Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-15 / 318. szám
1988. november 15., kedd Dunántúli napló s Új típusú művészeti nevelés — A gyerekek gondolkodás- és látásmódja egyénibbé, logi- kusabbá válik, a feladatok a sztereotípiáktól való mentességre ösztönöznek. A különböző területek közötti mély, rejtettebb összefüggésekre figyelnek föl. Mi elsősorban a művészeti neveléssel, ezen belül a zenei és a vizuális területek közötti kapcsolatokkal foglalkozunk, összehangolt, integrált nevelést folytatunk - jellemezték néhány mondatban célkitűzéseik, oktatási, pedagógiai programjuk lényegét Lantos Ferenc és Apagyi Mária, az Apáczai Nevelési Központ mű vészeti iskolájának kezdeményezői. Munkásságukra külföldön is fölfigyeltek és ennek az érdeklődésnek az egyik megnyilvánulása az a két együttműködési szerződés, amelyeket októberben kötött a művészeti iskola a szovjetunióbeli szlati- nai zeneiskolával és az ungvári (uzsgorodi) zeneművészeti szakközépiskolával. — Évenkénti iskolai találkozók, csereutak, tapasztalatcserék szerepelnek többek között a szerződésekben. Október végén Ungváron már tartottunk is egy egyhetes tanfolyamot a művészeti nevelésről. Az előadásokat gyakorlatokkal kötöttük össze. Kétszáz tanár vett részt a tanfolyamon. Bámulatos volt az érdeklődésük és nyitottságuk az. új dolgok iránt - mondta Lantos Ferenc. - A két iskola tanárain kívül sok diák is végigállta a foglalkozásokat, mert annyian voltunk, hogy már ülőhely sem jutott. — Érdekes volt számunkra és az itthoni zeneiskoláknak is . az lehet, hogy láttuk, a kinti zeneiskolában a kicsi gyerekeket is buzdítják az önálló komponálásra. Az improvizáció, mely a mi művészeti nevelési koncepciónk fontos része, az ottani tanárokat és diákokat egyrészt nagyon érdekelte, örömmel kapcsolódtak be a gyakorlatainkba - fűzte hozzá Apagyi Mária: — Ügy gondolom, hasznos munka bontakozik majd ki az együttműködésekből. Szeretnénk megvalósítani, hogy a nyári táborainkat az egyik évben Magyarországon, a másik évben a Szovjetunióban tartsuk és ugyancsak váltakozó helyszínnel rendezzük meg az évenkénti találkozókat. Á szerelők túlóráznak, mégsem győzik Lantos János, a gázmű szerelője egy családi ház gázkazánját javitja Mindennap friss kenyér Marad a sellyei sütőüzem A másfél évvel ezelőtt kezdődött vita eldőlt: marad a sellyei sütőüzem, továbbra is innét kapja a nagyközség és a társközségek lakossága a mindennapi friss kenyeret. Az üzem gazdája, a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat viszont keresi a lehetőséget arra, hogy hol tudja elkezdeni annak a csokitölteléknek a gyártását, amelyet itt akart bevezetni és amely jó üzletet jelenthet. Az előzményekhez tartozik, hogy a sütőipari vállalat az elmúlt években is sorra vizsgálta a meglévő üzemeit, kapacitás, igény és minőség szempontjából.' A sellyei üzem termelése a hetvenes évek napi 40-45 mázsájával szemben napi 20—25 mázsára esett visz„Ostrom” a DDGáznál Nincs alkatrész a régi készülékekhez A DDGáz hibabejelentőjét októberben háromszor—négyszer annyian hívták, mint januártól szeptemberig havi átlagban összesen, és az ostrom még mindig tart. A fűtés beindulásával alig győzik fogadni a panaszos telefonokat, torlódnak a munkák, a szerelők sokszor csak két—három nap .múlva érnek a hideg lakásban didergőkhöz. Mi az oka a fűtőkészülékek tömeges meghibásodásának? Meddig tart még a mostani munkacsúcs Martinovics András, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat üzemvezetője válaszolt á kérdésekre. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a gázzal működő fűtőkészülékek száma Pécsett, és a jövőben ennél is sokkal több lesz. Egyrészt a gondokat az okozza, hogy a lakossági kivitelezésben épülő új vezetékek és belső gázrendszerek átadási határidejében nagy csúszások voltak, a DDGáz így csak októberben tudott bekapcsolódni a munkafolyamatba: az elmúlt hónapban például 40 utcát kötöttek be Pécsett. Most amikor a szerelőknek a hibabejelentések miatt kellene „futkosni”, kénytelenek a bekötési 'munkákat is elvégezni. A létszámot tehát megosztják, és hiába dolgoznak állandó túlórákkal, nem jutnak el mindenhová időben. Nem is szólva arról, hogy a munkáknál egy bizonyos fontossági sorrendet be kell tartani. Nyilvánvaló, hogy előbb mennek egy óvodába, ahol 50 gyerek fázik, mint oda, ahol csak egy tűzhelyégő romlott el. A másik súlyos gond az alkatrészellátás. A fűtőkészülékek egyre korszerűbbé, auto- matizáltabbá válnak, ezzel párhuzamosan megnő a hiba. lehetőség is. A folyamatosan vagy átmenetileg hiányzó alkatrészek rendkívül megnehezítik a szerelők munkáját. Az eredetileg különböző tőkés importból beszerzett és beépített alkatrészeket az utóbbi években megpróbálják ugyan hazaiakkal pótolni, ám ezek minősége messze nem éri el a külföldiekét. Tovább fokozza a gondot, hogy a régi, elavult készülékek egyes típusaihoz már egyáltalán nem gyártanak alkatrészeket, ilyen esetekben a DDGáz tulajdonképpen tehetetlen. Martinovics András még hozzátette: sojnálatos, hogy ‘bár egyre korszerűbbek a fűtőkészülékek, az utóbbi években a minőségük is egyre inkább romlik, tehát már újonnan ^is igen sok probléma van velük. Megnövekedett a garanciális javítások száma, ami szintén a DDGáz feladatait szaporítja. Türelmet kérnek hát a fogyasztóktól. Ó. Zs. Éjszakai ónos eső, balesetek Az október 27-től tartó fagyhuMám után váratlanul enyhülés érte Baranyá megyét, már vasárnap este 7— 8 órától. Mintha koratavasz köszöntött volna be. Az éjszakai hőmérséklet 0 és mínusz 1—2 fok körül alakult. Ónos esőzés kezdődött, kezdetben enyhén, majd egyre kiadósobban, — Baranya szinte egész területén. Egyedül Harkányban és Siklóson, ezen települések környékén nem hüllt csapadék, de itt meg nagyon sűrű köd ereszkedett a tájra. Az utakon alig 40—50 méteres volt a látótávolság. Szerencsére a köd miatt súlyos balesetek nem történtek, annál inkább nagyobb gondot okozott az ónos, jegesedő útfelület a megye más részein. Bár a. Pécsi Közúti Igazgatóság minden tőle telhetőt megtett és a vasárnapról hétfőre virradó . éjszaka 11 járműve járta a baranyai közutakat. A kritikus pontokon sóztak, homokot, zúzalékot, egyéb érdesítő onyagókat szórtak ki. A gépek még hétfő délelőtt is dolgoztak, egyébként vasárnap már az esőzés kezdetekor munkába álltak. így sem volt elkerülhető néhány könnyű, sőt súlyos baleset. Például a hatoson, a vasasi elágazásnál, a vasúti híd közelében több autó összeütközött. Az autómentőt is „bevetették”. • Már hajnali öttől fél szélességben járhattak a járművek, később 7 és 9 között pedig lezárták a kritikus útszakaszt és kerülővel, a régi hatoson vezethettek az autósok. A sorozatos koccanások helyszínéről fotót készített kollégánk, Läufer László, aki hasonló balesetet kapott lencsevégre Szentlőrinc előtt is, szintén a hatoson, ahol árokba csúszott egy kocsi. Súlyosabb kimenetelű balesetnél helyszíneltek a rendőrök Pécsett, a Nagyárpádi városrészben, a Kanizsai Dorottya úton. Legalább hármon szenvedtek súlyos sérülést. Pécsett, Árpád-tetőnél is sózni kellett. A megyeszékhelyen azokban az utcákban veszélyes a közlekedés, ahol 1 az útfelületre folyik a szennylé. Jó lenne, ha a fakók legalább a járdára hamut, homokot hintenének ki. Cs. J. Ezüstérem Nürnbergben Nyertek a hangsugárzók Tihanyi Péter és a GLOBELL A világ legjobb hangsugárzója? címmel adtunk hírt tavaly Tihanyi Péter találmányáról. A pécsi fiatalember olyan hangsugárzópárt szerkesztett, amely tökéletesen visszaadja a természetes hangzást, ráadásul rendkívüli sztereóhatást kelt. Cikkünk nyo. má'n több menedzseriroda és bank kereste meg a feltalálót, de üzlet egyik tárgyalásból sem született. Már-már úgy látszott, ez a találmány is a hazai elvetélt kísérletek sorát nyújtja meg, ám Tihanyi Péter — nagy anyagi áldozatokat vállalva — nem adta fel a küzdelmet. Kitartása sikerre vezetett, hiszen a november 2—6-ika között Nürnbergben megrendezett feltoló., lói világkiállítás zsűrije ezüstplakettel jutalmazta a GLO- BELL-nek elkeresztelt találmányt. (Itt jegyezzük meg, (hogy Nürnberg egy másik pécsi feltaláló, dr. Vida József számára is sikert hozott: ő egy félgömb alakú, rácsszerkezetes pavilonrendszer kidolgozásáért bronzplakettet kapott.) De hát hogyan is jut el egy magyar feltaláló az IENA-ra, Európa egyik legnevesebb fejlesztői fórumára?- A Felkínálom című tévéműsorban hallottam, hogy lehet pályázni. Most nem akarom részletezni, milyen nehézségek árán, végül mégis sikerült a Kreatív KFT két tagjának kijutnia - eleveníti fel még friss élményeit Tihanyi Péter. — Egy személygépkocsi utánfutójára pakoltuk fel a hangsugárzókat. A GLOBELL mellé gyorsan kitaláltam egy másik formát is, amelyet - alakja után — TONSUR-nak neveztem el. Ez a hangsugárzó a falra helyezve ad minőségi teljesítményt. Az ezüstérem és az oklevél mellett a feltalálónak minden bizonnyal a szakmai és laikus közönség dicséretei estek a legjobban. Jó néhányon érdeklődtek, mikor és hol lehet hozzájutni a furcsa. harang alakú hangsugárzókhoz, amelyekből olyan kristálytisztán és illúziót keltőén szól Vivaldi" muzsikája, mintha csak a koncertterem kellős közepén ülne az ember. S meghallván, hogy tavasszal már lehet rendelni belőle, egy csöppet sem sokallták érte a 6000 nyugatnémet márkát. — Valóban lesz ebből tavaszra széria? — kérdeztem a magyar viszonyok ismeretében kicsit hitetlenkedve Tihanyi Pétertől. — Kockáztatni kell, mert a 'piac nem vár. Ha nem tudok áprilisig kijutni vele a nyugati piacra, biztosan megelőz valaki egy rosszabb utánzattal. — Nem fél, hogy úgy jár vele, mint Rubik Ernő a kockájával? — Az iparjogvédelemre gon. dől? A papír sajnos nem sokat ér. Ha „koppintani" kezdik, perelhetek én évekig, fizethetem valutában a perköltséget, s mire megnyerném, éhenhalok. Az egyedüli megoldás: megfelelő áron és minőségben teríteni a piacot. Remélem, hogy megtalálom a hazai alvállalkozói hátteret, /kezdje meg a gyártást. Hiányoznak a szükséges alapanyagok. Terveim szerint a készre szerelést a nyugatnémet WHD-cég végezné el, amelyik a hangszórókat adja. Az ő üzleteiben kezdenénk el az árusítást. Egy biztos: most van rá érdeklődés, még Dél- Koreából is. Osztozunk Tihanyi Péter bizakodásában, hogy a bürokrácia most az egyszer elfelejtkezik majd az éberségről... Havasi J. sza. Gondok voltak a minőséggel, bár ezt a visszaesést nemcsak minőségi problémákra lehet visszavezetni. Részben csökkent a kenyérfogyasztás, illetve a környék kisebb településeit esetenként a technikailag korszerűbb vajszlói üzemből látták el. Mindezek eredményeként született a végkövetkeztetés, miszerint a sely- lyei sütőüzem kapacitása nem kihasznált, bővíteni kellene a tevékenységét. Csaknem ötven céggel folytattak érdemi tárgyalást, s közülük az Agroin- nov Gazdasági Társaság ajánlata tűnt a legkedvezőbbnek, amely szerint importot kiváltó csokoládétöltelék alapanyagot gyárthatnának Sellyén. Az első elképzelések szerint megosztották volna az üzemet. Az egyik felében változatlanul kenyeret sütöttek, a másik részében viszont édesipari alapanyagot gyártottak volna. Közben befejeződött a piacfelmérés, a minőségi vizsgálat és kiderült, hogy az előzetes elképzeléseket meghaladóan jó a termék és nagy a kereslet iránta. Csábítóan jól hangzott ez és a vállalat vezetősége úgy gondolta, hogy érdemes lenne csak ezt gyártani, illetve mindjárt fel is dolgozni a sellyei sütőüzemben. Ehhez viszont meg kellett volna szüntetni a helybeni kenyérsütést. Kézenfekvőnek tűnt, hogy az időközben belépő szigetvári kenyérgyárra! oldatják meg a település és térségének ellátását. Az édesipari termeléssel pedig plusz 10—12 embernek tudnak munkalehetőséget kínálni. Ez az elképzelés már nem tetszett a sellyeieknek és elkezdődött a többfordulós vita a nagyközségi közös tanács és a vállalat között, amelynek az lett a végeredménye, hogy marad az üzem és változatlanul helyben sütik a kenyeret. Menet közben több forrásból megerősítették, hogy az utóbbi időben jelentősen javult a sellyei kenyér minősége, megszűntek a panaszok, sőt elismeréseket kaptak a sütőüzem dolgozói. Az is tény. hogy bár Szigetvárról többféle terméket — kenyeret is — szállítanak a nagyközségbe, addig amíg a helyben sütött kenyérből futja, a vásárlók nem vesznek szigetvárit. Mindezek után kíváncsiak voltunk arra, hogy miként látják az elmúlt hónapok eseményeit és a végeredményt a vitázó felek. Fazekas István, a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója : — Kitartóan védték saját álláspontjukat a sellyeiek. Szinte minden megbeszélést azzal kezdtek, ami érezhetően nemcsak a nagyközség, hanem a társközség lakóinak is érzékeny pontja: Sellyén az utóbbi években sok minden megszűnt, elsorvadt, kezdve a gimnáziumtól a szülőotthonig, mi pedig el akarjuk venni a saját sütödéjüket. Ezért kérték, hogy álljunk el a szándékunktól. Az Agroinnovval való közös tervet azonban nem adtuk, fel, keressük a helyet, ahol elkezdhetnénk a csokoládétölte- lék-gyártást. Nórántné dr. Hajós Klára, a Sellyei Nagyközségi Közös Tanács elnöke:- Ragaszkodunk a helyben sütött kenyérhez. A sütőüzem megtartása mellett azonban nagyon örülnénk, ha megtalálhatnánk a lehetőséget arra, hogy az édesipari termék gyártását itt kezdje el a vállalat. Munkahelyet, foglalkoztatási lehetőséget jelentene nekünk. A meg- Tévő sütöde mellett van szabad terület, elképzelhetőnek tartom.a bővítést vagy más megoldást. T. É.
