatása lehetne. S ez azt je­lentené, hogy egy szabályos, ívek nélküli csomópont alakul­hatott volna ki. A szakemberek cáfolják e gondolatokat, véleményük sze­rint ez egy jó csomópont, melynek kialakítása külterületi jelleggel történt, ezek sajátos jellemzőivel. A külterület jelleg változat­lanul megmaradt, ám most pótolni kell — éppen a Nagy- árpádi városrészben lakó mint­egy 1500 ember kérésére — a csomópont azon hiányossá­gait, melyek eredetileg nem szerepeltek a tervben. A kö­zeljövőben lebontják a har­madik épületet is, ami jelen­leg műszaki kereskedésként működik, ám a csomópont — átalakításokkal — marad olyan, amilyenre „megcsinál­ták". örüljünk ennek is, s örüljenek a Nagyárpádi város­részben élők, hogy végre lesz gyalogátkelőhelyük. Vagy még sem felhőtlen a boldogságunk? R. N. —Jegyzetfüzetemből-------­A z elmúlt héten, olvasás közben, tanácskozásokon való részvételeken, olvasók leveleit tanulmányozva, vagy a velük folytatott telefonbeszélgetések során, jegyzeteimben a kö­vetkező szavakat húztam alá: türelem, türelmetlenség, ér­zékenység, érzéktelen ség. Megkaptam a megyei pártbizottság által összesített fel­jegyzést, alapszervezeték, bizottságok, mozgalmak jelenté­sei alapján, a megye lakossága politikai hangulatáról. Többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy erősödött a bizalomvesztés a párt és a kormány iránt. Kétségtelen türelmetlenséget tükröz ez a megállapítás. Ma már vilá­gos, hogy az országos pártértekezlet után, a bizalom erő­södésével találkozhattunk, mely elsősorban a vezetésben bekövetkezett személyi változások eredménye volt. Azon­ban, sokak által ismert okok következtében, nem követke­zett be érzékelhető javulás az életkörülményekben, az egyes rétegek körében tapasztalható feszültségek nem csökkenhettek. Sokan anyagi nehézségekkel küzdenek, meg­élhetési gondjaik vannak, romlik életszínvonaluk. A párt Központi Bizottsága, a kormány az elmúlt időben tö'bb- ízben feltárta azokat a körülményeket, melyek ezt a ne­hezedő életet eredményezték, van cselekvési program. Csak időre van szükség, jobb, szervezettebb munkára, át­gondolt intézkedésekre, a vezetési színvonal javítására. És türelemre. Türelemre és megértésre, a közvélemény részé­ről, de a politikai rendszer intézményei részéről is, hogy többször, több helyen kerüljön sor olyan párbeszédre, mely elfogadható magyarázatot ad helyzetünk megértéséhez, fel­adatókat jelöl meg. örvendetes, hogy ennek mind több megnyilvánulásával találkozhatunk országszerte, pártérte­kezletek, pártaktívák keretében, vezetők nyilvános szerep­lései során. Részt vettem a választási törvénytervezet egyik vitáján, melyen elsősorban fiatalok vettek részt, akik közül többen már az új, alakulóban lévő, társadalmi, politikai mozgal­makhoz kapcsolódtak. Éppen velük kapcsolatban, sokan azt vetik fel, hogy vitáképtélenek, mert túlzottan türelmetlenek, mindent elvetnek, melyet a politikai vezetés javasol. Én ép­pen az ellenkezőjét tapasztaltam az említett vitán. Több­ségükben alaposan felkészültek, véleményeiket, javaslatai­kat pontosan fogalmazták meg, kulturáltan vitatkoztak, a vitát szintén kulturáltan vezető jogászprofesszorral. Termé­szetesen ilyenre csak akkor kerülhet sor, ha a nyílt viták­nak megfelelő fórumokat biztosítunk, s valóban van igé­nyünk arra, hogy az elhangzottakat figyelembe vegyük, ha lehetséges, a döntéshozatalnál azokat hasznosítsuk. Érzékenységgel telített leveléket kapok hetek óta a ter­vezett pécsi, Mátyás-emlékművel kapcsolatban. Nem kívá­nók a vita tartalmára kitérni. Csak egy jelenség gon­dolkodtat el. Régebben is kaptam névtelen leveléket, de ezek elsősorban különböző szintű vezetők ellen szóltak, vagy ellenséges tartalmúak voltak. Most, az emlékmű vitájában is érkeznek névtelen levelek. Pedig érdekes tar­talmúak, érveléseik elgondolkodtatok. De nem tudunk ve­lük mit kezdeni, hiszen egy olyan aláírás, hogy „Pécsi pol­gár" nem mond semmit. Ezért kértük a névteleneket, hogy adják nevüket véleményükhöz, hogy azokat közreadhassuk lapunkban. Nem hiszem, hogy emiatt bármilyen bántó- dásulk lenne. Végezetül még egyről. Hibát követtünk el. Pontatlanul jelent meg lapunkban Münnieh Ferenc születésénék dá­tuma. Előfordulhatnak sajtóhibák. Mégis meglepett, hogy erre, most, szokatlanul mily sokan tettek érzelmektől fű­tött észrevételt. Vajon miért van ez? Arra gondoltam, hogy nemrégiben alakult egy Münnieh Ferenc Társaság, mely­nek programja igen tiszteletre méltó. Bizonyára sókan szimpatizálnak vele megyénkben is. Az alakulóban, formá­lódóban lévő társaság megsértését vélték felfedezni el­követett hibánkban. Elnézést kértünk, helyesbítettünk. Tisz­telni kell érzékenységüket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom