Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-29 / 301. szám

1988. október 29., szombat Dunántúli napló 5 Nemzeti ereklyénk, a Szent Jobb A „Szent litván év" egyik kimagasló eseménye a ki­rály jobb kézfejének, vagyis a Szent Jobbnak körülhor- dozása az országban, és bemutatása minden székes- egyházban, valamint a pan­nonhalmi bazilikában. Szent István király, mi­után ..... a lelki szentség kenetét' felvette, ... lelkét az Úr megtestesülésének 1038. évében (augusztus 15-én) a Mindenkor Szűz s a szent angyalok kezébe letette..." — írja Szent Ist­vánról szóló életrajzában Hartvik győri püspök 1100 táján. Ismerteti a fehérvári temetést, majd beszámol arról, hogy az Úr „csodák felvillanó sokaságával meg­dicsőítette az emberek sze­mében .. . (Sírjához) özön­lött minden különb-különb- féle kórban senyvedő, jám­borságának orvosszerétől érintésre meggyógyultak, s akik a rontás nyavalyájában majdnem elsorvadtak, talp- raáflva tértek haza ...” Te­hát a király sírjánál csodás gyógyulások történtek. Bár Szent István térítő, apostoli munkája nyomán az orszóglakosok felvették a keresztséget, fel-fellobban- tak időnként az úgynevezett pogánylázadások. A Vata fia, János vezette utolsó ilyen megmozduláskor, 1061- ben István király nyugvóhe­lyének megszentségteleníté- sétól félve a fehérvári ba­zilika papjai a szarkofág­ból kivették a mumifikáló- dott testet és a súlyos kő­lappal fedett padlószint alatti sírba rejtették. Valószínűleg ez az a pil­lanat, amikor leválasztották a jobb kart a testről, talán mert a föld alatt bekövet­kezhető enyészettől féltették azt a jobbot, amellyel a sok jót cselekedte, amellyel ál­dott, és utat mutatott. A jobb kart ezután elrejtették a kincstárban, ahonnan IMerkur bihari nagyúr felte­hetően ellopta, és saját bir­tokán őrizte egy e célra fá­ból ácsolt kápolnában. A boldog emlékezetű ki­rály sírja körüli csodák arra indították I. Szent László ki­rályt (uralkodott 1077-től 1095-ig), hogy VII. Gergely pápához forduljon István szentté avatása ügyében. A pápa hozzájárult, s így 1083. augusztus 20-án Lász­ló király szentté avatta Ist­ván királyt. Csakhogy, ami­kor felnyitották a sírt, hogy elvégezzék a „felemelés" szertartását, akkor derült ki, hogy hiányzik a jobb kéz és természetesen a gyűrű. Huszonkét év után már sen. ki sem emlékezett rá, hová tűnt a székesegyház kápta­lani kincstárából. Vagy nem is akartak emlékezni. .. Amikor I. László király 1084-ben, országjárása so­rán felkereste Merkur csalá­di monostorát, a nagyúr csodával magyarázta, ho­gyan jutott el hozzá a Szent Jobb: egy angyal ad­ta át neki megőrzésre, „... és ha eljő az idő, fel­fedésre". A király hitte vagy sem, ki tudja. Minden­esetre Merkúrnak nem tör­tént bántódása. László az­után megbízta kiszemelt utódját, Álmos unokaöccsét, hogy a fakápolna helyére kőtemplomot építtessen, ahol méltó körülmények kö­zött őrizhetik majd a Szent Jobbot a bencés szerzete­sek. A kőtemplom, kőmo­nostor felépült, a Berettyó mentén fekvő település ro­hamosan fejlődött, s csak­hamar városi rangot nyert Szentjobb néven. (A telepü­lés ma Romániához tartozik, .neve románul Saniob). Hi­teles hely lett, a pereskedő felek messze földről felke­resték, hogy a Szent Jobbra ünnepélyes esküt tegyenek, s a konvent, mint jogi sze­mély, erről hiteles levelet adott. 1486-ig volt Szent­jobb hiteles hely, bár az ereklyét már valamikor 1433 körül Zsigmond király (ural­kodott 1387 és 1437 között) visszavitette Fehérvárra. „Fejérvárosban elhelyezett Jobbot, amely egykor az irgalmasság cselekedeteivel teljes volt, az egész nép jámbor buzgósóggal tiszte­li..." — mondotta Laskai Osvát ferencesrendű szónok a XV. század végén, ezzel igazolva, hogy nem a tatár­járás előtt menekítették a Szent Jobbot a dalmáciai Roguzába, hanem Fehérvár török kézre kerülése körül, (mégpedig vagy az őrzésé­vel megbízott ferencesek, vagy török kereskedők. Tény, hogy 1590-től Raguzában a dominikánus szerzetesek őrizték templomukban, mint különleges beccsel bíró ereklyét. A magyarság ez­után két évszázadra elesett a félezer esztendőn át foly­tatott, gyakorolt Szent Jobb tiszteletétől. Az ereklye val­lási fogalom, a szentek testi maradványait fedi. Ebből ered világi jelenté­se, azaz régi, nevezetes ese­ménnyel vagy híres emberrel kapcsolatos, megbecsült tárgy. A Szent Jobb eseté­ben a két fogalom magyar ember számára szétválaszt- hatatlanul összefonódik, mint a nagy király hittérítő és országalapító műve. Egy XIII. századi ismeretlen ma­gyar szerző írta Szent Ist­vánról szóló verses zsolozs­májában: .........Evilági fegy­v erekkel Isten katonája volt.” Másutt: „Ha e nem­zet mesterének Mást is bír­na vallani, Tetszett volna Istenének Más apostolt kül­deni. Ám e nyakas, délceg fajta, Kardos markú nemze­tet, Nem más, csak egy magamfajta Harcos térít­hette meg." A Szent Jobbot Mária Te. rézia királynő szerezte visz- sza 1771-ben Raguzától. Jú­lius 20-án érkezett Budára, ahol a királyi palota Szent Zsigmond kápolnájában az Angolkisasszonyok női szer­zetesrend őrizte 1777-ig. Ez­után a prágai csillagkeresz­tes (vöröscsillagos) lovag­rend vállalta a gondozást 1882-ig. Akkor a király által kinevezett budai királyi pa­lotai plébános vette át a Szent Jobb őrzését. A ma­gyar püspöki kar 1862-ben Lippert József tervei szerint új, a ma is látható ereklye­tartót készítette. A Szent Jobbot minden augusztus 20-án körmenetben mutat­ták be a nemzetnek, amely ismét kifejezhette hódolatát. Szent István halálának 900. évfordulóján, amikor Budapesten tartották az Eucharisztikus Világkongresz- szust, a Szent Jobb az úgy­nevezett aranyvonaton or­szágjárásra indult. 1944-ben j nyilasok erő­szakkal Nyugatra vitték, ahonnan 1945. augusztus 20-án került vissza, de a nagy ereklyetartó nélkül. Ez utóbbit L’Hullier Imre kelen­földi áldozópap találta meg a Várpalota mellett, árokba dobva. Ettől kezdve 1950-ig a Váci utcai Angolkisasszo­nyok templomában őrizték, majd a budapesti Szent Ist­ván Bazilikába került, s ott van azóta is. A Szent Jobb 1988. évi országjárása során a következő helyek székes- egyházaiban tekinthető meg, bemutatásának időrendjé­ben: Esztergom, Veszprém, Eger, Kalocsa, Pannonhal­ma, Szombathely, Vác, Szé­kesfehérvár, Győr, Szeged, Nyíregyháza, és végül — október 29-30-án Pécs. Dr. Csonkaréti Károly Az állam- és egyházalapító Jobb Pécsett fejezi be országjárását A Szent István király halá­lára emlékező jubileumi év ki­emelkedő ünnepségsorozata, a Szent Jobb országjárása 1988. április 16-án, szombaton dél­előtt kezdődött meg Eszter­gomban, és ma, október 29- én, szombaton és holnap, va­sárnap fejeződik be Pécsett. 1950 óta Budapesten, a Szent István Bazilikában őr­zik állam- és egyházalapitónk karereklyéjét. Innen vitte idén ninden alkalommal a Magyar Nemzeti Bank páncélautója az ország 12 helyiségébe, püs­pöki székhelyekre, egyházi köz­pontokba, melyekben ar egy­háziak és a hívek mellett a szentistváni mű minden tisz­telője lerótta hódolatát. Az állami és a társadalmi élet, a megyék, városok vezetői mel­lett tisztelegtek a Szent Jobb előtt a diplomáciai testületek képviselői, az idősek és fia­talok, a családok, a diákság, a művészek. A városok az ereklye méltó elhelyezését biz­tosították, a rendőrség a for­galmat segítette. A falvak né­pe az utak mellett köszöntöt­te mindenütt az arra elvonuló páncélautót. A Szent Jobb or­szágjárása, a nagy királyra való emlékezés ezzel minde­nütt a társadalmi tettrekész- ségen alapuló új közmegegye­zés óhaját fejezte ki. Esztergom Várhegyén kezdő­dött az országjárás a magyar katolikus egyház központjá­ban, Szent István szülőhelyén, ahol királyunk nevelkedett, ahol megkoronázták, ahol egy­házszervezőként az első érsek­séget alapította, s ahol Paskai László prímás, esztergomi érsek köszöntötte a Szent Jobbot ez év április 16-án. Gizella napján érkezett az ereklye a boldogemlékezetű királyné városába, Veszprémbe. István és Gizella házassága, családja figyelmeztetőül áll történelmünk kezdetén, a mai magyar család számára is — hangzott Veszprém üzenete. Május végén Eger köszöntötte a Szent Jobbot, majd június 18—19-én a szentistváni alapí­tású érseki város, Kalocsa, melynek első érseke a koronát hozó Asztrik Pécsváradról érke­zett ide. Pannonhalma ma nem egyházi központ, bencés szerzetesei azonban közvetlen munkatársai voltak az állam- és egyházalapítónak, akinek kezéből kapták alapítólevelü­ket. Itt június 25—26-ón hó­doltak a Szent Jobb előtt. Szombathely vidékén 700 éve fordult meg először ez az ereklye, amikor IV. Béla király idemenekitette Vasvárra a ta­tár előtt. Ezután Vác volt a körút következő állomása. Az augusztusi ünnepségek nyitányaként 13—14-én Székes- fehérváron, a Szent István ál­tal létesített Bazilika romjai között helyezték ki a Szent Jobbot, ott, ahonnan 1061- ben az ereklye elindult ván­dorújára. Ott tisztelgett előt­te a nép, ahol a király tör- vénynapjoit ülte, ahol család­ja és utódjai temetkezési he­lyét kijelölte, s ahol királyain­kat koronázták 1526-ig. Augusztus 20-án Budapes­ten a Szent István Bazilika előtti tér adott helyet az or­szágos tiszteletadásnak, a Regnum Marianum megújítá­sának. Paskai László bíboros érsek és a Magyor Püspöki Kar miséjének. Szeptember 10—11-én Győr városa és környéke fogadta nemzeti ereklyénket, 24-25-én pedig Szeged, mely vidék el­ső püspöke Szent Gellért volt. Október 1-2-án az államala­pítás óta hazánkban jelenlévő görögkatolikusok tisztelegtek a Szent Jobb előtt Máriapócson. Szabolcsban kezdődött Szent István kultusza - emlékeztetett a megyei tanácselnök — az 1092-es szabolcsi zsinaton, amely elrendelte, hogy minden év augusztus 20. az államala­pító király ünnepe legyen. És az utolsó állomás Pécs, a Székesegyház előtti tér, amely a nagy király nevét vi­seli, s amely ókeresztény em­lékeivel hazánk ősi keresztény központja. Trónralépése előtt királyunk a közeli Pécsvóradon téritőegyházat alapított, majd 1009-ben létesítette a pécsi püspökséget. Pécs városa és e vidék népe ebben az örök­ségben is a humanista kultú­ra hagyományát tiszteli to­vább, magyarokat, németeket, horvátokat és szerbeket egye­sítve e tájon, fejet hajtva a szentistváni országépités műve előtt. Gállos Orsolya Pákolitz István Törvényhozó Szerteszét hull a kóbor-nomád horda, ha nem zablázza a Hit, meg a Törvény; szétfúvódik a népvándorlás-porba, elnyeli zajló történelmi örvény. Hazát szerezni keserves-nehéz volt, megtartani még nagyobb erőpróba; Szent Jobbodon a stigma, pogány vérfolt: befogadott bennünket Európa. A visszahúzó erő: Vata, Koppány ellenében győzött az újhit-eszme; nagy Müveden a Korona az Okmány s az apostoli hit kettőskeresztje. Fölismerésed királybölcsesség lett, megőriz sivó századokon által; Törvényhozó vagy, nagy korszerűséged, hogy otthont teremtettél a hazában. pécsi program Tiszteletadás a Szent Jobb előtt Ma, október 29-én, szomba­ton délelőtt 11 órakor a 6-os út vonalán érkezik Pécsre a Szent Jobb, melyet a gyárvá­rosi templom előtt .fogad a Pécsi Egyházmegye. Innen dísz­kísérettel a Zsolnay Vilmos út, Rákóczi út, Bem utca, Janus Pannonius utca vonalán érke­zik a Dóm elé, ahol 11.30-kor egyházi és társadalmi szerve­zetek köszöntik Szent István karereklyéjét. 14 órakor a gyer­mekek áhítata, 15 órakor a Tolna megyei zarándokok szentmiséje, 18 órakor irodalmi megemlékezés, 19 órakor ifjú házasok és családok hódolata, 20 órakor pécsi zenekarok, énekkarok műsora szerepel a programon. 20.30-kor a pécsi egyházmegyei ifjúság gyertyás körmenettel érkezik a Széche­nyi térről a Székesegyházba, a Szent Jobbhoz. Éjfélkor szent­misét tartanak, majd hajnalig virrasztónak a Szent Jobb előtt. Vasárnap 7.45-kor ünnepé­lyes német nyelvű püspöki szentmise, 9 órakor ünnepélyes hörvát nyelvű szentmise lesz a székesegyházban, 10.30-kor a Baranya megyei zarándokok ünnepélyes szentmiséje után Pécs és Baranya ünnepélyes búcsút vesz a Szent Jobbtól — amely a hivatalos programok közti időben és a jelzett he­lyeken közelebbről is bárki ál­tal megtekinthető. Szent István király intelmei Imre herceghez Részletek ..........tartsd mindig e szedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít Te, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha a békesze­rető leszel, királynak és ki­rály fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vité­zek ereje bizonnyal ho­mályba borítja a királyi méltóságot, és másokra szólt királyságod. ... ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd, vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselked­jél, esküvel ne erősködjél, hogy megbünteted; ha­nem az efféle ügyet in­kább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy a törvény szerint döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni s neveztetni. A türelmes ki­rályok királykodnak, a tü­relmetlenek pedig zsarno­koskodnak. ... az egynyelvű ország gyenge és esendő. Ennél­fogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jöve­vényeket jóakaratúan gyá- molitsd és becsben tartsd, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pe­dig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét­szórni, amit összegyűjtöt­tem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom