Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-27 / 299. szám
m - - -.r» 2*>f CHwOWO® Dunontcm nqpiö ■« Késik a fűtéskorszerűsítés Fáznak a betegek Tegnap reggelre lehűlt a levegő, 10 fok alá csökkent a hőmérséklet, sőt a mélyebben fekvő völgyekben a dér is megjelent. Mindennek nem nagyon örülnek a komlói kór- Iházban, ahol az épület egy részében még javában tart — és még mintegy 8—10 napig elhúzódik - a fűtéskorszerűsítés. Bár a „B” épület nyugati szárnyában jelenleg is folyó munkálatok jobbára csak a 'kiszolgáló helyiségek és a fürdők egy részét érintik, a kialakult helyzet miatt nagy a felháborodás. A hidegben (fáznak a betegek, a kórház vezetői kötbérrel fenyegetőznek, az építők magyarázkodnak. A komlóiak többsége megkülönböztetett figyelemmel kíséri a kórház sorsát. A három évtizede az egykori le- gényszóllóból átalakított, majd 'kibővített egészségügyi létesítmény ugyanis már jó ideje korszerűsítésre szorul. Néhány éve még társadalmi munkaakciókat szerveztek a körülmények javítására, most viszont mint dr. Dominó Éva főorvostól, a Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetőjétől megtudtuk, egy 50 millió forintos rekonstrukciós program elején tartanak. Ennek része a Mecseki Szénbányák Vállalat építési üzeme által végzett fűtéskorszerűsítés. A vállalkozók a határidőt előbbre hozták néhány héttel, eredetileg, ugyanis abban állapodtak meg, hogy a fűtést o'któber 15-ig készítik el. Az ígéretet azonban nem teljesítették. Regényi István, a Mecseki Szénbányák építési üzeme főművezetője szerint, anyagbeszerzési nehézségek és munkaerő problémák nehezítették a szeptemberi határidő betartását. Augusztusban négy emberük ment el, egy fűtésszerelő bevonult katonának, egy 'hegesztő és egy vízvezeték- szerelő, aki a csőszerelési munkákhoz is értett, hagyta ott a céget. Arra a kérdésre, mikor vették észre, hogy nem tudják a határidőt tartani, Regényi István szeptember közepét jelölte meg. Elmondta, kértek segítséget a társüzemektől, de azoknak is bőven volt feladatuk. Regényi István egyébként a következőt mondta: „Úgy vélem, mindent megtettünk ohhoz, hogy határidőre vagy a határidőhöz közel eső időpontra végezzünk a munkával. Az építési üzem fennállása óta soha nem volt határidő gondunk. Ez a mostani sajnos becsúszott. Amin csak úgy tudunk segíteni, hogy beszélünk az emberekkel, akik eddig sem napi 8 órában dolgoztok, hanem bent maradtak délután és bejöttek szombat-vasárnap is." Végülis a feladatot nem . tudták teljesíteni. 'Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a felelős munkahelyi vezető, milyen következményekre számít. Talán korai még erről nyilatkozni, - mondta Regényi István, — de biztos, hogy prémium elvonásban részesül. A betegeket és a kórházi dolgozókat természetesen mindez nem nyugtatja meg: ők fáznak. Ferenci Demeter Brennberg- bánya anno... Buda György kiállításáról Az utóbbi időben a Fenyő utcában voltak csőtörések Kilenc csőtörés októberig A városrész 1988 végétől már Hirden át kapja a vizet Sohasem jártam Brenn- bergbányán, most mégis, mintha régtől fogva ismerném azt az Alpok lábához simuló tájat, ami ma már nem az, ami évtizedekkel ezelőtt volt, s amilyennek e képeken megőrződtek a számunkra. Pécsett a Déryné utcai bányászati múzeumban még november végéig látható Buda György, Ausztriában élő autodidakta magyar festő kamarakiállítása, melynek egyetlen témája Brennberg- bánya, ahol 1753-ban indult, s egy hiján 200 esztendő múltán, 1952-ben fejeződött be a bányászkodás. A művész az ezt megelőző években örökítette meg napszinten és mélyszinten a nagymúltú bányát. Buda György — és ez valamennyi képén érződik — a bányatelepülés szülötte, ott bontakozott ki az ábrázolókészsége is. Sokat megjárt és sokat megélt, míg régi kedves szenvedélyének, a festészetnek adhatta át magát, ma már igazából nyugdíjasként és Ausztriában, ahová 1956 ősze sodorta ki. E sorok írója évtizedekkel ezelőtt az egyik zalai köolojtermelő vállalatnál ismerhette meg a kedves, bohémségre hajlamos, atlétatermetű geológus technikust, akiről bizony nemigen tudtuk, hogy mesterien kezeli a rajzszerszámokat. Ezért is volt élményszerű a pécsi találkozás vele és a képeivel, amelyek ebben az összeállításban bejárták mór hazánk jelentős bányavidékeit. Egyébként a 70. életéve küszöbén álló művész 62 évesen kezdett kiállítani, ez a pécsi a 27. találkozója a közönséggel (ebből 18 itthon volt), s most egy bécsi kiállításon készül bemutatni a Fertő tó vidékéről készült képeit. Torokszorító a tárlatvezetése: ez sincs, az sincs... csak a templom és a temető van __ No meg a csodálatosan szép táj, amit nem lehet elvinni, mint a Szent István akna szerkeze- \ tét Várpalotára, vagy a Borbála aknáét Dorogra, és amit nem lehet lebontani, mint a sokat megért- bánya- I igazgatósági épületet, ami ; 30 éve tűnt el ... Nosztal- j gia? Könnyen illetné az em- j bér divatos szóval a kiállí- tás üzenetét, ami azért sok- j kai, de sokkal több annál, i éppen azért, mert amit mu- : tat — nincs már. Buda ; György brennbergi képeinek ' — a művészi ábrázoláson ki- | vül — jelentős dokumentum- ' értéke van. S jelképerejű, hogy most dolgozik a sorozat utolsó képén: a brenn- , bergi bányásztemetésen. Ebben a szép brennbergi környezetben — a képek megértését a bányakörnyék térképvázlata is segíti — mondja: „Ha én nem csinálom ezt meg, talán senki nem csinálta volna ... Azt hiszem, fontos munkát végeztem, nemcsak a magam kedvére, de a magyar bányásztörténelem részére is. Ezért sem adok el ezekből a képeimből egyetlen darabot sem, a brennbergi anyagot együtt akarom tartani.” - Brenn- bergbánya kisgyerekkora óta a vérében van, ezért — bár a képek túlnyomó része a helyszínen készült (a bányabeliek is lent a mélyszinten. karbidlámpa fényénél) - több műve az emlékezés szülötte, s csak egykét esetben — mint az említett bónyaigazgatósági épület is — kényszerült fényképet segítségül hívni. így folytatja: „Eredetileg rajzos ember voltam, grafikus... Rengeteget köszönhetek kiváló tanítómesteremnek, az elismerten nagy akvarellista soproni Horváth Sándornak, az ő indíttatása nagyon sokat jelentett, de még mindig kell tanulnom. Pár éve pl. rájöttem, milyen szép téli képeket lehet készíteni filctollakkal még nagy hidegben is — így segít egy új technika teljesebbé tenni a művészi palettát." H. I. Pályázati felhívás Ifjúsági szolgáltatások Pályázatot hirdetünk „Ifjúsági szolgáltatások" bevezetésére. A pályázat célja: olyan eszközök, módszerek és formák kidolgozása és megvalósítása (pl. fórumok, kiadványok, szolgáltató irodák, már működő intézmények profiljának ilyen irányú bővítése), amelyek segítséget nyújtanak az ifjúsági szövetséghez forduló fiatalok számára mindennapi életükben felmerülő kérdéseik, gondjaik megválaszolásához. Ilyen témakörök lehetnek például: elhelyezkedés, továbbtanulás, átképzés, adó, lakás, szociális kérdések, mentális problémák, szabadidő eltöltés. (A fenti témakörök akár egységesen, akár részterületenként, vagy egyenként is kidolgozható és megvalósítható.) A pályázaton részt vehet: bármely városi KISZ-bizottság, amely a fenti célokat helyi szellemi kapacitás felhasználásával, szakemberek megnyerésével el tudja érni, rendelkezik erre vonatkozó elképzelésekkel, esetleges gyakorlati tapasztalatokkal. A pályázatokat a KISZ Központi Bizottsága gazdaság- és szociálpolitikai osztályára (1133 Bp. XIII., Kun Béla rkp. 37—38.) kell benyújtani 1988. november 1-jéig. Kis nyugdíjból egyedül A városnak ezen a részén már inkább idősebb emberek élnek. Közülük sokan magányosak. A gyerekek elköltöztek otthonról, sokan messze alapítottak családot, az unokák meg iskolába járnak. Csukay Gézáné is itt él. Az idén _69 éves lesz. A lánya J ugoszláviába ment férjhez. Egyedül él 4000 forintos nyugdíjából a kétszobás lakásban. Ösztől-tavaszig albérlő lakik a kisszobában, hogy a lakás költségeit fedezni tudja. Három füzetben vezeti a bevételeit, kiadásait és a terveit. Az utolsóba került eddig a legkevesebb bejegyzés. — A gyerekeimet egyedül neveltem fel, mert ezelőtt húsz évvel egyik pillanatról a másikra meghalt az uram —meséli a tisztán tartott, kevés bútorral berendezett lakás nagyszobájóban. Láthatóan nem került évek óta pénz egy újabb székre, asztalra, ágyra. Az ablak előtt virágok, a falon kézzel hímzett képek, egy fiú és egy lány. Magda néni vékony, őszhajú asszony. Kezét már erősen megtámadta a reuma, beteg a szíve, és a vérnyomása sincs rendben. — Január óta nagyon nehéz az élet, addig még ágy ahogy be tudtam osztani a nyugdíjamat, de azóta szinté semmire sem elég. Mire kifizetem a lakás bérét és a rezsit, nem marad több, mint 2000 forint. Ebből kell egész hónapban megélnem. Két éve már a lányomhoz sem tudok elutazni, mert képtelen vagyok rá összespórolni a pénzt. Ruhát inkább a testvéremtől kapok. A barátnőm varr nekem olcsó anyagokból egy-egy újabb darabot. Cipőt már évek óta nem tudok venni. Magda néni 31 évet töltött el a MÁV Pécsi Igazgatóságán, 1943 októberében került oda és 1975-ben ment onnan nyugdíjba. Tizenöt éves kora óta dolgozik. Magánúton végezte el a polgári iskolát, hogy huszonöt évig távirász lehessen a pécsi MÁV Igazgatóságon. Ma is igyekszik frissen tartani a tudását. Már második éve jár a Nyugdíjasok Szabadegyetemére, beiratkozott a Japán körbe és tagja a Janus Pannonius Társaságnak is. Olyankor fontosnak érzi magát. Tanul és idős barátnőit istópolja. — Mindennap lefoglalom valamivel magam, hogy neérez- zem a magányt. Az embernek mindig tenni kell valamit, mert különben hamar meghal. Mindennap főzök, egytálételeket, főzelékeket, leveseket. Húst csak a testvéremnél, a barátaimnál és akkor eszem, ha itt van a 16 éves fiúunokám. Egy fejlődő szervezetnek nem lehet csak olcsó húsokból készíteni az ételt. Magamnak csak csirkelábat, fejet, szárnyat. hátat és fart vásárolok. Nekem másra nem telik. A reggelim és a vacsorám is egy-egy pohár tej, vagy kakaó. Miközben mesél, a konyhában feltesz egy kávét, elképzelhető, hogy az is csak akkor kerül az asztalra, ha vendég érkezik. Figyelem a mozdulatait, óvatosan teszi tele a szűrőt kávéval, vigyáz, hogy egy szem se menjen félre. Jól megnyomkodja, hogy minél kevesebből főjön ki a két adag. Mesél: egy egyedül maradt özvegyasszonyról, aki albérletben él, mert a menye nem engedi vissza a lakásba. A lánya nem tud segíteni rajta, ő is egyedül maradt a gyerekével. Mór öngyilkosságra készült, de Magda néni nem engedte. Kérvényt írt a tanács szociálpolitikai osztályára, segélyt kért a részére. Elhívta magával a két bottal járó idős asz- szonyt, hogy ott elhigyjék neki, amit mond. Sikerrel jártak. Segített, volt három is, rendszeresen eljárt hozzá bevásárolni. Egyetlen hobbija a levelezés, jelentkezett a Szabad Föld egyik felhívására is, amikor pótnagymamát kerestek fiatal házasok. Egy szarvasi családdal tartja azóta is a kapcsolatot. — Szimpatikus emberek. A nyáron is hívtak, de a nagy hőség miatt nem mertem vállalni az utat. Szalai K. rész a közeljövőben erről a nyomásfokozóról kapja külön vezetéken és szivattyúkkal a vizet. Az egész rendszer átadása után a vasasi leágazásnál megszűnik az átvételi hely. A nagynyomású hatszáz milliméteres teljes gerincvezeték átadásáig a 6-os útról induló 300 milliméteres csöveken keresztül kapja a vizet Vasas, Somogy, Komló. Naponta 6000 köbméter víz halad át a hálózaton. Az átadóállomás és a vasúti átjáró közötti részen a magas nyomás miatt gyakoriak a csőtörések. A nyomást csökkenteni nem lehet, mert a vasasi tározóba másképp nem jut fel a víz. A későbbiekben a vasasi rész a hirdi átemelőtől kap vizet a már megépített háromszáz milliméteres hálózaton keresztül. A 6-os útról induló vezetékrész megmarad, ez ugyanis összeköttetésben van a hirdi rendszerrel. Műszaki hiba esetén innen kap vizet Hird, Bogád, Romonya és Nagykozár. Sz. K. álltam a zuhany alatt a múlt héten, amikor egyszer csak elfogyott a víz — szól közbe, az éppen belépő szomszédasz- szony. — Az utcabeliek közül sokan ilyenkor átmennek Somogyba vagy az aknához vízért. De ez nem megoldás. Azóta küszködünk így, amióta rákötöttek bennünket az új hálózatra, ami a Dunából hozza a vizet. Vasas vízellátásáról a Baranya Megyei Vízmű gondoskodik. A csőtörések okairól Deg- ré András, termelési osztály- vezetőt kérdeztük: — A Pécs és Komló közötti regionális vízvezeték első ütemében megépült szakaszáról kapja Vasas a vizet. A hatszáz milliméteres fővezetékről nagy nyomással jut be a víz a háromszáz milliméter átmérőjű műanyag csőbe. Ezt a megterhelést nem bírja a vezeték, ezért törik el gyakran. A teljes regionális vezeték már elkészült Pécs és Komló között, ennek a közbenső nyomásfokozója épült meg Hird mellett. A pécs—vasasi városSzinte már félek, hogy melyik nap nem lesz víz és nem tudok se főzni, se mosni - panaszolja Vasason, a Fenyő utca 30-ban lakó Maráczy Gabriella. - Lajtkocsikaf ugyan küldenek, de csak későn érnek ide. Az utóbbi kél hónapban már javult a helyzet, úgy látszik, sikerült megjavítani a kritikus szakaszt.- Egyik este szappanoson Nagyfokú . vízszennyezés a Szamoson Nagyfokú vízszennyezést észleltek hétfőn a Felső- Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Szamos csengeri szakaszán. A folyó vize sárgásbarnára színeződött, kellemetlen szagú lett, elszórtan barna algafoszlányokat sodort. A folyó, bár a vízgyűjtő területén az utóbbi napokban nem esett eső, 25 centimétert áradt. A vízminták analitikai elemzése nagyfokú szerves-anyag szennyezettséget mutatott; a víz oldott oxigéntartalma 40 százalékkal csökkent. A kedd délután megismételt vízmintavétel viszont már a szennyezés csökkenését jelezte. A szennyezés okát tovább vizsgálják.
