Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-31 / 303. szám

1988. október 31., hétfő Dunántúli napió 5 Haltelepítés után a majlőthpusztaí tavon Rekordok éve volt az idei Heves viták után Megalakult a Nyilvánosság Klub Mintegy nyolcszózan prése- lődtek be szombaton a buda­pesti Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem egyik előadótermébe, a Nyilvános­ság Klub országos egyesület alakuló közgyűlésére. Vádaskodásoktól, felszólalást félbeszakító szimpátia- és el­lentapsoktól, kopogtatásoktól sem mentes, egésznapos ta­nácskozáson a helyszínen vagy már korábban belépett tagok végül is egyetértettek a Nyil­vánosság Klub alapszabály­tervezetével, módosításokkal jóváhagyták az országos egye­sület alapítólevelét, majd hosz- szas, személyre szóló viták után végül is kilenc emberből álló ügyvezető testületet vá­lasztottak. (Legutóbbi értesü­lésünk szerint a Nyilvánosság Klubnak több mint hatszáz tagja van.) A dokumentumok szerint a 'Nyilvánosság Klubnak tagja lehet 14 éven felül bárki, aki például küzd azért, hogy „a társadalmi élet minden terü­letén (. . .) érvényesüljön a vé­leménynyilvánítás, a bírálat, az alternatív elképzelések és programok előterjesztésének és népszerűsítésének joga, hogy maradéktalanul megvalósuljon a vitaszabadság . . A szombati tanácskozáson, amelyen Gyertyán Ervin író, esztéta volt a levezető elnök természetesen nemcsak újság­írók voltak jelen. Láttunk egyetemistákat és más értel­miségi szakterületek is képvi­seltették magukat, örvendetes tény ez. Ahogy Déry lános té­vés kollégám mondta: a teljes nyilvánosság nélkül a sajtó­nyilvánosság csupán bohócko­dás lehet. A nyilvánosság to­vábbi kiterjesztésének egyik gesztusaként értékelhető Pozs- gay Imrének, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, ál­lamminiszternek a Nyilvános­ság Klub megalapítására kül­dött levele, amelyet titkársá­gának vezetője dr. Vass László olvasott fel a tanácskozáson. A Nyilvánosság Klub Orszá­gos Egyesület januártól isme­retes törekvéseiről, ezek fo­gadtatásáról több hazai folyó­irat is beszámolt az utóbbi időben. A klub programja egy­részt az említett dokumentu­mok alapján, másrészt az egy­re bővülő tagság további kí­vánalmainak megfelelően vá­lik kellő részletességűvé, vég- leqessé. Remélhetően valami­vel gyorsabban, hivatalos rész­ről is több támogatást kapva. Az ügyvezető testület tag­jai: Babus Endre újságíró, Bi­hari Mihály politológus, Bossá- nyi Katalin újságíró, Farkas Zoltán rádióriporter, Kenedi János újságíró, Kocsis Györgyi újságíró, Lengyel László kuta­tó, Mélykúti Attila újságíró, Sólyom László jogtudós. Bozsik L. Egészen biztosan állíthatjuk: halban lényegesen gazdagabb lett az elmúlt két hét folya­mán a majláthpusztai hor­gásztó. Ez persze nem vélet­len, hisz a vajszlói központú Ormánság Horgászegyesület által kezelt tavakon október második fele volt az őszi hal- telepítések időszaka. A Bikali Állami Gazdaság palkonyai tavaiból 50 mázsa ponty, 15 mázsa kárász, nyolc mázsa amúr és hat mázsa busa ke­rült ezen időszakban a két részből álló, összesen 20 hek-' táros majláthi tóba, míg a héthektáros hegyszentmártoni tó halállománya 25 mázsa ponttyal, valamint 3—3 mázsa busával és amúrral lett gaz­dagabb. Az egyesületi tagok számá­ra ebben az a különösen ör­vendetes, hogy — szemben a legtöbb tónál jellemző gya­korlattal — a telepítések után is folytathatják a horgászatot.- Egészen addig engedé­lyezzük a halfogást, míg be nem fagynak a tavak — mondja Hambuch József, az egyesület elnöke, miközben egy, a hideg miatt néhány perc alatt kialakított tábor­tüzet állunk körül. — Ha már a horgászaink egész évre vált­ják meg engedélyüket, hát ne csak öt-hat hónapig hódol­hassanak szenvedélyüknek. Ahogy a parton körbesétál­va a szókok tartalmát figyel­jük, megállapíthatjuk: nem minden eredmény nélküli a megnyújtott horgászszezon: Majd minden hálóban látni legalább egy nemes halat, sőt, két egymás melletti sté­gen a hat horgász együtt 12 méretes pontyot fogott. Mind­ezt két óra alatt. Valószínű­leg a pár napja telepített háromnyaras pontyok estek áldozatul. Gágó István és Barka József viszont nyugod­tan mélázhatnak a pattogó tűzrakás körül, mert az ő úszóik reggel óta érintetlenek.- Ha ez így megy tovább, mi is beszállunk a haltelepí­tésbe - jegyzi meg ironikusan Barka József. A csukacsalinak hozott kishalakat azt hiszem visszaengedhetjük a vízbe. Miközben a két nyeretlen (vagy fogatlan?) horgász azon tanakodik, hogy átmenjenek-e egy másik helyre, Hambuch József az évek folyamán ki­alakult 40—50 fős törzsgárdá­ra tereli a szót:- Velük mindent meg tu­dunk oldani. Egy szóra jön­nek, ha javítani kell a stége­ket, csónakokat vagy éppen nádvágós a feladat. Mindez meg is látszik a ta­von, s környezetén. De, hogy ne csak a külcsínnel foglal­kozzunk, az elnököt az idei fogási eredményekről fagga­tom.- Az idei év a rekordok szezonját hozta. Egyik ifjúsági horgászunk 36 kilogrammos busót emelt a partra édesap­ja segítségével. Nem jegyez­tettük be hivatalosan, de sze­rintem ez országos rekordot jelent. Emellett nem volt ritka a 18-20 kilós amúrok és 11- 12 kilós pontyok kifogása sem. Lasancz Dezső, vajszlói hor­gász például ezüstkárászból fogott egy 1,85 kilósat. Ezüst- kárászból ez hatalmas, ekko­ráról még nem hallottam. Arról viszont bizonyára szin­tén sokan nem hallottak, hogy két héttel ezelőtt haltemetés volt a majláthi tó partján. Egv ötvenkilós harcsa lett saját mohóságának áldozata. Amint azt a későbbi mérési eredmé­nyek is igazoltak, egy ötkilós pontyot akart lenyelni, amely — talán bosszúból — a tor­kán akadt. . . Balog N. A vitastílus még a régi Új baranyai „diáktömörülés” született Másfél napos vita ered­ményeként nyilatkozatot szöve- gezett meg vasárnap délben a Baranya Megyei Diáktömö­rülés mintegy hatvan alapító tagja a pécsi Asztalos Kollé­giumban. A nem túl szeren­csés elnevezés egy új közép­iskolai diákszervezet csíráját rniti. A „tömörülés” a nyilat­kozat első pontja szerint „a KISZ jelenlegi keretein belül szerveződő önálló csoportosu­lás, amely célul tűzi ki a KISZ jelenlegi szervezeti fel­építésének és működési gya­korlatának radikális átalakí­tását". A programmeghatározó fó­rumot a KISZ megyei bizott­sága kezdeményezésére a ta­nulófiatalok városi tanácsai szervezték meg e hétvégére. Munkáját ifjúsáqkutatók, KISZ- vezetők segítették. Magukban a résztvevőkben is fölmerült: nem fából vas­karika ez? Mármint egy KISZ- en belüli önálló csoportosu­lástól várni a Kommunista If­júsági Szövetség megtépázott tekintélyének helyreállítását? Végül is az ellentmondást a maguk számára úgy oldották fel, hogy egyrészt a KISZ KB október 28-i határozata feljo­gosítja a tagságot új szerke­zeti formák kimunkálására, másrészt a Baranyai Diáktö­mörülés csak a következő KISZ-kongresszusig marad biz­tosan a szövetség keretein be­lül. Elképzelhető, hogy később önálló diákszervezetté fejlődik. Mindenesetre a Diáktömörü­lés ma még nem egyéb pusz­ta vitafórumnál; olyan fiata­lok gyűjtőhelye, akik még lát­nak esélyt egy gyökeresen át­alakított KISZ égisze alatt az ifjúsági érdekvédelem megúju­lására. S hogy akkor miért nem közvetlenül az ifjúsági szövetség átalakítását kezde­ményezik? Mert a mai körül­mények alapján nem látnak esélyt ró. Évtizedes merev struktúráról van szó, amelynek jószerivel ma már csak veze­tői vannak, tagsága kevés. Ezért kell alulról, oldalról, be­lülről megkezdeni az. átalakí­tást. A nyilatkozat tervezetének vitája sajnos arról tanúsko­dott, hogy már ezeket a tizen­éves fiatalokat is megfertőzte a legutóbbi évtizedek egyik magyar népbetegsége a ter­jengős, bürokratikus, agyon- szabglyozott fecsegés. Ez vol­na az első, amit a KISZ ko­rántsem haladó hagyományai közül elsőként kellene sutba dobni. Iskolai érdekvédelem, a vé­leményszabadság megteremté­se, a közösségi szellem erő­sítése, együttműködés más társadalmi szervezetekkel: ezek azok a konkrét célok, amelyekben vasárnap délutá­nig megállapodtak. Munká­jukat figyelemmel kísérjük. H. J. T akarékossági világnap Az Országos Takarékpénz­tár minden évben nagy fi­gyelmet fordít arra, hogy a takarékosság világnapjáról megemlékezzen. A pénzin­tézet vezetői, dolgozói az idén még körültekintőbben készülnek az eseménysoro­zatra. Szeretnék elérni, hogy mind többen és többen fel­ismerjék: a nehezebb körül­mények között is lehet és kell takarékoskodni. Az árak emelkedése, a megélhetési gondok mindenkit aggasz­tanak. És egyre néhezebb terhet jelent a lakásszer­zés, sőt a tartósabb fogyasz­tási cikkek beszerzése. A ta­karékoskodás tehát az ed­digieknél nagyobb hangsúlyt kap. Az emberek, ha céljai­kat el akarják érni, tovább­ra is kénytelenek takarékos­kodni, csak a módokat vá­lasztják meg még gondo­sabban, körültekintőbben. Keresik a legjobb befekte­tési formákat, sok esetben átcsoportosítják megtakarí­tott pénzüket. A betétek gazdag és folyton bővülő választéka, a különféle ér­tékpapírok meghonosodása, a megtakarítási formáknak és feltételeknek a változó körülményekhez való folya­matos igazítása erre lehe­tőséget ad. Az eligazodás­ban, a célszerű választás­ban pedig segítenek a ta­karékpénztári dolgozók. Az országban sokhelyütt tartanak az idén is a taka­rékossági világnap alkalmá­ból tájékoztató fórumot. Ezen túlmenően a gyerekek takarékosságra nevelése cél­jából iskolai vetélkedőket szerveznek. Megyénkben is több helyen - Pécsett két iskolában a Jókai u. és a 2. sz. Gyakorló Iskolában - já­tékos vetélkedő keretében a tanulók megismerhetik a ta­karékosság fő gondolatait. A korábbi évékhez hason­lóan Baranya megye vala­mennyi OT-fiókjá&an lesz ünnepi ügyfélszolgálat az idén is, ahol a dolgozók ap­ró ajándéktárgyakkal ked­veskednek ügyfeleiknek. A takarékos, beosztó élet­módot sókan még csőik most kénytelenek megtanulni. Ez nem azt jelenti, . mintha az emberek többsége nem ta­karékoskodott volna eddig is egy-egy cél élérése ér­dekében. A nehezedő életkörülmé­nyek azonban egyre több családot késztetnek arra, hogy rendszeresen megter­vezzék napi kiadásaikat, és emellett egy kis pénzt is félre tudjanak tenni. Ehhez kívánt segítséget adni az OTP a családi takarékossá­gi vetélkedő megszervezé­sével. Erre a 45 éves kort még be nem töltött szülők jelentkezhettek 6—18 év kö­zötti gyermekeikkel. Nevezé­si lapjukon takarékossági szokásaikról, elképzeléseik­ről adtak számot, különös tekintettel a napi kiadások­ra. A megyében, illetve ke­rületenként legjobb ered­ményt elért családok jutot­tak a négy középdöntőbe, amelyre Szolnokon, Veszp­rémben és a két budapes­ti helyszínen október 15-én került sor. A középdöntők első helyezettjei vehetnek részt az október 30-i dön­tőn, amelyet a Családi va­sárnap műsor keretében köz­vetít a Magyar Televízió. Az első négy helyezett takaré­kos család 50 ezer, 40 ezer, 30 ezer, illetve 20 ezer fo­rintot kap, a középdöntőbe bejutott többi csaláid pedig 5000-5000 forint jutalomban részesül. A takarékossági világnapon egy kis figyelmet érdemelnek azok a dolgozók is, akik az év minden napján az ügyfe­lek pénzügyeit intézve vég­zik fáradságos munkájukat. Hiszen már a közvélemény előtt is ismert, hogy a gé­pesítés hiánya sok esetben igen fárasztó, túlmunkákkal járó feladatokat ró a taka­rékpénztári fiókokban dol­gozókra: Munkájuk az ed­digieknél több megértést, tiszteletet érdemel. Ezért is döntött úgy a takarékpénz­tár vezetősége a Magyar Televízióval közösen, hogy november hónapban OTP- sek kérték című ajándékmű­sort adnak. A Petőfi rádió hullámhosz- szán október 31-én a Kettő­től ötig műsorban egy me­gyei igazgatóság mutatkozik be ízelitőt adva a helyi banki munkáról. A Ki nyer ma? műsor mór évek óta október 31-én az OTP-től jelentkezik. A zenei vetél­kedő az idén is vállalkozik a takarékosság gondolatá­nak terjesztésére. Mindeze­ken kívül a rádió több adásában és műsorában foglalkozik a takarékossági világnap jelentőségével, így például október 31-én a Napközben négy helyszínről jelentkezik. A Hazai Első Takarék- pénztár megalapítójáról az idén sem feledkezik meg a pénzintézet. Megkoszorúzzák az OTP-központ pénztórter- mében Fáy András szobrát. Mint az országban minde­nütt, az OTP Baranya Me­gyei Igazgatóságának dol­gozói is megkoszorúzzák ok­tóber 31-én Pécsett a Fáy András utcában tavaly el­helyezett emléktáblát, ünne­pélyes keretek közt emlékez­ve meg a takarékosság gon­dolatáról. A takarékossági világnapon Budapest első­ként született öt és minden megyében, Így Baranyában is az elsőként születő gyer­mek 5000 forintos nyere- ménybetélkönyvet kap. Megszólalt az ünnepelt Orgonaavató Terehegyen „lm béjöttünk nagy öröm­ben . . ." —, éneklik lelkesen, egy emberként a hívek Tere- hegy frissen restaurált műem­lék templomában. Ez a zsol­tár vezette be a — mintegy 210 éve fölépített református templommal nagyjából egy­idős, — nemrég fölújított ba­rokk kisorgona fölavatása al­kalmából megtartott ünnepi is­tentiszteletet. Vasárnap délelőtt. Mintegy 250—300-an zsúfolódunk az ódon padokban és a karzato­kon. Terehegy, az egykor ön­álló település valamint Har­kány református gyülekezete ünnepfi eredeti stílusában és hangzásában újjászületett or­gonáját és különböző anyagi erőforrásokból restaurált templomukat. Sokan eljöttek a környező községekből és Pécsről is, hívők és nem hí­vők, hogy meghallgassák a művészi megszólaltatásban elő­ször fölcsendülő orgonaszót. Mint korábban hírül adtuk, a budapesti Aquincum Orgo­nagyárban végrehajtott teljes és korhű restaurálás eredmé­nyeképpen a 3,5 oktávos, négy változatú kis barokk orgona sajátosan finom hangzása em­lékeztet a század jeles osztrák és német mestereinek művei­re. Alkotóját sajnos nem is­merjük, de föltehetően a szak­mát e neves nyugati műhe­lyekben tanulta meg, vándor­útjain. A falvakbon található régi magyar orgonák katasz­tere még nem készült el, de nagy valószínűséggel Magyar- országon pillanatnyilag a te- rehegyi az egyetlen eredeti, restaurált és originális hang­zású barokk orgona, amelyet nem bővítettek, és nem „mo­dernizáltak”. A hangszert Karasszon De­zső orgonaművész mutatta be rövid történeti áttekintés kísé­retében. Nagyon szép, stílus­hű előadásban szólaltatta meg Georg Böhm, J. S. Bach ta­nítómestere egyik alkotását, a Mint a szép hives patakra c. zsoltár témájára készített Va­riációkat. Előadásában hall­hattuk még Händel B-dúr oboaversenyét', a koncertáló szólamot Karasszonné Nagy Mária játszotta, majd Gárdo­nyi Zoltán (1906-1986) Tizen­két tanulmány c. darabjából hangzott el három részlet. Valamennyi mű előadása azt bizonyította, hogy Tere­hegy orgonáján, jóllehet az orgonairodalom nagy alkotá­sai nem szólalhatnak meg, megfelelő modern kamaramű­vek épp úgy előadhatók, mint a legautentikuscbban éppen itt fölcsendülő középkori és korai barokk művek. Az istentiszteleten igét hir­detett Bereczky Ildikó, a har­kányi református egyházközség lelkésze. Megemlékeztek a tér­ség nemrég elhunyt tudós helytörténészéről, dr. Kecske- méthy Zoltánról, akinek kuta­tásai alapján a templom és a település rövid történetét fia, Kecskeméthy Pál ismertet­te. W. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom