Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-14 / 317. szám

198#. iWMWbtf 14., hétfő

Dunántúlt napló

5

„Mindig olyankor jönnek amikor meleg a víz..."

Hőfoklesen pécsi lakásokban

Vasárnap déleJőtt a Pétáv központjában. Néha-néha megcsörren az ügyeletes telefonja. Félszavakat hallok: valahol Uránvárosban megrepedt egy vezeték, kis hiba — szökik a gőz. Nem csoda, hiszen odakint „röpködnék a mínuszok’'. A készenlétben) várakozó kis csapat mindenesetre intézkedik, most elég egy gyors szigetelés, de hétfőn majd alaposabban is utánanéznek a dolgoknak.

Forgatom a telexet, amit Köyesi Károly, a vállalat műszaki ügyeletese ad a kezembe. A papíron az áll, hogy a következő órákban sem emelkedik a hőmérséklet, marad a hideg. Október 27-e óta majd’ mindennap fagyott, sőt a Tüzér utcában szombaton mérték a leghidegebbet — 2,7 C fokot.

— Ilyenkor hét végén egy kicsit jobban rásegítünk — mondja Kövesi Károly, mielőtt Brechler Ferencnével és

Befejeződött

a KISZ

országos diákértekezlete

A „tizenéves" KlSZ-szerve- zetről, az Országos KlSZ-érte- kezlet dokumentumairól, az újabb kormány-KISZ-vezetői találkozóról kialakított közös álláspont elfogadásával, valamint az Országos KlSZ-érte- kezlet küldötteinek megválasztásával fejezte be munkáját vasárnap a KISZ országos diákértekezlete Nagykőrösön.

A KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa úgy hívta össze ezt a tanácskozást, hogy nem készített előre írásos anyagot, hanem magukat a középiskolásokat kérték fel arra, hogy küldjék el a KISZ megújítására vonatkozó javaslataikat. A felhívásra válaszként hetvennél is több programváltozat érkezett. A péntek óta tartó tanácskozás első részében plenáris, illetve szekcióüléseken elsősorban ezekkel ismertették meg egymást a résztvevők.

Az elhangzott elképzelések, észrevételek, javaslatok alapján a tanácskozás szerkesztő- bizottsága szombat éjszakától vasárnap reggelig dolgozott a diákok közös szándékának megfogalmazásán. Ennek alapján a tanácskozás résztvevői egyebek között kimondják: olyan társadalmat akarnak, amely a jövőre is figyel. Olyan iskola és társadalom kell, amelyben mindenki kibontakoztathatja a legjobb képességeit, amelyben mindenki szabadon, önálló egyéniséggé fejlődhet.

Az újonnan létrejövő diák- szervezet legfontosabb alaptételének tartják, hogy ember- központú legyen, önállóságot, közösségi szemléletet, segítőket, támogatókat, szövetségeseket igényelnek. Elutasítják a szervezet intézményekhez való kötődését, a demokratikus centralizmus elvének érvényesítését.

Az országos KISZ-értekezlet dokumentumait a diákértekezlet résztvevői csak kisebb-na- gyobb módosításokkal fogadták el. Minthogy az országos KISZ-.értekezlet napirendjén szerepel majd az újabb kormány—KISZ-vezetői találkozó előkészítése, a tizenévesek megfogalmazták azt is, mit kérnek a kormánytól, illetve a Művelődési Minisztériumtól.

Ebben az oktatással, a művelődéssel, a foglalkoztatással és a diákszociális kérdésekkel kapcsolatos igényeiket rögzítették.

A hosszas, élénk, olykor indulatoktól sem mentes viták után, a közös álláspont kialakítását követően a diákértekezlet megválasztotta az országos KISZ-értekezlet .küldötteit.

Szokol Jenőnével elindulunk, hogy néhány távfűtött lakást „meghőmérőzzünk".

A 39-es dandár úton kicsit fagyos a fogadtatás, az 5/C-ben a lift nem működik, Így gyalog kényszerülünk a harmadik emeletre, ahol a lépcsőházban 18 fokot mérünk. Kellemes meleg van Bokor Jánoséknól is, ahova elsőként becsöngetünk, bár Bokorné elmondja, hogy piszkos a víz, emiatt sem mosni, sem öblíteni nem tudnak.

Két emelettel feljebb Bun- dasz Vaszliszék is megerősítik, hogy valami nincs rendben a víztisztasággal. Az egyik szobában 22,9 O fokot, a másikban 22,7-et mérünk, a fürdőszobában 23,5 fok van, a meleg víz 40 fokos. A szomszédos épület hetedik emeletén Bornemissza Istvánéknál 23 fokot mutat a műszer a konyhában, 22,5-öt a két szobában, a melegvíz pedig 46 fokos.

Edelényi Lászlóéknál, Kertvárosban 21, 22,6 és 22,9 fokot mérünk a szobákban, a meleg víz pedig 50 fokos. A 62 négyzetméteres lakás fűtéséért, melegvíz használatáért ezer fórint fölött fizetnek. Nagyjából ugyanany- nyit mint Bornemisszáék Uránvárosbon. A szolgáltatással elégedettek, bár a házigazda szerint a földszinti lakások hűvösebbek, mint az emeletiek.

Arról, hogy a lakások ajtaját, ablakát nem árt ilyenkorra jól leszigetelni, egyedül Edelényi László beszélt a Sarohin tábornok útján. Másutt viszont több helyütt is láttunk nyitott ablakot. De tény, hogy sehol sem fázott senki. Igaz volt ahol megjegyezték: „Mindig

olyankor jönnek, amikor meleg a víz, bezzeg amikor hideg . .." F. D.

A Kékkúti minősége változatlanul jé

Magyar-nyugatnémet vegyesvállalattá alakulnak?

Manapság, amikor az egészséges ivóvíz valódi kinccsé vált, amikor a vezetékes ivóvíz minősége sem mentes mindenütt a kifogásoktól, az ember úgy bont föl egy ásványvizes palackot, hogy már előre repes az örömtől: végre valami olyat kortyol, ami tiszta, mint a mesebeli reggeli harmat. Néhány olvasónk viszont azért telefonált szerkesztőségünkbe, hogy segítsünk nekik kideríteni, mi okozza, hogy a kedvelt Kékkúti ásványvíz melegítéskor tejszerűvé válik, az edény aljára pedig fehér por tapad. Felhívtuk a Badacsony- vidéki Pincegazdaság kékkúti üzemének vezetőjét, Öze Ferencet, aki a következő választ adta:- Az ásványvíz annál értékesebb, minél több benne a különböző ásványi só, melyhez másként elég nehezen jut a szervezet. Forralás hatására az ásványi sók természetesen kiválnak, de ez nem a minőség csökkenését jelzi, sőt. A kékkúti forrós több ezer éves. A hatvanas évek elején ráfúrtunk a forrásra, hogy növelni tudjuk a vízhozamot, mert igen nagy a kereslet az ásványvizünk után. Palackozását az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte.- Hova szállítanak a vízből?- A hazai piacon kívül elsősorban Ausztriába és az NSZK-ba, egyre nagyobb mennyiségben. Az eddigi tervek szerint jövőre elképzelhető. hogy magyar—nyugatnémet vegyesvállalatot is alakítunk. A Kékkúti minőségét egyébként nyugati megrendelőink is folyamatosan vizsgálják, s nem találtak kivetnivalót.

— Ha egyre több mennyiséget szállítanak külföldre, a magyar ósványvízivóknak is jut a vízből? .

— Igyekszünk biztosítani az eddigi mennyiséget.- Visszatérve a viz összetételéhez: a magas calcium-, magnéziumérték tartós fogyasztás esetén nem okoz kőképződést a szervezetben?- Nem vagyok orvos, de ismerek- néhány szakvéleményt. Az egyik szerint, akinek vesevagy epeköve van, tanácskozza meg a kérdést kezelőorvosával, az egyéni kőképződési hajlam figyelembevételével. A másik vélemény szerint a fenti hatás kizárt, mert kő savanyú közegben nem képződik, és például a calcium éppenhogy csökkenti a vér savasságát. Szellemi kifáradásnál, erős fizikai igénybevételnél vagy a csontfejlődés szakaszában kifejezetten jó hatását tapasztalták az ásványvíznek. Készítettünk tudományos igényű tanulmánytervet, amely részletezi, mit kell tennünk, hogy vegyi szennyeződések továbbra se érjék területünket, hogy megőrizhessük az ásványvíz jó minőségét. B. A.

Bányász- divat az ezredfordulótól napjainkig

Régen

fegyver is dukált- az egyenruha mellé

Ha 1400 és 1800 között valaki piros nadrágban, fehér zubbonyban, fején zöld kal- paggal, derekán fekete farbőrrel és ugyanilyen színű csizmával a lábán jelent meg az utcán Selmecen és környékén, a járókelők biztosan tudták az illetőről, hogy bányász. Az említett ruhadarabokból állt ugyanis össze a felvidéki magyar ércbányászok viselete abban az időben.

A bányászat azonban nem ebben a korban, hanem már jóval korábbon kialakult, és a nehéz mesterséget űzők minden időben megformálták és büszkén viselték egyenruhájukat. Beszéljen erről a téma jeles szakértője, Sík Lajos nyugdíjas bányamérnök, akinek számtalan Írásos és képes dokumentum áll rendelkezésére.

— Tudomásom szerint már i. e. 5000-ből is találtak'bányá- szatra utaló leleteket a földön, engem azonban különösen a magyar vonatkozású források érdekeltek. A legkorábbi adatok szerint a rómaiak már kevéssel az ezredforduló előtt rabszolgáikkal különféle érceket termeltettek ki az erdélyi hegyekből. A föld alatt dolgozók viselete ekkor durva da-. rócvászonból készült nadrág és csuklyás zubbony volt, amit talán a legjellegzetesebb bányász ruhadarab, a farbőr egészített ki. Az emberek ezzel védték az ülepüket a szálkáktól, amikor a durva gerendákon lecsúsztak a bányába. A farbőrt évszázadokon át használták a bányászok.

Az idő haladtával területenként és népcsoportonként különféle viseletét alakítottak ki maguknak a bányászok. 1573- ban Miksa császár és király a fehér ruhát rendszeresítette a bányarendtartásban. Különleges és figyelemreméltó a „szász ruha”, amelynek elkészítését Erős Ágost szász fejedelem rendelte el. Bányászai a fejedelem fiának esküvőjén viselték a sárga-fekete csíkos, combközépig érő egyenkabátot. A XIX. század elején a frei- bergi „fekete egyenruha” hozta be a bányászok viseletébe az azóta már hagyományosnak tekinthető sötét színt. Ilyen anyagból készültek már a múlt század végén, e század elejének oly jellegzetes bányász ruhadarabjai, a gruben vagy bányászka és az aufhauer is. Több viseletnél megfigyelhető, hogy az egyenruhát különböző fegyverekkel, fokossal, karddal, puskával, oldalfegyverrel egészítették ki. Ezt így magyarázta Sík Lajos.

— A bányászok több évszázados hagyomány alapján fegyverviselési jogot szereztek. Hosszú időn keresztül nemcsak a tisztek, hanem még a munkások is puskával, karddal, fokossal jártak, hogy szükség esetén megvédjék a kibányászott érceket, aranyat, ezüsttöt.

A gyűjtő napjaink bányász- egyenruhája mellett még ma is gondosan őrzi diákkorából ■megmaradt grubenjét és a nagybecsű aufhauert (fekete egyening).

— Magam selmeci bányászcsaládból származom, szüleim, nagyszüleim elbeszéléseiből, könyvtárukból nagyon sokat merítettem. Amikor azután az ötvenes évek elején úgy tűnt szakítani 'kell minden eddigi bányószhagyomónnyal, akkor kezdtem felkutatni a régebbi forrásokat is, hogy legalább nekem megmaradjanak.

Az eredményes és áldozatos gyűjtőmunka következtében ma már több kiállításnyi és egy teljes könyvnyi anyaggal rendelkezik a nyugalmazott bányamérnök. Munkájának gyümölcsét kiállításokon osztja meg az érdeklődőkkel, könyvének kiadását mielőbb szeretné megvalósítani.

Kaszás E.

Üj tavaszt váró növények

A nyáron készült színes fotókon hangulatos pécsi utcák, terek. A hangulat nem csupán képeken tükröződő napfény, a lenge ruhás emberek miatt olyan kellemes: az utcákon, tereken végig virágok, dísznövények emelkednek ki magasan a zöldre, barnára festett fahordókból. Igazán szép lát- ivóny. Piszter Valéria a pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat parkfenntartási részlegének vezetője elrakja a fotókat és a Megyeri úti telep udvarába, a melegházakhoz kalauzol: télire ide gyűjtötték össze a hordós növényeket. A leanderek, gránátalmák, babérok, mint vert sereg szomorkodnak: szinte mindegyikkel történt valami szerencsétlenség. Ágaikat letörték, elcsúfították, van amelyikből csupán két csonk maradt: ezek jövőre már nem díszítik a pécsi utcákat.

— Minden évben májusban helyezzük ki a hordós növényeink kétharmadát, egy har- madot pedig tartalékolunk — mondja Piszter Valéria. — Idén ez másképp történt az Europa Cantat miatt: július végén vittük ki az összesét, 150 darabot. Bizony, a 150-nek több mint a fele megrongálva került vissza október végén a telepre. A télen megpróbáljuk helyrehozni őket, de így is van, amelyik elpusztul. Aki letöri az ágakat, persze nem is gondol arra, hogy egy-egy növény eszmei értéke 5—10 000 forint. Pótolni is nehéz, mert öt-hat év alatt nőnek meg olyan méretűre, hogy kikerülhessenek az utcákra.

A legjelentősebb pusztítást a Szalai András út sarkán lévő buszmegállóban végezték, ahol mind a hat leandert tönkretették, de a Széchenyi téren

fis alig maradt ép növény. Tudjuk, azért tördelik le az ágakat, hogy otthon szaporíthassák a viszonylag ritka fajo- ikat. Ha annyira szeretik a virágokat, tavasszal meg is vethetnék itt a telepen a kis csemetéket - mindössze száz forintba kerülnek.

Mindezek ellenére bizakodóak vagyunk: most rendeltünk meg hét új fajta mediterrán jellegű cserje és bokorfa mag. vait, köztük olyat is, amelynek egyetlen magja nyolc forint. Ezek a számunkra még ismeretlen és érdekes akácia- és mimózafélék persze szintén csak 5—6 év múlva kerülhetnek ki gondozásunk alól az utcákra. Már most féltem őket, akárcsak azokat a tujákat és egyéb fá{ növényeket, amelyeket kinthagytunk, mert jól tűrik a téli hideget.

Vigyázzunk rájuk. Ó. Zs.

Mint vert sereg szomorkodnak