Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-05 / 277. szám

1988. október 5., szerda Dunántúli napló 3 Uj egyetemi tanárok Dr. Czopf József Gyógyítás, oktatás, tudományos munka Gyógyítás, oktatás, tudomá­nyos munka — az egyetemi szinten kitűzött feladatok dr. Czopf József munkájában egy­séges egészet alkotnak. Szó­iméra a beteg érdeke az első és ennek érvényesítéséhez mind-három tevékenység magas színvonalú összehangolására törekszik. Halk szavú, határo­zott egyéniség, akihez mindig bizalommal fordulhatnak be­tegei, kollégái, hallgatói.- Az oktatást szeretem, és ez a klinikánknak is egyik alapvető feladata. Igaz, nin­csen az oktatáshoz megfelelő helyiségünk; vannak videó ok­tatófilmjeink, de nincsen vi­deomagnónk, az oktatást mégis szívesen végzem! Igazi •élmény látni a hallgató sze­mében, hogy megértette, amit magyarázunk neki, és ő is „tü­zet fogott". Az idegrendszer működése engem most is, sőt egyre inkább lázba hoz, nagy tisztelője vagyok. Az ideggyó­gyászat nem a legnépszerűbb pálya, sokan megijednek tőle, kevesen vállalják. Azért mégis vannak, akik helytállnak, ki­tartóan foglalkoznak vele. Nem adminisztrálják magukat, csak dolgoznak, nem a juta­lomért, bár megérdemelnék - 'hiszen ők a mi hétköznapjaink Igazi „hősei" — fűzi e gondo­latkörhöz véleményét dr. Czopf József egyetemi tanár, a POTE Neurológiai Klinikájának új igazgatója. Hadd mondjam el, amit az egyetem hivatalos köz­leményeiben olvastam. A hall­gatók véleményezték az okta­tók munkáját, és dr. Czopf Jó­zsef tevékenységéről igen el­ismerően nyilatkoztak. A pro­fesszor a korábbi években ké­szített egy oktatóprogramot is; ezt és oktató munkáját akkor a művelődési miniszter a „Ki­váló Munkáért" kitüntetéssel honorálta. Beszélgetésünkhöz elenged, heteti en néhány adat eddigi pályájáról. 1939-ben született Pécsett. A véletlenen múlt, hogy német család lévén, nem telepítették ki őket. Édes­apja kocsmáros volt, ezért ak­koriban veszélyben forgott az egyetemi felvételije, de végül is elsőre 'bejutott a pécsi egyetemre. Harmadéves korá­tól externistaként dolgozott az Élettani Intézetben. Mivel az ideggyógyászat is érdekelte, az egyetem befejezésekor az Idegklinikára ment dolgozni. Felesége szintén orvos, öt gyermekük van. Több területtel foglalkozott, majd 1973-tól a klinikai elektrofiziológia került kutatá­sai középpontjába. Az ideg- klinikán akkor az országban az elsők között vezettek be új elektrofiziológiai eljárásokat. Ezeknek a módszereknek, pl. az EEG-nek jelentőségét az adja, hogy az agy működését tükröző elektromos jeleket, a külső ingerekre adott vála­szait a változás pillanatában rögzíti. Ennek az elektromos tevékenységnek számítógéppel értékelt sajátossága a kiváltott válasz. Dr. Czopf József kétkö­tetes nagydoktori disszertáció­jának is a kiváltott válasz­vizsgálatok klinikai neurológiai jelentőségének elemzése a tár­gya. Néhány év óta foglalko­zik újfajta lézer ingerlésen alapuló kutatásokkal a JPTE TK fizikai tanszékével, dr. Kozma professzor munkacso. portjával együttműködve. — Az elektrofiziológiai kuta­tásokat világviszonylatban is korán kezdtük a POTE Élettani Intézetével egy kollaboráció­ban. Az első korszerű, speciá­lis célkomputert, amely az egyébként hiányos felszerelé­sek mellett lehetővé tette, hogy együtt lépjünk az idővel, munkatársunk, dr. Kellényi Loránd mérnök készítette. Ezek a klinikai elektrofizioló­giai módszerek nem fájdalma­sak, nem veszik igénybe a vizsgált személyt, és az eddi­gieknél pontosabb klinikai lo­kalizációt tesznek lehetővé. Kóros tünetekre hívhatják föl a figyelmet akkor, amikor a klinikai jelek alapján még nem állapíthatók meg. Ma már a számítógépes módszerek fejlő­désével még pontosabban, széles körűbben értékelhetők a kapott agyi elektromos jelek. Például az ún. pharmaco EEG. vel nemcsak az idegrendszer reakciója, hanem a gyógy­szerek minősége kis koncent­rációban meghatározható, és új gyógyszerek hatásmechaniz­musára lehet következtetni. Ennek toxikológiai és klinikai pharmaeológiai jelentősége ma még felbecsülhetetlen.- Milyen feladatokat lát el a neurológiai klinika, és me­lyek az ön tervei klinikaigaz- gotáként?- A kor követelménye a specializálódás, azonban nem olyan gazdag ez az ország, hogy minden klinika egyetlen kérdéskörre szakosodhasson. Valamennyi, az idegrendszert érintő betegség ellátása a fel­adatunk, gyakran akkor is, ha az már más betegségek (pl. érrendszeri, anyagcserebeteg­ség) megnyilvánulásai. A me­gye, a város nagy adóssága az epilepsziás betegek ellátá­sa, nyilvántartása, megfelelő gondozása. A megyében 2-3 ezer epilepsziás beteg lehet, akiknél évente minimálisan egyszer EEG-felvételt kellene csinálni. A mi EEG laborató­riumunk kapacitása évi 3500 felvétel, tehát a kérdés anyagi és személyi fejlesztést :s igé­nyel. Az epilepsziás betegek száma egyre nő, korszerű ellá­tásuk csakis klinikai-rendelőin­tézeti kollaborációban valósít­ható meg. Nekünk ötvennyolc ágyunk van, évente úgy 1500 beteget kezelünk fekvőbeteg­ként. Az ambulancián három- négyezer ember fordul meg, és évente mintegy 3500 EEG-fel­vételt csinálunk, nagyszámú egyéb elektrofiziológiai vizsgá. lat mellett. Ebben az évben, az egyetem vezetése segítsé­gével sikerült három orvosi státust kapni, amelynek igen örülünk, súlyos létszámproblé­mánkat orvosolja. Műszereink viszont korszerűtlenek, elöre­gedtek. Nagy előrelépésnek számit a Radiológiai Klinikán felszerelt korszerű computerto- mogróf (CT), amely az ideg- rendszer pontos anatómiai vizsgálatát teszi lehetővé, és sok egyéb vizsgálatot felesle­gessé tesz. A klinikánkon dr. Szirmai Imre docens vezetésével máso­dik évtizede folyik a cerebro vasculáris betegségek kutatása. A klinika betegforgalmának jelentős részét az agyi érbe­tegségek jelentik, ellátásuk ki­emelkedően fontos feladat. Szirmai Imre kollégám nem­zetközi szintű kutatásokba is tevékenyen bekapcsolódott. Kli­nikánk folytatja Pálffy György professzor vezetésével a scle­rosis multiplex kutatást, és a betegek ellátását. Fejleszte­nünk kel! a klinikai, kémiai és p hisztopatológiai diagnoszti­kát is. Szeretnénk egy „fájdalom". ambulanciát kialakítani, ahol mód nyílik a fei-, a gerinc-, a végtagfájdalmak perifériás idegkárosodások komplex diag­nosztikájára és terápiájára. Ügy vélem, az akupunktúrá­nak is helye van az európai orvoslásban. Eddigi munkám­ban több pécsi és nem pécsi, hazai és külföldi intézettel, kli­nikával tartottam a kapcsola­tot. Szeretném tovább bővíteni az együttműködéseket. Ma már igazán jól csakis team­munkával lehet dolgozni, gyó­gyítani, házon belül és kívül egyaránt. Barlahidai Andrea Az új sásdi szakmunkásképző intézet főhomlokzata Új szakmunkásképző Sásdon Rugalmas szakemberképzés Oktatók Komlóról, nevelők a sásdi általános Iskolából Új szakmunkásképzőt avat­tak szeptember elsején Sás­don. A hattantermes intéz­ményben egy mezőgazdasági gépszerelő és nőiruha-készitő osztály indult, valamint a föld­szinten, a kezdeti időszakban általános iskolai osztályokot helyeztek el, ebben - tanév­ben első osztályokat. Először nyílik Sásdon kö­zépfokú oktatási intézmény. A húszmillió forintos beruhá­zás sokéves vajúdás után ké­szült el. Az épület, ahol valo- mikor a járásbíróság székelt, 1979 óta üresen állt. Sok vita előzte meg az építkezést. A nagyközségi tanács hosszú küzdelme után végül is a VII. ötéves tervben lehetőség nyí­lott arra, hogy a szakmunkás- képző intézet megépüljön. A Sásdi Költségvetési üzem ala­kította ki úgy, hogy a régi épület jellegét megőrizték, a homlokzatot eredeti szépségé­ben állították helyre. — A terület igényeinek meg­felelően több szakma - kő­műves, villanyszerelő, autósze­relő — oktatására lesz lehető­ség majd ebben az intézmény­ben — tóiékoztat Iván László, a komlói 501. számú Szakmun­kásképző Intézet igazgatója. — Úgynevezett szüneteltetett képzést alkalmazunk mojd Sásdon. Az igényeknek megfe­lelően indítjuk majd az osztá­lyokat. A gyakorlati képzésben segítenek a környező termelő- szövetkezetek, vállalatok és üzemek is. A nőiruha-készítő szakmánál nemcsak a Carbon, hanem a Ruhagyár és a mel­léküzemágak szakemberigényét is figyelembe vettük. Az épület felújításakor ösz- szeült a sásdi tanács, a költ­ségvetési üzem és a szakmun­kásképző iskola, közösen be­szélték meg, hogy milyen ter­mekre és kiegészítő létesít­ményre lesz szükség, hogy magas szinten tudják képezni a jövő szakembereit. A szorí­tó tanteremhiányt is enyhíti a most még csak egy osztál­lyal induló iskola, mert így az általános iskolából az első osztályokat a földszinten tud­ták elhelyezni. A hosszú előkészítés okai kö­zött szerepelt, hogy nagyon nehezen tudták az érdekeltek eldönteni, hogy képes lesz-e talpon maradni ez az iskola, hiszen Komló, Pécs és Dombó­vár szinte a szomszédban van­nak. A termelőüzemeknek sem volt sokáig szakembergondjuk, a gyerekek száma sem indo­kolta. — A vita nem volt alapta­lan - mondja Fischer János, a Baranya Megyei Tanács mű­velődési osztályának vezetője. — Ebben az évben azonban már 1200-zal több diák irat­kozott be a középfokú intéz­ményekbe a megyében, mint az elmúlt évben. Sásdon nincs zsúfoltság, a komlói anyaisko­la feszítő gondjait is enyhítet­te az új létesítmény. Ennek a középiskolának meg kell ho­nosodnia ezen a vidéken. Megfelelő szakmai színvonal­lal rangot lehet adni az isko­lának. Ha olyan szakmunká­sok kerülnek ki a padjai kö­zül, akiknek a munkájával elégedettek a vállalatok, ak­kor egyre több fiatalt külde­nek majd ebbe az iskolába. Bízom benne, hogy 1990 után sem lesz kevés tanuló. A fiatal szakmunkásképző gondja, hogy mire elkészült az épület, elfogyott a megyei ta­nácstól kapott 14 millió, a helyi tanács négymillió forint­ja és a berendezésre kapott kétmillió is. A földszinten tud­tak csak két termet új búto­rokkal berendezni. A többibe régi jutott, az emeleten van olyan helyiség is, ami még üres, a varrodában is jelenleg 7 gép áll, de a közeljövőben még hetet kap az iskola és egy vasalógépet is. — Komlót tehermentesítette az új szakmunkásképző — mondja Rácz Sándor, a Kom­lói Városi Tanács művelődési osztályának vezetője. — Az új iskola tagozatvezetője Tekker László lett, aki előtte a kom­lói iskolában dolgozott. A szakmai tárgyakat az anyais­kola pedagógusai tanítják, míg a közismeretieket az ál­talános iskola tanárai túlórá­ban. Mezőgazdasági gépsze­relőképzés viszont eddig még a környéken nem volt. Feles­legesnek tartottuk, hogy több osztály induljon, mert így fo­lyamatosan alakulhat ki az is­kola saját képe. A későbbiek során lehetőség lesz a szak­emberek letelepítésére is. A helyi tanács segít ennek a megvalósításában. A tervek között szerepel egy diákott­hon is, s akkor lehetőség lesz arra, hogy távolabbról érkező diákokat is beiskolázzanak. Szalai Kornélia Íie^erdj0^ előtt Él A televízió nemcsak arra alkalmas, hogy behozza ott­honunkba a nagyvilágot, hanem arra is, hogy a mi szűkebb-tógobb otthonunkat bemutassa országnak-világ- nak. Az elmúlt hetekben, amikor, aki csak tehette, az éjjel-nappal az olimpiai közvetítéseket nézte, talán nem kopott akkora figyel­met egy portréműsor, mely a szűkebb környezetnek: Pécsnek, és a tágabb régió­nak: a Dunántúlnak egyik jeles alkotóját mutatta be — nemcsak a régió lakói­nok. Szülőföldem: a Dunántúl címmel láthattunk portré­filmet a Pécsett élő íróról, Ország, világ irodalomtörténészről, a vá­ros és a régió szellemi ar­culatának meghatározó alakjáról: Tüskés Tiborról. A Wiedermann Károly ren­dezte és Major Sándor szer­kesztette filmben Szántód­tól Nagykanizsán és Pécsen át Balatonfenyvesig kalau­zolta végig a nézőt Tüskés Tibor. A hely szelleme, a genius loci nemcsak az írói életutat meghatározó állo­mások bemutatásán és fel­idézésén keresztül hatotta ót a filmet. Azokon a meg­szólaltatott vagy megidé­zett személyeken keresztül is, akik — Lázár Ervintől Fo­dor Andrásig, az édesanyá­tól az egykori diáktársig — formálói vagy részesei vol­tak Tüskés Tibor életútjá­nak. A szűkebb haza, a provin­cia bemutatását át meg át­szőtték a tágabb haza: a nagyvilág meghatározó él­ményeire történő utalások. Noha a portréfilm közvetle­nül a Dunántúl helyszíneit mutatta be, közvetve az idő­ben és térben is széles európai és egyetemes kultú­ra horizontja villant fö!. Tüskés Tibor az utazások meghatározó élményeiről beszélt: a múlttal és a más népekkel, kultúrákkal való találkozás jelentőségéről. A szülőföld képében meg­jelent az ország, és az or­szágon keresztül pillantást vethettünk a nagyvilágra. A film behozta otthonunkba a világ és benne hazánk egy szeletét és egy aspektusát. De a kapcsolat és a fo­lyamat fordítva is igaz. Egy alkotói portrét ismerhetett meg a szűkebb-tágabb kör­nyezet ebből a filmből. Hogy ez mennyire így van, arra saját példámmal hivat- kozhatom. Tüskés Tibor több mint harminc éve él Pécsett — miként e sorok írója is. Iro­dalommal, irodalomtörténet­tel, kritikával foglalkozik — miként jómagam is. Szemé­lyesen azonban nem ismer­jük egymást. így ez a film számomra egy - természe­ténél fogva ugyan egyolda­lú, de mégis csak a szemé­lyes szférát is érzékeltető - megismerkedés szerepét is betöltötte. A portréfilm nyo­mán immár nemcsak a könyvekből, tanulmányokból rajzolódik ki egy szellemi arc, hanem megmutatkozott a személyes-individuális arc egy rétege is. A személyes ismerős vi­szontlátásának örömét vi­szont átéltem a filmben. Tüskés Tibor egykori diák­társa, a nagykanizsai gim­náziumi magyartanár, Har­kány László, gyermekei ré­vén, kedves ismerősöm. Ez azonban már magánügy. A Szülőföldem: a Dunán­túl című portréfilm a szemé­lyiség és a környezet köl­csönhatását úgy mutatta be, hogy ahol a tájról esett szó, ott az írói szemléletet meg­határozó jegyek, s ahol az alkotói munkáról hallottunk, ott a régió természeti és kulturális adottságainak ér­vényesülő hatása vált látha­tóvá: a szűkebb és a tá­gabb környezet előtt. M. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom