Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-18 / 321. szám
1988. november 18., péntek Dunantmt napló 5 Honismeret Pécsi utcák - híres emberek 75 éve történt A vidék legnagyobb és legszebb sörgyára A híres berlini szaklap is méltatta az eredményeket Munkásmozgalmi emlékhelyek Sásdon, a Kaposvári út 45-ös számú házban 70 évvel ezelőtt alakult meg az MKP sásdi alapszervezete A 75 éve megjelenő Pécsi Napló jóleső érzéssel állapította meg: . az utóbbi néhány évben rohamosan fejlődő városunk immár a magáénak nevezheti a legfökélete. sebben berendezett és legnagyobb termelésre képes vidéki sörgyárat, amivé az új tulajdonosok a régi jóhírű Hirschfeld-sörgyárat fejlesztették . . Hirschfeld halála után ugyanis a gyárat Füchsl Arnold jóhírű pécsi bornagykereskedő vette meg, részvény- társasággá fejlesztette, támogatói közé bevonta az egyik legtekintélyesebb bankot, s az igazgatóságot is szakemberre, Szegő Pálra bízta, aki továbbfejlesztette a gyárat. A tudósitó az átalakitások után látogatta meg a gyárat és leírta, tapasztalatait. „A Makár utca végén már hetek óta gyönyörű kép tárul az arra járó kelő pécsiek és idegenek elé. Az impozáns női klinika és gyermekmenhely épületek, a kultúra e komoly nagy alkotásai révén amúgy is egész világvárosias fejlődést mutató környék, a sörgyár nagyarányú építkezésénél fogva Pécs városának ezen néhány év előtt még jelentéktelen részét egyik legszebb helyévé avatja. Ha a város ezen részéhez még a nagy Ferenc József laktanyát és a honvéd hadapród iskolát, nemkülönben a méreteiben óriási nagynak készülő Pius-internátust hozzáadjuk, úgy bízvást állíthatjuk. hogy városunk ezen gyönyörű része méltán megér, demli, hogy azt annak minden egyes polgára és a nálunk megforduló idegenek megtekintsék, és a szigeti külváros lakossága se emelhet panaszt, hogy ezen városrész fejlődése elmaradna” — szólt a leírás. A sörgyár a Hazai Bank Rt. égisze alatt működött, Hirschfeld Sörgyár Rt. néven, egy év alatt oly nagyméretű és haté^ kony fejlesztést vittek véghez, hogy a Berliner Tageszeitung für Brauerei című, világhírű szaklap is megemlékezett róla! Ekkor tudta meg a világközvélemény, hogy kétszáz évvel ezelőtt építette a gyárat a német földről bevándorolt Pucher-család, elsőként az országban. Dicsérte a lap az előző tulajdonost, akinek a munkájára épült a mostani fejlesztés. Az újságíró részletesen leírta a gyár 1913-as állapotát. A látogatók először az új főépületet és az irodai részt pillantották még, az utcai részen helyezkedett el még a kétemeletes gépház, a főzőház és a négyemeletes víztorony. Ezen épületekre merőlegesen, már az udvarban épült meg ö kazánház és a háromemeletes A sörgyár korabeli képe a felújítás után hűtőház. A főkapunak kiképzett toronyépület lépcsőházából belátható volt a gyár területe. A látogatás első állomása o főzőház volt, amely amerikai és müncheni példák nyomán készült, de á kivitelezés a pécsi gyárak, elsősorban a Zsolnay-gyár munkáját dicsérte. Az új gépház megtekintése következett ezután, de külön említést tettek a gyári vízműről is. A gyár füstje sem szennyezte a környezetet, mivel külön gőzlepárló telepet hoztak létre. Hasonló gazdaságos módszerekkel üzemeltették az egyéb berendezéseket is. Végigjárván a gyárat, a krónikás elismeréssel szólt a munka, és erőgépek nagyságáról, modernségéről, bemutatta az akkor újdonságnak számitó sörmaláta szárítási módot is. Ezen mellékterméket nagy német uradalmaknak szállította a gyár. Sort kerített a leírás az erjesztő- és ászokpincében látottakra, a kettős főzőhózban, a hordómosóban, a szurkolóban és az automatikus pa- fackfejtő telepen tapasztaltak, ra. A tulajdonosoknak gondjuk volt arra is, hogy munkásjóléti intézményeket is építsenek. Azt tervezték, hogy a megszépült gyárat rövidesen bemutatják a nagyközönségnek. A Károlyi Emil és Társa által kibővített gyár így fölzárkózott Pilsen, Graz, Budweis — a kor híres sörgyárai — mellé, állapította meg sum- mázatként, nem kis büszkeséggel a Pécsi Napló koraibeli tudósítója. Dr. Vargha Dezső A Baranya megye meg nem szállt részén, Sásdon alakult meg a Kommunisták Magyar- országi Pártjának első megyei alapszervezete Pécsi Mihály és elvtársai agitációs, kitartó munkájuk nyomán, 1918. november 29-én. Ezzel egyidő- ben a megye nagyobb, az antant által megszállt részen, Pécsett is, a megszállók tilalma ellenére néhány illegális kommunista sejt alakult; mint például a vasutas forradalmi dolgozók között. A Kommunisták Magyarországi Pártja sásdi szervezetének elnökévé Kéméndi József lakatost, titkárává Ignácz József villanyszerelőt' választották. A vezetőség tagjai sorába választották még Török József tanítót, Tanner János szabót és Pécsi Mihályi, aki a propagandamunkával foglalkozott. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor az országos intézkedésnek megfelelően Sásdon is egyesült a két munkáspárt Sásdi Szocialista Párt néven. E párt az egyesült országos munkáspártnak a Magyarországi Szocialista Pártnak volt a megyei és helyi szervezete. A megye több községében is megalakították az egyesült pártot. A sásdi megyeközpontban a Szocialista Párt titkárává Kandi Jánost választották. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának emlékét Sásdon a Kaposvári úton elhelyezett emléktábla őrzi. Sásd és Vidéke Politikai Hetilap felelős szerkesztője Albert István tanító volt. Jeli József Omlófélben levő szélmalom áll Orménykúton, amely 1870 körül épült, és fénykorában napi 90 mázsa gabonát őrölt. A holland típusú szélmalom utoljára 1947-ben őrölt gabonát. Tulajdonosa Bakulya András helyi tsz-nyugdíjas nem tud mit kezdeni az örökséggel. Felhfuä» '0||sxclgosÍ||ue&w<ettségre Kulturális egyesületek érdekvédelme „A politikai kultúra fejlesztéséhez, a kultúra demokratizálásához, a kulturális demokrácia kialakításához nélkülözhetetlen egy teljes körű — nem ágazati- szellemi — kulturális reform, folyamat elindítása és következetes végigvitele. Az ebben való alapvető érdekeltségünk miatt támogatni kívánjuk az intézményrendszer '■’demokratikus átalakítását, a kultúra szerves fejlődését. Elégedetlenek vagyunk azzal a gyakorlattal, amely a mindenkori gazdasági helyzetre való hivatkozással halogatja a kulturális területen vészesen felgyülemlett feszültségek megoldását. Ezért kezdeményezzük a kulturális egyesületek országos jellegű érdekvédelmi szövetségének létrehozását, amelyet az önkéntesség, a kisebbségi vélemények tiszteletben tartása és védelme, valamint a sokoldalú kapcsolatkeresés jellemezne." - Az idézett részletek abból a felhívásból származnak, melyet kulturális egyesületek, szabadidős társaságok, egyesületek fogai, maztak meg egy országos, érdekvédelmi szövetség létrehozására. Azok az egyesületek, akik a szövetséghez kívánnak csatlakozni, szándékukat írásban az Apáczai Csere János Művelődési Egyesület címére - 7632 Pécs, Apáczai krt. 1. — címére küldhetik el. Az Apáczai Művelődési Egyesület ügyvezető elnöke, dr. Szabó Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy amig a szövetség nem jön létre, addig ők gyűjtik a jelentkezéseket, részt vállalnak a szervező munkából. Az Apá. czai Művelődési Egyesület májusban jött létre, az ügyvezető elnök szerint fő törekvése az egyesületnek, hogy olyan szervezeti, gazdasági módszert hozzon létre, amely képes sokfajta közösség befogadására. Az egyesület keretei között már most is többfajta csoport alakult, például magyar- francia baráti kör, magyar- japán baráti társaság, szerveztek nyelvtanfolyamokat és most munkálkodnak egy kommunikációs klub indításán. Az egyesület működése kapcsolódik az Apáczai Nevelési Központ szabadidős szerkezetéhez, de gazdaságilag, szervezetileg függetlenek tőlük. A művelődési egyesület menedzseli a cső. portjait, ám belső működéseibe nem szól bele. # Újabb megállapodás a Ivoviakkal Másfél éves tárgyalássorozat, szívós előkészítő munka eredményeként november elején öt évre szóló árucsereszerződést kötött a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az ukrajnai Lvovi Húskombináttal. A szerződés értelmében — egyebek mellett — fél sertésért cserében marhanyersbőrrel fizetnek, amit a Pécsi Bőrgyár használ fel. Az eseményről részletesen beszámoltunk, egyúttal jelezvén, a tárgyalások következő fordulójára már november közepén sor kerül, amikor is az ígéretek szerint újabb lvovi üzleti küldöttség érkezik Pécsre, hogy az árucsereszerződés keretében további konkrétumokban állapodjon meg. Az ukránok beváltották szavukat, a héten Pécsre érkezett az export—import ügyletekre jogosult lvovi AGRO- PROM négytagú küldöttsége, s tárgyalásokat folytatott az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Terimpex, a Pécsi lAgroker Vállalat és a pécsreménypusztai Mgtsz képviselőivel. A megállapodásokról Brun József, az ÁHV igazgatója adott tájékoztatást. — A pécs-reménypusztai termelőszövetkezettől 50 darab tenyészkant vásároltak, amiért még az idén cserébe teherautókat küldenek. Már a jövő év is szóba került, további tenyészkanokra és anyakocákra is igényt tartanak, melyekkel a Lvov közelében felépült óriás sertéstelep tenyészanya- gának egy részét kívánják biztosítani. Ugyancsak még az idei évre szóló megállapodás, hogy az AGROPROM sertéshús ellenében az Agrokernek 2500 tonna vegyes műtrágyát, 300 tonna kénport, és 200 tonna rézgálicot szállít. A jövő évre nagyobb mennyiségű műtrágya, kémiai szerek, épületfa, márványtömb, továbbá húsipari melléktermék (marhavastagbél) szállítását ajánlották föl sertéshús, gyorsfagyasztott húskészítmények és szalámik ellenében. M. Z. Dobó Istvá n Ifjúságunk kedves olvasmányából, az Egri csillagokból maradandóan belénk ivódott az 1552-es egri várvédelem hőseinek lelkes és leleményes alakja. A furfangos Bornemissza Gergely és a bátor Mecskey István alakján kívül különösen a várkapitány, Dobó István határozott és markáns személye áll előttünk a hazaszeretet ragyogó példaképeként. Dobó István ősei már a XIII. században ismertek voltak. Ruszkai nemesi előnevü- ket a szovjet határ közelében levő kis falutól kapták. Születési évét nem tudjuk biztosan. A véget nem érő belhábo- rúk a török veszélyt egyre közelebb hozták Egerhez, amelynek várkapitányává 1548. augusztus 15-én Dobó Istvánt és Zay Ferencet nevezték ki. Dobó megérősíttette a vár falait, és új védelmi rendszert építtetett. Közben megismerkedett Sulyok Balázs főkamarás Sára-leányával, akit 1550-ben feleségül vett. (Ebből a házasságból született Krisztina nevű leánya, akit Balassi Bálint vett feleségül.) Az 1552. esztendőben Szu- lejmán szultán ruméliai hadseregének bevetésével Magyarország ellen indult. Ahmed nagyvezér részére könnyű zsákmánynak ígérkezett Eger, miután Veszprém; Drégely, Ság, Gyarmat és több felvidéki vár már meghódolt. Temesvár eleste után a török nem sokat váratott magára: szeptember 11-én a mintegy 30—40 000 főre tehető török sereg Eger aló érkezett. Bent a várban Dobóéknak alig 2000 várvédője volt. Mégis felvették a harcot a törökkel. A vár feladási felszólítására Dobó azzal válaszolt, hogy koporsót függesztett a falra, és megesküdött, hogy a töröknek minden levelét olvasat- lanul égeti el. A török szünet nélkül törette ágyúival a falakat, de a várbeliek: az asz- szonynép, a leányok és a férfiak lélekemelő, hősies jelenetek közepette egy részük köveket gurított le a várfalakról, más részük forró olajat és szurkot öntött az ostromlókra, s ekként megfutamították Ahmed seregét. Dobó szerencsecsillaga azonban csakhamar hanyatla- ni kezdett. Amikor az erdélyi rendek Izabella királyné és János Zsigmond visszahívása mellett döntöttek, Báthory András lemondott vajdai tisztéről, s helyére a király Dobó Istvánt és az erdélyi Kendy Ferencet nevezte ki. Többféle intrika és vajdatársa rágalmai következtében Dobó Istvánt Kolozsvárott bebörtönözték. Felesége segítségével 1557. november 15-én a sötétség leple alatt kötéllel leereszkedett a várfalon, s Sze- rednyére lovagolt. (Később ugyanilyen körülmények között szökött meg Balassi János a bécsi várból.) A korabeli oklevelekből még egy olyan összeesküvésféle bogozható ki, amelynek szálai Dobóhoz és Balassi Jánoshoz kötődnek. Az történt ugyanis, hogy 1569. október 12-én Pozsonyban a magyar főrendek legnagyobb meglepetésére az őrség a királyi várban megjelent Dobót és Balassit lefogta „hűtlenség gyanúja miatt". A két főúrnak az országgyűlés beleegyezése nélküli elfogatása sértette a magyar törvényeket. Az összeesküvés alapjául azok a Ken- deressy István szélhámos által hamisított levelek szolgáltak, amelyeket Szentkirályi (Baranyai) Miklós nevű ember vitt Erdélybe. Amíg Dobó fogságban maradt, addig Balassi János felesége segítségével megszökve Erdélyből megszerezte a hamis leveleket, s a király előtt azokkal tisztázta mindkettőjük ügyét. A török háborúk hőse 1572-ben fejezte be életét a szeredi várban. Tóth István dr.
