Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-06 / 278. szám
1988. október 6., csütörtök Dunántúli napló 5 Két-három év pihenésre szorul a 86 éves „méltóságos úr” Bezárt a pécsi Nádor Jó hírek a törzsvendégeknek Valószínűleg sokaknak kellett törzshelyet változtatniuk október elsejétől: a pécsi Nádor szálloda, étterem, kávéház és söröző nem fogad több vendéget. Két-három éven keresztül a szórakozás helyett a munka birodalma lesz az 1902- ben fölhúzott épület. Legutoljára 1959—60-ban végeztek rajta kisebb átalakításokat: az éttermet, a különtermeket és a kávéházat tették rendbe. Azóta, persze, ennek a munkának már nyoma sincs. A legelfogultabb szemlélő is megállapíthatta : a tisztes öregúr ruhája jócskán megkopott, illene újat szabni rá. Az időben több, mint tíz évet kell visszaugranunk: a Palatínus Szálló nagyrekonstrukciója előtt az volt a terv, hogy közös portával és udvarral egybeépítik a két szomszédos vendégfogadót. Az elképzelés ugyan — pénzügyi okok miatt — dugába dőlt, annyi azonban sikerült, hogy a Pa- Jatinus felújításakor úgy építették meg a hőközpontot, a víz-, gáz-, elektromos vezetékek rendszerét, hogy ezek már közösek legyenek a jövőben. A Palatínusra összesen 350 millió forintot költöttek, ebből százmillió az az érték, amely már a Nádort is kiszolgálja. A mostani nagyrekonstrukció után az udvaron levő cukrászműhelyt és konyhát is közösen használhatják majd. A Palatinus és a Nádor esetében is nagy gondot jelent az áruutánpótlás. Az előbbinél a Kossuth utcán át, a Dóm söröző előtt hajtanak be a nagy teherautók, zavarva a nyugodt sétálást és rontva a városképet. Az utóbbinál a főbejáraton keresztül történik a feltöltés, ami szintén nem szép látvány, és rendkívül körülményes is a járókelőket kerülgetve cipelni az árut. Ezen tehát változtatni kell. A terv az, hogy az áruszállító autók a Déryné utca felől közelítsék meg a két szálló közös hátsó udvarát, ehhez viszont néhány épület szanálására lesz szükség. A belső átalakítások közül a legjelentősebb, hogy a Nádor mind a 64 szobája fürdőszobás lesz. (Eddig csupán 33 volt az.) Az éttermet korhűen, a századelő szecessziós stílusában építik újjá, kupoláját új üveglapokkal borítják be. Ez a kupola egyébként építészeti ritkaság, ugyanis, ha már nagy a meleg és a füst, fogaskerekek segítségével elhúzható. Két-három év múlva igazi, régi hangulatú kávéház fogadja majd vissza a törzsvendégeket. A csillárok, tükrök, lambériák, márvány asztalok közül mindazt megtartják, ami érték, az értéktelen bútorok helyébe pedig régi, békebeli berendezést hozatnak. A falakat mindenütt újrafestik, és restaurálják az elfüstölődött, elszürkült festményeket. Ezekben a helyiségekben mindeddig a szellőztetés sem volt megoldott. Az étteremben a már említett kupola elhúzásával, a kávéházban pedig egyszerűen az ablakok kitárásával áramolhatott be a friss levegő. Most bevezetik a gépi szellőztetést is. A fiatalok és idősek által egyaránt kedve.lt Gösser söröző esetében a HungarHotels latolgatta a végleges bezárást, mert a Palatínusban lúgyis új söröző nyílt. Ez az ötlet azonban mind a vendégek, mind pedig a Gösser cég viharos tiltakozását vonta maga után, • nem is szólva arról, hogy megszűnésekor a tölgyfa- bokszos, faragott berendezést a Vendéglátóipari Múzeumba kellett volna szállítani. így aztán a Széchenyi téri Gösser úgy . ahogy volt, marad a helyén, illetve egy új pulttal gazdagodik. Az átalakítás ideje alatt a Mecsek cukrászda továbbra is működik, valamint — ha addig nem kezdődik meg a munka —, a jövő évi főszezonban a szálloda is fogad még vendégeket. A kivitelezői ajánlatok, tanulmánytervek már elkészülték, csupán a döntés van hátra: melyik a legkedvezőbb? Annyi bizonyos: a rekonstrukció két-három évig tart, a várható költsége pedig százmillió forint. Ó. Is. Pécsi diaporámasiker Vácott rendezték meg a 12. nemzetközi diaporámafesztivált, amelyen 5 ország 17 anyagát fogadta el bemutatásra a zsűri. A fesztiváltrófeát Eifert János (Budapest) nyerte. Mániái György, a pécsi diaporámastúdió vezetője Akvarell című műve fesztiválplakettet és a Magyar Diaporáma és Multimédia díját, Pompei című munkája pedig az Állami Könyvterjesztő díját kapta. A jó kezdeményezéseké a jövő Ülést tartott a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság Az elmúlt évben több mint 13 ezer volt a baranyai horgászlétszám. Ehhez jöttek családdal, vagy csoportosan a hazai és külföldi horgászturisták. Az idei évben a forgalom még nagyobb, mint tavaly volt, eddig 4600 vendégéjszakát jegyeztek fel, hangzott el tegnap a Mecsekvidéki Idegen- forgalmi Bizottság ülésén. A Magyar Országos Horgász Szövetség Baranya Megyei Intéző Bizottságának tevékenységéről és a turizmusban vállalt szerepéről dr. Kovács Zoltán számolt be. Az intézőbizottság titkára többek között elmondta: szívesen fogadják a visszatérő vendégeket és mindent elkövetnek, hogy a megyébe látogatók jól érezzék magukat. A szervezett turistáknak kedvezményt nyújtanak, ösztönzik a horgászegyesületeket, hogy jobban használják ki a meglévő lehetőségeket. A horgászturizmus fő centruma az orfűi tó, a tanácskozás résztvevői javasolták, hogy ennek túltelítettsége esetén más horgászvizekre irányítsák az érdeklődőket. A régiek mellett új tavakat is szeretnének építeni. Komló közelében például egy 16 hektárosat, a püspök- szentlászlói völgyben pedig három kisebbet. A tanácskozás második felében a résztvevők az üdülőhelyi bizottságok működésével kapcsolatos tapasztalatokat vitatták meg. Mint elhangzott: megnövekedett a tenniakarás, a cselekvőkész. ség. Ezt a helyi tanácsok nem mindenütt fogadták megértéssel. A tanácskozás részvevői a további feladatokat illetően hangsúlyozták: a jó kezdeményezéseknek jövője van. A helyben lakók és az üdülők érdekei nem ellentétesek, ezért meg kell találni az együttműködés formáit, a lakossági önszerveződésben rejlő lehetőségek jobb kihasználását. F. D. Az álmok álma az abszolút bajnokság... Az első sorban a versenyautó szerelői (balról): Gering Béla, Kovács Szilárd, Szatmári Ferenc, hátul a versenyzők: Kiss Ernő és Lajtai Zsolt. Lajtai Zsolt és Kiss Érné a „zászlóshajóban" Az idei bajnoki idényben Lajtai Zsolt kormányozza és Kiss Ernő diktálja az itinert a Pannon Volán zászlóshajójában, a Lada VFTS-ben, amely- lyel tavaly a Ranga, Dudás kettős a magyar abszolútbajnokság élén végzett. Amikor Rangáék átigazoltak a Novotrade Navigátor SE-be, a Lajtai, Kiss duó vette át a VFTS-t. Lajtaiékat az „új- hullámos" versenyzők között tartják nyilván. 1985 óta versenyeznek a Pannon Volán színeiben. Bemutatkozásképpen a rali II. osztály N csoportjában magyar bajnoki címet szereztek, 1986-ban már a rali I. osztályban az N csoportban és kategóriájukban egyaránt a harmadik helyen végeztek, az 1987-es évet pedig az N csoport második, kategóriájuk első helyén zárták. Az idén pedig a B csoportos Lada VFTS-ben megnyílt előttük az út a magasabb régiók felé is. — A VFTS közel száz lóerővel erősébb, mint az N csoportos autónk volt — mondja Lajtai Zsolt —, ennek ellenére sikerült gyorsan ösz- szebarátkoznunk vele. De az eddigi versenyeken csak egyszer tudtunk az élen végezni. A budapesti Mikron ralin a B csoport első, az abszolút sorrend második helyét szereztük meg. A Salgó ralin, Veszprémben és Kaposváron műszaki hibák miatt kellett feladnunk a versenyt, mindhárom esetben úgy, hogy vezető helyen autóztunk. Ez volt az idei évad legnehezebb időszaka. Hiszen nincs lehangolóbb, mint amikor az ember, sőt egy egész csoport, munkája, felkészülése semmivé válik egy technikai hiba miatt. De most már úgy érzem, egyenesben vagyunk. Az autó kitűnő és a Mecsek ralin mindenképpen szeretnénk a hazai pályán jól szerepelni, ha lehet, a rangsorban is feljebb kapaszkodni. Szeretném megemlíteni, hogy motorunkat Berényi János tu- ningolta, a szervizcsapatban pedig Gering Béla, Szatmári Ferenc, Kovács Szilárd és. Kovács János segíti a versenyzésünket. — Milyen célkitűzésekkel várják a jövő évi versenyeket?- Ha marad a B csoport, akkor a VFTS Ladával természetesen a lehető legjobb eredményt szeretnénk elérni. A legszebb álmunk az abszolút magyar bajnoki cím. Az álmok valóravóltásóért, úgy gondolom, érdemes a sok kemény munkát vállalni ... K. P. Labancz Borbála, Füsti Molnár Éva, Sípos László és Moravetz Levente jelenete Fotó: Läufer László S. Maugham vígjátéka, zenével Premier eiőttaz Imádokférihez menni „Kilencven éves vagyok, de még mindig nem tudom bizonyosan, hogy valaha is komolyan vettem-e magamat" — nyilatkozta alig egy évvel halála előtt William Sommerset Maugham, az angol és túlzás nélkül: a világirodalom egyik legolvasottabb szerzője. Emellett szól az is, amikor, nem sokkal 90. születésnapja előtt egy újságírótól, aki azzal kérkedett, hogy minden elképzelhető életrajzi adat S. Maugham- ról ott van a táskájában, azt kérte: hadd olvashassa el a nekrológját... Az újságíró először elképedt, azután odaadta a valóban nála levő írást. Maugham figyelmesen végigolvasta, majd kissé csalódottan visszaadva megkérte az újságírót: írja már át egy kicsit melegebbre, így túl szenvtelen és tárgyilagos hangvételű ... Az újságíró megígérte ezt, s megkapta az áhított exkluzív interjút. Sajátos ironikus humorára ez az eset is fényt vet. Maugham mestere volt a könnyed, színes és oldott irodalmi stílusnak; a „jól megcsinált” drámáknak és vígjátékoknak, anélkül azonban, hogy különösebben mélyre nyúlt volna a világ nagy összefüggéseinek ábrázolásában. Regényeinek, novelláinak népszerűségét talán csak néhány színpadi műve múlta felül (A szent láng, Eső, A királyért, Színház). Ebbe a sorba tartozik az Imádok férjhez menni is, amelyet Pécsett az évad második bemutatójaként tűztek műsorra. A darab az I. világháborút követő időszak egy sajátos, valóban bohózatba illő bonyodalmáról szól, amikor a halottnak hitt férj hazatér a fogságból, s ott találja új férjként legjobb barátját, felesége oldalán. Az eredeti prózai mű Éry- Kovács András rendezésében, Nádas Gábor zenéjével és Szenes Iván verseivel a zenés vígjáték műfajában kerül színre. Szereplői: Moravetz Levente, Füsti Molnár Éva, N. Szabó Sándor, Mester István, Labancz Borbála, Dévényi Ildikó, Unger Pálma, Péter Gizi és Krasznói Klári. Az egyik főszerepet Görög László betegsége miatt Sipos László alakítja. Zenei vezető: Papp Zoltán. Bemutató: október 7-én, pénteken este. Sztrájk helyett fórum Többen úgy érezték, nagyon „meleg" lesz hétfőn este a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának mozitermében. Úgy éreztem, botrányszagra gyűltek az emberek este kilencre. Nem vitatkozva a tényekkel, realitásokkal, tendenciákkal, megállapíthatjuk, alaptalan dolgok is izgathatták a kedélyeket. A gyanútlan szemlélő (hallgató, oktató, betévedő) furcsa dolgokra lehetett figyelmes hétfőn délelőtt a Tanárképző Karon. Sztrájknagygyűlésre hívtak estére a kitett plakátok. Szolidaritásról a szegedi egyetem Bölcsész Karán múlt héten történt egynapos bojkottal, sztrájknagygyűlést hirdetve egy kora őszi magyar hétfő estére. Több mint egy teljes nap telt el a nagygyűlés óta. Végighallgatva a tanácskozást, beszélve több hallgatóval és oktatóval, az az érzésem, megnyugodtak a kedélyek a nagygyűlésen történtekkel kapcsolatban. Most mindenki az október végi egyetemi fórumra vár. Gondolom, a hétfő estén megbeszéltek alapján lesznek, akik nemcsak várnak addig, hanem (a felkérésnek megfelelően) előkészítik, sok-sok vélemény meghallgatásával készítik elő az egyetemi és az azt megelőző kari fórumot. Hétfőn fél nyolckor a nagy találkozó előtt úgynevezett egyeztető megbeszélést hirdettek a szervezők a Tanárképző Kar egyik előadójában. Itt megjelent a kar és az egyetem vezetőségének több képviselője, valamint a hallgatói csoportok közül azok, akik félreértésnek nevezték azt a fel- tételezést, hogy ők szervezték volna az esti összejövetelt és ozok, akik szóvivőként részt vállaltak az esti gyűlésből és nem tagadtak, nem támasztottak alá semmit a szervezéssel kapcsolatban. Konstruktív légkörben folyt az előkészítő tanácskozás hétfőn. A szóvivők közölték a későbbi, de aznapi nagygyűlés napirendjére vonatkozó javaslataikat. Másfél órás vita után kiderült, a jelenlévő egyetemi vezetők elfogadták az elhangzottak többségét, az előterjesztett napirendi pontokkal pedig egyetértettek. Megfogalmazódott: szó sincs arról, hogy az előkészítő tanácskozáson részt vevők közül bárki is sztrájkot akarna a pécsi egyetemen vagy erre buzdítaná ezen a rendezvényen a résztvevőket. Másrészről viszont igen határozott véleményt fogalmaztak meg — a szegediekhez hasonlóan -, az oktatói bérek radikális emeléséről, a nagyobb tantervi önállóságról. Utóbbiakban szorgalmazták az ide- gennyelv-oktatás és az ideológiai képzés alapos megváltoztatását, a felsőoktatásra szánt pénzösszegek jelentős emelését hazánkban. Az utóbbi témákról volt elsősorban szó a kilenc órakor kezdődött és másnapba hajló összejövetelen is, ahol több mint hatszáz egyetemista, főiskolás és oktató vett részt. A résztvevők tíz százaléka oktató, a hallgatók nyolcvan százaléka tanárképzős volt. Higgadtnak és fegyelmezettnek nevezném azt, ami több mint hatszóz ember előtt hétfőn e;te tőr éit a Tanárképző Kar mozitermében. A hangulatot érzékeltetve feltétlenül megjegyzendő, hogy az elhangzó, egymástól sokszor merőben eltérő hallgatói és oktatói ellenérvek, vélemények mindegyikét taps fogadta. A sokszor eltérő vélemények egy valamiben egyeztek csupán: így október végén egyetemi fórumot hívnak össze a JPTE-n. Az össztanácskozást megelőzik, kari fórumok. A résztvevők többsége abban is egyetértett, hogy a mai oktatásügy néhány problémáját igen élesen tárgyaló, hétfőn este felolvasott táviratot, juttassák el illetékes helyekre. Az egyetemi fórumra lapunkban visszatérünk, hisszük, hogy jóval előkészítettebb, ugyanakkor ugyanilyen higgadt lesz, mint a hétfő esti nagygyűlés. Bozsik László
