Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-27 / 299. szám

Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja VHég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flQDlO Lemondott a Crna Gora-i kormány Jugoszláviában kedden éj­szaka lemondott a Crna Go­ra-i kormány. A tagköztársa­ság Vuko Vukadinovics vezet­te 20 tagú kormánya előzőleg a képviselőházban felvetette a bizalmi kérdést. A küldöttek 5 tárca vezetőjétől megvon­ták a bizalmat, s ezt köve­tően az egész testület kollek­tivon, visszavonhatatlanul be­nyújtotta lemondását, amit a ház mindhárom tanácsa tu­domásul vett. A szocialista Jugoszlávia történetében ez az első eset, amikor valamelyik tagköztár­saság kormánya lemondott posztjáról. Vukadinovics már október 9-én, a titogradi til­takozó népgyűlést követően bejelentette lemondását, mi­után a százezres, , később rendőri erőkkel szétoszlatott tömeg a tagköztársaságban 'kialakult súlyos gazdasági, társadalmi és politikai vál­ságért felelősségre vonását és távozását követelte. A Crna Gora-i képviselőház kedden 14 órás vitát folyta­tott a tagköztársaság elnöksé­gének és kormányának tevé­kenységéről. A vitában éles bíráló megállapítósok hang­zottak el. Ezután került sor a bizalmi szavazásra, amely­nek során mindkét testület tagjairól név szerint, titkosan szavaztak. A kormány 5 tag­ja nem kapta meg a szüksé­ges voksokat. Jaruzelski— Glemp találkozó Lengyelország egykori fővá­rosában, a nyugat-lengyelor­szági Gnieznóban találkozóra került sor szerdán Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke és Józef Glemp bíbo­ros, Lengyelország prímása kö­zött. Wojciech Jaruzelski társasá­gában volt Kazimierz Barci- kowski, a LEMP KB PB tagja, az Államtanács helyettes el­nöke, aki hosszú évek óta az ország vezetését képviseli az állam és az egyház képvise­lőiből álló, az állam-egyház "kapcsolatokat formáló vegyes­bizottságban. A katolikus egy­ház részéről Glemp, aki Var­só és Gniezno metropolitája, jelen volt Jerzy Dabrowski, a püspöki kar titkára. A gnieznói prímás! palotá­ban lezajlott tárgyalásokról eddig még nem adtak ki köz­leményt, de biztosra vehető, hogy a szobásoknak megfele­lően Glemp és Jaruzelski át­tekintette az ország aktuális helyzetét, az állam és az egy­ház viszonyát, a Vatikánnal való teljes diplomáciai kap­csolatok felvételéről folyó tár­gyalások eddigi eredményeit, és nyilván szót váltottak a tervezett kerékasztal-tárgyalá­sok előkészítéséről, a kapcso­latban felmerült nehézségék­ről. A találkozóra mindéképpen fontos belpolitikai pillanatban került sor, alig néhány nap­pal az új kormány megalaku­lása utón, és remélhetőleg a kerékasztal-tárgyalások előes­téjén. II két ország között nincsenek vitás kérdések Befejeződtek a magyar-iráni kormányfői tárgyalások Grósz Károly ma hazautazik Teheránból Baranyai sikerek a szójatermelésben • • illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága használhatóságán - minden erőfeszítés és eljárás, amit a szójaimport csökkentése érde­kében teszünk, igen jelentős devizamegtakarítást eredmé­nyez. Van azonban itt más lehe­tőség is „elrejtve", s erre Hor­váth Lajos hívta fel a figyel­met: az Amerikai Egyesült Ál­lamok az utóbbi időben ko­moly mértékben csökkentette a nyugat-európai országokba irányuló szójaexportját. Űr tá­madt a piacon, s a magyar mezőgazdaság előtt kínálkozó alkalom ez arra, hogy megfe­lelő termésmennyiség produká­lása esetén jelentős és jó piacot nyerjen. A szakemberek szerint a megyében a fehérjenövények vetésterülete további 6—8000 hektárral növelhető. E mellett azonban szükség van az ígé­retesebb, nagyobb genetikai pontencióllal rendelkező új fajtákra. Ugyancsak növelhetők a terméseredmények az úgy­nevezett terméstechnológiai elemek (talajműveléstől a nö­vényvédelmen át a betakarítá­sig) színvonalának javításával. A cukorrépa és a napraforgó után a szója a legjövedelme­zőbben termelhető növény. Minden késztetést is figyelem­be véve a MÉM úgy számol, hogy a jövő esztendőben 150 ezer tonna szójadarát lehetne itthon biztosítani, de ez csak a negyedrésze a jelenlegi 600 ezer tonnás importnak. A fehérjét azonban nem egyedül a szója jelenti. Elgon­dolkodtató, hogy az utóbbi években a felére csökkent a vöröshere és a lucerna vetés- területe. Az ok: e növények esetében a termelési költségek emelkedése, a lucernakészit- mények exportálásának gazda- ságtalansága. A visszaesés ezek termelésében olyan mér­tékű, hogy a múlt évben a ta­karmánytápokhoz szükséges mennyiségű lucernalisztet sem sikerült biztosítani. Márpedig a fehérjedús nö­vények termesztésének — a takarmányozásban és egyéb területen történő felhasználha­tóságuk jelentőségén túl — van még egy nagyon fontos előnye: jelenleg a megye te­rületének 15-16 százalékán termelnek pillangósokat, s ezeken a részeken a növények révén úgy kerül a nagyon fon­tos nitrogén a talajba, hogy nem lesznek nitrátosak a ku­tak ! Mészáros Attila Zsákokba töltik a szójapelyhet a vajszlói burgonyafeldolgozó üzemben. . Fotó: Proksza László Napirenden: a fehérjeprogram struktívnak, nyíltnak és őszin­tének értékelte a tárgyalások légkörét, és elégedettségét fejezte ki az azokon elért eredmények fölött. A magyar miniszterelnök és Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő dél­után négyszemközti megbeszé­lést tartott, amelyen kizárólag tolmácsuk volt jelen. Feltehe­tően a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi politika egyes kérdéseit vitatták meg. A magyar és az iráni mi­niszterelnök ezután a tárgya­lóküldöttségek élén tekintette át a magyar kormányküldött­ség látogatásának két napja alatt elért eredményeket. Grósz megjegyezte, hogy ma­radtak ugyan nyitott kérdések, de nyomban hozzátette, hogy ez természetes is, hiszen lá­togatása sokkal inkább te­kinthető kezdetnek, semmint valami lezárásának. Az iráni kormány elnökének értékelése szerint a két fél eredményes munkát végzett, s a magyar miniszterelnök mostani látogatása új szakaszt nyitott a két ország viszonyában. Délután Grósz Károly több iráni minisztert fogadott, akik a szálláshelyén keresték fel a magyar kormány elnökét. Meg­beszélést folytatott Isza Kalan- tari mezőgazdasági és vidék- fejlesztési miniszterrel, a ma­gyar-iráni gazdasági vegyes­bizottság - iráni társelnökével, Golam Reza Sáléi ipari mi­niszterrel, valamint Muham­mad Hoszein Dzsalali védelmi miniszterrel. Kalantari mezőgazdasági mi­niszter a Grósz Károllyal tar­tott találkozón hangsúlyozta, hogy az iszlám köztársaság el­sőrendű céljai közé tartozik a (Folytatás a 2. oldalon) A hivatalos látogatáson az Iráni Iszlám Köztársaságban tartózkodó Grósz Károly miniszterelnök október 25-én találkozott vendéglátójával, Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnökkel. MTI Telefoto Fontos tárgyalásokkal folyta­tódott szerdán, teheráni láto­gatásának második napján Grósz Károlynak, a Miniszter- tanács elnökének programja. Ali Akbar Velajati iráni kül­ügyminiszter reggel a szállás­helyén kereste fel a magyar kormányfőt. A találkozón meg­erősítette, hogy az ENSZ fő­titkárának kezdeményezésére és a Biztonsági Tanács tag­államai sürgetésére Irán részt vesz a béke tárgya ló sok ok­tóber 31-én Genfben kezdődő következő fordulóján, és a küldöttséget személyesen ő fogja vezetni. Fenntartásait is jelezve Velajati hozzáfűzte ehhez, hogy a tárgyalásoknak a BT 598-os számú határoza­ta végrehajtási módozataira kell szorítkozniuk. Grósz Károly a magyar- iráni viszonyt értékelve meg­állapította, hogy a két or­szág között nincsenek vitás kérdések, az együttműködés értékes, perspektivikus és pél­daértékűnek tekinthető. Az iráni külügyminiszter a két nép érintkezésének több ezer éves múltjára is emlé­keztetve hasonlóképpen őszin­tének és zavaró momentumok­tól mentesnek minősítette a két ország viszonyát. Grósz Károly az iráni par­lament épületében Hasemi Rafszandzsanival, a madzslisz elnökével a tervezettnél hosz- szabb, közvetlen és oldott lég­körű megbeszélést tartott. Az iráni parlament elnöke nagy érdeklődéssel hallgatta meg Grósz Károly tájékozta­tását a szocialista országok­ban lezajló átalakulási folya­matokról és sokszínűbbé váló külpolitikájuk alakulásáról. Kedvező véleményt mondott a Szovjetunióban Mihail Gorba­csov által megkezdett válto­zásokról. Minden bizonnyal tapasztalatszerzési szándékkal Rafszandzsani több kérdést is feltett az állami, a szövetke­zeti és a magánszektornak a magyar gazdaságban elfog­lalt helyéről és szerepéről. Szerdán a kora esti órák­ban befejeződtek a magyar­iráni kormányfői tárgyalások Teheránban, örósz Károly, a Minisztertanács elnöke kon­Húspépüzemet épít csaknem hatvan millió forintért a Bikali A. G., a felsöegerszegi állattartó telep mellett, idei átadással. Évente 15 000 tonna élelmiszeripari melléktermékből készítenek majd húspépet, húslisztet és takarmányzsirt. Az új létesítményben átadás előtti utolsó munká­kat végzik az alvállalkozók, így a sásdi ÉPSZOV, a dombóvári Unió Szövetkezet, a Szigetvári A. G. meliorációs részlege. Felvétel: Läufer László A fehérjeprogram megyei helyzetéről, feladatairól,- a Komlói Városi Tanács V. B. munkájáról, az árhatósági ha­táskörök korszerűsitésének fel­adatairól, a nyári vízellátás tapasztalatairól tárgyalt teg­nap délelőtt Baranya Megye Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. A fehérjeprogram végrehaj­tásának igen nagy a jelentő­sége, ennek megfelelően fog­lalkozott vele a végrehajtó bi­zottság is. Baranya a szójatermesztés- re kiváló lehetőségekkel — az országban talán a legjobbak- kal - rendelkezik, s nem vé­letlen, hogy ennek a növény­nek az ismételt „felfuttatásá­ban” úttörő szerepet vállalt. Ismételt, mert immár negyed­szer beszélhetünk Magyaror­szágon szójaprogramról. Ügy tűnik, a jelenlegi törekvés si­kerrel jár majd. A megyében mór most a legnagyobb terü­leten termelt fehérjenövé­nyünk a szója, a termésterület az utóbbi években jelentősen emelkedett, 14 000 hektárnál tartunk, jónak mondható ter­mésátlaggal. Érthető ez a len­dület, mert — túl a szója ál­lati és humán élelmezési f el ­XLV. évfolyam, 299. szám 1988. október 27., csütörtök Ara: 1,80 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom