Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-20 / 323. szám

Makrisz Agamemnon harmadik hazája Fiatalos, apró kockás öltö­nyében, csíkos, fehér ingjé- ben, nyakában hanyagul oda­vetett kendőjében, arcán az örökké talányos mosollyal ér­kezett. Még mindig dús, bár ősz hajába túrt, amikor látta, fiatalok gyülekeznek köréje. Talán szégyenlősen, talán ki­hívóan „vonult” a terembe, hellyel kínált minket. Amikor furcsa magyarsággal beszélni kezdett, már tiszta és nyugodt volt az arca: már valóban ő maga volt, Makrisz Agamem­non. A hét végén, az új sziget­vári kórház előtt avatták leg­újabb szobrát, amelyet a tö­rök alóli felszabadulás 300-dik évfordulójára készített. Ez al­kalomból érkezett Pécsre is, a baranyai, Mecsek-oldali ven­dégházba. Ott találkoztunk. Csodálkozom, amikor mond­ja, hogy túl van a 75-ön: lá­tom, mindjárt bizalmába fo­gad. Én is felbátorodom Pat- raszról kérdezem, szülőváro'sá- ról. Nemigen akar beszélni róla, csak annyit mond: rossz gyerek volt, ezért mindig sa­rokba állították az iskolában. Az athéni képzőművészeti fő­iskoláról is Gsak annyit tudok meg, hogy körülményes volt el­végezni. Ellenben rögtön föl­élénkül, amikor párizsi évei kerülnek szóba: öt esztendőt töltött ott, 1945-től 50-ig. Zvo- ronosz történészt, Arveler rek­tort, Akszelosz filozófust em­legeti, akikkel együtt töltötte az emigráció éveit. Francia- országot „politikai ténykedé­sei" miatt kellett elhagynia: 1950-ben Magyarország, Bu­dapest fogadta be. Az< orszá­got az 1945. előtti játékfilmek­ből ismerte csupán: Póger Antal, Jávor Pál, a szépfiú, és kész. Görögországot 30 év után, 1975-ben látta meg újra. Amikor a repülőgép ereszke­dett lefelé, úgy érezte, mintha Odüsszeusz ért volna haza. Athént elrontották azóta, — mondja -, más lett a hangu­lat, mások az emberek. Elhall­gat, hosszú lesz a csend, arca is néma, összeszorítja a szá­ját, és nem akar szólni sem­miképp. A mondat nehezen formáló­dik. - Szeretem Pécset - szó­lal meg aztán, hosszan fülel­ve a kintről hangzó kutya­ugatásra. — A fények, az ár­nyak ebben a városban ép­pen olyanok, mint Görögor­szágban. Itt másmilyen a napfény, mások a hegyek, a fák, a kövek, az illatok, mint bárhol másutt Magyarorszá­gon. Itt jól érzem magam, ott­hon vagyok. De éppen úgy, mint Odüsszeusz, újra és újra útra kell indulnom. Türelmetlen mozdulatot tesz a kezével: mennünk kell. Ahogy kilép az ajtón, megint a hajába túr, de mintha már nem ő maga lenne. Makrisz Agamemnon új útra kelt... Ó. Zs. Pécsváradon, az István Szálló nagytermében: Megalakult a Magyar Demokrata Fórum pécs-baranyai Szervezete A Magyar Demokrata Fórum alig egy éve, 1987 szeptem­berében Lakiteleken megtar­tott tanácskozás nyomán jött létre, s feladatát többek kö­zött abban jelölte meg, hogy társadalmunkban szükség van egy olyan fórumra, amely le­hetőséget nyújt a társadalom- épitő vélemények szabad ára­moltatására, egy olyan moz­galomra, amely képes hidat építeni a nemzet érdekében a társadalom különféle erői között. A Fórum ez idő alatt — mint azt tegnap, az MDF pécs—ba­ranyai szervezetének alakuló ülésén megtudhattuk —, or­szágosan közel 10 000 tagot számlálhat, akad, ahol jobb a szervezettség, felálltak közsé­gi-városi szervezeteik, van ahol nem talált kellő vissz­hangra programjuk. Bilecz Endre, az MDF ideiglenes el­nökségének képviseletében mondotta ezt, hozzátéve, fel­tehetően a jövő év elején tar­tandó kongresszusuk dönti el, hogy fellépnek-e a politikai Grósz Károly hazaérkezett Franciaországból (Folytatás az 1. oldalról) A gyárlátogatás után a fo­lyó túlpartján elterülő vadas­parkba vezetett Grósz Ká­roly és kíséretének útja, ahol megtekintették Franciaország egyik legszebb műemlékét, a Ghambord-i kastélyt. Egy jellegzetes francia ven­déglőben elfogyasztott ebéd után Grósz Károly visszatért Párizsba, ahol délután a nagy­követségen találkozott a fran­ciaországi magyar emigráció képviselőivel. Mintegy nyolc­vanon töltöttéle meg a nagy- követség dísztermét -, a tu­dományos, a művészeti, a gazdasági és bankélet, a sajtó és a könyvkiadás jeles személyiségei. Eljött Fejtő Fe­renc, történész, Victor Vasa­rely, a világhírű festőművész, Michel Gyarmaty, a Tolies Bergere művészeti vezetője, Pierre Székely szobrász, Nyé­ki Lajos nyelvész professzor, André Kosztolányi bankszak­ember, Thomas Ferenczi, a Le Monde kritikusa, Lovas Margit, a magyar nyelv és kultúra ba­ráti körének elnöke. Grósz Károly néhány bará­ti szó erejéig elbeszélgetett több idős emigránssal. A nagykövetségről, az emig­rációval való jó hangulatú ta­lálkozóról az Orly repülőtérre vezetett Grósz Károly és kí­sérete útja. A francia kor­mány nevében Hubert Curien, a kutatási és technológiai ügyek minisztere vett búcsút a magyar pártfőtitkár—minisz­terelnöktől. Grósz Károly és kísérete beszállt a Tu-134-es különgépbe, amely 19.30-kor emelkedett a levegőbe. Grósz Károly és kísérete szombaton este hazaérkezett Párizsból. párttá alakulás igényével. Ugyanis a mozgalom nem mentes belső vitáktól sem; akadnak, akik arra voksol­nak, hogy maradjon széles kö­rű szellemi mozgalom, mások a politikai mozgalommá vá­lást szorgalmazzák. A Magyar Demokrata Fó­rum pécs—baranyai alakuló ülésén — melyet Pécsváradon, az István Szálló nagytermé­ben tartottak -, Pop András ismertette az MDF alapító le­velét, majd Várbíró Péter ol­vasta fel az ideiglenes alap­szabály szerint működő szer­vezet megyei programját, mely­ben 10 pontban jelölte meg a legfontosabb teendőket. Az ezt követő vita során hangot kaptak olyan félmondatokra épülő vélemények, melyek jel­zik; az MDF ez ideig mégtisz­(Folytatás az 1. oldalról) amelyekben a küldötteknek célszerű dönteni. Mint mondot­ta, ezek közé tartozik az a három alternativ javaslat, amely az MSZMP és a KISZ stratégiai szövetségére és az a kettő, amely az ifjúsági szö­vetség és más szerveződések viszonyára vonatkozik. Le- hoczky Pál, a KISZ KB Értel­miségi Fiatalok Tanácsának elnöke, a KISZ vezető testüle­téinek feladataira vonatkozó indítványokat ismertette. Ezt követően a plenáris ülé­sen megkezdődött az országos KISZ-értekezlet dokumentumai­nak vitája. A szerkesztőbizottság beszá­molóját követően hosszadal­mas vita kezdődött az orszá­gos KISZ-értekezlet dokumen­tumairól. Az első szakaszban - a tanácskozást megszakító ebédszünetig —, több mint hú­szán mondták el, mit tekinte­nek a KISZ megújulása szem­pontjából a legfontosabbnak, és mit javasolnak a megfogal­mazott feladatok teljesítése érdekében. A szekciótanácskozás ta­pasztalataival kapcsolatban általános véleményként fogal­mazódott meg: magas szintű eszmefuttatások helyett in­kább a mozgalom építőele­meivel, az egyes emberekkel kellene jobban törődnie az ifjúsági szövetségnek. Ez an­nál is inkább sürgetőbb fel­adat lenne, mivel az egyének konfliktustűrő képessége, egy­más iránt tanúsított toleran­ciája rendkívül alacsony. Ezen az elszomorító helyzeten min­denekelőtt az iskolák közös­tázatlan politikai programja egyelőre népfrontos jelleget kölcsönöz a szervezetnek. Úgy tűnt, a tagság elsősorban azok köréből kerül ki, akik mindeddig nem találtak mó­dot és más lehetőséget ahhoz, hogy véleményeiket kifejtsék. Szó volt a párttá alakulás so­rán például arról is, hogy megfelelő politikai program és mi több - tisztázott ideoló­gia nélkül -, ez nem megy. Többen megfogalmazták: a program több pontja megfe­lelő előfeltételek hiányában kérdőjeleket hordoz; hogyan lehet megvalósítani? önálló helyi tömegkommunikációs esz­közök létrehozása finanszíro­zást igénylő. Hogyan képzeli el a mozgalom a választáso­kon való részvételt; jelöltek indítását? Milyen módon lehet ségformáló szerepének erősí­tésével lehetne változtatni. Többen kiemelték, a lakó­területen végzett KISZ-munka jelenőségét, s ennek alá­támasztására kérték, hogy a KISZ Központi Bizottságának rétegtanácsai között azonos joggal szerepeljen a lakóhelyi ifjúsági bizottság. Az első napirendi pont vi­tájában elhangzott javaslato­kat a szünetben is ülésező szerkesztőbizottság vezetői foglalták össze. Az összefoglaló után hatá­rozathozatal következett. Az alternatív javaslatokat is -tar­talmazó dokumentumról rész­leteiben, illetve általánosság­ban szavaztak a küldöttek. Az országos értekezlet hatá­rozott arról, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezeteként az MSZMP-vel stratégiai szövet­ségben, közvetlen pórtirányítás nélkül, önállóan tevékenykedik. Deklarálta, hogy a KISZ-hez nem csatlakozó fiatalokkal, kö­zösségeikkel, szervezeteikkel a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyenjogú és érdemi párbe­szédre, érdek- és akciószövet­ségre törekszik, miközben nem tér ki a politikai viták, ütkö­zések elől sem. Döntés szüle­tett arról is, hogy a KISZ kongresszusát április közepére hívják össze; az akkorra elké­szülő új szervezeti szabályzat kidolgozására a KISZ KB bi­zottságot hív életre. A kong­resszusig terjedő átmeneti idő­szakban — a küldöttek dönté­se értelmében — egy fiatal egyszerre csak egy szervezet­nek lehet a tagja. A tanácskozás lapzártakor még tartott. az országhatárokon túl élő magyarokat bevonni a helyi szervezetekbe, miként képzel­hető el a velük való kapcso­lattartás? Akadt, aki fenntar­tással élt; lesz-e elég ereje a Fórumnak, hogy mindazt, amit fölvállalt, végre is hajtsa? Ta­lán jobb lenne kevesebbet markolva, a célok szelektálá­sával, a legtöbb erőt a jelen politikai-társadalmi intézmény- rendszer megváltoztatására, megreformálására fordítani. Az MDF pécsváradi megyei alakuló ülésén demokratikusan megválasztották azt az ope­ratív bizottságot, mely a ba­ranyai szervezetet képviseli, döntöttek szervezeti, kapcso­lattartási kérdésekben. Kozma Ferenc VDN-világ­híradó Bezárták a Sztálin- múzeumot Szeptemberben bezárták a grúziai Goriban lévő Sztálin- múzeumot — adta hirül szom­bati számában a Trud. A szovjet sajtóban az utób­bi időben gyakran jelentek meg olyan olvasói levelek, amelyeknek Írói a múzeum ha­ladéktalan bezárását követel­ték, mondván: lehetetlen álla­pot, hogy miközben a szovjet emberek és a világ egyre több ténnyel ismerkedik meg a sztálini önkény borzalmas tet­teiről, a zsarnok emlékét to­vábbra is múzeum örökiti meg. A Sztálin szülőhelyén léte­sített múzeumot 1957-ben a népek barátságának szentel­ték, gyakorlatilag azonban ki­zárólag Sztálin személyét di­csőítette. Az újonnan létesíten­dő kiállításról a szakszerveze­tek lapja azt írta, egyelőre csak annyit tudni: különböző dokumentumok lesznek majd láthatók a tárlókban, amelyek tárgyszerűen szólnak Sztálinról és a sztálinizmusról. 4- BELGRAD: Jugoszlávia történetének legnagyobb nép­gyűlése zajlott le szombaton Belgrádban, a szerb népfront fővárosi bizottságának szerve­zésében. A ,,testvériség-egy­ség" jelszavával, a koszovói szerbekkel és crnagorácokkal vállalt szolidaritás jegyében megrendezett tömegmegmoz­duláson mintegy 800 000 em­ber vett részt. A népgyülés — amelyet a belgrádi tv egyenes adásban közvetített — rendben, fegyelmezetten zajlott le. Plenáris üléssel folytatódott a KISZ országos értekezlete A román Külügyminisztérium közleménye kiutasították Bukarestből A román hírügynökség szombaton első ízben számolt be a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosával, Györfi Károllyal hét­főn este történtekről. Az Agerpres a román külügyminisztériumnak az események bukaresti verzióját is­mertető közleményét hozta nyilvá­nosságra. November 14-én este 8 óra 40 perckor néhány román állampolgár értesítette a főváros rendőri szer­veit arról, hogy a DK 231-es rend­számú személygépkocsiból román- és szocialista-ellenes tartalmú, pártunk és államunk politikáját befeketítő röpcédulákat terjesztettek. A ro­mán állampolgároknak sikerült megállítaniuk az autót, és átadniuk annak vezetőjét a rendőri szervek­nek. Figyelemre méltó, hogy az autó megállítása után kis idővel megjelent a Magyar Népköztársa­ság nagykövetségének konzuli kér­désekkel foglalkozó első titkára és a nagykövetség diplomáciai munka­társa, akiket senki sem értesített, és senki sem hivott. A fővárosi rendőrségen megálla­pították, hogy az autó, amelyből a röplapokat terjesztették, Magyaror­szág bukaresti nagykövetségének a tulajdonában van, s vezetője Győr- fi Károly, a nagykövetség kereske­Győrfi Károlyt delmi tanácsosa. A gépkocsiban egy másik személy is tartózkodott, aki a magyar nagykövetségen ház­tartási munkát végez magyar diplo­maták számára. November 15-én reggel a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykö­vetét berendelték a Román Szocia­lista Köztársaság külügyminisztériu­mába, s átadták neki a Magyar Népköztársaság külügyminisztériumá­nak címzett jegyzéket azokról a különösen súlyos cselekedetekről, amelyek összeegyeztethetetlenek Győrfi Károly magyar tanácsos dip­lomáciai státusával. Ugyanakkor — azzal a szándékkal, hogy ezt az esetet az országaink közötti baráti és jószomszédi kapcsolatok fejlesz­tésére irányuló, következetes román politika szellemében oldják meg — a magyar külügyminisztériumtól kö­vetelték, hogy hívja vissza a ma­gyar diplomatát. A követelést azzal pontosították, hogy ha magyar rész­ről elfogadják a javaslatot, akkor a román hatóságok nem tesznek újabb lépéseket, és nem hozzák nyilvánosságra a magyar diplomata által elkövetett cselekedetet. A magyar külügyminisztérium ahe­lyett, hogy alaposan elemezte vol­na Györfi Károly diplomata súlyos lépését, és tiszteletben tartotta vol­na a román félnek azt a törekvé­sét, hogy útját állja a két ország kapcsolata romlásának, közölte Ro­mánia budapesti nagykövetségével: a magyar diplomata állítólag ár­tatlan, és nem fogják visszahívni öt posztjáról. November 18-án este a magyar külügyminisztérium nyi­latkozatot tett közzé, amelyben a cáfolhatatlan bizonyitékokkal alátá­masztható, nyilvánvaló tények elle­nére védelmébe vészi a magyar diplomata ellenséges tetteit, és teljesen megalapozatlanul a román felet illeti váddal. Tekintettel a magyar diplomata román- és szocialista-ellenes provo­kativ cselekedeteire és arra, hogy nem hívták vissza Öt posztjáról, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztériuma közölte a Magyar Népköztársaság külügyminisztériumá­val, hogy Györfi Károlyt ,,persona non gratának" nyilvánította, és há­rom napon belül el kell hagynia Románia területét. A Román Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma követelte a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztériumától : tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy ilyen cselekmények ne tör­ténjenek meg a jövőben, és érvé­nyesüljenek a nemzetközi kapcsola­tok általánosan elfogadott, a két­oldalú megállapodásokban és a mindkét ország által aláirt nemzet­közi szerződésekben rögzített nor­mái. A Román Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma ismételten meg­erősíti Románia óhaját, hogy to­vább munkálkodjon a Magyaror­szág és Románia közötti együttmű­ködés, a kölcsönös megértés és jó­szomszédság fejlesztésen. Ezenkívül kifejezi reményét, hogy a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma is olyon álláspontra helyezkedik, amely megfelel a két ország és nép, valamint a szocializmus és a jószándékú együttműködés szellemé­nek — állapítja meg végezetül a román külügyminisztérium közlemé­nye. E vasárnapi Odüsszeusz hazatérése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom